Te építetted, vagy bolti az inverter? Itthon is van egy régi Eltra, de most elkészültem egy Macival, ami már csak dobozolásra vár. De nem dobom ki én se az Eltrát, hihetetlen strapabíró gép, csak már ráférne egy komolyabb karbantartás

Eredetileg bolti (rosszan kaptam), de át kellett építeni, mert nem bírta a meghajtása; valami TOP(vagy Viper?) IC volt. Kis munkákra (2-es drót) most már jó, stabil.

Na igen, a segédtáp nagy gyenge pont ezeknél, ezért is tartom még mindig megbízhatóbb konstrukciónak az 50Hz-es hegesztőket

Az inverter is megbízható ha úgy van megcsinálva, az enyém már 5 éve megy. Nem az obis masinákból kell kiindulni, mert tény hogy léteznek olyan megoldások is, hogy ha meglátom a belsejét nem tudom hogy sírjak-e vagy nevessek.
Ég és föld a különbség egy inverter meg a mezei trafó között, és nem csak a súlyában meg a méretében. Az inverterrel sokkal könnyebb ívet fogni is, hegeszteni is, ráadásul a legócskább pálcával is, olyannal, amivel a trafó csak köhög, alig fog ívet, meg folyton leragad. A hegesztőáramról nem is beszélve, a 40 kilós trafómból épphogy kijön 110A, a 4 kilós inverterem meg úgy tud 120A-t hogy vissza lett véve, hogy csak annyi legyen a poti végállása.

Ezzel egyetértek, én is azért csináltam invertert, és nem vettem. De sokszor lehet azt tapasztalni hogy az egyszerűbb konstrukciók pont az egyszerűségük miatt megbízhatóbbak. Pl lehet megy a tiéd már 5éve, de van benne elko, ami még 5év és már gyanús hogy ki fog száradni, ami nem a te hibád, egyszerűen a konstrukcióból eredő probléma, a jól megépített 50Hz esekben meg semmi sincs jóformán, csak vas és réz. (most tekintsünk el a hanyagul tekercselt trafóktól) Az Eltrám pont 30éves, a dinse csati halt meg benne, meg a 230as kapcsolója, de ezek egy inverternél is ugyanúgy megvannak.

Trafó ügyben kérdeznélek titeket, én 3féle huzalból láttam trafót
-Hengeres vékony réz vagy alu huzal.
-Szalag alakú réz vagy alu huzal
-Szalag alakú huzal fehér borítással, ilyet láttam fojtótekercsen is, és főtrafón+ban rátekerve.Ha van egy réztekercses főtrafó akkor arra minek tekernek ilyen fehér színű szalag alakú huzalt.
A vastagabb huzallal tekert trafó erősebb mint a vékony huzallal tekert? Ezeket eltudná nekem magyarázni valaki? A pl képen lévő trafón felül van az a fehér szalagalakú huzal, az a fojtótekercs, miért nem egyfajta huzallal van tekercselve.

Az a fehér a fazonhuzalon nomex szigetelés, kiváló hőtechnikai és villamos paraméterekkel. A fotón látható megoldással a kimeneti fojtó vasmagját helyettesítik a főtrafó jármára tekert fojtó megoldással. Igazából akkor lenne korrekt a megoldás, ha a járom felérne a fojtótekercs felső széléig. Az ilyen fojtós megoldás megtalálható más gyártók gépeiben is, de igazából barkácsgépeknél jellemző. Két azonos keresztmetszetű fazonhuzalból áll a fojtó, és azért készítik két azonos fazonhuzalból, mert könnyebb tekerni a két kisebb keresztmetszetű huzalt, mint az egy db kétszer akkora keresztmetszetűt. Emellett a két szálnak a felülete is nagyobb mint az egy szálé, így a hőleadása is kedvezőbb.

köszönöm mpisti a részletes magyarázatot. Erről az 1fázisú trafós megoldásról mi a véleményed, ezen is az a nomex szigetelés van. Mennyire versenyképes ez a köpenytípusú transzformátor használata, mert ma már csak csak ennél a gépnél láttam ilyen megoldást. Elég nagy fojtótekercs is kell hozzá. Szerinted a hűtése megfelelő ennek a gépnek, mert a magtípusú trafóval szerelt gépeknél is már külön ventilátor hűti a trafót, pedig azoknak jobb a hűtése. Ezzel szemben itt a trafó nincs is közvetlenül hűtve csak az egyenirányító. Már mindenhol a magtípusú trafót használják, ettől még lehet jó megoldású ez a gép magas bekapcsolási idővel.

A hegesztőgépek nagy részében ilyen típusú transzformátor van. Ennek azért nem kell külön hűtés, mert nincs benne semmi.
A trafóknak elég szokott lenni az a levegőáramlás, ami a diódák hűtése közben érinti őket. Ebbe a gépbe legalább 3 számmal nagyobb változat vasmagját tették be, amire takarékosságból sokkal vékonyabb huzalt tekertek. Erre szokás mondani, hogy bóvli kategória. A fojtó vasmagja, tekercsteste is nagy, a rátekercselt huzal vékonyka. Valaki belerakott még 2 db kondit, de láthatóan az sem segített, mert inkább megválik tőle, minthogy tovább buherálja.

Honnan veszed azt, hogy 10 év után az elko "már gyanus, hogy ki fog száradni"? Egy átlagos kondenzátor élettartama 2000 óra (ami egy otthoni használatra szánt hegesztőnél elég soknak mondható), ez a 2000 óra lényegesen megnövelhető ha a néveleges feszültségénél 50%-al kisebb feszültséget kapcsolsz rá és nem a maximális üzemi hőmérsékletén járatod. Az elektrolit párolgása a hőmérséklettől függ leginkább. Létezik egy úgynevezett "10 fokos szabály", ami azt jelent, hogy minden a névleges értéktől 10 celsiussal kevesebb hőmérsékleten használva megduplázza a kondenzátor élettartamát, amit én kicsit túlzásnak tartok, de ha a fele is igaz, akkor az már nagyon jó érték.
Gyakorlatban úgy van ez, hogy 98 körül gyártott hegesztőkben sem kell még elkot cserélni, pedig vannak olyan gépek, amik napi szinten üzemben vannak.

Ez csak egy hirtelen példa volt, meg persze az otthon épített gépekbe nem a leggagyibb elkót rakja az ember. A kérdés az volt, hogy az 50Hz es hegesztők általánosságban véve megbízhatóbbak-e egy inverteresnél. Szerintem is egy házilag jól megépített inverter tovább fogja bírni egy gagyi 10kg-os kispórolt 50Hz-esnél, ezzel nem szállok vitába. De hogy egy régi Eltra, vagy Hetra (amik most 25-30 évesek) elhanyagolható karbantartás igénnyel még 30 évet simán bírni fognak az tuti. Amíg bírja a lakk rajtuk. És ezzel akartam én párhuzamba állítani egy elkót. Persze egy Epcos kondi jóval többet fog bírni 10évnél, de ott van még csomó minden más egy inverterben, például lágyindító relé...

A másik csúnya példa a lerántás Elkerülhető lenne ugye, de mégis nagyon gyakran összejön, ezt szerintem nem kell bemutatni nektek...Egy 45 kilós Hetrát miért nem rángatnak le?

Az tény, hogy minél kevesebb alkatrész van egy hegesztőben, annál kisebb a meghibásodás esélye. De itt a túlzott megbízhatóságra való törekvés (szerintem ez az oroszokról maradt ránk ) mellett talán sokan elfelejtkeznek a számos előnyről amit egy inverter nyújt a trafóval szemben. Nem lehet egy lapon említeni a kettőt. Ha még 10 évente is újra kell elkozni egy invertert, akkor is jobb választás. Sokan félnek az invertertől (nem alaptalanul), de szerintem lehet jót venni jó áron csak először kell ide jönni kérdezni és nem akkor amikor már baj van
Lágyindító relé: Életemben vagy két gépben cseréltem, mert az nem kapcsol nagy áramot, csak egy ellenállást söntöl.

Mert gondolom jócskán megnyúlt az ellenállás amit söntölt (volna ) és úgy már nagyobb áramot kapcsolgatott Jócskán több előnye van tényleg, de szerintem nem fognak úgy eltűnni ezek a gépek, mint mondjuk a csöves tv-k, amiket szinte mindenhol felváltott már az lcd

Pedig el fognak. Nagyon kevesen vesznek már trafós gépet. Azoknál a cégeknél jellező inkább, ahol a hegesztők mentalitása olyan, hogy nem lehet rábízni egy invertert
Ha vennél most egy új trafós Hetrát, a gyári számából a 2000-es évek elejére lenne következtethető a gyártási év. Azt hiszem ebből lejön, hogy nem viszik mint a cukrot..

Nem is igen gyártanak már persze, normálisakat meg már régóta, csak esetleg csillagászati áron, abba kéne réz De amiket még 92-ben gyártottak lehet túlélnek egy két generációs invertert

Utána néztem az előző hozzászólásomban feltett gépnek, ez egy mai napig gyártásban lévő gép és igen jó árban,netto kb 150ezer nem tudom ér-e annyit. És van ez a mag típusú trafóval szerelt gép, közvetlen hűtéssel, melyik a jobb megoldás? Esetleg ez a transzformátor gyengébb hogy közvetlenül hűtve van, vagy pont azért jobb az előzőnél ahol csak az egyenirányító van hűtve.Igaz ennél a megoldásnál az egyenirányító nem kap akkora hűtést.
/A ventilátor közvetlen a trafó mellett van a bal oldalról csak meglehetősen rossz a fotó/

Sziasztok, szeretném a segítségeteket kérni. Faternak van egy 3 fázisú hegesztője és a benne lévő 6db diódából hármat tirisztorra cserélne, hogy szabályozni lehessen. Azt szeretném tudni hogyan kell ezeket bekötni? A diódák 250A-esek. A képen egy 2 fázisú kapcsolás van, de az elmélete az jó? Ez használható 3 fázisúhoz is? A tirisztoron és potméteren kívül milyen alkatrészek kellenek még?

Szia!
A tirisztorokhoz gyújtóelektronika kell, egy potméter nem elég.

Szia!
Ezt a gyújtóelektronikát egyben meglehet venni vagy építeni kell? Létezik valami kész megoldás amit csak be kell építeni? Amennyiben nem, mennyire bonyolult megépíteni? Hogy néz ki egy ilyen?

Sziasztok

Először is elnézést a cseppet sem profi kérdésért, de látom itt sokan elég komoly szinten űzitek a hegesztő transzformátorok csínját -bínját. A helyzet: szereztem egy régi hagyományos, házilag készített hegesztő trafót. Müködik, kifejezetten szépen hegeszt. Kinézetre szörnyű, gondoltam rendberakom.

Információk róla:
Lemezelt vasmagos, alumínium tekercses, a primer és a szekunder egy oszlopon elhelyezve. A tekercs vezetékei erenkénti műanyag szigeteléses merev vezetékek. A primer kb. 3 mm-es átmérővel, a szekunder kb 8 mm. Semmi elektronika, egyenirányitás, bármi... csak egy primer oldali kapcsoló.
Ami furcsa, és nem értek: a primer oldal összesen 5 kivezetéssel rendelkezik + 2 végponttal. Vagyis 6 részre van osztva a primer kör, ezek pedig sorbakötve egymással. A sorba kötések mind ki vannak hozva a szekunderen kívülre, kb10 cm-es függőleges vezetéken, majd ott összetoldva. Az utolsó rész vezetéke pedig merev vezetékből sodrott (kb 5 érből). Ez az egyik végpontja. Jelenleg két teljesítményt tud, egyszer az egész primer van bekötve sorba, egyszer pedig ez a sodrott rész ki van hagyva.
Egy helyen a szekunder tekercs is meg van csapolva hasonló függőleges módon, de nincs bekötve. (Lehet csak toldás). Akinek lenne ötlete, hogy miért ez a furcsa kialakitás, kérem ossza meg velem. Köszönöm előre is. Üdv, Szabolcs

Szia!
Megpróbálom értelmezni, amiket leírtál.
Mellékeltem egy egyszerű rajzot, ami alapján jobban tudok segíteni, persze ha jól értem az írásodat.
A primer oldal által szokták szabályozni az áramot, hogy ne kelljen olyan nagy áramot kapcsolni, vagy ahogy írtad, a szekunderen is lehet "kapcsolni" egy fokozatot, de azt csavarral szokták megoldani úgy, hogy átrakják a hegesztő kábelt. Ez persze menet közben nem kényelmes.
A primer 1-es a legkisebb áramot adja, mivel így lesz kicsi a gerjesztés. Kimérni úgy tudod a fokozatokat, hogy egy adott állában, bekapcsolt állapotban megméred a feszültségeket a primer oldali kivezetéseken. Ahol a legkisebbet méred, az a legnagyobb áramhoz tartozik, és így felfelé a legnagyobb lesz a leggyengébb fokozat.

Halihó mindenkinek! Okké, még most reggeltem. na szóval készítettem már jó pár mikrosütő trafós hegesztőt, fűzögetős módszerrel, és rá kelett jöjjek hogy nagy kalap kaka ha sokat akarod használni mert vagy veszett erős, vagy pedig leég mert a pvc szigetelés megadja magát idővel, (ugyan úgy a leukoplast is saját tapasztalatom.) Mostani hegesztőmet egy őskövület biztonsági trafóból őcköltem át a 24 voltos rész 25mm2 keresztmetszetű volt, azt húztam át (sajnos csak ilyen volt itthon) 6mm2 huzallal(és sütőpapír meg tesa szallag a szigetelése), így most 50V -t ad az ampere olyan 100-körül van csak veszettül melegszik, ha nem használom neki a teljesítmény-szabályozót (nameg a 10A ótomatát veri mint a golyó lefele) aminek nagy kínja hogy forralja a sós vizet mint állat, és nagyon nem hurcolható, pláne hogy életveszélyes arra aki nem ismeri (de tojást főzni príma) Szóval egy kis segítséget szeretnék kérni hogy jól gondolkodom e avagy nem , ha nem akkor kérlek segítsetek ki!

a trafóm egy régi (üzemiállapotban max 1KW-s annyi volt ráírva de szerintem ez csak elméleti teljesítmény)

szóval a huzalokról HA 2.5mm2 huzallal megtekercselem a primert 280menet, és +10 menetenként lecsapolással egészen 360-ig, 45menet szekunder lenne 2*6=12mm2 huzallal tekerve, úgy jó lenne? ja, egy kisebbhez pedig ugyan ezek a számok, csak mikrosütő trafóra úgy hogy a primer az 1mm2, míg a szekunder 2*2.5mm2 vagy simán 4mm2 rézkábel lenne. (2darab E-rész egymás fele fordítva hogy elférjen az ablakába a kábel, ha maradna hely söntnek akkor még az ampert is lehetne állítani) de ez mind csak elmélet a saját logikám után.... szerintetek bejönne? a válaszokat előre is köszönöm

annyit felejtettem még elmondani hogy k.b. 2x vagy 3x akkora mint egy közönséges mikrosütő trafó, de a számítások jobban érdekelnének , hogy azok jók e?

Ha már privátban is kérdeztél, akkor ime,leírom mit gondolok az E-I magos trafóról: Co hegesztőnek kiváló, de MMA(elektródás) hegesztőgépbe nem való. Oda kétoszlopos (Hetra)megoldás az igazi, mozgósöntös szabályozással. Tehát az általad elképzelt megoldás csak huzalpazarlás, a végeredmény siralmas kudarc lesz. Lehet hogy fogsz vele"ívelni" de az még nem varrat, és nem hegesztés.
Valahol tekints bele egy mozgósöntös hetrába, és azt koppintsd le. Annak lenne értelme, de 24V
1 kVA-es biztonsági trafóval kísérletezni, veszett fejsze nyele. Ja, egyébként az a 24V-os trafó valóban tudja az 1kVA-t, de csak az eredeti konfigurációban.

éértem! nekem gyönyörűen hegeszt most is csak az a bajom vele hogy nem tudom semerre se elvinni magammal a teljesítmény szabályozója miatt, és emiatt akartam át tekercselni vastagabbal, csak akkor még a primert is kellene még megtekerjem , szekundernek pedig 12mm2 huzalt.... mert most azon 6 os van. szépen hegeszt (hivatásos hegesztő emberke ismerte el, még kérte volna csak a szabályozótól félt használni ) hát ennyi. Hetrához pedig nem tudok hozzájutni, de szivesen lekoppintanám...

Már megbocsáss de a sós vizes teljesítményszabályozás életveszélyes játék. Én az ilyen megoldásoktól mereven elzárkózom, pont az életveszélyes volta miatt. Tudom hogy hajdanán(talán még ma is) a falusi búcsúkban a körhinta fordulatszabályozása ezzel a módszerrel történt, de az a körhintát üzemeltető manus felelőssége volt hogy senki ne tudja rajta kívül megközelíteni a szabályzó szerkezetet. De te hegesztés közben bizonyosan nem a sós vizet figyeled, hanem a varratot. Tehát nem tudsz odafigyelni a szerkezetedre. Ha hozzám kerül egy Hetra ,lefotózom neked,aztán gondolkodhatsz a megépítésén. A 12mm2 is sovány, de a 6mm2 méginkább. Oda 20-24mm2 kellene, a primernek pedig 2mm átmérőjű zománc huzal . De ez így együtt nem fér be az
E-I mag ablakába. Ezért (is) jobb a Hetra megoldása.

Értem. köszönöm a segítséget! Még szerencse hogy amikor hegesztem akkor nincs senki sem rajtam kívül itthon mert még egyedül lakom , így nincs evvel baj. szó mi szó van itthon még vasmagom csak azt még nem tudtam összeforgatni. hatalmas L-alakok, meg van egy ősrégi orosz mikrosütőből kiguberált nagy hipersil vasmag (kicsit ráférne viszont arra ragasztás. a vizes szabályozót azért is kellett megépítenem mert egy régi házban lakom ahol 10A az autómata, cserélni meg nem cserélik hacsak ki nem tetetem ilyen fura dobozba az órát ami meg 100 ezerbe lenne akkor viszont 32A-relét kaphatnék

A körhinta csúszógyűrűs motorjának sósvizes indítója "földfüggetlen" és hálózatfüggetlen. Ezt sokan nem tudják, csak látják, milyen egyszerű. Az erről koppintott AC szabályzó, mint írod, életveszélyes. Előbbit nyugodtan lehet tapogatni, utóbbit általában csak egyszer.
De hiszen a gyilkos galócát is meg lehet enni. Egyszer!

ezt nagyon jól tudom , s mint mondtam egyedül élek, ezért merészeltem megcsinálni....