Üdv!

Mire használják a pillanatpákát?
Miben más a forrasztótól? (tudom hogy drót van a végén)

Kis precizitast igenylo, inkabb ganyolas jellegu forrasztasokhoz, valamint olyankor, ha azonnal kell a forrosag es nem akarod kivarni azt az egy percet, amig egy rendes paka felfut. Aztan, miutan a hegye konnyen cserelheto, pl. valtozatos alakura lehet hajtogatni hamar. A hegye olcso, 1m 1.5-os tomor rez vezetekbol egesz evre el vagy latva heggyel.
Az ember ennek tudataban pl. sokkal nagyobb hajlandosagot mutat pl. muanyagok egetesere, kivagasara
Szoval mindenfele univerzalis hobbicelra jo, de finom dolgokat forrasztani nem szabad vele.
Kulonosen figyelni kell a gyanta egetesere, mert konnyen tulforrosodik. PWM uzemmodban lehet a halozati kapcsoloval szabalyozni ezt. )

Leginkább vezetékvégek összeforrasztásához jó. Nyákon, precíziós munkákra alkalmatlan. Sokat használtam anno, el is felejtettem, amint lett egy Wellerem. Ma már a "taknyolást" is azzal csinálom, csak régebbi kopott hegyekkel. CNC találkozón mág tükör hátlapjára is láttam képet égetni TCP pákával .

Sziasztok! Ti hogyan szoktátok az olyan sodort réz vezetéket forrasztani ami szálanként be van ónozva? Olyanra gondolok mint ami a PC tápegységekben van?

Én leginkább forrasztópákával...
Meg persze erős folyatószerrel.

Páka + forrasztóón.

Konkrétan mi a kérdés? Nem "fogja" az ón? Találkoztam ilyennel (SATA táp elosztó). Mint kiderült, nem réz erek vannak benne, nem lehet a hagyományos értelemben forrasztani. Lehet, hogy te is ilyenbe akadtál, már ha ez a kérdés.

Az a vezeték nem szálanként ónozott , hanem sodrott acél vezeték , azt elég nehéz
de magasabb hőfokon és sok gyantáscinnel forrasztható

Hétvégén forrasztanom kellett olyat de nem nagyon akarta fogni. Folyatószerem sajnos nem volt. Lehet hogy azzal jobban sikerül volna.

Bakman: Nem nagyon akarta fogni az ón. Én úgy csináltam hogy 3 vékony réz szálat összesodortam és beónoztam. Ezzel betekertem a két vezetéket. Ennek segítségével megmarad rajta az ón!

Én nem bíztam volna az ilyen forrasztás jó áramvezetésében, ezért is hajítottam ki a fenébe az elosztót.

Az ilyen vezetékeket is lehet forrasztani, csak a hőt nem kell tőle sajnálni.
Én tápegységben találkoztam vele. 220 C alatt nem is érdemes nekilátni és is 300 C körül forrasztottam, a trükk, hogy sok ón kell neki és akkor nincs gond.
Ezek a réz szálak érdekesek, szerintem se olyan jó ez a megoldás.

A fene tudja, én is hitetlenkedtem (tápegységből vezeték), majd haver megkaparta sniccerrel és csak csodálkoztam, hogy réz van alú.

Szerintetek mi lehet az oka, hogy alkatrészek forrasztása után "gyanús" fekete pöttyök maradnak az alkatrészlábak közt. Ez akkor igazán szembetűnő, mikor SMD IC ket forrasztok. Ezek a fekete golyócskák aztán alkohollal sem eltávolíthatóak.
Amit használok: gyári mart panel, tiszta hegyű Weller, flux, és látszatra fényes, tiszta ón.

Szerintem gyantáscint használsz ,és túl magas a hőfok mert a kifolyt gyanta megég .
De látatlanban ez csak tipp..

Tényleg a gyanta lehet az oka. Van egy másik Weller hegyem is, (most hirtelen nemtudom hányas számú) akkor azt használom. Egyébként hány fokon ég meg a gyanta?
Nem ismerem a forrasztóónokat igazán: akkor létezik gyanta nélküli cin is? Ezt milyen felhasználáshoz ajánlják?

Az smd cuccokat forrasztó pasztával forraszd , abban van folyasztószer (ami nem gyanta) és nagyon apró "cinreszelék" evvel tökéletes az smd forrasztás .

Igen! Pont tegnap használtam. Réz fűtéscsövet forrasztottam vele. Sn97Cu3 az összetétele. 2 mm vastag tömör huzal. Kíváncsiságból kipróbáltam viszi e a páka. És láss csodát. 24V/50W Weller páka 8-as heggyel. Úgy olvad mint a jég. Folyasztó szernek gyógyszertári Karbamidot használtam. A másfél mm vastag vasszeget simán befutotta az ón.

HeHe Az éppen tökéletes méret az smd forrasztáshoz Nekem néha már az 1mm es is vastag

Na jó ezért vettem fluxot... Látom a forrasztópaszta sem valami olcsó multaság.
Egyébként melyiket ajánlod?

Nem tudok tipust mondani (ajánlani ) ami nekem van azt egy havertól kaptam , felirat cimke nélkül , fogalmam sincs a típusáról gyártójáról ..

Igaz nem olvastam vissza az előzményeket, csak rácsaptam a témára. Bár a kérdésre szerintem ráillett a válasz.
Az elektro levelező listán kínál valaki smd forrasztó pasztát. úgy emlékszem Sn97Au3 az összetétele. Nagy mennyiségben van neki. Fél kilós dobozokban. De! 1 hónap múlva lejár a szavatossága. Próbáltam szerezni belőle jelképes áron, de nem jött össze.

Tudnál erről egy linket adni ?

Ezt írja a srác:
">> van itt egy vagon forrasztopaszta amit nem akarunk mar hasznalni -
>> sajnos a szavatossaga egy honapon belul lejar . otthonra , nem ipari
>> munkahoz ha valakinek tetszik , akkor valami barati aron megvalnek
>> toluk - elvileg atcsomagolhatoak 50g-os dobozkakba , jelenleg 500-as
>> kiszerelesben vannak .
>> erdekel valakit ?
>> tipusa dp 5505 , Sn96.5,Ag3.0,Cu0.5-os"

elektro-etc@tesla.hu

Bővebbet magánban.

viszonyítási alapnak itt egy új darab:
https://www.hqelektronik.hu/info/hu/ppe-tin_040g.html
Ebben: SN62% Pb36% Ag2%
Ára: Bruttó 8.140 Ft.

Ez erősen ólmos. Nem új, sőt talán már tiltott darab.

Hú ez igaz.

Ha tiszta zsírtalanított a felület , akkor szépen végig kellene futni az ónnak flux nélkül is .Ha fekete lett a gyanta lehet a magas hőfok miatt is , de lehet a nyákon maradt kosz réteg miatt is . És a másik a forrasztási idő ami sok lehet egy ponton amitől ugyancsak megéghet a gyanta , de még a nyák is idővel.

Ez a forrasztópaszta tetszene, de az ára kissé magas, ráadásul van (nem is túl hosszú idejű) szavatossága is, és vélhetően nem fogy el addigra nekem.
A fentiből azért vennék egy keveset
És amiért a fluxot választottam anno: néztem SMD forrasztási videókat meg olvastam a témáról, és abban maradtam, hogy széles hegyű Wellerrel próbálkozom, folyasztószerrel megkenve a panelt, majd ónszívó harsnyát használva a végén.
Ez működik is, csak ezekszerint a gyanta megég. Ha maradok ennél a technológiánál (költség kímélés okán) milyen számú Weller hegyet használjak, ami még nem éget gyantát?
(Erről nem láttam sohasem infót, ráadásul úgytűnt, hogy a videón nem agódtak a hosszú forrasztás miatti gyantaégéstől.)
A penel gyári volt, tisztának és zsírmentesnek látszott, de egy izopropil alkoholos áttörlést megér.....

Igen azokon a videókon nem fogod látni , hogy megég , mert nincs agyig rá állítva a hőfok , és korántsem biztos , hogy olyan anyagokkal forrasztanak mint te sőt biztos , hogy nem.
konkrétan ez a hegy választását nagyban befolyásolja , hogy milyen alkatrészt is kell forrasztani.
És a másik a forrasztás milyensége is meghatározó a hegy választásnál .Egy húzó forrasztáshoz 45 fok , félgömbfejű lapos , stb stb stb
Ha jól akarod csinálni azt érd el először , hogy a hegy végére felvett kis gombóckával tudjál úgy játszani , görgetni , hogy a nyákon se maradjon felesleg , és a hegy végével tovább tud görgetni , ha ez fog menni , akkor kevésbé kellesz a flux ..

A gyanta ugye fenyőgyata? Mert akkor találtam egy anyagot a gyantáról:
http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF03/icsc0358_HUN.PDF
Olvadáspont: 100-150°C
Lobbanáspont: 187°C
Ha jól gondolkodom, azért ég meg, mert eléri a lobbanáspontot.
Viszont itt egy táblázat
http://www.permanent.hu/Velleman/muszerek/cin.php
ahol látható, hogy az olmozott forrasztóónoknak az olvadáspontja 185C, míg az ólommentes gyantásoké 220-230 C.
Ebből az következik, hogy az utóbbit különösen rövid ideig lehet forrasztnai ovadáspontja környékén?
Mit szóltok ehhez az okfejtéshez?

Kedves Fórumozók!

Egy Audi műszerfalának hátoldalán van a képen látható szalagkábel, amint látható elvált a paneltől. Emiatt a központi LCD kijelzőn nem jelennek meg az adatok.
Sajnos nem vagyok műszerész, forrasztási tapasztalatom is nagyon gyér. Mégis az lenne a kérdésem, hogy milyen módszerrel lehetne visszaforrasztani? Ha egyáltalán ezek forrasztva vannak.
Létezik-e megoldás a javítására?