Köszönöm, ez nagyon jó leírás! Így már értem a PID szabályozást. Nagyon ötletes, tulajdonképpen tényleg ezt 'találtam fel' magamban az elmúlt két-három napi elmélkedésem során. Bár van még pár kérdésem, de ezt majd felteszem a megfelelő topikban.

Hello!
Itt szépen elolvasható..
üdv! proli007

Szia!

Na miért, az mi lenne?

Hello!
A végén még feltalálod a PID szabályzót! Mert amit feszegetsz, előrészben az a PID arányos része, amit másodjára, az a differenciális részét jellemzi. Lassan eljutsz az integrális részhez is
üdv! proli007

Igen, most aludtam rá egyet és arra jutottam hogy ahogyan leírtam, kellene egy táblázat a különbségi hőfokhoz fokonkénti értékekkel, mondjuk -50 és +10 fok közé. Aztán a táblázatból kibányászott értéket szoroznánk egy együtthatóval, ami pedig a beállított hőfok értékétől függ. Tehát mondjuk ha 150 fok a beállított és 144 a mért, akkor a 6 fok különbségi hőfokhoz tartozik a tábla alapján 10%-os kitöltési tényező. De ha ugyan ekkora a különbségi hőfok, csak 450 fok a beállított, akkor ott mondjuk lenne egy 1,5-ös szorzó, tehát ha 450 fok a beállított és 444 a mért, akkor ugyan úgy a tábla alapján 10% lesz a kitöltés, de 1,5-el szorozzuk és 15% lesz.
Ez ugye azért kell, mert nyilván nagyobb teljesítmény kell a magasabb hőmérséklet tartásához.

Viszont! Mi van ha mondjuk pl 150 fokra állítom be a pákát, de 38 fok van nyáron a szobában, télen meg csak 20. Szerintem emiatt is picit nagyobb fűtőteljesítmény kellene a pákahő stabil szinten tartásához. De mondok komolyabb gondot! Mi van ha a szobában ahol a forrasztóállomás van, nyitva van egy ablak és emiatt huzat van, vagy van egy ventilátor ami fújja a levegőt és ide-oda forog? Amikor épp a pákára fújja a levegőt, akkor jobban fog hűlni, ezért nagyobb teljesítmény kellene.
Ezért arra gondoltam hogy lenne még egy szorzó, ez pedig a mostani és az előzőleg mért hőfokok különbsége alapján szorozna. Mert lehet hogy mondjuk odaérintem a pákát egy forrasztási ponthoz és az gyorsan elveszi a pákától a hőt, de még nem olyan nagy mértékben hogy a táblázat alapján elegendő teljesítményt kapna a vezérléstől a szinten tartáshoz. Viszont ha az előző hőfok-mérési eredményt összehasonlítom az aktuálissal, akkor tudom a lehűlés sebességét és ha ez nagy akkor egy nagyobb számmal szorzom a táblából kinézett fűtési tényezőt.

Sziasztok. Én is az itt mostanában szereplő Fahrenheit pákához építgetek egy állomást. (csak nyögvelelősen halad a dolog, mert van millió más dolog is mellette) Egy módosított ASi tápról üzemeltetném, de az 2,8A-es. Kell próbát végeznem, hogy egyáltalán elbírja-e. (fejvakaró szmájli)

Az első megoldás nekem is az volt, hogy a beállított hőfoktól való távolság alapján állítottam meg a PWM-et. De itt ne felejtsd el szorzó tényezőnek betenni a beállított hőfokot is.
Mert 250°C-on 15% PWM kell, addig 350°C-on már 25% PWM kell a hőmérséklet szinten tartásához (az értékek csak példák).

Kis puffer kondival össze-vissza rángatja a tápot, de ez nem befolyásolja a működést, emiatt felesleges nagyobbat tenni bele.
És a nagy disszipáció miatt se érdemes aggódni, mivel az csak bekapcsoláskor jelentkezik egy kisebb időre, használat közben már jóval kevesebb.
És ha kisebb trafót teszel bele (pl.: 50VA) akkor teljes terhelésnél leesik a feszültsége, így a kimeneti teljesítmény normálisabb értékre csökken.

Én egyrészt ezért döntöttem a noti töltő mellett. Jó az elképzelésed, én is hasonlóan oldottam meg azt is figyelembe vettem, hogy ha felfűtőm pl.: 200 fokig 100% -on és lekapcsolom akkor még mennyi ideig fűti még a hegyet és meddig melegszik fel. A lényeg, hogy jól össze kell állítani a táblázatot. Arra figyelj, hogy mikor megírod a szoftot és tesztelsz jó erős trafót használj mert én elkövettem azt a hibát, hogy egy 3A -el terveztem és ahhoz igazítottam a táblázatot is. Mikor kiderült, hogy gyenge rátettem egy erősebbet akkor már nagyon kilengett át kellett szerkesztenem az egészet. Én a hőmérsékletet a páka hegyéhez igazítottam ahhoz is csináltam egy táblázatot, nem a hőelem által leadott feszültséget számolom át és jelenítem meg, hanem az alapján a táblázatból kiolvasott értéket. Át fogom dolgozni az egészet mert nem vagyok elégedett a controller AD-val. Teljesen ki akarom iktatni az OPA-t. Szerintem azért nem tudom 5 fok alá vinni a szinten tartást mert túl lassú a mérés. 128 minta sorba rendezés a nagyon szélsőségesek elvetése utána átlagolás... Ezért akarom megpróbálni egy MAX31855-el, már játszadoztam vele és elég stabilnak bizonyult és nem utolsó sorban sokkal rövídebb idő alatt jutok egy pontosabb mérési eredményhez.

Én is ilyesmin gondolkodom. A PID szabályozást sajnos nem értem és túl bonyolultnak találom. Inkább azt találtam ki hogy a beállított hőfokból kivonom a mértet és ha az eredmény pozitív, akkor megnézem hogy a maradék, azaz a mért és beállított hőfokok különbsége nagyobb-e 50 foknál. Ha nagyobb, akkor 100% lesz a fűtőteljesítmény. Ha kisebb, akkor egy 50 értéket tartalmazó táblából kiolvasom hogy az adott különbségi hőfokhoz milyen fűtőteljesítmény tartozik. (Ezeket én hasraütés-szerűen kitaláltam.) Pl ha 320 fok a beállított és 284 a mért, akkor 36 fokkal hidegebb a páka mint kellene, ekkor mondjuk 70% kakaót kapcsol a pákára. Ha már csak 17 fok a különbség akkor mondjuk csak 30% a kitöltés, 2 fok különbség esetén pedig mondjuk csak 3%. Na ez megy nekem most kb -8 és +50 fok közt...
Alapvetően szerintem az a gond hogy ha a mért hőmérséklet pont annyi mint a beállított, akkor 0% a kitöltési tényező. Most azt próbálom majd ki hogy ugyan ezt a programot kitolom úgy hogy pluszba is menjen. Tehát ha a páka melegebb kicsit mint a beállított, akkor is adjon egy minimális, néhány százalékos teljesítményt a pákára. Remélem ettől jobb lesz. Illetve majd megkínálom most már tényleg 24V-al és ezáltal 170W-al...

A másik dolog; ti is PWM-ben gondolkodtok. Én is most PWM-ben vezérlek. Na de ez igényel egy graetz-et és egy nagy pufferkondit. Ha 24V-ot adok a pákának akkor a graetz-en már majdnem 10W fog disszipálódni (kb 7,6A fűtőáram és 2*0,6V nyitófesz miatt), plusz a pufferkondért is növelni kellene. (Persze a pákának aztán tök mindegy mondjuk hogy mennyire hullámos rajta a feszültség...)
Arra gondoltam most hogy nem-e lenne jobb inkább egy mezei nullátmenetes triak. Ezt is lehetne kvázi PWM-szerűen vezérelni, mondjuk úgy hogy a legkisebb nyitási idő ugyebár fél periódus, azaz 10ms lenne. Ha megelégszünk azzal hogy csak 10db PWM értéket lehessen beállítani (0%, 10%, 20%... 90%, 100%), akkor a PWM periódusideje 100ms lenne, ami szerintem vállalható. 1%-os felbontásnál 1s lenne a periódusidő, az már necces szerintem.
Így kimaradhatna a nagy puffer és a graetz, aminek a kb 10W-os disszipációja nagyon zavar...

Nálam 0,49A szinten tartáskor, trafó jéghideg, és 50mp alatt eléri a 300 °C-t.

Most kimértem pontosan, szinten tartáskor 0,2-4A között ingadozik alapesetben. Viszont ha ráteszem egy nagyobb felületre akkor bizony 5,5A-ig is kileng, nálam 20VDC-vel üzemel.

Hát nem tudom... nálam 24V 50VA-es trafóról megy, de semmi gondot nem észleltem.

Szerintem meg igen, mert először 24VAC 3A trafóval üzemeltettem, de a trafó gyengének bizonyult. Akkor derült ki mikor már használni kezdtem az állomást, majdnem leégettem a trafót. És úgy vettem észre, hogy valami bibi van, hogy hidegpont mérésére a controller beépített szenzorát használtam és felfigyeltem, hogy a készülékházban túl meleg van utána derült ki hogy a trafó tűzforró.

Nem titok, a következőképp jártam el, mivel pid szabályozás számításokat bonyolultnak tartottam ezért nem elegánsan oldottam meg. Első indításkor mikor fűtöm fel a pákát 100% PWM kitöltéssel indítom és ahogy növekszik a hőmérséklet ennek függvényében veszek vissza a kitöltésből.
Például ha be van állítva 250 fok akkor már 150 foknál elkezdem csökkenteni a kitöltést és van hogy ki is kapcsolom nehogy túlszaladjon. Miután elérte a beállított hőmérsékletet a beállított hiszterézissel (5 fok ) szinten tudom tartani 250-255 fok között PWM szabályozással. A jelenlegi gondom az hogy nem tudom 5 fok alá vinni a szinten tartást.

Kell neki a 24V, nélküle kínlódik, ahogy már írtam.
Viszont nagyobb trafó nem kell, mert hamar felfűt, és utána már csak töredéke teljesítményt vesz fel.

Én nem beszéltem ohm-törvényről, csak arról,hogy gyárilag 60 W-osnak írták, de ezek szerint elírták.

Dehogyis. Ohm törvénye szerint ha kétszer akkora a feszültség, akkor kétszer akkora az áram.

De hogy sikerült 5 fokon belül tartani a hőmérsékletet? Vagy titok?

Én csináltam egy forrasztóállomást belőle a tavaly FAHRENHEIT 28112 pákával és tényleg kell neki a 7-8A. Azóta is frankón üzemel kezdetben sok gondom volt. 40-50 fokkal is túlfűtött de végül sikerült a szoftvert mostanra optimalizálnom és 5 fokon belül tudom tartani. Mikor van időm még foltozgatom, mert szeretném 1 fokon belül tartani. Egy notebook töltővel üzemeltetem ami 20VDC 8A, többször is rámértem felfűtéskor felveszi a 7-8A-t.

Szia!
A HEStore-s linken 24V mellett 60W-ot írnak mellé. Nem lehet, hogy a te pákádnál valami baj van a fűtőszállal?

Ez teljesen más páka. Ilyenem is van, ez a forrasztóállomás II áramkörömmel 1-2, max 3 fokon belül tartja a hőt. Van hozzá egy gyári vezérlőm is, az szintén.

Ezt borzasztó jó lenne ha érteném, de sajnos nem értek C-ül mert assembly-ben programozok. Le tudád írni hogyan működik pontosan a szabályozásod?

Ha 24V-ot kap, akkor kb 170W fog disszipálni rajta! Szerintem ez rengeteg, és ami nagyobb gond hogy nagyobb és drágább trafó kell.

Szia!

Már megcsináltam ehhez a pákához a vezérlőt, így van tapasztalatom vele.
Első körben a 12V kevés lesz. Használhatatlan tőle a páka komolyabb forrasztásokhoz (mint pl. többrétegű nyák). Kell neki a 24V, cserébe nagyon gyorsan felfűt, és a hőt is szinte azonnal tudja pótolni a pákahegybe, ami fontos, mert elég kicsi a pákahegy hőkapacitása.

Vezérléshez pedig PID kéne. Ezt még én se lőttem be, csak nagyjából, mert most dobozban fekszik a páka.

Nekem ehhez hasonló állomásom van, kicsit másabb a dizájn, de gondolom a bele nagyjából ugyanaz... Bővebben: Link

Teljes sötétben, infrára érzékenyebb kamerával figyeltem a felfűtését. Első bekapcsolásnál, maximumra állítva a hőfokot, nem tudom, hány fokkal fűti túl a pákát, de a kamerán fehérlik a fűtőszál környéke egészen a pákahegyig. Miután a benne lévő hőelem is átveszi a hőmérsékletet és az elektronika is normálisan szabályoz, ugyanazzal a beállítással (csutkán van továbbra is ) már alig látszik a páka az első bekapcsoláshoz képest...

Ha megtalálom a multiméteremhez kapott hőmérőt, megpróbálom lemérni...

Az általad írt rutinnál eredményesebb lehet az a módszer, ha nem akkor kapcsolsz, mikor már a megadott értéket eléri, hanem kis szüneteket tartasz a bekapcsolások között, és úgy mérsz, majd eldöntöd, szükséges-e még adni neki kakaót, vagy sem. Raksz még bele esetleg egy kis hiszterézist, pl ha 200°C-t szeretnél, és az előző mérés alkalmával már 199°C-t mértél, akkor már esetleg nem kapcsolod be újra, mert lehet, hogy a hőtehetetlenség miatt még felkúszik 200°C-ra...

Nekem a Weller pákánál PWM-el van megoldva a vezérlés. 2-3°C-ot fűt csak túl, mert mire a beállított közelébe ér a hőfok, már csak 5-10% a kitöltés.
Talán PID szabályzás lenne a legmegfelelőbb megoldás.

A mellékletbe beraktam a páka programját, hátha hasznát veszed.

Kipróbáltam végre ezt a FAHRENHEIT 28112 pákát. Már évek óta csak porosodott itthon.
Egy PIC-es vezérlést készítettem hozzá, írtam egy egyszerű rutint ami ha alacsonyabb a mért hőmérséklet mint a beállított akkor rákapcsolja a 12V-ot a pákára, ha nem akkor meg nem. Működik, de hatalmas túllövése van sajnos. Ha beállítok mondjuk 200 fokot, akkor lehűl kb 190 fokra, majd túlfűt 240-250 fokig! Egyenlőre nem sok ötletem van. Jó lenne látni ennek a pákának a gyári vezérlését hogy az hogyan oldja ezt meg. Esetleg ötlet? Én arra gondoltam hogy nem 0 vagy 12V közt kapcsolok hanem lehet hogy hagyni kellene egy minimális, néhány Watt teljesítményt a pákán akkor is amikor a hőmérséklete megfelelő.

Persze. "Temperature diode" névre keress rá, az A/D modulnál és a CTMU modulnál lesz. Gyakorlatilag az A/D-nél nem csak az AN lábakra lehet kapcsolni az A/D periféria bemenetét hanem egy belső diódára is, ami kimondottan hőmérésre van kitalálva. A diódán nyitó irányba lehet áramot átfolyatni szintén minden külső alkatrész nélkül, a CTMU modullal.

Sok jó dolgot talál ki a Microchip. Pl ugyan ebben a PIC-ben van beépített, bekapcsolható stabkocka. Még ötletesebb dolgok szerintem a CLC, CWG és NCO modulok, mondjuk azok ebben a PIC-ben nincsenek.

Annak a PIC-nek egyébként amit én a forrasztóállomásomhoz használok majd van belső hőmérője, úgyhogy így még plusz alkatrész sem kell.
Ezt kifejtenéd bővebben? Tudom, adatlap, de vagy kiszúrja a szemem, vagy csak szimplán gőzöm sincs, mit keressek, de nem találom. Mégiscsak 622 oldal.

Így van, ezt el is felejtettem írni hogy szerintem ez a hidegpont probléma kb 10-15 fok eltérést vihet be a rendszerbe maximum. Viszont vannak más dolgok is ami hasonló, ha nem nagyobb hibaforrást képviselnek. Ilyen például amit te is említesz, vagy a pákahegy és a hőelem közti termikus kapcsolat minősége. (Megjegyzem amúgy ebben a pákában amit linkeltem ez marha jól meg van oldva, mert a hőelem kinyúlik a hegybe, szinte egészen a csúcsáig.)