Fejtegeted az IGBT-k határadatait,akár igazad is lehet,de ott a másik ellenpélda,hogy a "testvér" a gépet oldalanként 1-1 IGBT-vel,30kHz frekvenciára tervezte 160A áramra,igaz 220V AC be táppal.Az oldalankénti 2-2 IGBT csak többet tud,még ha 230V AC is a be táp.Én nem bántanám azt a nyomorult főtrafót,szerintem,nem az a baja.

Én sem bántom egyenlőreAnnyi lakkot kapott annó,hogy elszörnyedtem még én isDe jól meg fogm járatni üresen a gépet,hogy melegszik-e.A frekit is lejebb tornázom kicsit.Érdekel melyik elkatrész értéke mászott el de gyanítom,hogy a kondi.És mindenféleképp kerítek lakatfogót.Lehet ha le van korlátozva a gép 130 amperre akkor nincs ez a baleset.Most ugye azt sem tudom mennyi az annyi.Tudom nagy hanyagság részemről.A potim pont középen van így szoktam heggeszteni a 2.5-es elektródával.Vékonyabb anyagnál vagy lejebb tekerem kicsit vagy szakaszosan varrok.De ebből még saccolni sem tudom mi a vége.

A főtrafó menetszáma szerintem jó,már csak abból kiindulva is,hogy a 250A gép trafója 6 pár U57 és 13/4 a menetszáma 30kHz frekvencián.

Ezt én csak annyival egészíteném ki,hogy nem a segédtápot kéne figyelni.Valaki írta,hogy a stab ic egy bizonyos feszültségig működik és utána egyszerűen leáll.Inkább az ic előtt kéne figyelni a feszt és mondjuk 15 voltban meghatározni.

Én inkább a légrés miatt aggódtam.Van benne kb 1 tized mili oldalanként.De mivel toroid formában tekertem lehet mégy így is kevesebb a szórt induktivitása.Nekem a hőkapcsoló a vason van és 70 fokos.Ráadásul direkt olyan helyre tettem ahol nem éri a venti szele.Nem hinném hogy tulzottan melegedne mert sosem oldott még le.Csak a saját megnyugtatásomra fogok hőfokot mérni.

Csatolok egy ominózus ábrát egy IGBT és egy FET adatlapjából. Ezen jól látszik, hogy amíg a FET bekapcsolásához még éppen elég a 3845 7,6V-ja, addig az IGBT-hez már egyáltalán nem. A töltés feszültségének mindenképpen a miller plató fölé kell menni, hogy mennyivel arra talán katt konkrétabb választ tudna adni, én sohasem kísérleteztem ezzel. Úgy szoktam a gyakorlatban csinálni, hogy a FET-nek minimum 9-10V körüli gate feszt adok, az IGBT-nek pedig 12-13V-ot.
Úgy kell megcsinálni a vezérlést, hogy amíg a főkör feszültséget kap (bármekkorát) ez a gate feszültség ettől kevesebb ne tudjon lenni. Tehát IGBT esetén mondjuk ha 12V alá csökken a gate feszültség, akkor a vezérlés azonnal kapcsoljon le. Azért húztam alá a gate-et, mert ez a lényeg, az IC-n ettől még lehet több vagy kevesebb is.
Esetleg kiötlök majd egy ilyen egyszerű áramkört, de most kisebb gondom is nagyobb ennél.

Az általánosan használt (kommersz) 7812-nek +3V (=+15V) kell a biztos működéshez.Jobb lenne minél közelebb figyelni a dolgokat,hogy a lehető legrövidebb időn belül be lehessen avatkozni,ezért részemről a felvetés.Várom a Tisztelt fórumtársak véleményét,bármi is az ezzel kapcsolatban.

Nekem volt egy tippem egy oldallal korábban, szerinted az jó lenne?

Értem én,de akkor hogyan lesz meg a vezérlés (?),mert annak is van egy fel és egy lefutó éle.Bocsáss meg nekem tudatlannak,de nem látom a bekapcsolási lehetőséget a géten.Nem akarok tolakodni a válaszért s Téged macerálni,csak felvetés volt.

Csak egyszerű kérdés mielőtt valami elnyűhetetlen atombiztos gép születne...?
Mi van, ha ez az eset nem is reprodukálható, ha tényleg a fatális véleletlenek és az alkatrészek tűrésének összjátéka volt? -, na meg nem is volt rajta füstszűrős sapka!!!

Lehet hogy érdemes lenne a segédtápot egy tisztességes pufferkondival ellátni, (pl.22000µF 25V)és nem a főáramköri kondik feszültségét,hanem a graetz előtt a hálózati feszültség értékét figyelni. Ha ez pl. 180V alá esik, a PWM IC kikapcsol, és csak a készülék kikapcsolásával lehetne újra aktivizálni. A lényegesen nagyobb kapacitású kondiban tárolt energia hosszabb ideig lenne képes ellátni a szabályzókört, mint az eredeti verzió szerint, így nem esne a töltőfeszültség a Miller plató szintje alá. A feszültségfigyelésnek pedig közben lenne ideje aktivizálni a tiltást.

A 22000µF kondi nem rossz ötlet,ekkora kondivan akár több másodpercig is menne a segédtáp (meg kellene próbálni),ha ez így lenne akkor nem is kéne félni egy flextől.De jó lenne.

ez az ötlet nekem is tetszik ebben van ráció!

Én a fatális véletlen helyett jelen esetben fatális hülyeséget írnék.Megtörtént ez tény,de azért alapvetően nem jellemző azt hiszem.Erre írtam pár oldallal visszább,hogy nem biztos hogy megéri a befektetett munkát és pénzt ennek a helyzetnek a kivédése.Végül is ez egy viszonylag olcsón javítható hiba lett.Egy isminek van egy 160 amperes digi kijelzős csodamasinája.Mióta megvette ódákat zeng róla.Aztán szép lassan kiderült elromlott egyszer elromlott kétszer sőt még többször is.A javítása saját bevallása szerint fillérek.Egyszer 10 egyszer 14 ropi amit mondott.Nem problémázik rajta mért durrant el a kimenő dióda.Eldurrant ki kell cseréltetni és ezzel tovább is lép a dolgon.Másik oldalról ott a kíváncsiság,hogy kivédhető-e ez ami lehet sose fog megismétlődni.És személy szerint én szeretek itt értekezni.Mindíg jó dolkokat tudok meg tőletek.Lehet majd valaki meg úgy látja,hogy megint 3 oldalt írtam,írattam veletek a semmiről

Ez nem véletlen. A hozzám került invertereket szinte kivétel nélkül vagy hosszú hosszabbítóról használták,persze kézicsiszolóval együtt vagy aggregátorról. Tehát nem egyedi esetről van szó.
Mivel a varratokat néha le is szokták tisztítani, így kézenfekvő a kézicsiszoló használata, természetesen ugyanarról a (néha 30-40m-es)tescos hosszabbítóról. De volt olyan is,hogy a géppel együtt a hosszabbítót is hozta az ipse, mert -az ő szavaival élve- "nem gyün le róla a drót"
Persze hogy nem jött le, hiszen egybeolvadt rajta kb. 25m 3x0,75mm2-es MT kábel. Ő arról hegesztett, feltekert állapotban.

Nem olyan rég leírtam ezt én is.De én azért nem gondolkodtam ekkora kondiban.

Most nem ugrik be mire gondolsz, de akár jó is lehet.

A négyszögjelnek van egy csúcsértéke, ez az amplitúdó tölti a gate-et, erről van szó. Persze a gate-en ez már nem pont így néz ki, de a csúcsértéke a lényeg.

Egyébként a dolog bele van integrálva az IC-be (undervoltage lockout), csak azért nem ér semmit, mert FET-hez találták ki, és nem IGBT-hez. Ha nem 7,6V.nál kapcsolna le hanem 12V-nál akkor tökéletes lenne. Erre írtam hogy nem 1:1-es áttételű trafót kell tekerni hanem mondjuk 1:1,5-öst, és akkor mehet a vezérlés 9V-ról, miközben az IGBT-n ott a 13,5V.

Arra, hogy egy zénerrel el kell tolni az IC tápfeszültségét a meghajtó trafó tápfeszéhez képest, pl. egy 4.7V-os zénerrel az IC UVLO-ja már nem 7.6V-nál, hanem 12.3V-nál kapcsolna ki, arról meg még vígan elmennek az IGBT-k.

Puff...

Itt véletlen nem nagyon van, ha valami tönkre megy annak oka van. Hogy mi, az jó kérdés, de amiről beszélek az komoly problémaforrás, nem véletlenül van az IC-be integrálva ez a funkció. Persze annak idején amikor ezt a mérnökök megtervezték, nem gondoltak arra hogy valamikor majd ebből néhányan hegedűt fognak építeni, IGBT-vel. Ezt a 3845 adatlapjából ollóztam ki, az aláhúzott mondatrész magáért beszél.

Tehát a lassúság is számít, - mert, hogy az igbt -kt gyorsabbak? Mi a a helyzet a védődiódás igbt-kel, nem ezért van bennük?
Hamár mégiscsak gyakori ez a hosszabbítós jelenség, akkor laikus fejjel gondolkodva a leeső fesz miatt megnövekedő áramigénynek mégiscsak lehet köze a szilveszteri hangulathoz. Ezt meg úgy gondolom mindenképpen a túlmértezés enyhíti (lásd gyári gépek végfokjai határérték közelében járnak) -csak elvi kérdés a szünetmentes tápok mennyire gyorsak?

Nem az IGBT-k a gyorsabbak, hanem a FET-ek. Nem a leeső fesz miatti áramigény a probléma,hanem az,hogy a leeső feszültség miatt a kapcsolóeszköz kikapcsolása válik bizonytalanná(mivel a segédtáp nem tudja előállítani a biztos működéshez szükséges feszt), bekapcsolva marad lényegesen hosszabb időre, mint amekkora a kapcsolási frekvenciából adódna. Emiatt a kapcsolótranyókon folyó áram olyan mértékben megnő,hogy ezt már nem képes elviselni,és durr. Csak gondold végig, a trafó 35kHz-re van méretezve, a primer menetszáma kb. 20 menet, ennek az ohmos ellenállása pár tized ohm maximum. A bekapcsolva maradt kapcsolótranyón folyó áramot csak a hosszabító és a hálózat impedanciája korlátozza, mivel a kapcsolótranzisztor itt már analóg üzemben van. Azt hiszem érthető hogy miért is száll el a végfok. A szünetmentes tápok energiaellátását akkumulátor biztosítja, tehát ott ezzel a problémával nem kell számolni. Ja,és a kapcsolóeszköz FET, még a 3kW-os típusokban is.

Látom a több csatolt kép és iromány ellenére sem esett le. Az IGBT-ket magasabb gate feszültséggel kell hajtani mint a feteket. A vezérlők többsége (a 3845 is) fetek meghajtására lett tervezve. Ha IGBT-t hajtunk vele, akkor a meghajtást ennek fényében kell kialakítani. Vagy nem kell, de akkor csodálkozni sem...
A vezérlő szépen lekapcsolja a kimenetét alacsony feszültség esetén, de ez a belső védelem eredeti formájában csak akkor felel meg, ha fetet hajtunk vele. IGBT esetén trükközni kell, ennek lehetséges módjait már leírtam.

Üdv!
Tehát, ha jól értelmezem a dolgot az előbbi hozzászólásodból, akkor feteket kellene használni ebben az áramkörben (maci), és kiküszöbölődnének az ilyen jellegű problémák?
Vagy nem ilyen egyszerű a dolog?

Vágom,vágom... ,akkor vagy fet vagy igbt- ,de driver ic-t beiktatva? Több kapcsolásban látom a meghajtó ic alkalmazását, talán a kapcsolási hibajelenség is megszűnik vele?
- amúgy mégiscsak ott tartunk, ahol a part szakad! megpróbáljuk a legegyszerűbb gépet (ami több példányban is jól teljesít)bonyolítani ,na persze a feljődés és korszerűsödés szükséges...

De a maciban az IC egy fetet hajt.

Teljesen mindegy hogy mit használsz, az nem mindegy hogy hogyan. De az elmúlt néhány hozzászólásban leírtam a lényeget.

Ezek a vezérlők, de leginkább a 3842 rengeteg TV, monitor, laptop, stb. tápban működnek, és nem szokott velük olyan gond lenni hogy tönkreteszik a fetet ha megszűnik a betáp. Nem az üzemi állapottal van baj, hanem azzal ha az már nem üzemszerű (flex, áramszünet, stb.).

Nem a maci a legegyszerűbb gép, és nem is kell bonyolítani csak ezt az apró hibát kell kiküszöbölni és máris jóval kisebb eséllyel fog majd meghibásodni. De most már írtam a dologról eleget, többet nem szeretnék.

"Teljesen mindegy hogy mit használsz, az nem mindegy hogy hogyan"

Ez egyértelmű volt számomra is, de konkrétan most a maci nevű kapcsolásra gondoltam, mert építeni akarok egyet, csak most nem tudom melyik a jobb, üzembiztosabb megoldás, egy kb 200A-es gépre?: 5-5-db 20A-es fet, vagy 2-2db 50A igbt.