Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hangváltók (készítése)
A mértékegységeket a mérőszámtól szóköz választja el. A személynevekből képzett mértékegységek (Volt, Ohm, Amper, stb.) nagybetűvel írandók!
Áh, nem a wattok számítanak. Így nem lehet megközelíteni a dolgot. Klinger pedig régen túlhaladott, és a hangváltós rész főképp hiányos, meg néhol értelmetlen. Ez nem így működik.
Az átlagos várható műsorjelek spektrumát nézve, a magastartományra eleve jóval kisebb energia jut. Ezeket a dolgokat nem lehet csak akusztikai mérésekkel értékelni. Igazából.
Kezdjük az elejéről. Bár egy részét korábban már leírtam neked. Olyan szabályok, amiket említesz, nincsenek. Ha egyenletes fr./SPL diagramot szeretnénk látni, akkor mindig a mélyhangszóró érzékenységéhez kell illeszteni a hangsugárzód többi hangszóróját, erre tudod használni a soros ellenállásokat, és feszültségosztókat, és ezzel együtt impedanciát is formázol velük, de csak közép- és magastartományban. A különböző érzékenységeket hozod azonos értékre, a mélytartományéra. És nem a mélyhangszóró ref. érzékenységére, mert abból a környezet hatásai miatt hol kevesebb lesz (szobában, kültéren), vagy több (kisebb helyiségben, falhoz közel, autóban) a room gain, cabin gain jelenség miatt.
A hangszóróknak nincs teljesítménye. Ezek nem fűthető ellenállások (mint pl. a vasaló). Az elektrodinamikus hangszóróknak terhelhetősége van, és nem egyféle. Alapesetben kettő, mechanikai, és elektromos. Mélytartományban működő hangszórónál az elektromos terhelhetőség egy adott frekvenciatartományban a lengőcsévétől függ, a mechanikait a lineáris kitérés tartomány, és a doboz együtt határozzák meg. Közép- és magashangszóróknál azért lehet jobb egy nagyobb terhelhetőség érték, mert alacsonyabb THD-t tudsz elérni vele, kisebb kompressziót, szélesebb lefedhető frekvenciatartományt, stb. Innen kezdve, meg már az általánosítások véget érnek, csak konkrét hangszórókkal, konkrét adatokkal lehet, és van értelme tovább lépni, gondolkodni. Ui: Ezek a terhelhetőségértékek, amiket ráírnak ma a hangszórókra, többnyire csak marketing adatok, általában nem a szabványok által meghatározott módon érvényesek, vagy egyáltalán nem érvényesek sehogy sem. Értelmetlen ebből kiindulni. A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2017
Tisztelt P. László!
Valóban a Klinger könyvön a szakmai fejlődés túlhaladt, hiszen ezért írtuk a Rendezvényhangositás..... című könyvünket. (Ez nem a teljes cím, ez nem reklám!) Viszont komoly érdeme a sok dobozterv a több hangváltókkal. Építéshez még mindig használható adatot tartalmaz. A hangszórónak szerinted nincs teljesítménye, hanem csak terhelhetősége. A szakmai köznyelvben egy ugyanazon dolgot értünk alatta, még akkor is ha bele betegszel. Ha bármely elektroakusztikai berendezésen, mely erősítőből és hangszóró(k)ból áll, akkor a hangerő növekedéskor a villamos teljesítmény, mely az erősítőből a hangszóróba megy, növekszik. Halkításkor csökken. A keletkezett hangerősség a szóban forgó teljesítménytől függ. Ez a teljesítmény hangfrekvenciás műszerekkel pontosan mérhető. Természetesen a teljesítmény növelés csak egy bizonyos értékig növelhető, mert vagy az erősítő nem képes többet leadni, vagy a hangszóró károsodik maradandóan. Például leég a tekercse vagy a tartós túlterhelt üzemeltetéstől megnyúlik a pille és perem. Anyagi kifáradás történik. Én már régen írtam magamról, hogy hangszóró javító vagyok több mint 40 éve. Rengeteg hangszórót javítottam. A tekercs égésnél új tekercset készítek, a pille kinyúlásnál új pillét ragasztok. Most Hangszóró javítás címmel írok kéziratot. Több mint ötven hibajelenséget írok le és azok javítását. Ha nem kapok kiadót, akkor soha se fog megjelenni. Hibás hangszórókról, kifáradt és megnyúlott pillékről, leégett tekercsekről egy tekintélyes gyűjteményem van. Felkerestem telefonon és személyesen több hangszóró javítót és bő tapasztalatunk van arról, hogy a hangszórókra írt adatok és valóságos terhelhetőségek milyen viszonyban vannak egymással. Egyik kolléga azt mondta nekem: "Örülhetünk a jelenségnek, mert van munkánk ebben a világban." Ezek után lehet okoskodni és bölcsességet hangoztatni "nagy arcúan". Mi javítunk váltókat, hangszórókat, egyéb szerelvényeket. Tisztelettel F.
Remélem abban a könyvben nincs szó hangsugárzótervezésről. Mert ezek alapján elméleti, műszaki szempontból hiányos/téves információkon alapulna.
A Klingerben közölt doboz- és hangváltóterveket nem lehet használni, egyrészt nem kellően dokumentáltak, másrészt csak az eredeti hangszórókkal működnének (ha egyáltalán jó volt a tervezés, amikor az adott hangsugárzó megszületett, erre pedig elég kevés az esély), illetve a régi hangszórók sem léteznek ma már, vagy nem abban a formában, ahogy annakidején, ezek körülbelül már meg is akadályozzák a felhasználást. Nos a fogalmakkal illik tisztában lenni. A felvett teljesítmény, és az elektrodinamikus hangszórók terhelhetősége nem azonos fogalom. Utóbbiról szabványok rendelkeznek, az előbbi pedig viszonylag egyszerűen mérhető. Az adott feszültségre (mert a legtöbb mai félvezetős végfokozat feszültséggenerátoros üzemű) létrejövő hangnyomás, főképp nem a max. bemenőteljesítménytől függ (és a hangerősség sem, bár ezek is különböző fogalmak). Inkább hat rá a hangsugárzó ref. érzékenysége, a teremakusztika, és a sugárzásjavító foglalat. Ismerem a hangszórójavítókat. Csak ők nem értenek az elektroakusztikához. A javítás maga, mindig mechanikai műszerész tevékenység volt. ) a kisbetűs, szürkével szedett sorok szigorúan magánvéleményt tartalmaznak, de semmiképp sem bántó szándékkal. A hozzászólás módosítva: Máj 10, 2017
Tisztelt fery45 és P_Laszlo!
Először is elnézést kérek a vacakolásom miatt. Egyrészt olvasgattam a részben hiányos fentemlített szakirodalmat, másrészt sok volt a meló. Továbbá köszönöm az eddigi hasznos információkat. Mivel mobilon vagyok most jelen (Remélem, hogy elég kockafejűs lett!), ezért a pontosabb részletek a mellékletekben. Tweeter (HT 18): Peak: 100W. Az rms nem publikus, de a többit figyelembe véve kb. 50W. Sensitivity: 91 dB/x. Átvitel: 2k-23kHz. Mid. (EM 100): Peak: 150W, nominal: 75W. Sensitivity: 93 dB/x. Átvitel: 400-14,5kHz. Woofer (EV 165S): Peak: 140W, nominal: 70W. Sensitivity: 92 dB/x. A hangváltó egy cx 300, ami 500 és 5000 Hz-en vág lf-hf: 6-12 dB/oktáv meredekséggel. Ez a komponensszett ESK 163S néven került piacra. Az én gondom az, hogy ezt dupla wooferrel vettem. Nem a több mély a problémám, hanem a duplán bekötendő hangsugárzók impedanciája és a gyári váltó aluláteresztőjének ütközése. Avagy, hogy lehetne a legegyszerűbben megoldani azt, hogy az elméleti 2x75+140W rms autós erősítővel - ahol a sub és a high között van állítható aktív váltó és már elkészítettem egy 400W-29A/12V Chiftech "labortápot" hozzá - meghajtva a duplán kötött mélyeket a váltó 4 ohmnak lássa. Arra gondoltam, hogy sorba kötök a párhuzamosan kötött hangsugárzók után, egy 2 ohm 10-20W kerámiát, így nem úszik el a söntön az amperem az esetleg megemelkedett impedancia miatt. Úgy sem kell a dupla mélyközép nagyobb hangnyomása, mivel kap egy subot is. De, mint az sejthető, ezek szoba hangsugárzóvá fognak avanzsálni. Közép. A melléklet egy újabb verzió. A végére meglett a mély manuálja A hozzászólás módosítva: Máj 14, 2017
De ezt már egyszer tisztáztuk, nem? 1,0 helyett 2,0mH, és marad ugyanaz a szűrés. Mélytartományban nincs értelme soros ellenállásnak sem. Névleges terhelhetőséget nézve, a mélyközép kb. 35W, a közép 15, a magas 3,5.
Átlag HiFi szintnek kb. megfelelnek a hangszórók, de otthoni felhasználásra nem ezek a legjobbak persze. Különösen a mélyközép T-S paraméterei, az alacsony engedékenysége nem passzol igazán. De azért elmegy kategória még. A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2017
Fery45 kérte, így leírtam.
Másrészt a dupla mély magasabb hangerő a többi sávhoz képest, amit egyéb célelektronika nélkül akartam csillapítani, ha dekorációs célból kívülre kerülne a keresztváltó.
Igen, akusztikai mérés nélkül a soros ellenállásokkal tudod beállítani a hangnyomásszinteket, középnél, magasnál.
A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2017
Tisztelt P.László és newDesinger!
Szerda óta most vagyok a neten, most olvasom a válaszokat. Ha a közép 400 Hz-től 14,5 kHz-ig megy, akkor olyan mély sugárzó (woofer) kell, mely 20-30 Hz-től 400 Hz-ig dolgozik. A magas sugárzónak meg 14,5 kHz-től felfelé kellene dolgozni. A hangváltónak egyszer 400 Hz és másodszor 14,5 kHz-n kellene váltania. A váltási sávszélesség alatt a hangszóróknak tartania kell a stabil terhelő impedanciát, ami jelen esetben 4 ohm. Tehát a váltási sávban a két párhuzamosan kapcsolt hangszóró a váltó elemeinek soros kapcsolt helyzetében a 4 ohmot tartania kell úgy, hogy a keletkezett hangerősség nem változik a többi sáv részhez. Úgy látom, hogy ez az egység nem áll fent. Nem fog jól működni. Félek, hogy leégés lesz a vége, sőt az erősítő sem garantált. A teljesítmény megadásnál a PEAK és PMPO értékek semmire sem jók. Műszerrel ilyenek nem is mérhetők. Sokan marketing adatnak tekintik. Mindkettőtöknek azt javaslom, hogy Sipos Gyula: Hi-Fi erősítők építése című könyv 234 oldalát olvassátok el a hangdobozokról és teljesítményekről szóló részt. A terjedelmesség miatt nem idézem. A szerző is keveri vagy használja a "teljesítmény" és "terhelhetőség" fogalmakat egy értelmezéssel. Szerintem a kettő nem azonos, mert a névleges teljesítmény a tartós folyamatos maximális üzemi terhelés, melyet károsodás nélkül Hi-Fi minőségben üzemel. A terhelhetőség ennél lényegesen nagyobb teljesítmény, torzított hangon, tartós üzemelésnél jelentkezik a hangszóró rugalmas pillének és peremnek kifáradása. Némelykor a kónusz összerogy. Érdekes, sokak figyelmét ez a torzulás nem kelti fel. Nem veszik észre. Tisztelt P. László! A szerdai írásodban hemzseg a szakmai tudatlanság. Az elmúlt néhány évtizedben megjelent különböző szabványok a gyártók érdekeit szolgálták és szolgálják nem az üzemelők érdekében jöttek létre. (Fenti idézett szakirodalom!) Ha az elmúlt időszakban korrekt adatokat kaptunk volna, és készültek volna a hangszórók és erősítők, akkor mi műszerész szinten nem foglalkoztunk volna javítással. Mindig a mérnöki rossz tervezés és gyártás okoz hibát, amit nekünk kell kijavítanunk. Több alkalommal mi tervezünk át fokozatokat, melyek évtizedig hibátlanul működnek. Ha a magyar mérnökeink kiváló hangszórókat gyártottak volna, akkor Magyarországról importáltak volna külföldi cégek hangszórókat. Fordítva történt, agyondicsért külföldi hangszórók tömege árasztotta el az országot, leszólva a hazai hangszóró és hangdoboz minőséget. Ezen el kellene gondolkodni! Tisztelettel F.
Nem, erre semmi szükség, amit írsz, értelmetlen, életszerűtlen.
A végerősítők kimenőteljesítményének méréséről is IEC szabvány rendelkezik, az a mérvadó. Nem a bizonytalanul fogalmazó könyvek, fórumhozzászólások. Szerintem ezeken a sorokon nem kell elgondolkodni, nincs miért. Csak az jut eszembe, hogy amit nem ismersz, arról talán fölösleges írni (bár kétségkívül szabad). Pl. mérési szabványok/hangváltótervezés, stb. Nahh. Én búcsúzom ezzel kapcsolatban. Ui: A "csoda" megtörtént már korábban is, a VIDEOTON csak egy évtizeden keresztül szállított az AKAI-nak hangszórót, és hangsugárzót. Az 1989-es (le)záráskor évente 1 000 000 darabon állt a hangszórógyártás (600 000 mélyközép, a többi magas-közép). Mindamellett, hogy ők is hadilábon álltak a tervezéssel, elméleti tudással. Sok szempontból. A hozzászólás módosítva: Máj 16, 2017
Tisztelt Urak!
A válasz(ok) "szakmaiatlansága" inkább az én tudásszintemhez voltak igazítva szerintem. Végtére is, azt hiszem megértettem azt, hogy a dupla 4 ohm impedancia - vagyis a 8 ohm - -3dB hangnyomás csökkenése kompenzálja a dupla hangszóró +3dB hangnyomás növekedését. Így a legcélszerűbb megoldás; a +1mH induktivitás beépítése. Ami a valós 3,3 ohm dc ellenálláshoz van méretezve. Ennél fogva az ~1,6 ohm 10/20W ellenállás beépítése inkább fölösleges veszteségeket okozna, habár szükség esetén megoldást jelenthet. De persze így felmerül egy pár kérdés is. Számomra nem világos, hogy ha az alap 3,9 ohmos "előtét ellenállást" lecserélem 2,2 ohmra (kapcsoló), akkor az változtat-e a felüláteresztő vágási frekvenciáján, vagy sem, mivel a kondi előtt van.
A 2,0mH 8R lezáráshoz jó.
Soros ellenállást mélytartományban nem tudsz használni. Ez eleve nem megoldás. A közép- és magashangszóró csillapítása így is változtat a szűrőkarakteren, de a lezáróimpedancián nem.
Kedves newDesinger!
Vigyázz a hangszóróidra és erősítődre, mert könnyen tönkre lehet tenni. A mai gyártmányok szervizelése több alkalommal lehetetlenség a külföldi alkatrészek beszerzésének lehetetlensége és szervizdokumentáció hiánya miatt. Az IEC előírások (szabványok) úgy íródtak, hogy "ha elromlott valamid, akkor dobd a szemétbe és vegyél újat". Csak azt nem kérdezték meg tőlünk, hogy bírja-e a pénztárcánk. Sajnos vannak olyan "szakemberek" akik ezt az elvet támogatják. (Mint a migráns válsággal kapcsolatban.) Tisztelt P. László Úr! Én nem akarok vitatkozni kedvezőtlen jellemű egyénnel, aki erkölcstelen multi érdekeket képvisel becsületes honfitársakkal szemben. Jellemileg nem képes elfogadni más segítő szándékú tanácsait, hozzászólásait. Változatlanul fent tartom a műszeres mérésen és a hazai és nemzetközi szakirodalomban leírt dolgokat, melyeket az egyetemi tankönyvekben is támogatnak. Most én befejeztem. Úgy érzem, hogy szólás szabadságomban és vélemény nyilvánításomban korlátoz engem a lesújtó véleményével. Nem fogok az EU parlamenti szintre vonulni. Szégyenkezhet a Hobby elektronika a történtekért. Befejezésül tisztelettel F.
Tisztelt Fery45,
Pont ez az oka a kérdezősködésnek (is). Vagyis az, hogy ne tegyek tönkre semmit, még véletlenül sem. Köszönöm mindenkinek a jótanácsokat.
nyugalom. Ezzel semmit nem tudsz tönkretenni. A magashangszóró talán kicsit alacsonyabb frekvenciától üzemel az eredeti szűrővel, mint az értelmes lenne, de még határeset szerintem, belefér, főleg, ha a 3,3-4,7R soros ellenállások valamelyikét használod.
Egyébként ha vigyázni akarsz a hangszóróidra, akkor arra figyelj, hogy ne vezéreld az erősítőt torzításba. Az elektrodinamikus hangszórók a megadottt frekvenciatartományon belül névleges terhelhetőségük többszörösét elviselik, amíg a végerősítő alacsony THD mellett üzemel (nem négyszögesedik a kimenőjel).
Nem is a soros ellenállás miatt aggódom, hanem a párhuzamos miatt. Ott már meg lehet sütni a végfokot.
1000 nok (32000 huf) +posta +adó alatt nem találtam oscilloscopot. Ez is cerka +PC verzió. Nem tudom, hogy a kínai kittek frekvencia tartománya elég lehet-e a méréshez. Mellesleg, hány százalék THD az, amit már károsnak lehet nevezni? És mi történne, ha egy soros ellenállással 8 ohm alap impedanciával üzemeltetnék egy 4 ohmos mélyközepet?
Hát a legvégső határ kb. 10% THD. 1,0 fölé azért nem mennék. De minek neked szkóp? Azon maximum a jelalakot látod.
A soros ellenállással megváltozik a mélytartomány, romlanak a jósági tényezők, T-S paraméterek, és impedanciafüggően kimel bizonyos frekvenciatartományban a mélyközép. Miért ragaszkodsz ehhez ennyire? Tényleg nincs értelme.
Nem ragaszkodom hozzá, csak kíváncsi voltam rá. Esetleg működik úgy mint egy reflexcső? Tehát ládakompenzációval lehet vele mélyebre menni?
Azt akarom látni. Különböző erősítők teszteléséhez.
Talán arra lehet, jó, hogy zárt dobozhoz lenne illeszthető soros ellenállással egy túl erős mágnesű hangszóró. De nem látom akkora létjogosultságát. Inkább eleve olyan T-S paraméterekkel kell venni a hszt, ami megfelel a felh. célhoz.
Áh értem. De ezzel max. kimenőteljesítményt tudsz nézni az erősítőnél.
Takk.
Van esetleg mérőeszköz a THD mérésre?
Spektrum analizátor.
Találtam erre egy rövid topikot itt, ami a jel/zaj viszony méréshez nyújt segítséget, rajzal együtt.
Majd mglátjuk. Köszönöm.
Üdv!
Segítséget szeretnék kérni.Van egy Schneider 146 b típusú hangfal am,szétvan szedve (felújítás miatt).A hangváltója nem nyálon van hanem csak össze voltak forrasztva az alkatrészek,és az a probléma hogy most nem tudom hogy kell az alkatrészeket visszaforrasztani mert elveszett az a lap amire a kapcsolási rajzot lerajzoltam szétszedésnél.Három hangszóró van (mély,közép,magas).Egy tekercs,4,7/40V-kondi és egy 6,8/40V-os kondi a hangváltó alkatrészei.Szeretném ha küldene valaki egy kapcsolási rajzot. A hozzászólás módosítva: Júl 18, 2017
Ha tudod, hogy milyen volt a hangja gyorsabb, ha végigpróbálgatod. A tekercsnek a méllyel vagy a középpel kell sorosan lennie, a Kondenzátorok pedig a középre és a magasra mennek sorosan. Valószínűleg a nagyobb kondenzátor és a tekercs a középre megy. Viszont lehet érdemes lenne egy rendes váltót csinálni hozzá.
Üdvözlök mindenkit!
Van nekem egy sr1620-as mélysugárzóm és egy mnc dome 33513-as magassugárzóm. Tudom, hogy ezek valójában csak hangszóró formájú hősugárzók, de nekem csak számítógéphez kellene. Kell-e hozzá középsugárzó? SR 1010-et néztem hozzá. Az antennaszerviz-nél láttam, de adatlap nincs hozzá. Gondolom, ha lenne adatlap, az sem lenne mérvadó. Mekkora legyen a doboz? Zárt vagy nyitott? A hangszórók egy vonalban álljanak vagy lehet eltolva a mélyhez képest, jobbra -balra? A hangváltó milyen legyen? Csináltam egyszerű zárt dobozt srp1620-al és Tonsil magassal, egy szál kondenzátorral. Fülre jó volt, nincs nagy igényem. P_László, rajzolj nekem légyszi hangváltót és dobozméretet. Köszönöm.
Közben látom, hogy rossz helyre írtam, mert van hangsugárzó építés topik. Elnézést!
Sziasztok!
Az miért nem jó, ha a soros tekercs ellenállása nagyobb mondjuk 1 Ohm, mint a hangszóró RDC értéke 7,1 Ohm? És mi a helyzet 4 Ohmos esetében ( RDC=3,2 Ohm) ahol szintén alkalmaznak 0,8 Ohmos tekercseket? Köszi, Üdv: Dávid
Egy bizonyos érték fölött elkezdi számottevően elhangolni a T/S paramétereket. Az Rdc paraméterhez adódik hozzá, ami majd magasabbra húzza Qes, és a Qts értékét, valamit az érzékenységet csökkenti. Ki lehetne számolni, hogy mit mennyiben módosít, de bele is lehet kalkulálni a dobozméretezésbe, a programokban van erre mód. A kész hangsugárzó eredő impedanciamenetét is megemeli. Ezek a hatásai. Lehet ilyet is alkalmazni, ha számol az ember vele, de elég ritka az olyan eset, amikor ez jó. Azt mondjuk nem értem a hozzászólásodban, hogy az Rdc-nél is nagyobb. Ilyen tekerccsel biztos nem fogsz találkozni hangváltóban, túl vékony vezetékből készülne, túl nagy vesztesség disszipálódna rajta, felforrósodna, elégne.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |