Ezt borzasztó jó lenne ha érteném, de sajnos nem értek C-ül mert assembly-ben programozok. Le tudád írni hogyan működik pontosan a szabályozásod?

Ez teljesen más páka. Ilyenem is van, ez a forrasztóállomás II áramkörömmel 1-2, max 3 fokon belül tartja a hőt. Van hozzá egy gyári vezérlőm is, az szintén.

Szia!
A HEStore-s linken 24V mellett 60W-ot írnak mellé. Nem lehet, hogy a te pákádnál valami baj van a fűtőszállal?

Én csináltam egy forrasztóállomást belőle a tavaly FAHRENHEIT 28112 pákával és tényleg kell neki a 7-8A. Azóta is frankón üzemel kezdetben sok gondom volt. 40-50 fokkal is túlfűtött de végül sikerült a szoftvert mostanra optimalizálnom és 5 fokon belül tudom tartani. Mikor van időm még foltozgatom, mert szeretném 1 fokon belül tartani. Egy notebook töltővel üzemeltetem ami 20VDC 8A, többször is rámértem felfűtéskor felveszi a 7-8A-t.

De hogy sikerült 5 fokon belül tartani a hőmérsékletet? Vagy titok?

Dehogyis. Ohm törvénye szerint ha kétszer akkora a feszültség, akkor kétszer akkora az áram.

Én nem beszéltem ohm-törvényről, csak arról,hogy gyárilag 60 W-osnak írták, de ezek szerint elírták.

Kell neki a 24V, nélküle kínlódik, ahogy már írtam.
Viszont nagyobb trafó nem kell, mert hamar felfűt, és utána már csak töredéke teljesítményt vesz fel.

Nem titok, a következőképp jártam el, mivel pid szabályozás számításokat bonyolultnak tartottam ezért nem elegánsan oldottam meg. Első indításkor mikor fűtöm fel a pákát 100% PWM kitöltéssel indítom és ahogy növekszik a hőmérséklet ennek függvényében veszek vissza a kitöltésből.
Például ha be van állítva 250 fok akkor már 150 foknál elkezdem csökkenteni a kitöltést és van hogy ki is kapcsolom nehogy túlszaladjon. Miután elérte a beállított hőmérsékletet a beállított hiszterézissel (5 fok ) szinten tudom tartani 250-255 fok között PWM szabályozással. A jelenlegi gondom az hogy nem tudom 5 fok alá vinni a szinten tartást.

Szerintem meg igen, mert először 24VAC 3A trafóval üzemeltettem, de a trafó gyengének bizonyult. Akkor derült ki mikor már használni kezdtem az állomást, majdnem leégettem a trafót. És úgy vettem észre, hogy valami bibi van, hogy hidegpont mérésére a controller beépített szenzorát használtam és felfigyeltem, hogy a készülékházban túl meleg van utána derült ki hogy a trafó tűzforró.

Hát nem tudom... nálam 24V 50VA-es trafóról megy, de semmi gondot nem észleltem.

Most kimértem pontosan, szinten tartáskor 0,2-4A között ingadozik alapesetben. Viszont ha ráteszem egy nagyobb felületre akkor bizony 5,5A-ig is kileng, nálam 20VDC-vel üzemel.

Nálam 0,49A szinten tartáskor, trafó jéghideg, és 50mp alatt eléri a 300 °C-t.

Én is ilyesmin gondolkodom. A PID szabályozást sajnos nem értem és túl bonyolultnak találom. Inkább azt találtam ki hogy a beállított hőfokból kivonom a mértet és ha az eredmény pozitív, akkor megnézem hogy a maradék, azaz a mért és beállított hőfokok különbsége nagyobb-e 50 foknál. Ha nagyobb, akkor 100% lesz a fűtőteljesítmény. Ha kisebb, akkor egy 50 értéket tartalmazó táblából kiolvasom hogy az adott különbségi hőfokhoz milyen fűtőteljesítmény tartozik. (Ezeket én hasraütés-szerűen kitaláltam.) Pl ha 320 fok a beállított és 284 a mért, akkor 36 fokkal hidegebb a páka mint kellene, ekkor mondjuk 70% kakaót kapcsol a pákára. Ha már csak 17 fok a különbség akkor mondjuk csak 30% a kitöltés, 2 fok különbség esetén pedig mondjuk csak 3%. Na ez megy nekem most kb -8 és +50 fok közt...
Alapvetően szerintem az a gond hogy ha a mért hőmérséklet pont annyi mint a beállított, akkor 0% a kitöltési tényező. Most azt próbálom majd ki hogy ugyan ezt a programot kitolom úgy hogy pluszba is menjen. Tehát ha a páka melegebb kicsit mint a beállított, akkor is adjon egy minimális, néhány százalékos teljesítményt a pákára. Remélem ettől jobb lesz. Illetve majd megkínálom most már tényleg 24V-al és ezáltal 170W-al...

A másik dolog; ti is PWM-ben gondolkodtok. Én is most PWM-ben vezérlek. Na de ez igényel egy graetz-et és egy nagy pufferkondit. Ha 24V-ot adok a pákának akkor a graetz-en már majdnem 10W fog disszipálódni (kb 7,6A fűtőáram és 2*0,6V nyitófesz miatt), plusz a pufferkondért is növelni kellene. (Persze a pákának aztán tök mindegy mondjuk hogy mennyire hullámos rajta a feszültség...)
Arra gondoltam most hogy nem-e lenne jobb inkább egy mezei nullátmenetes triak. Ezt is lehetne kvázi PWM-szerűen vezérelni, mondjuk úgy hogy a legkisebb nyitási idő ugyebár fél periódus, azaz 10ms lenne. Ha megelégszünk azzal hogy csak 10db PWM értéket lehessen beállítani (0%, 10%, 20%... 90%, 100%), akkor a PWM periódusideje 100ms lenne, ami szerintem vállalható. 1%-os felbontásnál 1s lenne a periódusidő, az már necces szerintem.
Így kimaradhatna a nagy puffer és a graetz, aminek a kb 10W-os disszipációja nagyon zavar...

Én egyrészt ezért döntöttem a noti töltő mellett. Jó az elképzelésed, én is hasonlóan oldottam meg azt is figyelembe vettem, hogy ha felfűtőm pl.: 200 fokig 100% -on és lekapcsolom akkor még mennyi ideig fűti még a hegyet és meddig melegszik fel. A lényeg, hogy jól össze kell állítani a táblázatot. Arra figyelj, hogy mikor megírod a szoftot és tesztelsz jó erős trafót használj mert én elkövettem azt a hibát, hogy egy 3A -el terveztem és ahhoz igazítottam a táblázatot is. Mikor kiderült, hogy gyenge rátettem egy erősebbet akkor már nagyon kilengett át kellett szerkesztenem az egészet. Én a hőmérsékletet a páka hegyéhez igazítottam ahhoz is csináltam egy táblázatot, nem a hőelem által leadott feszültséget számolom át és jelenítem meg, hanem az alapján a táblázatból kiolvasott értéket. Át fogom dolgozni az egészet mert nem vagyok elégedett a controller AD-val. Teljesen ki akarom iktatni az OPA-t. Szerintem azért nem tudom 5 fok alá vinni a szinten tartást mert túl lassú a mérés. 128 minta sorba rendezés a nagyon szélsőségesek elvetése utána átlagolás... Ezért akarom megpróbálni egy MAX31855-el, már játszadoztam vele és elég stabilnak bizonyult és nem utolsó sorban sokkal rövídebb idő alatt jutok egy pontosabb mérési eredményhez.

Az első megoldás nekem is az volt, hogy a beállított hőfoktól való távolság alapján állítottam meg a PWM-et. De itt ne felejtsd el szorzó tényezőnek betenni a beállított hőfokot is.
Mert 250°C-on 15% PWM kell, addig 350°C-on már 25% PWM kell a hőmérséklet szinten tartásához (az értékek csak példák).

Kis puffer kondival össze-vissza rángatja a tápot, de ez nem befolyásolja a működést, emiatt felesleges nagyobbat tenni bele.
És a nagy disszipáció miatt se érdemes aggódni, mivel az csak bekapcsoláskor jelentkezik egy kisebb időre, használat közben már jóval kevesebb.
És ha kisebb trafót teszel bele (pl.: 50VA) akkor teljes terhelésnél leesik a feszültsége, így a kimeneti teljesítmény normálisabb értékre csökken.

Sziasztok. Én is az itt mostanában szereplő Fahrenheit pákához építgetek egy állomást. (csak nyögvelelősen halad a dolog, mert van millió más dolog is mellette) Egy módosított ASi tápról üzemeltetném, de az 2,8A-es. Kell próbát végeznem, hogy egyáltalán elbírja-e. (fejvakaró szmájli)

Igen, most aludtam rá egyet és arra jutottam hogy ahogyan leírtam, kellene egy táblázat a különbségi hőfokhoz fokonkénti értékekkel, mondjuk -50 és +10 fok közé. Aztán a táblázatból kibányászott értéket szoroznánk egy együtthatóval, ami pedig a beállított hőfok értékétől függ. Tehát mondjuk ha 150 fok a beállított és 144 a mért, akkor a 6 fok különbségi hőfokhoz tartozik a tábla alapján 10%-os kitöltési tényező. De ha ugyan ekkora a különbségi hőfok, csak 450 fok a beállított, akkor ott mondjuk lenne egy 1,5-ös szorzó, tehát ha 450 fok a beállított és 444 a mért, akkor ugyan úgy a tábla alapján 10% lesz a kitöltés, de 1,5-el szorozzuk és 15% lesz.
Ez ugye azért kell, mert nyilván nagyobb teljesítmény kell a magasabb hőmérséklet tartásához.

Viszont! Mi van ha mondjuk pl 150 fokra állítom be a pákát, de 38 fok van nyáron a szobában, télen meg csak 20. Szerintem emiatt is picit nagyobb fűtőteljesítmény kellene a pákahő stabil szinten tartásához. De mondok komolyabb gondot! Mi van ha a szobában ahol a forrasztóállomás van, nyitva van egy ablak és emiatt huzat van, vagy van egy ventilátor ami fújja a levegőt és ide-oda forog? Amikor épp a pákára fújja a levegőt, akkor jobban fog hűlni, ezért nagyobb teljesítmény kellene.
Ezért arra gondoltam hogy lenne még egy szorzó, ez pedig a mostani és az előzőleg mért hőfokok különbsége alapján szorozna. Mert lehet hogy mondjuk odaérintem a pákát egy forrasztási ponthoz és az gyorsan elveszi a pákától a hőt, de még nem olyan nagy mértékben hogy a táblázat alapján elegendő teljesítményt kapna a vezérléstől a szinten tartáshoz. Viszont ha az előző hőfok-mérési eredményt összehasonlítom az aktuálissal, akkor tudom a lehűlés sebességét és ha ez nagy akkor egy nagyobb számmal szorzom a táblából kinézett fűtési tényezőt.

Hello!
A végén még feltalálod a PID szabályzót! Mert amit feszegetsz, előrészben az a PID arányos része, amit másodjára, az a differenciális részét jellemzi. Lassan eljutsz az integrális részhez is
üdv! proli007

Szia!

Na miért, az mi lenne?

Hello!
Itt szépen elolvasható..
üdv! proli007

Köszönöm, ez nagyon jó leírás! Így már értem a PID szabályozást. Nagyon ötletes, tulajdonképpen tényleg ezt 'találtam fel' magamban az elmúlt két-három napi elmélkedésem során. Bár van még pár kérdésem, de ezt majd felteszem a megfelelő topikban.

Nem találtam jobb topikot, úgyhogy itt kérdezek a PID-el kapcsolatban:
Az általad linkelt leírást elolvasva már értem a dolgot és hogy mennyire jó a PID szabályozás, de ezt be is kell valahogy hangolni. Utánaolvastam ennek is. A Ziegler-Nichols módszert néztem ki magamnak. Eszerint egyszerű kapcsolgatós módszerrel 'belengetem' a pákát és megmérem hogy mekkora az állandósult állapotbeli lengések amplitúdója (a). A pákafűtés teljesítménye legyen B. Az ITT írtak szerint a kritikus erősítés: K_Pkrit=(2*B)/(a*pi). Az állandósult állapotbeli lengések periódusideje pedig a T_krit lesz.
Ezekből már az előbb is linkelt PDF és az itt írtak alapján, PID szabályozás esetén:
K_p=0,6K_Pkrit
T_i=0,5T_krit
T_d=0,12T_krit

Tegyük fel hogy belengetem a pákát egyszerű komparátoros kapcsolgatással. Ha a páka hőfoka kisebb mint a beállított akkor 150W-al fűtöm a pákát, ha melegebb mint kellene akkor pedig 0W-al. Ennek eredményeként néhány perc múlva stabilan beáll a páka úgy, hogy a hőmérséklete 40 fokos tartományban hullámzik. A hullámzás periódusideje mondjuk 14s. Eszerint a K_Pkrit=(2*150W)/(40°C*3,14). Ennek eredménye kb 2,388W/°C.
A K_p=0,6K_Pkrit, tehát 1,433W/°C.
A T_i=0,5T_krit, tehát 7s.
A T_d=0,12T_krit, tehát 1,68s.
Ha jól számoltam (nagyon szeretném!), akkor most megvan a PID szabályozáshoz szükséges P, I és D érték. De mi a bánatot kezdjek én ezzel a hárommal? Van egy W/°C-om meg két időm. Hogyan tudom én meg ezekből hogy mekkora teljesítményt kell adott időpillanatban a pákára kapcsolnom?

Ezt is érdemes lenne átfutnod: Bővebben: Link

Németet tanultam.

Még a hidegpont kompenzáláshoz szeretnék hozzászólni egy picit.
Bár nekem analóg állomásom van, a páka ugyanaz a hőelemes. Mivel csak négy vezeték csatlakozik a forrasztópákához, a rajzon látható módon lett kialakítva a kompenzálás. 10kohm/25 fokos termisztor higegponthoz termikusan csatlakozik, tehát csak ez az egy alkatrész kerül be a páka nyelébe. Ezenkívül két ellenállás lett utólag beszerelve a forrasztóállomásba. Mivel a DIN csatlakozó amúgy is vezetékekkel volt bekötve, valamint a fűtőkör és a szabályzókőr egyméstól galvanikusan független, nem is kellett szétbarmolni a nyákot.
A kapcsolás részlete ismerős lehet, nem saját ötlet, csak át lett alakítva itt-ott.
A fűtőkör egyik pontját, azt amelyikhez a termisztor csatlakozik, 10kohmon keresztül 12v-ra kötöttem (ennyiről megy a szabályzás), így a termisztorral sorosan közelítőleg 0-50 fokos tartományban a hidegpont hőmérsékletével arányos áramot hajt át a hőelemen. A hőelem és a hozzá csatlakozó vezetékek együttesen 0,75 ohm értékű. Ezt kellett megnövelni a soros 3,3 (2,7) ohmmal.
Ez azért kellett, mert így fokonként kb 40-45 mikrovoltot emelkedik a feszültség a mérőerősítő bemenetén, ami hozzáadódik a hőelem feszültségéhez. Így tulajdonképpen összeadódik a melegpont - hidegpont relatív, és a hidegpont abszolút hőmérséklete. Persze a termisztoros kompenzálás 0 fok alatt, illetve 50 fok felett már erősen nemlineáris, de ezt nem is kell tudnia.
Ha a mérőkör alacsonyabb tápról megy, természetesen meg kell növelni a soros 3,3 ohmot. Részletes számításokra most nem térnék ki, de ha van rá igény szívesen.

Még valami! Nálam a fűtést nem triak, hanem két szembekapcsolt mosfet kapcsolja a pákára. Nem a nullaátmenetnél teszi, de tervbe van véve az is. Nincs graetz, direktben kapcsol 2x 35mohmmal váltót, tehát nem sokat disszipál.

Ami neked kijöttek Ti és Td idők, azok azt jelentik hogy maximális hibajel esetén az egyes tagok kimenetén a jel ennyi idő alatt változik 0 és 100% között, a szélsőértékeket célszerűen egy egyenes köti össze.
A maximális hibajelet a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet(szoba hőmérséklet) különbsége adja meg.
A fűtőszálra jutó teljesítményt pedig a három tag hatásának ősszege adja.
A képen a P tagot nem tüntettem fel, mert az az időtől nem függ.

Szia!

A Forrasztóállomás II.-höz szeretnék segítséget kérni. A fiam is megépítette, simán indult, de rövid használat után nem volt fűtés. Végül is kicserélgettem az IC-ket, megint működött egy ideig, de megint ugyan az a hiba jelenség. Mi lehet a gond? Miért megy tönkre mindkét LM324 és a 4466?

Az én állomásomnál pedig olyan jelenség volt, hogy tudjak forrasztani, mindig feljebb kellett tekerni a hőfokot. Napról napra egyre feljebb kellett állítani. Végül már 400 fok fölé kellett tekerni. Ma beállítottam újból, rendesen már hőfokmérős multiméterrel, most megint jó. Nem tudom miért mászott el ennyire.

Segítségedet előre is köszönöm.

Köszönöm!

Szia!

Hát nagyjából fogalmam sincs. Az hogy az IC-k elromlanak az előfordulhat, na de hogy csak egy idő után és ez reprodukálhatóan, erre még csak elképzelésem sincs.
Az elmászást sem értem, az alkatrészek értékei nem mászhatnak el ilyen mértékben.