Szia! Én még csak most ismerkedem az inverteres hegesztővel, a sajátom próbálgatom javítani, de a hasznos tanácsok ellenére egyre jobban a tudomány áldozatává válik.
Autómüszaki vagyok, igaz nyugdíjas, de az általad leírt jelenséget a gyujtáselektronikák, főleg a DIS rendszerek is produkálják, tönkre megy a végfok amikor a szekunder áram megszakad, vagy bikázáskor az indítókábelt a nyugalmi alapjárat előtt lekapják. Az alkalmazott kétszekunderkivezetéses trafók primer Ohmikus ellenállása 0,2Ohm, nagyon kevés menet. A kapcsoló fettek, régebben tranyok 1000V feszültség tűrésűek,15A kürüli áramhatárolás van az elektronikában, mégis az önindukció vágja agyon mint a sz-t. Jelen estben is induktív fogyasztók
terhelésalatt leszakadtak a hálózatról és az ekkor keletkezett fesz.lökés leamortizálta a IGBT-ket, valószinű a flex.
Üdv: bárány!

Nem azt mondom, hogy a gép tönkremenését az IGBT-k freki korlátja okozhatta! Teljesen egyet értek azokkal akik azt mondják, hogy a túl sok fogyasztó áldozata lett! Hálózati 16A kevés ahhoz, hogy 1KW -os sarok köszörűt, 50m hosszabbítót, aminek a vezeték keresztmetszete lehet, hogy már eleve kevés és még a hegesztő gép is kb 100A teljesítménnyel dolgozott. A hegesztő gépnek 100A-on mintegy 10A hálózati áram kell!
Az IGBT-el kapcsolatban csak annyit szerettem volna megjegyezni, hogy én ide nem használnák IRG4PC50UD A táblázat szerint 35KHz-en 12A nézd meg jobban! Ha melegszik akkor még kevesebb.

erdgab barátom megemlíti, hogy az IRG4PC50W jobban teljesít ezen a frekvencián!
Így van!
Az én tanácsom az, hogy ne csak a hűtőborda hőfokát mérjük hegesztés közben, hanem közvetlen az IGBT hőfokát is! Csodálkozni fogsz, mert az IGBT-k gyorsabban melegszenek lényegesen sajnos, mint ahogy azt át tudják adni a bordának! Annak idején ezzel nagyon sokat foglalkoztunk Gáborral! Próbálkoztunk azzal is, hogy a hő kapcsolót közvetlenül az IGBT-k re tettük és azóta is így teszek legalábbis én!

Készítettem anno egy kis kapcsolást, ami lekapcsolja a vezérlést, ha annak tápja 12V alá esik abban az esetben, ha a táp 15V! 12V-os tápnál a zenert 10 Voltosra kell cseréni! Te ezt a kapcsolást építetted meg azzal a különbséggel, hogy azon a vezérlő modulon nem lett bekötve egy-két elem és így nem kapcsolja le azt csak jelzi egy LED-el, hogy a segéd táp alacsony! A teljes kapcsolást felteszem most! Azért nem lett ez a kialakítás érvényesítve, mert bár az asztalon jól működött, de munka közben nem, mert brillézett, ha a fesz a küszöbbhöz ért, akkor lekapcsolta a vezérlést, de a fesz emelkedésével rögtön vissza is kapcsolta! Ezt nagyon gyorsan tette ki-be kapcsolt, amitől szintén tönkre mehet az IGBT-k sora! Akkor lenne jó, ha lekapcsoláskor ezt az állapotot megtartaná 2-3másodp-re egy késleltető segítségével!
Így már tökéletes lenne! Bár igéretet tettünk akkoriban Gáborral, hogy ezt kijavítjuk, de azóta feledésbe merült, meg hát nem volt időm sem foglalkozni mostanában vele, mert nem építettem mostanában gépet!
A nyákterven kékkel körbe keretezett rész lenne ez az áramkör jobb oldalon! Ha valakinek van kedve egy késleltetőn dolgozhat az ötlet ott van a terven!

Kedves Józsi a hozzászólásaidból arra következtetek, hogy még mindig nem olvastad végig a topikot, pedig ezekről a dolgokról igen sok szó esett! Ejnye- ejnye!

Jelenleg egy awi hegesztő építésével foglalatoskodom, abban több féle feszültségre van szükség, (5-12-15)stb, csináltam hozzá egy 2*30v -os kapcsitápot, a 7812 és 7815 direktben megy 30v-ról, üresjáratban borda nélkül még csak kéz meleg sincs, ha jól emlékszem az adatlapjukon max 36v szerepel.
Nem volna egyszerűbb egy olyan segédtápot csinálni aminek a szekunder feszültsége hasonlóan magas, egyenirányítás után?
Azt már elég nehéz lenne 12v alá vinni. Vagy nem?

Az is ki út lehet, ha a +300V-os pufferről vennénk le a szükséges segéd táp feszt.

Helló
Lehet hogy hihetetlen de éppen 3 szor olvastam végig a topikot.Most durkálom 4.-ére ép a 325. oldalnál vagyok.De ettől még nem lettem elektroműszerész és az ic-ket sem ismertem meg jobban.Én ekkora tudással fogtam neki a gépnek.Ettől függetlenül a segítségetekkel sikerült.Az hogy most megöltem egy más dolog.Viszont értem amit írtok.Nekem már ez is nagy dolog.A géppel kapcsolatban pedig van mégegy észrevételem.Annó mikor élesztettem 32.4 khz volt a freki.Hasonlóra emlékeztem így visszakerestem.Most viszont 34 khz kereken.A frekibeállító kondi fólia.Meg fogom vizsgálni hogy annak vagy az ellenállásnak ment el az értéke.Egy pillantást vetnél a lenti adatlapra?Ez miben különbözik a sima w-től és párhuzamosítható-e.800 forint alatt van darabja.Ha amment mondtok rá lehet berendelek 2 garnitúrát is.

Tudom,hogy nem értek hozzá de attól még sokat agyalok.Nekem volt olyan,hogy a gép be volt kapcsolva de nem heggesztettem.Kolléga meg kirántotta a dugvillám.Semmi gond nem lett belőle.Végül is ez történik akkor is ha lekapcsolom a gépet.Nem tudom mi történne,ha heggesztés közben kapcsolná le valaki a gépet.Ezt nem is fogom kipróbálni.De akárhogy is agyalok mindíg oda jukadok ki,hogy a flex okozta feszingadozás ölte meg a gépem.Ha a segédtáp lenne kevés akkor az máskor is elfogyna nem?Írtam,hogy beszélgettem egy sráccal.Sok variációt átrágtunk de mindíg ugyanoda jukadtunk ki.Nekem ez a baleset most 4 ropiba fájt.Az általa javasolt védelmek még saccolva sem jöttek volna ki ennyiből.Ráadásul lehet hogy más problémát szülne a dolog.

Én is azt gondolom, hogy sok volt a terhelés a hálózaton hegesztés közben!
Sajnos előfordul baleset a géppel, hidd el nekünk párunknak sokkal többe fájt mint 4 e Ft, mire kiforrott ez a gép!
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy megoldást kell találni arra az eshetőségre ami a te esetedben történt. Most remélem foglalkozni fogunk vele mindannyian!
Agyalni meg csak nyugodtan agyalj az nem hátrány sőt! A szakmám szerint én sem vagyok műszerész, úgyhogy ne írj olyat, hogy nem értesz hozzá, hiszen építettél egy gépet amiért elismerés jár!

Milyen sima w től? Ez is az! 18-20A 35KHz-en! Jobb választás szerintem mint az u-s

Még annyit, hogy a teljesítményét is nézni kell ami 200W 100C'-on 78W ez nem túl sok Lehet, hogy a drágább IGBT jobban megérné!

Kicsit durkászoltam ezt a w-set.Már készült egy maci 2x2 darabbal.Én azért gondolkoztam a betáp figyelésen,mert úgy gondolkodtam ha mondjuk a hálózati fesz leesik mondjuk 200-210 volt alá egyszerűen kapcsolja le a gépet.De ugye ez továbbra sem véd a flex okozta induktív tüskék ellen.Lehet a túlfeszt is figyelni kéne?De ugye mindezt a vezérlésnél gyorsabban kéne.Na ez nem az én tudásköröm.Erre írtam,hogy tulajdonképpen pár ezer forintból javítható a gép.Ha okosan használja az ember(nem úgy mint én) akkor ez is kivédhető.De most egy kiegészítő áramkört megépíteni sem biztos hogy olcsóbbol kijönne pl nekem.Én mindent boltból veszek.De ha találtok valami megoldást azért ne titkoljátok előlem

Én nem hinném, hogy a tüskék okozták a balesetet, inkább a terhelés okozhatta, ami a hegesztőgép, köszörű együtt működéséből eredt + a hosszabbító ez sok volt a 16A hálózatodnak! Amíg nem lesz megoldás addig ne használj egyszerre több fogyasztót ugyan arról a hálózatról!

Mégegyszer biztos nem fogok.Álltalában magam lakatolok.Vagy heggesztek vagy köszörülök.Most többen voltunk és nagyon siettünk volna.

Trafós segédtáp szekunderélől optós fesz figyelés, alacsony fesz. estén vezérlés tiltás,
lehet, fontosabb lesz, mint az antisticking. Aki jól tud heggeszteni, az igazat ad nekem!
Én nem vagyok profi heggesztő, de úgy vettem észre, ha jó a gép és valamennyire jó a
user, akkor a pálca nem ragad le, csak ha extrém alacsony árammal akarunk heggeszteni.
Következésképpen, fontosabb az IGBT-ket védeni, ha baj van a betáppal.
Javítós kollégák esetleg rendelkeznek infóval, profi gépeknél ez hogy van megoldva.

ajánlottam a kapcsoló üzemü tápot de senki nem reagál , pedig 100v -tól már jó a gyári adatok szerint. Erdgab is használ ilyet. Ha 230v betápot egy toroid trafóval elkezdenén lefelé szabályozni a feszt , a 300v-os oldalba meg 2db 100w-os égöt kötni a zárlat meg akadályozására estleg ki lehetne deriteni hogy holvan az a kritikus feszütség ahol a ségég táp le áll az igbt nyitva marabnak. Ha ugyan ez történik a le csökent 230v -nál

Nem is rossz ötlet. Még élesztéskor ki kellene próbálni, izzólámpával, hogy mit csinál a főkör, ha egy nagy flexet ki-be kapcsolgatunk!

Szerintem nem a nagy flex ki-be kapcsolásának megtörténte, hanem a helye okozta a károkat. Ha a saját kacsolójával van lekapcsolva, a kikapcsolásakor keletkező tüsiket a flex megtartja magának, de ebben az esetben a hosszabbítón lógó cuccok is osztoztak benne és több-kevesebb sikerrel viselték el. (pl. mosógép mágnesszelep megszakad és néha elpukkan a vezérlő triak néha nem - a mágnesszelep 100mA eszik kb. a triak 1A-os tehát 1A-nál jóval többet tud visszaküldeni a feladónak, ha megszakad ). Szerintem megoldást jelenthet a
Transient Voltage Suppressor Diode alkalmazása. A 1.5KExxx ami 1500W-nyi energiát képes elnyelni a névleges feszültsége felett. A maga 300 pénzes árával nem egy nagy beruházás.
Ha nem használ akkor is csak egy-két sörrel rövidül meg az ember. De a nagyfokú elektronikai tudás hiányában, ez csak feltételezés részemről.

Igen, csak nekem azért gyanús a dolog, mert a bemeneti graetz nem szokott elszállni. Tehát, ha a flex egy nagy feszültségtüskét generál a bemenetre, akkor annak kellene zárlatba mennie. A graetz utáni pufferkondik meg annyi energiát tudnak felvenni komolyabb feszültségemelkedés nélkül, hogy azt egy túlfeszlevezető meg sem tudja közelíteni. Legalábbis a kicsik nem. Tehát, szerintem a túlfeszek nem jutnak el az IGBT-kig. Vannak egész nagy túlfeszlevezetők is, méregdrágán... Ettől még lehet, hogy érdemes lenne kipróbálni, ha a flex kapcsolgatása után tönkremegy a túlfeszlevezető, akkor legalább azt tudjuk, hogy szép, nagy energiájú túlfeszek vannak...

Meg az is gyanús, hogy a segédtáp sem szokott elszállni. Ha túlfesz van, az sem élné túl...

Egyébként, tudtok arról valamit, hogy a gyári gépek mit csinálnak egy flex kapcsolgatásra? Azok is kiájulnak, vagy észre sem veszik?

Ha hosszú a hosszabbító, ami a sarokköszörű és az inverteres hegesztő előtt van, akkor nem ritka hogy a gyári gép is elszáll,ha közben hegesztettek vele. Ha a gép nem lágyindítós, akkor akár 50-60A is lehet a pillanatnyi áramfelvétele egy 2000W-os kézicsiszolónak. Ha lágyingítós,akkor viszont az egyik félhullám van csak terhelve az indítás idejéig,mivel a lágyindító tirisztoros. A tapasztalatom az, hogy előszeretettel használják -még a cégek is- a
3x0,75mm2-es tescos hosszabbítót, mert az olcsó. Van a dobon 4 db dugalj, általában mindegyikről megy is valami. Aztán amikor a hosszabbítóról táplált eszközök közül valamelyik elszáll, akkor ott keresik a bajt(általában) ahol nem is volt. Nem szoktam ajnározni a németeket, de ott ilyen nem igazán fordul elő,mert egyszerűen nem veszik meg ipari használatra a tescos minőségű szemetet. Ha hosszabbítóról kell dolgozni, akkor van 3x2,5mm2-es egyfázisú, vagy 5x4mm2-es 3 fázisú, amelyiken vannak egyfázisú aljzatok is. Persze a hosszabbító akkor is le van teljesen tekerve,ha csak 6-7 m-re dolgoznak a forrástól.

Még mindig a mellet vagyok, hogy ilyenkor a vezérlésben (segédtápban) bekövetkező anomália miatt vannak gondok. Attól hogy néhány 10 vagy néhány 100ms-ig lecsökken a betáp és az IGBT azt a 15-25A-t nem 300V-on hanem mondjuk 150V-on kapcsolgatja, attól semmi baja nem lenne. De ennek könnyen a végére lehet járni, kell egy néhány Ah-s akku, és arról hajtani a vezérlést ilyen esetben. Ha ilyenkor túléli a flexet meg a betáp kikapcsolását, akkor egyértelmű a dolog.

A "mezei" inverteres hegesztőkre rá vagyon írva: agregátorról és 50m-nél hosszabb vezetéken lógva ne használd! De vannak kifejezetten agregátoros és hosszabb vezetéket tűrő darabok is forgalomban. Esetleg nem lehet valami kapcsolási részt áttvenní ezekből? (elv) Mondjuk, kellene egy két rajz megsasolni hogy van megoldva ott. Kicsit csiszolni (egyszerűsíteni) hogy beleférjen a "Maci" általi megépíthetőség formájába?

Ki probáltam a 12v-os segédtáp feszültségét egy küsö vátoztatható tápról lefelé
szabályozni , a 300v.-s tápon 2db égö nehogy zárlat legyen . 7,5v-nál szünt meg a vezérlés de az igbt nem maradtak bekepcsolva. Berobbatam kolléganak üresjáratba szált el a trafója a nagy flextöl , tehát nem a hálózati fesz. meghuzás okoza a problémát?

De biztos át lehet venni, csak azoktól a gyári rajzoktól amiket eddig láttam már önmagában is elszörnyedtem, ennél fogva nem is néztem végig tüzetesebben az egészet. Amelyiket meg véletlenül mégis, abban nem volt külön ilyen védelem (nem is érné meg a gyártónak, mert akkor lehet hogy nem menne tönkre). A bonyolultságától nem kell tartani, amit láttam 2db tranyó volt, egy zéner meg néhány ellenállás.

Pont erről beszéltem nemrég. Az adatlap szerint 7,6V-ig működik a 3845, ami esetedben 7,5V, ez pont elég ahhoz hogy tönkremenjen az IGBT. Nem azért mert bekapcsolva marad, hanem azért mert ekkora feszültségre nem fog rendesen bekapcsolni, azaz rövid idő alatt megfő. Ehhez nem kellenek másodpercek, néhány, vagy néhányszor 10ms is elég.

Nem kell elfelejteni, hogy ezek a vezérlők FET-ek meghajtására készültek, nem IGBT-hez. Ami nem azt jelenti hogy az IGBT-hez ne lenne jó, csak ezt a kis apróságot is számításba kell venni...

A hozzászólásodból indulva szállnék be a fejtegetésbe.Valóban használok kapcsitápot 3 gépemben is,minden gond nélkül,írtam róla anno.Én is végeztem némi kísérletet egy békebeli AEG 1800W 6500/n sarokköszörű géppel.Egy kettős elosztós hosszabbítóba dugva és a mellette lévő csatlakozóban mértem a feszültséget egy mutatós műszerrel.A gép indulásakor olyan 30V feszültségesést érzékeltem,majd lassan visszaállt néhány volttal kevesebbre a terheletlen állapothoz viszonyítva.A gép felpörgési ideje kb. 2 másodperc.Még mindig nem igazán értem berobbantam fórumtárs esetét mert ...... Anno amikor az első gépem elkészült,bevittem a céghez megmutatni a kollégáknak.Sajnos,a lehető legrosszabb zivataros időt választottam.Kezdett a kollégám éppen hegeszteni,mikor kb. 2cm varrat után lett egy áramszünet,majd visszajött a villany,egy perc múlva ismét elment hegesztés közben,a gép végig be volt kapcsolva.Ekkor elszállt zárlatra az 1000V/35A gréc és a 47 ohm/10W ellenállás,de semmi egyéb nem ment tönkre,nem szálltak el az IGBT-k stb.... Azóta 2 gréc hidat párhuzamosan és 15W ellenállást használok.Nagy flexet a géppel párhuzamosan még nem kapcsoltam be,de ezt nem is akarom kipróbálni,kisflexet viszont már több alkalommal is használtam a géppel párhuzamosan,tehát a hegesztő be volt kapcsolva és indítottam a kisflexet is.Hegesztettem 2,5mm elektródával 75 méter gazdaságos hosszabbítón lógva,írtam anno,akkor sem volt gondom a géppel.Most sem értem igazán mi okozhatta berobbantam fórumtárs gépének halálát,de érdekel a téma.Ha feszültség lökés lett volna,azt a segédtáp trafója,stabkockája és a főkör kondijai biztosan lenyelik,esetleg a gréc elpusztul,de,ha mégis az volt,akkor milyen úton hatott így a gépre (?),ha alacsony feszültség volt akkor miért nem zárt le a vezérlés,hiszen kikapcsolásnál is megjárja ezt az utat.Nem értem ,nem tudom.

Helló
Egy lényeges dolog.Én épp heggesztettem mikor bekapcsolták a flexet és levertük a megszakítót.de lógott még a kábelen egy frónius is ami szintén be volt kapcsolva de épp nem heggesztettek vele.Az túlélte a dolgot.A főkör egyenirányítóját kimértem.Műszerrel jó.Bekepcsoltam teszi a dolgát rendesen megvan a 300 volt is .Ebben a körben csak a snubber ment tönkre .Ez egy régi 20 wattos huzalellenálás volt.Kimértem azt is.nem szakadt meg az értéke is jó de mivel megperkelődött kicseréltem.Előtte volt hogy kirántották a dugaljból a kábelem de akkor épp nem heggesztettem.A gépnek nem lett semmi baja.Ezért is feszegettem a főtrafó kérdést.Lehet,hogy telítés közeli állapotban van a vasam a 19 menet primérrel és ez betette neki a kaput.Ha lesz igbt-m alaposan megjáratom üresjáratban.Felmerült bennem az is,hogy a segédtáp fogyott el hamarabb.De és eszem szerint ez sem lehet mivel épp heggesztettem és az a főkörből azért szívja az energiát.Még egy tippem lenne.Ugye az áramszabályzást a szekunder oldalon figyeljük.Mivel fogyott az energia a primer körből ezért a vezérlés tolta neki felfelé a kitöltést és ez meghaladta az igbt-k kapacitását.Ez azért is felmerült bennem mert a hfa diódából csak 1 szált el igbt viszont 3.Ennek ellent mond,hogy a kitöltés nem lehet több 49%-nál tehát a primer áram nem nőhet a végtelenségig.Elképzelhető számomra,hogy az ily módon megtekert főtrafó meghaladja ezeknek az igbt-knek a képességeit.A max áramot ugye az én hibámból még nem lőttem be.Persze ez mind csak az én laikus elmélkedésem,de majd Ti megmondjátok a tutit erről.

Az áramszabályozáshoz a jelet a primer körben lévő TT trafóról nyeri a gép,a szekunder oldalon a kiegészítő funkciók vannak.

Ennek most mellényultam alaposan.Ettől függetlenül nem lehet jó az elméletem?

Hajlok rá,hogy igazad lehet,de akkor az általam felsorolt esetekben miért élte túl a gép a traumát,szerencsém volt?Tegyük fel,hogy okfejtésed igaz akkor meg tudjuk határozni azt a minimális segédtáp feszültséget,ahol még vezérelhetők az IGBT-k?Mondjuk 11,5V DC,ha ez elfogadható akkor találjunk ki egy áramkört,ami ezen küszöbön teljesen letiltja a vezérlést s csak egy nyomógomb segítségével kényszerből lehessen ismét indítani a vezérlést.Gondolni kell arra is,hogy bekapcsoláskor,hogyan fog ez esetben elindulni a gép.lehet meg kell nyomni azt a bizonyos gombot?Akár járható is lehet ez az út.