Szerintem semmivel nem bonyolítja ez kvázi-komplementer felállás a javíthatóságot! Így, hogy rajz is lett róla... vagy valami hasonló...

Sima bipoláris tranyós végfokot csontrészegen, frissen levágott jobb kézzel, pontosabban anélkül is tudni illik javítani!!

Ami nekem utálatos ebben a felállásban, hogy van kimenő kondi!! Hogy én azt hogy gyűlölöm!

Hol van az a kimenő kondi? Frissen kiszúrt fél szememmel sem látom.

Odaát.
Szerintem a 2db 12000µF kondi játssza a kimenő kondi szerepet.

Sziasztok!

Adott egy Rotel RX850-es jószág. Az egyik oldalon rövidre zárták a kimenetet, végfokban sok minden elszállt. Addig jutottam, hogy mindent kicseréltem ami szétment (szinte minden....), sajnos kiváltó tranyókkal kellett dolgoznom, amiket még kapni is lehet. Igyekeztem párosítani amennyire tudok, hasonló hfe-vel mint a gyáriak. A helyzet az, hogy nem tudom a nyugalmi áramot eléggé lehúzni. A meghajtó áramgenerátornál ha ugyanakkorára veszem az áramot mint a jó csatornán, akkor sokkal nagyobb nyugalmi áram alakul ki a javított oldalon, ez persze normális is lehet. Az lenne a kérdés, hogy min változtassak, hogy rendesen be lehessen lőni a munkapontot? Nekem a képen pirossal jelölt R627 / R629 növelés tűnik célszerűnek (220 vagy 270R??). Vagy mi lenne ebben az esetben a jó eljárás?
Köszi a segítséget előre is!

A nyugalmi áramot a Q613, Q615 bázisok közötti feszültség határozza meg., és ez az R621 ellenálláson folyó áramtól függ, ami a Q609, Q611 kollektor árama is egyben.
Szerintem a VR601 trimmerrel lehet állítani ezt az áramot. Ha azzal nem tudod lejjebb venni, akkor az R621 220ohm mellé forrassz be egy 470ohmot, ezzel csökkented a 220ohmot, és így azonos áram mellett kisebb feszültség esik rajta.
Majd így próbáld meg beállítani.
Amúgy mekkorára kéne állítanod a nyugalmi áramot? Arra adva van érték?
Vagy a keresztezési torzítást nézed szkóppal?

És kisebb a végfokban maradó feszültség is.

Értelek.
Ezen törpölt Karesz is a földelt kimenetű erősítőjével (ez is az), mire a végén megvilágosult, hogy mégsincs csatoló kondenzátor. Bár úgy látszik.
Az áramkör úgy záródik, hogy : GND, hangszóró, tranzisztor, pufferkondi, GND.
Ez mind normál topológiánál, mind földelt kimenetűnéll így van, legfeljebb a sorrend változik, meg a viszonyítási pont.
A pufferkondi töltögetése meg közben történik.

És ha úgy nézzük, hogy a szimmetrikus DC csatolt végfoknál a DC kör a hangszórón keresztül záródik. Az aszimmetrikus AC csatolt kimenetű végfoknál a DC körben nincs benne a hangszóró, ugyanúgy ahogy ebben a földelt kimenetűben sincs benne a DC körben a hangszóró.
Vagyis mind az AC csatolt végfokban, mind ebben csak az AC körben van benne a hangszóró.
Vagyis ha az AC csatolásúra mondjuk, hogy csatoló kondis, akkor ezen az analógián tovább menve a földelt kimenetűre is mondhatnánk, hogy csatoló kondis.

De lehet hogy nem pontos a logikám?

De ezt ki lehet forgatni többféleképpen is.
- Az erősítő kimenete a GND-n van
- A pufferkondik közös pontja a hangszóró melegpontja
- A tápfeszültség együtt lebeg a hangszóró melegpontjával.
Ezért lehet hidalni a hidat.
És az egész AC csatolt (nincs szükség külön hangszóró védelemre - ha a pufferkondi kibírja a teljes tápfeszt - mert különben robban).

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem kicsatoló kondi menyire befolyásolja a hangot?

Szerintem nem befolyásolja, hanem mint minden alkatrésznek, a kondinak is van saját hangja.
A JLH erősítőmben egy nichicon meg egy ero kicsatoló van. Az erot lekötöttem, nem hallottam változást. A nichiconnal párhuzasomasan noname kondit tettem, ott se hallottam változást. Viszont mikor a hta-t csináltam akkor hoztam a boltból mindenféle márkajú kondit. Na itt hallatszott a különbség köztük. Három fajta volt, kettő majdnem egyformán szólt, a harmadik viszont nagyon tompán.
Szóval próbálkozni kell.

Szia!
A működési leírás korrekt, és igen, a VR601 trimmerrel lehet a nyugalmi áramot belőni. Nincs sajnos pontos értékem, a SM nem tér ki rá, szóval marad a szkóp. Egyébként van rá kivezetve külön mérőpont csak az a kapcsoláson nem látszik. Szóval, R621. Nekem is eszembe jutott, csak nem tudtam jó ötlet-e abba a körbe belenyúlni. De kipróbálom, köszi!

Szimuláltál régebben egy tápelrendezést. Most mindegy hogy földelt kimenetű vagy sem, mert csak viszonyítási kérdése hogy honnan nézzük mi a kimenet. Olyan ez, mi t amikor Ptolemaios a földet vette viszonyítási alapnak, majd úgy látta, kunkorokat írnak le az égen a golyóbisok. Kopernikusz a napot helyezte a középpontba, és azonnal kérek volt minden. Pedig az égi bogyók egygymáshoz való helyzetét nem változtatta meg, csupán a viszonyítási alapot helyezte át. Valójában egyik sem pontos, mert a viszonyítási alap a teljes rendszer tömegközéppontja lenne. Tehát sem a Föld, sem a Nap nem lehet viszonyítási alap. A teljes rendszer tömegközéppontja meg nem valós, csak virtuális pont. Vagyis nem tudunk zászlót szúrni bele.
Ezt az analógiát követve gondoltam arra, hogy az erősítő kimenetéről nem elég a visszacsatolást a bemenetre visszavezetni, mert a kimenet másik pólusa nincs a viszonyítási ponton. Pontosabb eredményt érünk el, ha a kimenet két pólusa közti feszültséget vezetjük vissza nagy közös módusú elnyomással. Ekkor aztán teljesen mindegy, mit földelünk le, mit nem. Abba most nem megyek bele hogy a tápfesz határain belül kell mindennek maradnia, mert ez egyértelmű. De vissza a lényegre.
Ha a kettős táp közepe közepe nincs szigorú értelemben táp középen, mint ahogy ez a legújabb erősítődnél is van, akkor amit írtál a DC védelméről, az úgy is van. Ha viszont klasszikus módon a szekunder középmegcsapolását keményen bekötjük féltápra (ami DC szempontból GND vagy kimenet is lehet), akkor bár nem működik a DC védelem, de a kondenzátorok töltögetése közötti időszakokban ami 10ms-enként történik, gyakorlatilag egyformán viselkedik a kétféle tápelrendezésű topológia. Gyakorlatilag mégsem beszélünk csatoló kondis erősítőről.
De tovább megyek. Vagyis még tovább mennék, de szorít az idő.
Szóval ha például egy HTA vagy JLH (Istenem de szépek ezek a nevek!) visszacsatolását módosítjuk úgy, hogy DC szempontból a kicsatoló kondi előttről, AC szempontból a kicsatoló kondi utánról jön vissza a jel, akkor a visszacsatolás tényező mértékével csökkentjük a kicsatoló kondi hatását, vagy hangját.
Egyelőre ennyi, mert dolog van.

Hogy a kondi mit változtat egy erősítő hangján? Bélát tudnám idézni, nézőpont kérdése. Kinek az erősítőjénél, milyen helység esetében, milyen elvárás mellett, és milyen hanganyag tekintetében.

Nem értelek! Ha az alkatrészeknek hangja van, hogy lehet, hogy az adott kondi nem befolyásolja a hangképet? A többi meg elképzelhető, de az egész összességében kölcsönhatásban is van a hallható hangzásra.

A 70-es 80-as évek tranyós erősítői közt sok volt ilyen ami kombinált visszacsatolással volt ellátva, ha jól emlékszem még az Orister is ilyen volt, és az az érdekes, hogy ezek elég csúnyán szóltak a későbbi, egyszerűsített változatokhoz képest.

Van egy TDA7377 épített 2.1 modulom input részen 47nF van be rakva de az ic adatlapjába meg 220nF ír.
érdemes ki cserélni vagy nem érdemes vele foglalkozni?
Kicsatoló kondi 1000µF és az adatlap 2200µF ír.

Érdemes.

Tapasztalatom ilyenben nem nagyon van, mivel én jó hangminőségre hajazom, és az utóbbi időben fejhallgatós üzemmódban. Azonban az ilyen IC-s megoldásban én az LM3886-ra szavaznék 4 ohm esetén. De azért arra számíthatsz, ha a bemeneten növeled a kapacitást több lesz a mély. Kérdés, hogy az egész építményt nem vezérli e túl. A kimeneten hasonló a helyzet. De az egész, mint íródott ez előtt komplexitással is bír, azaz minden mindenre hatást gyakorol. Például jobban is melegedhet, így a hűtőborda elégségessége is kérdéses lehet. És ami ezzel jár, nem megfelelő készülékház esetén előbb kiszáríthatja az elektrolit kondikat.

Ha gyári a készülék, akkor az önköltség miatt minden egysége minimum kiépítésű. Beleértve a tápot, a hűtőborda méretét, a készülékház nagyságát is. Egy kész technológiát nemigen változtatnak meg csak úgy. Egy erősítő lelke annak tápja. Ha ez nem megfelelő méretezésű, akkor minden baj előadódhat. Ha e miatt torzítana az erősítő, netalán nagyon melegszik a borda, hát leharapnak a mélyekből, és az lehet megoldás e problémára.

Alapvetően négyféle topológia létezik és mindegyik másként viselkedik. Ezekről tettem ki szimulációkat jó másfél évvel ezelőtt. A szimulációkból azt lehet látni mi történik ha a kimeneten megjelenik egyetlen 24 V-os amplitúdójú, 4 ms szélességű impulzus, melynek hatására a terhelésen 4 A áram folyik. Hogyan "szívódnak le" ekkor puferkondik és a tápfeszültség.

- A legelterjedtebb a középmegcsapolásos trafó, egy Graetz
- A ritkább, ugyanez két Graetz-cel
A kettő közötti különbség, hogy az első esetben a töltőimpulzusok a földvezetéken (GND-n) folynak a trafó szekunderének közöspontjába - a második esetben a GND-n nem folyik áram.
Mindkettőben közös, hogy csak a pozitív táp pufferkondiját kell tápfeszültségre töltenie a Graetz-nek.

- A virtuális földnél (lebegő föld, vagy lebegő táp, vagy hogy hívják) (3. szimuláció) szintén nem folyik át a terhelés árama a földvezetéken, ugyanúgy, mint a két Graetz-es megoldásnál. Az alapvető különbség az előző kettőhöz képest, hogy itt pufferkondik nem párhuzamosan, hanem sorosan kapcsolódnak a tápegységhez. Egyetlen pozitív terhelő impulzus hatására "elmászik" a középtápfesz és úgy is marad, ha valami DC szervó-szerűség nem húzza vissza.

- A földelt kimenetű elrendezés ebből a szempontból egyesíti magában mind az egy Graetz-es, mind a virtuális föld hátrányait. A középtápfesz is elmászik és a földvezetéken is átfolyik a terhelés árama.


Ezt az elméletet láthatod a gyakorlatban kivitelezve az új "A" osztályú végfokban.

Igen, erre gondoltam. Mármint a táp szimulációt illetően.
A visszacsatolás módja is hasonló, de hát ezer út járható a hegytől a tóig. Mire én felocsúdok gondolataimból, te már régen legyártottad.

Azt is érdemes mérlegelni, hogy mi okból akkora az a kondenzátor. Gyerekkoromban volt egy hordozható rádiósmagnónk, és én a csatoló kondenzátorokat szépen kicseréltem nagyobbakra. Kalkulációm szerint 60Hz alatt meredeken vágott az erősítője, de majd én! Le fog ez menni 20 Hz alá is, oszt akkor HIFI lesz. Hülye Japcsik nem értenek az erősítőkhöz.

Hazajött a bátyám és nem értette mi van a masinával. Zörgött szegény, majd megfulladt saját hangjától. Most már tudom mi volt a baj. Az a hangszórókészlet nem volt alkalmas 60Hz alatti hangok leadására.

itt már nem gyári csak a mély hangszóró ez egy logitech z3 erősitő panelja.
két hangszórót akarnám hogy lentebb menjen egy kicsit mert úgy szol mint egy sokol rádió.
Mert a mély nincs még be forrasztva.

Igazad van, de a jlh-nál lusta voltam kikapni a két nichicont csak párhuzamosan kötöttem rá a másfajta kondikat.
A Hta-nál mivel még félkész volt, könnyebb volt játszani. Ott egyik kondi ki másik be.

Fogalmam sincs hasonlít-e . A hűtőborda felőli nagy kondiknál ment szét pár alkatrész egyébként

Akkor legalább azt nézd meg. Így nem lesz egyszerű az a javítás...

Az R631 alatti kerámia testes ellenálláson mi durrantotta ki azt a lyukat?
Az is a szétment alkatrészek között van?
Az R621 is rendesen szétrepedt.

Gondolom azok az emitter ellenállások, azon lyuk akkor szokott keletkezni amikor a végtranyó zárlatba megy, és azon egészen addig amíg ki nem olvad az olvadóbiztosító a zárlati áram folyik.

Valószínűleg gyárilag lehet benne az a lyuk mert elég szabályosnak láttam de attol van egy két repedés rajta így is . Egyszerűen egy bekapcsolás után pukkant egyet és azóta a ch2-es néma de mostmár az 1-es is viszont ott kapcsol a relé és nincs hibaüzenet .