Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Ha mindenáron ezt szeretnéd, először a hibákat ki kell javítani. Azért megkérdezném, miért esett a választás erre az erősítőre? Remélem nem az, hogy ebben nincs trimmer, tehát látszólag nem kell beállítani semmit rajta? Mert ez nem igaz. A két soros ellenállás arra enged következtetni, hogy a kisebb értékű egy előzetesen trimmerrel beállított értékű. De utánépítéskor nagy valószínűséggel nem lesz ugyanakkora, mert például egy tranzisztor BE nyitófeszültsége darabonként eltérő lehet. Vagy esetleg az 500W tetszik? Ha a tápegység feszültsége nem esne egy nüansznyit se terhelés hatására, akkor 2 Ohmon az 500W-hoz 2X44,7V kellene, ha tápig ki lehetne vezérelni az erősítőt. De jó esélyjel minimum 5V bent marad, így meg kellene növelni a tápot, de már a 2X45 is necces a végtranyóknak.
Szia!
A kért adatok a negatív táphoz mérve (zárójelben a jó oldalon mért értékek): Q708 B 3V (2,1V) C 80,6V (80,9V) E 2,5V (1,5V) Q712 B 2,4V (1,5V) C 7,2V (39,5V) E 1,7V (0,8V) Q710 B 8,7V (40,4V) C 10,2V (42,1V) E 4,7V (39,6V) A végtranyók a rossz oldalban nincsenek benne (tönkrementek és még nem kaptam meg az újakat), nem tudom az mennyiben befolyásolja ezt, de előtte sem voltak jók a feszek.
Nagyon helyes, hogy nincsenek bent a végtranzisztorok. Itt az eljárás. Tehát Q731 és Q732 B-E közé tégy be egy-egy 100 Ω-os ellenállást!
Valószínűleg beáll a kimeneti feszültség. A Q710 tranzisztorod nincs rendben, a B-E lábak között csak 0,6-0,7 V lehet! Az vagy rossz, vagy rosszul van beültetve, vagy PNP.
Tehát nem a nyákkal van a baj tulajdonképpen, hanem a kapcsolási rajzzal!
Idézet: „Mert a linkelt nyákon van azért hiba” A gyártók miért is nem alkalmaznak ilyen nagy tudású embereket, mérnököket ... ? A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2019
Szia!
Köszönöm, így beállt a rendszer. Így mérve a Q710-en is jó feszültségeket mértem, lehet, hogy a múltkor elnéztem valamit vagy ott lesz még meglepi, amikor beépítem a végtranzisztorokat. Eddig valószínűleg az egyébként jónak mért végtranzisztorok vittek be az erdőbe. Hamarosan kiderül és beszámolok az eredményről. Köszi még egyszer!
Hát én a nyákot sem mondanám kifogástalannak, de ez az én problémám lenne, ha építenék ilyet.
A Béla szaktudása, hasonlít a keresztapám műszerész képességeihez. Sajnos az öregemet nem ismerte a NASA, így nem kamatoztathatták nem hétköznapi tudását (vitte a sírba). A Bélát sem ismerik az említett berkekben, meg szerintem meg sem tudnák fizetni. Megjegyzem ezzel én is így vagyok, pedig segített nekem párszor.
Köszi a segítséget magamnak, megint csak megoldottam. Csak azt nem értem az ilyen Junger Krisztiánoknak Trébányai kisköcsög miért lehet egyszerre válaszolni? Aki annak örül ha a másiknak valami nyűgje van?! Csinál külön csoportot mert hogy nem ért az elektronikához és nem tudja feldolgozni ha valaki megmondja neki mennyi az annyi!.. Na mindegy szevasztok! ez az oldal is annyit ér amennyit a klikk!
A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2019
A kapcsolási rajz kis korrekcióval elmegy. Egy tipikus átlag erősítő jó sok tranzisztorral. A nyákon viszont máshogy val néhány fóliaszakasz, így ha nem vette észre a konstruktőr, akkor vélhetően meg sem építette. Ebből kifolyólag ez csak egy elméleti gondolatként kezelhető terv.
Feltettem a javított nyák képét, ahol az említett diff fokozat és a VAS fokozat illeszkedése lett javítva, valamint pirossal bekarikáztam azokat a félvezetőket, amiket termikusan együtt kellene futtatni, hogy stabil legyen a nyugalmi áram. Persze ez még nem elég a biztos üzemhez. Mérlegelendő hogy mennyi energia ráfordítást érdemel a korrekt javítás, mert van itt a fórumon jó pár teljes leírás kipróbált erősítőkről is, ami biztosan jó.
Lehet, hogy nem látom, este van már, karikázd be azt a részt, ahol a nyák javítva lett!
De több szót nem érdemel. Amúgy sárgával karikáztam.
Ha a két végfokot közös tápról használod, akkor Pafi ajánlását követve az egyik csatorna lehet invertáló fixen. Mivel a mély hangok teszik ki a zenei nagy százalékát, sőt sztereó jelnél meglehetősen együtt fut a basszus, ezért az egyik csatorna invertálásának több előnye is van.
A tápegységet felváltva terhelik, mintha azonos fázisban mennének, ezért kevesebb puffer is elég lehet az erős basszusokhoz, vagy a meglévő pufferekkel nagyobb energia tud kijönni. Természetesen az invertáló csatorna kimenetén a hangsugárzó csatlakozót fordítva kell bekötni, hogy a hang azonos fázisú legyen ismét. Másik előny, hogy hidaláshoz nincs szükség külön macerára, egyszerűen csak monó jelet kell küldeni a két csatornára, és a kimeneti pontokon már ott is van a hidalt jel. Amennyiben normál sztereó jellel hajtod, akkor van még egy érdekes opció. Egy 2.1 rendszer mehet róla passzívban. De ez csak további lehetőség.
Sziasztok!
Már nem is tudom hova kellene, de rákerestem a lágyindításra és az aktív fórumokat kerestem.. Van egy BOKE Audio PA-2400 erősítőm javítás alatt. Van benne egy toroid-szörnyeteg. A primer oldalon 1db 100W 230V izzó sorbakötve. Ezzel az izzóval párhuzamosan egy 12V relé, mely a szekunder kőrről van ellátva (greatz, tranyók egyebek). A fenti lenne a lágyindítás az erősítőnek. Bekapcsolás után izzó ég... Egy kis mérés (DC) után az izzó egyenáramú ellenállása 54 ohm, a trafóé 0,6 ohm.. A problémám sajnos az, hogy a trafóra soha nem fog eljutni akkora feszültség (primer), ami a szekunder oldalon annyi feszültséget adna, hogy a relé áramkör megszólalna és átkötné direktbe a trafót a hálózatra... Mért-e már valaki 3kW trafó primer oldali ellenállást már.. Milyen értékű lehet (ohm)? Illetve a legrosszabb lehetőség... Lehet a toroid trafó primer tekercselése megadta magát? Tehát a hálózati oldalon nincs más mint... a toroid primer tekercselése illetve vele sorban a 100W 230V izzó... Előre is köszönöm segítő ötleteiteket!
Szia! Jelenleg mekkora feszültséget kap a relé?
Áááá
 Nem voltam elég egyértelmű... Ha DC oldalról nézzük az egészet.. a trafó és az izzón a rajta átfolyó áram (egyforma) feszültség esik.. Mivel a trafó primer tekercse nagyon kis ellenállású, a 230 V szinte teljesen az izzón van... Mivel a trafó primerre (0,6 ohm) csak 4-5V jut, a szekunderen a relét megtápláló áramkörre össze vissza 0,3mV esik.. (ennyit mértem).Tehát a válaszom.. a relére eső feszültség erősen konvergál a nullához! A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2019
Most sem voltál egyértelmű. Ez is elég zavarosra sikeredett. Fuss neki mégegyszer.
Idézet: „A primer oldalon 1db 100W 230V izzó sorbakötve Bekapcsolás után izzó ég Egy kis mérés (DC) után az izzó egyenáramú ellenállása 54 ohm, a trafóé 0,6 ohm. ” Ha a primer oldalon az izzó erősen világít, akkor az izzó után valahol zárlat van. Ennek semmi köze sem az izzó, sem a trafó egyenáramú ellenállásának, amit könnyen mérni tudsz (gondolom az izzó ellenállását is hidegen mérted, ahelyett, hogy áram, és feszültség mérésből számoltad volna). A trafónak (primer tekercsének) 50 Hz -en váltóáramú ellenállása van, ami sokkal nagyobb, mint az egyenáramú ellenállása. Az izzós előtét lágyindításra több okból van szükség. Az egyik, hogy az ilyen nagyteljesítényű trafókat jelentősen túlgerjesztenek, takarékossági célból, ezért az indítási áramlökés nagy. A másik ok, hogy az egyenirányító után jelentős nagyságú puffer kapacitás van, ami induláskor rövidzárként látszik a primer oldalon. Ha már a bekapcsolási tranziensek lefutottak, (ezt csökkenti a lágyindító) az üzemi terhelés már nem olyan nagy, a fogyasztás is az üzemi értékre esik vissza, az izzó árama is jelentős mértékben csökken. Egyébként az izzó is egy érdekes áramköri elem, PTK karakterisztikájú, melege nagyobb az ellenállása, mint hidegen. Ez a tulajdonsága is jól jön a lágyindítóként. Tehát, ha az izzó folyamatosan világít, akkor ott zárlat van az izzó után. Először köss le minden terhelést a toroidról, ha továbbra is világít, akkor zárlatos a toroid, ha nem, akkor jó. Utána tedd vissza az egyenirányító(ka)t, puffer nélkül, ha nem világít, jó. Majd kösd vissza a puffereket is, ha nem világít, akkor jó. Ezután jöhet a végfokozat visszakötése, legtöbbször itt szokott probléma lenni, a végtranzisztorok zárlatosak lettek. A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2019
A transzformátor ebben az áramkörben nem Ohmikus fogyasztó, mert a tekercsnek induktivitása van.
A jelenség mögött éppúgy állhat trafó zárlat, mint a táp, vagy az erősítő hibája. Válaszd le a trafóról az erősítőt és figyeld az izzó viselkedését. Ha továbbra is változatlan fényerővel világít, akkor a táp lekötése következik. Ha a csupasz trafóval soros izzó is világít és a primer kapcsain csak ez a 4-5 V mérhető, akkor a trafó lesz a hunyó. Ez a kérdés ugyan jó topicba került, de ugyan úgy válaszoltam volna, ha a lágyindítós témába írod. Attól, hogy nincs friss bejegyzés a témában, még mindenki kap értesítést aki figyelésre jelölte.
Köszönöm a válaszaidat!
Második hozzászólásban a pont... A trafó összes (Ulow, Uhigh, segédtáp), tehát 10db leágazását lekötöttem.. üresen csak és kizárólag a primer kör az izzóval semmi más... nem enyhül az izzó... világít, amíg a saját hőjétől a rajta lévő alu sapka (gyárilag ilyen) el nem kezd füstölni... Szóval... nem akartam a trafó primer tekercsére gondolni, de egyre inkább ettől félek.. Mindentől függetlenül csinálok egy U, A mérést AC feszültséggel hogy meghatározzam a váltakozó áramú ellenállását is a trafónak... A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2019
Nem akarlak elkeseríteni, de a váltakozó áramú ellenállás (impedancia) mérés nem egyszerű dolog, nem annyiból áll, hogy megméred az abszolút értékét. Nézz utánna pl. az impedancia mérés három voltmérővel c. témának. (már ha érdekel)
De nincs is erre szükség, láthatóan a trafód zárlatos. Lehet újra tekerni. A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2019
Bár szeretem a toroid trafókat, meg főleg ma már ezek vannak többségben, ekkora trafóknál már hatalmas mechanikai igénybevétel terheli a tekercseket. Amíg lemezelt trafónál megoldható a menet-menet mellé tekercselés, meg a rétegszigetelés, ami erősen egyben tartja a tekercset, addig a toroid tekercselés mindig vadtekercselésnek minősül. Még a leggondosabb gépi tekercselés esetén is keresztező szálak lesznek egymáson. Ezek találkozásánál szépen ledörzsölődhet a lakkozás a huzalról. Azonkívül amíg a lemezelt vas teherhordó része a mag, addig a toroidnál a huzalon fekszik minden. Sajnos ezen nem változtattak, bár láttam ipari toroid trafót, ahol a mag volt megtámasztva, de ez csak egyedi eset. Többnyire a huzal kap apait-anyait.
Sziasztok! Régebben már kérdeztem, de akkor nem érkezett válasz sajnos, most ismét feltenném a kérdést, mert nekiláttam szétbontani az erősítőm. Az alany egy Sony str-de445. Amikor tunerre kapcsolok eleinte egy hangos búgás mellett hallatszott a rádióműsor, és pár másodperc múlva lassan a búgás megszűnt. Jelenleg a búgás állandósult, de csakis tunernél. Szédszedtem a szerkezetet hátha látok rossz kondit, mert gondolom az okozza, de nem látok semmi rendelleneset. A nagyobbik baj hogy nem is tudom hol keressem. A kapcsolási rajból nem jöttem rá.
A másik kérdésem hogy a panelon levő port, söszt hogyan lehet letakarítani? A sűrített levegő már kevés, viszont van izopropilom. Ezzel ki lehet "mosni"? Valamint ez a sok szösz befolyásolja-e a hangminőséget? És még egy kérdés. A memóriáért (beállítások) melyik alkatrész lehet a felelős, mert kis elemet nem találok rajta? Gondolom ezt is egy kondi táplálja de melyik? Úgy tudom pár perc áramszünetől még nem kell hogy felejtsen, de nálam két másodperc alatt elfelejt mindent. Köszönöm a válaszokat! A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2019
Szinte biztos hogy menetzárlatos az a toroid. Megbizonyosodni erről úgy tudsz érdemben, ha ismered valamelyik szekunder feszültséget. Oda rákötsz kívülről kb. ugyanakkora feszültséget, és ha olyankor nem 230V-ot mérsz a primeren hanem jóval kevesebbet akkor...
Toroid, akarom mondani tekercselési betegség. Ha nem szigetelik soronként a primert (márpedig nem, mert jelentősen macerásítja a gyártást) vagy nem impregnálják a primert, akkor az 50%-nál is nagyobb a primer menetzárlat esélye, a kérdés csak az idő, hogy ez 3 hónap vagy 30 év múlva következik-e be.
Szia!
A tunert szétszedve van-e benne elkó? ha van, csere. A tápból az IC806 stabon keresztül kapja a tápfeszültséget, C896 és C898-at cserélném. A panelt elvileg hosszúszőrű ecset-porszívó kombóval le lehet takarítani. Ha nagyon "taknyos", akkor ecset-alkohol. A memóriáért a C102 felel, a kijelző panelen megtalálod.
Köszönöm a tippet! A kijelző panelen soha nem volt beforrasztva elko. Szerinted ha teszek bele..? A tunerben van egy gyanús elko, 16V100 mf (C69). A feszültség nincs 9 V. Ha 10V 100mf-ost teszek bele elbírja vagy rizikós?
Üdv! Ilyen kinézetűt fogsz kapni, a NYÁK ezt is fogadja.
Én ragaszkodnék a 16V-os kondikhoz, a tápból 12V-nak kellene bemennie.
Kezdd a tápkondikkal C896 és C898, ha a hiba továbbra is fennáll, akkor a tunerben is cseréld ki a kondikat. A memóriakondit meg tudod arra cserélni,amit reloop linkelt, a service manualban is a kereket mutatja.
Hello! Érdekes hogy nálam a panelon egy 5.5V 0.1F-os kondi van, ami nincs a kapcsolási rajzon. Ez valami fólia kondi lehet? Akkor ezt kivegyem és helyette a 2.2-es?
Köszönöm! Hallgatok rátok! A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2019
Az nem 2,2-es, "csak" 0,22 F-os. Mehet helyette, a rajzon az van.
Szia!
Egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Egyszer már hasonló erősítőre rákötöttem a szkópot, de akkor egy atomvillanást sikeredett alkotnom és a panelen a föld szálak szétégtek. Szóval ha leválasztó trafót használok a végfokhoz, a szkóphoz pedig nem, akkor hova kössem a szkóp test pontját? Vagy a szkópot is kössem be a leválasztó trafóba?
Ez egy alacsony feszüétségtűrésű, igen nagy kapacitású kondenzátor. A 0,22F az 220000 µF-ot jelent.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
