A JBC-ről nincs annyi tapasztalatom, de valahogy úgy lehet, hogy mondjuk 24V-tal fűtve elmegy x évet, 17V-tal fűtve meg mondjuk négyszer annyit. Nálam olyan max. 110-120W körül kap felfűtéskor a 245.

Az Ersa pico fűtőszálát sikerült egyszer egy ismerősömmel elégetni, kb. 3 másodperc kellett hozzá, az névlegesen 80W-os de még kisebb helyre van a fűtőszála bezsúfolva mint a JBC-nek.

Az biztos, hogy azt, amit a régi kattogós wellerek bírtak ezek már nem bírják, bár lehet, hogy olyan kis teljesítménnyel hajtva mégis. Azok sok éven át mentek úgy, hogy reggel munkakezdéskor be lettek kapcsolva, és egész nap kattogtak a munkaidő végéig, tehát nem volt sem sleep sem kikapcsolás, igaz, túlhajtva sem voltak kicsit sem.

Ez is egy lehetőség, de az is lehet, hogy a hegy bevonata használódik el hamarabb, és az határozza meg inkább az élettartamot.

Annyi információt hallottam erről, hogy a gyártósorokon, magas hőmérsékleten, ólommentessel használva, eléggé "fogyóanyag" a JBC pákahegy. Igaz, hogy ott szinte folyamatosan forrasztanak vele, de konkrétan 1..2 hetente cserélik.

Erről én is hallottam olyantól aki gyártásban dolgozik vele, de ott fel vannak tekerve nagyon, 400 vagy 410 fokra, ott is néhány hónap után hegycsere van. Nekem csak a nyákon lévő alkatrészek forrasztására kell, azt meg nem lenne baj ha bírná nekem mondjuk 10 évig.

Sucukát lenne érdemes megkérdeznetek erről, mert ő képben van szerintem.

Lehet én értettem félre valamit, de lehet te értesz félre engem.
Konkrétan a teljesítményadatot keresték itt néhányan és szerintem ennek az adatnak önmagában nincs értelme.
Azt szintén nem lehet elégési paraméterként értelmezni, hogy 24 V, meg 100%, hiszen az elégéshez idő kell, és a nagy-teljesítményű fűtési szakasz nagyon rövid. Emiatt a rövidség miatt, egy átlagolt teljesítmény sokkal kisebb lesz mint egy elvi csúcsérték. Sőt még a feltételezett 50W-tól is sokkal kisebb lesz.
Abban viszont maximálisan egyetértek veled, hogy lehetne találni olyan paramétereket, amik leírják a pákabetét sok tulajdonságát.

Már hogy ne lenne értelme egy megengedhető, biztonságos teljesítmény adatnak...hiszen, ha hűtöd a hegyet(masszív fémfelületet igyekszel felhevíteni vele), a hőellenállás miatt van egy teljesítmény, ami már káros lesz a fűtőbetétre, aminek a hőmérséklete ilyenkor jelentősen megemelkedik! Ezt az adatot megadva, biztonságosan lehet(ne) üzemeltetni a hegyet, anélkül, hogy aggódni kéne, hogy extrémebb esetben akár el is olvadhat a fűtőszál....
A 245-ös hegyeknél ez 50W lehet...míg 210-esek esetében csak 20W. Feltételezhetően....

Itt találtok "némi" infót: JBC Soldering Station CD-2BC - Complete Schematic & Analysis. Szétszedős videó: EEVblog #472 - JBC CD-2BB Soldering Iron Teardown.

Felfűtéskor kb. direkt a hegyre van kapcsolva a trafó szekundere.

Azt a teljesítmény adatot látnád hasznosnak, amivel hosszú (akár korlátlan) ideig lehetne fűteni a pákahegyet, annak károsodása nélkül?

Félreérted. Az a teljesítmény lenne érdekes, amivel pár másodperc alatt fel lehet fűteni a hegyet úgy, hogy a fűtőszálban még ne okozzon károsodást.

Az általam linkelt oldalon a mérésekből látszik, hogy a felfűtési szakaszban a transzformátor szekundere gyakorlatilag össze van kötve a fűtőbetéttel. Valahol itt lehet az az érték, ahol még nem okoz problémát a fűtőbetétnek a rálapcsolt feszültség, ugyanakkor gyorsan fel lehet melegíteni a pákahegyet.

A leírás szerint a vizsgált állomásban 31 Vcsúcs (22 V) üresjárati feszültsége van a trafónak, felfűtés közben ez a feszültség leesik 26 Vcsúcs (18.5 V)-ra.

Valójában a cekász huzal keresztmetszet és hossz alapján maximálisan megengedhető feszültség és áram adatai lennének jók,hogy úgymond túlterhelésre se legyen vörös vagy fehér izzásig terhelve a fűtőszál,mert ha feszül is gyártástechnológiai okok miatt,el is szakadhat.Jelentős hőtehetetlenség miatt nem számolható vissza karakterisztika alapján a huzal keresztmetszet.
Persze a régi technológia nem volt olyan pénzéhes,inkább presztízsre ment,de ennek az időszaknak integethetünk.

Akkor nem lőttem mellé azzal a 17V körüli feszültséggel.
Az a rajz viszont biztosan hibás, ha a hőelem ott lenne ahol a rajz mutatja, akkor nálam semmiféle hőfokszabályozás nem lenne, mert csak a két hátsó érintkezőn hajtom a pákát, a fémházra amit ott hőelemnek mutat nálam semmi nincs rákötve.

Az 50W az biztosan kevés, azzal nagyobb felületet nem fogsz tudni megmelegíteni mert oda fog ragadni hozzá a páka (túlhűl). Mondjuk JBC-t még nem tettem tönkre, de az Ersa fűtőbetétje nem elégett hanem zárlatos lett (összeégett). Egyébként úgy van ahogy írod.
A hegyen lévő bevonat pedig a magas hőmérséklettől megy tönkre (meg a vizes szivacstól is), láttam ilyet annak a felületén már nem igazán akart terülni az ón. Nekem is van két ilyen túlhajtott hegyem, ajándékba kaptam, ezek még jók, de elég barna már a végük, és ha le van húzva már látszik hogy inkább matt a felülete mint fényes.
Ha megnézed a kattogós weller névleges teljesítménye kb. ugyanannyi mint a 245-é, de a fűtőbetétje térfogatában a többszöröse, 24V-ot kap, de nem 2,4Ω ellenállása van hanem 8Ω ha jól emlékszem. És ott is úgy volt méretezve a trafó, hogy esett a feszültsége ha rákapcsolt a páka.
Írta egyszer valaki, hogy mennyivel jobb a JBC mint a kattogós weller. Hát, a kattogós is "jobb" lenne ha így túl lenne hajtva, mondjuk 24V helyett 72V-ot kapna. A C245-ös hegy kereken 5V DC-től üzemi hőmérsékleten van, az kb. 10W.

A kattogos Weller nekem majd 40 ev utan ment nyugdijba (nem tonkre!), es epp egy JBC 245 valtotta nem olyan regen.
Kb mintha kobaltarol lezerre valtottam volna
Nem emlekszem, hogy valaha is kidobtam volna Weller hegyet, de van tucatnal tobb, amit 10-20 eve meg tartaleknak vettem aztan sosem kellett...

Jó az irány de inkább úgy határoznám meg a maximális fűtőteljesítményt, hogy ameddig a pákahegy egy meghatározott hőmérsékletet nem lép túl, (ez legyen mondjuk 300 vagy 400°C) addig mekkora maximális ráadható teljesítmény.
A fűtőszál nyilván melegebb lesz, mint a páka vége, de a max. teljesítményt úgy kellene definiálni, hogy mindegy mi okból van adott hömérsékleten (vagy az alatt) a hegy, tehát lehet azért mert még nem fűtött fel, vagy akár azért is mert akkora a hőelvezetés, hogy nem tudott feljebb menni a hőmérséklete.
Az egész hasonló játék, mint amikor egy félvezető hűtését számoljuk, a különböző hőellenállásokkal és teljesítménnyel. Ha a fűtőbetétnek ismert a max hőmérséklete, és a pákahegy max. hőmérséklete is adott, valamint a kettő közötti hőellenállást is ismerjük, akkor ebből adódik egy maximális fűtőteljesítmény is. Nyilván ha a pákahegy hőmérsékletét alacsonyabb értéken határozzuk meg, akkor valamivel nagyobb lesz a maximálisan ráadható teljesítmény - de szerintem van egy jól meghatározható, biztonságos érték.

A JBC 50W-ja és a kattogós Weller 50W-ja nagyon más, ez utóbbi esetében a JBC-hez képest nagyon rossz a hőátadás a hegy végére. Ahhoz, hogy a JBC felvegyen 50W RMS-t, a hőmérséklet tartásához, nagyon brutálisnak kell lenni, ezt forrasztással kimondottan nehéz elérni, nekem is inkább csak vizes szivacson, a szokásosnál brutálisabban belenyomva sikerült elérnem. Ugyanazon a helyen ahol a Weller már leragad, a JBC még simán forraszt.

Ha ismernénk ezeket az adatokat, akkor lehetne a szoftverbe is ügyes limitet építeni, ami a hegy hőmérsékletének függvényében korlátozhatná a maximális fűtő teljesítményt. Ugyanakkor a tapasztalat szerint ezt a valóságban nagyon nehéz túllépni, kimondottan barbár módon kellene bánni a pákával, hogy ilyen módon károsodjon.

Bár akkor még nem ebből a célból, de anno tettem kicsit hasonló limitet a szoftverbe. A P paraméter alapján fűthet 100%-al, de ugye ahogy emelkedik a hőfok a P csökken, és az I adja meg a PWM zömét. Viszont az I-t úgy limitáltam, hogy (tápfesztől függően, de pl. 22V esetén ha jól emlékszem) max 40% PWM-et adhat hozzá a végösszeghez (ez sacc. olyan 60..70W közötti RMS limitet jelent).
Ennek az eredeti célja a szélsőséges/szükségtelen szabályzási lengések megfogása volt, de "egy füst alatt" ebben a problémában is segít valamennyit.

Konkrétan a Te forrasztó állomásod kapcsán (de globálisan is igaz lehet), akkor kellene hozzányúlni a programhoz, ha felmerülne valamilyen indokoltság.
Én nem forrasztok sokat, de amikor mégis akkor szélsőséges dolgokat, pici SMD-től, nagy felületű rézlapokig mindent.
Eddig nem merült fel olyan igényem, amit ne tudott volna megoldani az állomás. Tulajdonképpen még a hőfokot is ritkán piszkálom, csak a pákahegyeket szoktam a feladathoz passzolóra cserélni (illetve mivel nekem két állomásom így 4 pákám van, azt veszem kézbe ami alkalmasnak tűnik).

Ez igaz, meg sem néztem rendesen. Én is más elrendezést mértem a pákahegyekben.

Ismerős az érzés, jó kis páka (volt) az a kattogós Weller, de miután elkezdtem használni a JBC-t, eladtam az összes kattogós Welleremet (több is volt), és egy maréknyi új pákahegyet is...
Persze most TG barátom megveregeti a saját vállát , mert először ö beszélt rá a JBC-re, sőt tőle kaptam az első JBC pákámat, és az általa tervezett állomás paneljét is (amúgy köszi!).

Nagyon hasonlókat szoktam olvasni olyanoktól is, akik a JBC-ről váltottak Metcal-ra.

Hol? Teszel be linket?
Jó metcal, de a hőfokot tudtommal csak hegy cserével lehet változtatni.

Nem tudok mert évekkel ezelőtt olvastam, de ha visszalapozol itt is írta valaki (nem ebben a sima pákás topikban), illetve egy innét már kitiltott kolléga szintén ugyanezt írta nekem email-ben.
Egyébként, miért kéne a hőfokot változtatni? A Metcal-nak minden mástól eltérő egyedi fűtési megoldása van, valamint maga az állomás nem hőfokot hanem teljesítményt szabályoz, a hőfok a fűtési kialakításból automatikusan adódik. Ha jól tudom, profi szervizekben kizárólagos márka, mivel az összes többi leszerepelt.

Azt tudom, hogy mi a kulonbseg a kattogos Weller es a JBC 245 kozott, de el nem tudom kepzelni mit tud nyujtani a Metcal pluszban.
Mondjuk en csak hobby szinten forrasztgatok, de az elmult ket napban azert tulvagyok majd 2500 forrasztason (hagyomanyos, atmenu furatos alkatreszek, sok IC foglalat) es nem nagyon tudom miben lett volna ez pl egyszerubb, gyorsabb, vagy jobb.
Szoval erdekelne ha valaki osszefoglalna, kivancsiva tettel
Mi az a rossz tulajdonsaga a JBC-nek, ami miatt leszerepel a profi szervizekben?

Elég, ha a fűtőszál egy rövid szakasza "lóg" a levegőben belül, ott a hűtése drasztikusan csökken, így a hőmérséklete rövid időre erősen megszalad! Én nem merem olyan bátran nyomni a 210-es hegynek..., a 2 sec az az idő, ami bőven elég ha felfűtődik, és ehhez elég a kb 60W max teljesítmény. A 245-ös hegyeknél ez 130W jelenleg(valamivel hosszabb felfűtéssel).
Így nagyjából a névleges teljesítményük 3x-ával vannak hajtva felfűtéskor..., ez talán még biztonságos lehet.

A 245-ös hegyeknek "lehet tolni", azok bírják a strapát. A 210-essel kevesebb a tapasztalat, de ami eddig van, az pozitív, gyors felfűtés miatt (eddig) még nem ment tönkre. TG barátom sokáig használta jóval 1s alatti felfűtési idővel, komolyabb probléma nélkül. Nekem kb. 1,4s a felfűtés, így tudtam beállítani elfogadhatóra a szabályzást - de ez is 100% teljesítménnyel indul - igaz ez csak tizedmásodpercekig áll fenn.

Berakok én is két korábban lementett karakterisztikát, 60, illetve 90W max fűtési teljesítménnyel...
Függőleges tengely a hőmérséklet, vízszintes idő...

A Metcalt is után lehet építeni (mármint a vezérlőjét): érdekességek róla.

nem tudom, te próbáltad e már egymás mellett a metcalt meg a jbc-t, de a saját tapasztaltom alapján én a JBC-t sokkal jobbnak itéltem meg. Mondjuk én saját állomással néztem, de tessék, itt egy videó, itt a JBC győzött:

JBC vs. Metcal videó

(Azért ezt a videót küldtem, mert egyedül itt álltják be egyforma hőmérkéletűre a két pákát, nyilván a JBC-t állitják be ugyanoda, mint ahány fokos a metcal. A többi videóban a JBC mindegyikben alacsonyabb hőmérsékletű volt, de ennek ellenére is néhányba a JBC bizonyult jobbnak.)

Koszonom a linket, erdekes. Bar utanepiteni nem terveztem. Nekem a JBC is gyari.
Lehet egyszer majd megepitem Skori JBC station-jet, csak az epites orome miatt (es persze egyuttal osszevethetem a gyarival is)

Látom egész jól sikerült belőni hozzá a szabályzást, alig lendül túl a célértéken. A terhelésváltozásra (hőelvonás-változásra) hogy reagál?
Nekem csak az az egy pákahegyem van a 210-es pákához amivel mértem, így csak azzal tudok kísérletezni. 245-ösből van sokféle, mert eredetileg "arra rendezkedtem be", és ez már valószínűleg így is marad, mert a 210-es pákahegyek nem olcsók.