Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elektroncső
Általában a bakelitház és az üvegbúra közötti ragasztásnál szokott törmelék maradni, ez nem jelent problémát. Ha a búrán belül lenne azt látnád is...Szerintem semmi baja, használd nyugodtan, több csőnél tapasztaltam már.
A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2020
A TAD EL34B típusú elektroncsövet a Stegeshopban eredeti Marshallként is árulják, mint EL34, ami egy az egyben megegyezik a kínai Shuguang EL34-b típussal ráadásul az újonnan vásárolt zörgő csövek közül kettőn látszódik a lemosott Marshall felirat is. A csőlábak végein forrasztóón megfolyások vannak. Egyértelmű fémes lötyögés hallható a burából.
Üvegbúrában lenne látnád. Szerintem a bakelit fej és a búra közötti térben zörög., de ezt te tudod ellenőrizni. Szerintem ragasztás maradványai, ami nem fog gondot okozni.
Már nem sok cég gyárt csöveket, TAD válogatott csöveket forgalmaz, nem ők gyártják. A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2020
Pillanatragasztót kell befolyatni a búra, és a bakelit közé. Mondjuk egy fél tubussal. Az biztosan megfogja szüntetni a zörgést egy órai száradás után. Halgass CHZ-ra, a hiba ott van, ahol ő írja.
Pillanatragasztót nem használnám, fehér kicsapódást fog okozni az üvegbúrán.
Csak esztétikai hibát okozna, de csak akkor érdemes ragasztani, ha a bakelitfej laza lenne.. Jelen esetben nem az a probléma, ha jól értem.
Lehetnek még zörgősek a csőfejben a kivezető huzalokra húzott kis szigetelőcsövecskék is, találkoztam ilyennel.
Az a kiválás csak a beadagolás helyén lesz, s utánna letakarítható. Ha a ragacs befolyik, a légnedvesség hatására odabent megköt, akkor beleágyazódva a törmelék, vagy a kollega által említett csövecske, megszűnik a gond. Értem én, hogy nem laza, de viszont5 csörög neki.
![]()
Pillanatragasztót ne. Egyszer ragasztottam vele vissza a visszapillantó tükröt a szélvédőre.
Olyan szépen végigrepedt a szélvédő!
Értem, hogy rögzítenéd vele a zörgést okozó törmeléket.
Szerintem inkább zörögjön, mert nem tudod letakarítani semmivel. Kipárolgó anyag okozza, ragasztás száradása után, üvegen mindig ezt a jelenséget produkálja. A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2020
Üdv.
Grid-stopper ellenállással kapcsolatos kérdésem van. Nem tudom mi zajlott le az csöves erősítő építése topikban de mivel nem tudni mikor nyitják meg újra, így talán ide fér be a kérdésem. A szokásos PCL86 SE kapcsolásba Bővebben: Link az R4 330Ohm. Viszont napok alatt sem találtam magyarázatot erre az értékre, hogy miért pont 330 ohm. Az egész kapcsolás nekiálltam végigszámolni az adatlapi görbeseregek alapján és ehhez a részhez is van némi segédanyag: Bővebben: Link de megrekedtem vele. A számításaim szerint nyugalmi állapotban 8.5mA fog folyni azon az ellenálláson, ami 2.4V feszültségesést jelent. A munkaegyenes bal szélén a legnagyobb áramnál (55mA) pedig körülbelül 18V fog esni. Azt viszont nem tudom, hogy ez így jó-e és ha jó, akkor mitől jó.
Szia!
Tapasztalataim szerint 5-6 mA folyik a G2-n. 100 Ohm-tól 330 Ohmig betehetsz bármilyen ellenállást. 36mA a max anódáram. Afelett hamarosan tönkremegy a cső. Üdv!
Értem. Szóval úgy igazán az az ellenállás egyszerűen annyi.
![]() Viszont a 36mA az miből adódik? A kékkel rajzolt loadline-t a kimenő trafó visszaszámolt primer impedanciája (12.4kOhm) és a tápfesz adta meg, azt felfelé tolva a pink loadline aminek a vége 55mA az még mindig alatta van a 9W disszipációs görbének.
Csakhogy a PCL86 max katódárama 55 mA. ebbe bele kell férnie a segédrács áramnak is, ami a szaggatott görbén olvashatod, nálad 22 mA, tehát az anódáram nem lehet több, mint kb 36mA.
Az adatlapon ne csak a görbesereget nézegesd, hanem a határadatokat is. Ezért hiába láthatod a görbéken a 0 V vezérlőrács feszültséget, odáig nem vezérelheted ki a csövet.
Kis segitség. Talán ezzel a cikkel/ábrával közelebb jutunk a megértéshez.
Ugyan ez nem "csöves", ami azt illeti azért annyira nem különböznek ebből a szempontból a félvezetőtől, ámbár minél több a rács, annál inkább bonyolódik a dolog... Tehát igen, tekintetbe kell venni : - Ua/Ia karakterisztika seregen a disszipációs hiperbolát (alatta legyen, minél inkább annál jobb); - Ug/Ia karakterisztika seregen a linearitást. Valamint még sok más dolgot is.
Üdv!
Vannak ezek a 4 csövek... Ki, hogyan párzítaná egy PP erősítőben csatornánként? Vagy mindegy-e? Kíméletes környezetben, 380-410V anóddal és kb. 40mA nyugalmival tervezem majdan az izzasztásukat. Köszönettel: Én
Én így párosítanám:
2. pár T4 87 7,9 T2 86 6,7 D 1 1,2 2. pár T1 86 5,7 T3 87 6,4 D 1 0,7
Köszönöm!
Én is így gondoltam, de örülök a megerősítésnek. Mi az a "D"? ![]()
Tippem:
Differencia... Az pont kijön... ![]()
Érdekes olvasmány: A gép hangja
Már milyen régóta károgom az intermodulációs torzítások jelentőségét, de valahogy mindíg figyelmen kívül hagyják.
Pedig az RF technikában használt lineáris erősítőkkel ugyanez a probléma, csak ott az intermodulációs termékek a szomszédos csatornákba esnek, és ott zavarokat okoznak. És egy hangfrekvenciás erősítő sokkal szélesebb sávú, mint egy rádiófrekvenciás erősítő. Az én szakmámban a lineáris erősítők kétjeles, spektrumalalizátoros vizsgálata alap dolog. Régen szelektív uV mérővel. De mit lehet mondani arra, hogy sokan még a statikus torzítást sem igen mérik, csak a fülükkel jelzik, hogy valami nincs rendben, de nem keresik meg az okát. A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2020
Sziasztok!
Ma észrevettem, hogy az egyik Gold Lion 300B csövemben van némi kék derengés. A csövek párba válogatottak, és csak néhány óra vam bennük. Gondot jelent-e ez?
Új csőnél előfordul, magáról a jelenségről megoszlanak a vélemények.
Érdekes ahogy elhelyezkedik...
'67-től kezdtem csöves erősítőket építeni EL84 és EL34 típusokkal. A vadonat új példányok produkálták a legerősebb kék fényt, de nem így, hanem az oldalsó lyukakon benézve az anód belső felületére vetítette a g3 árnyékát. Kivezérlés hatására az intenzitás gyengült, teljesen meghajtva eltűnt (kivezérlés jelző ![]() A mostani gyártástecnológiáktól függően nyilván változhat a megjelenés. Gázosodásnál az egész búrán belül kékült ködszerűen, nem ilyen élesen és vetítve.
Sziasztok. Korábban ugyan volt róla szó de ujra felhoznám:
Mekkora vákuumra van szükség egy elektroncső működtetéséhez? 0,5bar vákuum már elegendő lehet? A nixie csőnél mondjuk más a helyzet mert ott a vákuumra szívott teret feltöltik valamilyen nemesgázzal. Ezen gázok többsége milyen típus? Válaszokat előre is köszi. ![]()
"A kijelzés színét az üvegcsőben található kisnyomású gázkeverék határozza meg; de általában narancssárga és vörös között változik. Ez a gázkeverék általában nagyrészt neonból, kisrészt argonból és higanyból álló Penning keverék."
A vákuum értékét nem tudom pontosan, de szerintem annál nagyobb. Minnél nagyobb a jobb. ![]()
0,5-0,8bar közt elérhető a vákuum, ezért is a kérdés.
![]() Nemesgázok ma már könnyebben beszerezhetőek, igaz drága kissé de kísérletezni jó volna így egyszer rááldoz az ember. ![]()
Azt én is tudtam, hogy minél nagyobb, annál jobb, a WIKI szerint 10 -1 Pa, a vákum előállítása mindig is alap problémája volt a vákumcső gyártásnak. Ehhaz még a getter is hozzájárul a maradék gázok megkötésével.
Akkor elektroncső annyira nem jöhet szóba készítés címszóval, de nixie cső még talán.
![]() Ott mik lehetnek a fontosabb tudnivalók? ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |