Köszi. Akkor jól tippeltem a replusz-al, mármint a kiszámításának a módját. Mondjuk nekem érdekes volt ez a fajta jelölés a hagyományos helyett. A jelet meg gyorsan írtam, de már látom én is a kódtáblában.

Elég hagyományos ez a jelzés is. Szkópok bemenetét szokták így jellemezni gépkönyvekben, pl.: 1 Mohm || 30 pF. De a || helyett is gyakran használták a nagy "I", II jelet, mert ez írógépen (de rég volt) könnyebben elérhető.

Így már értem. Mondjuk logikus ebben a formában. Azért gondoltam, hogy nem "hagyományos" mert az ismerős angol nyelvű feladatlapot kapott. Na mondom, ez biztos valami különc imperial angolszász jelölés lehet.

Üdv. Fizika kérdésem lenne. Egy képletet nem találok. Álló helyzetből adott gyorsulás esetén adott úthossznál mennyi a pillanatnyi sebesség.
Köszönöm.

- A sebesség a gyorsulás integrálja. Tehát ha 0 a kezdősebesség és állandó a gyorsulás, akkor a pillanatnyi sebesség v=a*t.
- A megtett út a sebesség integrálja. Tehát ha 0-ból indítjuk, akkor s=0.5*a*t^2. Innen a szükséges idő t=gyök(2*s/a).
- Ebből tehát: v=a*t=a*gyök(2s/a)=gyök(2*s*a)

Köszönöm.

Sziasztok!

Lenne pár érettségi feladat amit nem nagyon értek....
Pár táblázat amihez kellene valami képlet ami alapján ki lehet számolni de nem találtam rá sehol értelmezést rá.... Tudna valaki ebben segíteni?
Linkelem a feladatokat....
1. http://kepfeltoltes.hu/view/160507/feladat4_www.kepfeltoltes.hu_.png
2. http://kepfeltoltes.hu/view/160507/feladat5_www.kepfeltoltes.hu_.png
3. http://kepfeltoltes.hu/view/160507/feladat6_www.kepfeltoltes.hu_.png
4. http://kepfeltoltes.hu/view/160507/feladat7_www.kepfeltoltes.hu_.png

Előre is köszönöm a segítséget!

Ha nem is ismernég az összefüggéseket, egyszerű aránypárral kiszámíthatod a hiányzó értékeket, a megadott alapján. Ugyanis mindegyik összefüggés lineáris.
Minél nagyobb a kondenzátor fellülete, azonos távolság esetén a kapacitás arányosan nő. (gugli)
A kitöltési tényező, az impulzus szünet, az impulzus idő, és az impulzus átlagfeszültség is lineáris. Segédletként rajzolj le kockás papírra egy teljes periódus négyszögjelet, és látni fogod.

A szünetidő és a kitöltési tényező között is egyenes arányosság van? ez biztos?

Abszolúte. Rajzolj fel egy periódus négyszögjelet kockás papírra, tologasd a priódus közepén a lefutó élet, és meglátod. Egy periódus a 100 %, ahogy tolod, úgy változik az impulzus idő, nő, ugyanannyival csökken a szünet idő, és fordítva. Ennek megfelelően változik az átlagfeszültség is.

Nem. Az egyenes arányosság azt jelenti, hogy a mennyiségek hányadosa állandó. Ez az impulzusidőre és a kitöltési tényezőre igaz is, de a szünetidőre már nem, mivel:

k = ti/T = (T-tsz)/T = 1-tsz/T

Sziasztok. Van egy feladat amivel nem boldogulok és szeretném a segítségeteket kérni. Holnap fogok zh-zni elektronikából. Előre is köszönöm aki tud segíteni a feladatmegoldásban.

Transzformátor méretezés

Az áttétel primer/szekunder feszültség aránya 11kV/0,4kV=...
A menetszámok szintúgy pofon egyszerű ha 5V az 1 menet akkor 400V vajon hány menet?
Az utolsó kérdés pedig a fluxus. Még a képletet sem kell tudnod mert odaírták a gyengébbek kedvéért. De ha még behelyettesíteni sem tudsz hát akkor azt mondom inkább válaszd az évismétlést.

A mágneses indukcióra pedig belinkelték a segédletet. Bmax = (U*10000)/(4,44*f*N*Ae)
Ez már a cm^2 re korrigált képlet mert egyébként ha nincs felül a 10000 akkor m^2 ben kellene behelyettesíteni.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni irányítástechnika (főiskola) feladatsorhoz.
Mellékelek egy feladatsort. További feladatsort és segédleteket tudok mutatni.
Nagyon megköszönném, ha valaki tudna ebben segíteni. Erős lemaradásom van, melynek a 2 hónap betegség, táppénz tette be a kaput.
Természetesen a részletes és érthető segítséget NEM kívánnám ingyen.
Amennyiben szegedről lenne valaki, aki tudna élőben segíteni, azt külön megköszönném, honorálnám.

Köszönöm előre is!

1.
- Vágási frekvencia: egységnyi (tehát 0dB) átvitelnél, most 10 rad/s.
- Erősítéstartalék: -G, ahol G az erősítés azon a frekvencián, ahol -180 fok fázistolás. Most kb 10dB.
- Stabilitás: ha pozitív az erősítéstartalék, akkor stabil, most tehát stabil.

2.
- Stabil, korlátos bemenetre korlátos választ adott. (Valójában ez bonyolultabb kérdés, megkülönböztetünk többféle stabilitást, de konkrétumok ismeretében ennél sokkal többet nem lehet mondani.)
- Nem tudja kiküszöbölni a maradó hibát. Egységnyi alapjelre nem egységnyi az állandósult kimenet.
- Felnyitott kör fázistolása? Az frekvenciafüggő... Talán a felnyitott kör pólusainak a fázisára gondolhattak? Vagy a fázistartalékra?

3.
Nem látom.

4.
- I (20*log(30/0,3)=40)
- H (lásd oszcillátorok)
- I (már ha egy disztribúcióra értelmezünk olyasmit, hogy "görbe alatti terület")
- H (lásd a 2. feladatot)
- H (a D tag gyorsít)
- I (Nyquist-diagram hányszor veszi körbe a -1 pontot)
- H (a tétel nem mond semmit a tranziens lefolyásáról)
- H (a pólusfrekvenciával fog lengeni, ha legalább másodfokú a rendszer)
- I (van tétel a kezdeti értékre is)
- I (50/500=4/40)

5.
Csak átszorzol a nevezővel, és kihasználod, hogy a deriválás komplex frekvenciatartományban s-sel való szorzásnak felel meg.

Szia!

Köszönöm szépen amiket leírtál. Nagy segítség!
Bár én érteném ennyire ezt a témakört.

Igaz, a 3. feladat eléggé elmosódott.
Mellékelem PDF-ben is.
Lenne-e esetleg még időd foglalkozni vele? Nem igazán van olyan a közelemben, aki hajlandó lenne / tudna érdemben segíteni. Természetesen nem lennék hálátlan.

Köszönöm.

A szabályzó típusa két dolgot is jelenthet. Egyrészt hogy milyen algoritmust valósít meg (PID, PD, PI stb), másrészt szokták típusszámnak nevezni a beépített integrátorok (origóbeli pólusok) számát is. Előbbire a függvény alakjából tudsz következni (zérusoknál feltörik, pólusoknál letörik az amplitúdókarakterisztika), utóbbira meg a kezdeti meredekségből (minden origóbeli pólus -20dB/dekád meredekséget hoz).

A felnyitott kör átvitele ugyebár egymás után tartalmazza a szabályozandó szakaszt és a szabályzót, tehát az eredő átvitel a kettő szorzata, decibelben összege. Ebből tudsz következtetni a stabilitási jellemzőkre (kis fázistartalék -> nagy túllövés, lassú pólus -> lassú beállás).

Köszönöm még egyszer utólag is.

Elnézést, hogy csak így később, de megint az orvosoknál meg ügyeleten töltöttem a szabad időmet

Üdv. A csatolt házi feladatban térbeli példák vannak, tankönyv csak síkbeli vektorokról ír, ilyen térbeli esetről egy szó magyarázat sincs a könyvben. Síkban megoldjuk az egyszerű, de térben hogy kell? Pld. "b" példa
Köszönöm.

Megvan a megoldás, rájöttünk.

Mi volt az? Hátha mást is érdekel.

Üdv!
Be bírná valaki bizonyítani, mert én 1,5 óra szenvedés után sem.

a+b+c =0 akkor
[ (a-b) / (a+b) + (b-c) / (b+c) + (c-a) / (c+a) ] * [ (a+b) / (a-b) + (b+c) / (b-c) + (c+a) / (c-a) ]= 9

Ahol |b| nem = a ; |c| nem = a és b nem = |c|

Sziasztok!

Mikroelektronika zh-n a következő kapcsoláshoz kellett egy Bode-diagramot rajzolnunk, de sajnos fogalmam sincs, h? ehhez egyáltalán h? kellene nekikezdeni.
Kérem, ha valaki otthon van a kérdésben legyen kedves pár mondatban segíteni!
Köszönöm!

http://kephost.com/image/0bNW

A Bode diagram az az erősítés amplitúdójának és fázisának frekvenciafüggése két külön grafikonon ábrázolva, de közös frekvencia tengellyel. Az amplitúdó logaritmikus skálán van ábrázolva, konkrétan decibel skálán. Általában elég a törtvonalas közelítő függvényt felrajzolni, aminek az a jellegzetessége, hogy az amplitúdó skálán a meredekség mindig 20 dB/dekád egész számú többszöröse, a fázist pedig legegyszerűbb esetben konstans szakaszokkal szokták közelíteni, n*90 fokos lépcsőkben.

Ez egy meglehetősen egyszerű kapcsolás, minden OPA-s fokozat önmagában kezelhető (szeparálható). Sajnos az értékeket leolvasni mobilon nem tudom. Ide kellett volna feltöltened.

A + bemenetekkel soros tagok célja csak a hülyék szivatása, egy pillanatig sem kell velük foglalkozni, mivel ideális OPA bemenetén nem folyik áram. (És nem adtak meg OPA adatokat, így csak ideálisnak lehet őket tekinteni.)

Mindhárom fokozatban van egy visszacsatoló RC hálózat, aminek az impedanciája egyenesen arányos az erősítéssel, és egy bemeneti, aminek fordítottan arányos. (Gain=Zfeedback/Zin.) A logaritmikus skála miatt a fordított arányosság kivonássá válik a bode diagrammon. (A komplex számok fázisa meg eleve így viselkedik, így a fázisra is igaz, hogy a bemeneti tagok fordított előjellel jelennek meg.)

Minden egyes RC hálózat egyedi bode diagrammjait összegezni kell majd a végén (a bemenetieket negatív előjellel, tehát kivonni).

Ezen kívül még hozzá kell adni (vagy levonni, tökmindegy) az eredő fázishoz 180 fokot, mert három invertáló fokozat van kaszkádban, ez 540 fok, de n-szer 360 fok az megkülönböztethetetlen 0-tól, tehát 540 fok helyett +/-180 fok ugyanazt eredményezi.

Egy RC hálózat bode-ja úgy néz ki, hogy az amplitúdónak van egy minimum aszimptotája (vízszintes félegyenes) aminek az értékét úgy lehet meghatározni, hogy gondolatban rövidre zárod az összes kondit (azt az 1-et ami itt van), és a kapott hálózat eredő ellenállását RdB=20lg(R) képlettel dB-be átváltod. Kisebb frekvencián az impedancia nő, 20 dB/dekáddal. Hogy mekkora frekin ér össze ez a két szakasz ("törésponti freki"), azt a hálózat időállandója határozza meg. A C értéke nálad egyszerű, R értékét viszont úgy kapod, hogy a C kapcsai irányából nézel rá az ellenálláshálózatra. (Nálad ez azt jelenti, hogy ilyen szempontból sorba kapcsolódnak az ellenállások.) A törésponti körfrekvencia omega=1/(R*C). A sima frekvencia ennek 2*pi-szerese. Ahol van a hálózatban DC jelút, ott még egy töréspont van, ami alatt az amplitúdó görbe ismét konstans lesz. Ennek meghatározásához szakadással kell helyettesíteni a kondit, a többi ugyanaz mint a legelső lépés.

A fázis egyszerű: ahol konstans az amplitúdó, ott 0 (illetve az eredő fázisfordítás miatt 180 fok!) a fázis, egyébként meg n*90 fok, ahol n azt mutatja hogy hányszor 20 dB/dekád az amplitúdó karakterisztika meredeksége. Ez mind az egyedi, mind az eredő görbékre igaz, ezért legegyszerűbb csak a végén felrajzolni.

Amúgy gyakorlattal ezek a számítások percek alatt mennek, mert az ember kapásból egyszerűsít. Rutin nélkül viszont nagyon könnyű kifutni az időből. Ezért csinálták sok eleműre a példát, hogy ne lehessen átcsúszni biztos tudás nélkül.

Ez tökéletes év végi nagy feladatnak.

Itt nézz szét, hátha valamit segít!

Úgy érted, hogy mire szépen felírják a táblára a VAKÁCIÓ szót, már kész is? Mert akkor egyetértek...

Na végre sikerült úgy megnyitnom hogy lássak is belőle valamit. Csapnék a kezére méterrúddal aki rajzolta csomópontok jelölése nélkül! Grrrr...

Amúgy direkt úgy lettek megválasztva az értékek hogy minden pillanatok alatt fejben számolható legyen, pár elhanyagolás után kapásból adódnak a töréspontok.

Ha sorba állítjuk a töréspontokat, csak fel kell írni melléjük hogy pólus vagy zérus, szépen végigmenni rajtuk, közben négyzetrácsos papírra húzni a vonalat a megfelelő meredekséggel.

Valahogy úgy. Én úgy gondoltam, hogy mindegyik fokozatot külön megbeszélték aztán most meg kaptak egy olyan feladatot ami összefoglalja őket.