Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Torzítások 4W-on 20Hz, 30Hz, 40Hz, 1kHz, 10kHz:
A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2019
Torzítások 8W: 20Hz, 30Hz, 40Hz, 1kHz, 10kHz
Most egyébként 60mA az anódáram, a segédrácsáram pedig 3mA. Eredetileg ezt a vegfokot szovjet 6P3S csovekkel szereztem, amik jobban párban vannak. Velük korabban nézett ki így is 1kHz, 1W-os színusz: (bár itt még volt pici brumm is, latszik a spektrumon)
A képeid adhatnak némi magyarázatot arra, hogy azok miért nem úgy szólnak ahogy a triódások, főleg az SE. A képeiden a páros és a páratlan harmonikus is szinte ugyanolyan amplitúdóval van jelen. Én sajnos nem tudok olyan jó FFT-t csinálni mert az owonnak közel sem olyan jó az FFT-je, a felbontása is elég gáz, mert csak kb. 60dB-ig lehet nézelődni vele, az alatt minden a zajba vész, pedig a jel/zaj viszony ennél sokkal jobb. Szóval. Az első kép a hangkártyám kimenete, az a,b,c képek pedig ahogy emeltem a hangerőt a végfok kimenetén. Látható, hogy kizárólag a második harmonikus jön elő a zajból, semmi más, nyilván adott szint felett ahol már az SE brutálisan torzít, ott már jön minden, de addig nem hajtottam.
A korábban itt is leírt 6528 PP triódás szimmetria beállításnál megemlitettem, hogy leginkább a végcsövek egyformasága határozza meg a keletkezett THD-t.
Ez érthető, mivel a push pull csöves erősítőknél az a jó, ha együtt futnak a két trióda karakterisztikái - csak a különbségek jelennek meg a kimeneten. TJ.
2109 oldal:
" Az áramköri potival a kimeneti torzitást lehet minimalizálni, ez mutatja meg az elérhető szimmerikus működés határait. A THD tipikus értéke 1 kHz/1W/16R-nél 0,4-0,5% - leginkább a 6528 végtrióda két csőfél egyformasága számít kritikusnak ebben a kapcsolásban. "
Ez a tektronix is kb 60dB-ig jó, esetleg 65-ig, ha elég nagy a jelszint. Ja hát az SE egészmás. Ráadásul ott az csak egy dolog, hogy tisztan rezisztiv terhelessel mérve is asszimetrikus, de annak az eleve alacsony damping factora sem szimmetrikus.
Azt nemtudom mások hogy vannak vele, de annyit biztosan tudok, hogy én teljes mélységében biztosan nem. Legalábbis minden részletre kiterjedően nem. Többek közt ezért sem szeretem a trafókat, túl sok a kérdőjel velük kapcsolatban, és túl sok problémát vetnek fel.
Idézet: „Tudják egyáltalán az ide beírogatók, hogy miképpen műkődik egy single end csöves erősítő?” Már elnézést. Ahogy végignéztem, eddig nem sokan kértek tanácsot itt régi csöves építők Tőled. A lenézést, gúnyt meg pláne! Köszönöm!
Tudjuk.
A "mágneses energiát" nem láttam építeni-épülni még eddig egyetlen erősítőben sem. Felvilágosíthatnál erről minket. Üdv!
Leginkább az energia - teljesítmény fogalmakkal kéne tisztában lenni. Eléggé alapdolog.
Akkor mégsem.
Egyszerű példa: az autók gyújtótrafója az érintkező zárásakor felmágneseződik (energia), az érintkező nyitásakor a a trafóban levő mágneses energia egy óriási szikrát eredményez (indukció). Vissza az SE kimenethez: amikor a csőnek az áramát növeljük, akkor az átfolyó növekvő áram felmágnesezi a trafót, ez az indukció létrehozza kimeneti jel egyik felét. Amennyiben most - elméletileg teljesen - lezárnánk a végcsövet, akkor a trafóban lévő mágneses energia indukálná a kimenő jel másik felét. Tehát ez két teljesen különböző energia átviteli forma - az egyiket az elektroncső növekvő árama, a másikat az önindukció hozza létre. Ez a totális aszimmetria. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2019
Persze, de ez elég alap dolog. Ugyanezen okbol tesznek egy felvezeto altal vezerelt relere is forditva egy diodat. Hogy a terheles nelkuli, és epp ezert vegtelen feszultsegszintre novekvo indukcio ne nyirja ki a tranyot. Nem hiszem, hogy ezt barki ne tudna. Azthittem valami szofisztikaltabb dolgra gondolsz.
A totális aszimmetria okát nem tudják elfogadni, pedig a csöves SE erősítők energia átvitele az ilyen...
Amit írsz az igaz is meg nem is. Akkor lenne igaz, ha gyors négyszögjellel hajtanánk a kimenőt, de ugye nem azzal hajtjuk, meg nem választjuk le róla a csövet (a gyújtótrafóról meg levesszük a primer dolgokat). Az SE-nek van egy statikus állapota, amikor ugye a kimenő trafó az nem trafó hanem fojtó. Trafó nem tud lenni, mert a fluxus feltétele a változó gerjesztés ami ugye nincs, mivel nem folyik váltakozóáram a tekercsben.
Ehhez az állapothoz képest van mágnesezve a vas, hol még jobban, hol meg kevésbé, a vezérlőjel függvényében. Ha láttál már a szkópon gyújtótrafót, vagy akár csak egy szórásból adódó négyszögjel túllövést akkor láthattad azt is, hogy a mágnese energiának a feszültséggé való alakulásához mennyire rövid időre van szüksége (nano meg piko szekundumokról beszélünk). Hol van ahhoz képest a vezérlőjel (hangfreki) sebessége? Tehát amikor visszafelé mágneseződik a vas, azt is a cső áramváltozása okozza, nem a visszaalakuló mágneses tér, mert a félhullám alatt annak már több milliószor lett volna ideje visszaalakulni.
Ezért (is) nehéz dolog egy kimenőtrafó méretezése.
Mindenesetre nem kéne keverni az analóg (lineáris) üzemet a kapcsolóüzemmel, ez két külön eset. A kimenőtrafót a mágnesezési görbe viszonylag egyenes középső szakaszának közepére kellene állítani, a mágneses gerjesztéssel, figyelembe véve a gerjesztést, és a kivezérlést. SE -nél különösen. Szó sincs nyitásról, zárásról, az kapcsoló üzem. Fázistolás viszont van. Aki erre nem figyel, annak lehet problémája a visszacsatolással. Szóval bonyolultabb ez a világ, mint ahogyan ezt a lelki szemekkel meg lehessen oldani. De tanulni mindig érdemes. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2019
Végső soron tekinthetjük mindkét felét, az alját(cső) és a tetejét(trafó) is egy véges tartalékkal rendelkező aramgeneratornak. A csövet ugye tudjuk szabályozni is. A problema az, hogy ennek a ket generatornak sem az impedanciája, sem a karakterisztikája, sem a tartalékai nem egyformák. Szimmetrikus így sosem lehet.
Ne haragudj, de pedig igaza van. Amikor a csövet lejjeb zárjuk, akkor a trafóban lévő vas végre meg tud szabadulni valamennyi gerjesztéstől. Ennek a lemágneseződésnek hatására indul meg ellenkező irányú áram. Ugyanis a vas nem akarja, hogy gerjesztve legyen, minden erejével azon van, hogy ne legyen felmagnesezve.
A példa a csöves SE elvét próbálta egyszerűen ábrázolni...
Amikor a végcsőnek a lezárás következtében folyamatosan csökken az árama - akkor remélem tudod, hogy a kimenetre jutó energia - ami a hangszóró membránját mozgatja - honnan van?
Amit most leirok, az jórészt feltételezés, de valoszinuleg nem all messze a valosagtol. Tehát fizikaórán volt egy kísérlet, amikor is vasport szórtak papírra és a papír alá téve a mágnest a vaspor részecskék beálltak a mágneses erővonalak mentén egy meghatározott irányba. Ha elszedték a mágnest, ezek akkor úgymaradtak. Ezeket domeneknek nevezték, jelentsen ez bármit is. A trafóvasban lévő részecskék annak szilárdsága okán nem tudnak irányba állni. Felfoghatjuk úgy is, hogy gerjesztés hatására a vasban mágneses feszültség keletkezik. Mikor elvesszük róla bármilyen mértékben is a gerjesztést, ez a mágneses feszültség fog indukciót létrehozni, ami pedig el fog kezdeni ellenkezü iranyu aramot folyatni az erovonalakra merolegesen fektetett zart vezetokorben. Ennek vegulis egy resze alt. isk. fizikaora. Ezt megerősíteni latszik az a teny is, hogy legjobb tudomasom szerint az allando magneseket ugy hozzak letre, hogy magnesezheto otvozetet megolvasztanak vagy legalabbis marhara felmelegitik, igy magneses terbe helyezik, s azt fenntartva folyamatosan hutik le.
Ez elektromágneses energia, egészen más ez, mint amit említettél.
- SE, avagy együtemű végfokban sosem zár le a cső, vagy a tranzisztor, ez köztudott.(Munkapont.) Üdv!
Példa 2:
Egyszerű csöves fokozat, aminek fojtó a munkaellenállása - hogyan lehetséges a 300 voltos p-p kimenőjel, amikor +200 voit a tápfeszültség? Honnan származik a tápfeszültséget meghaladó jelnagyság?
A lényeges kérdésre persze NEM tudsz válaszolni.
Idézet: „Amikor a végcsőnek a lezárás következtében folyamatosan csökken az árama - akkor remélem tudod, hogy a kimenetre jutó energia - ami a hangszóró membránját mozgatja - honnan van?”
Ez a rajz kissé gyanús. 60x gyakorlati erősítés triódával? Valami nem kóser. Ha igaz lenne, senki nem alkalmazna 1-nél több fokozatot...
Idézet: „Akkor mégsem. Egyszerű példa: az autók gyújtótrafója az érintkező zárásakor felmágneseződik (energia), az érintkező nyitásakor a a trafóban levő mágneses energia egy óriási szikrát eredményez (indukció). Vissza az SE kimenethez: amikor a csőnek az áramát növeljük, akkor az átfolyó növekvő áram felmágnesezi a trafót, ez az indukció létrehozza kimeneti jel egyik felét. Amennyiben most - elméletileg teljesen - lezárnánk a végcsövet, akkor a trafóban lévő mágneses energia indukálná a kimenő jel másik felét. Tehát ez két teljesen különböző energia átviteli forma - az egyiket az elektroncső növekvő árama, a másikat az önindukció hozza létre. Ez a totális aszimmetria.”
Legyen 40×es, nem az lényeg - akkor tudsz a kérdésre válaszolni?
Hogy honnan van az energia? A tápegységből. Kb. 52% Paksról.
Tudok. A 40x erősítés a max. szerintem, amit hagyományos triódával el tudunk érni. Mondjuk egy ECC83-al, a konfiguráció alkalmatlan bárminek a meghajtására.
Amúgy nem értem, min elmélkedsz. A meghajtás mondjuk gyakorlatban max 30-at erősít. A 6528 cső MEREDEKSÉGE nagy, a feszültségerősítése max. 9-szeres. Valaki segítsen! 200V DC-ből ki lehet hozni folytóval ennél nagyobb kimenő AC PP-t egy csöves erősítőben? |
Bejelentkezés
Hirdetés |