Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Szia!
Nekem például elektronikus halogénizzó trafóim vannak, abban a ferrit zöld lakkal van bevonva. Viszont egyik börzén vettem böszme nagy ferrit toroidot, ott két gyűrű volt összefóliázva, de azok "ferrit színűek" voltak!
Ment a válasz is . Ha beválik tudok másnak is küldeni . A lényeg ,hogy sikerüljön egy ideális kis meghajtó trafó .
Szia!
Köszönöm a segítséget! Még azt meg tudod mondani, hogy kb. merre induljak el a keresgélésben? Tapasztalat azt mutatja, hogy néha a nehezen beszerezhető cuccok drágábbak alkatrészként, mintha az egész ketyerét javítatnám...
Szia
www.cooptim.hu váci üzletében érdemes lenne keresni. Tel szám van a honlapon. Csak ezt az egyet tudom akik EPS-eket hoznak be olaszból, de lehet van más lehetőség. Mpisti is írta, hogy tud segíteni kérdezd meg őt is.
Ment a válasz is. Előre is köszönöm. Remélem, hogy segítségeddel sikerül majd létrehozni a "tökéletes" impulzustrafót.
más. Délután még körülnézek, hogy hátha van még másmilyen ferritgyűrűm elérhető közelségben. bontott tápokban és effélékben talán akad. És akkor ki lehetne próbálni a gyűrűs megoldást is.
Az orosz kollégák a meghajtó trafó magjára a következőt írták :28x16x9 2000HM,tekercsenként 25-30 menet,ez a gyűrű mag kb. az EE25-30 magnak felel meg szerintem (van ahol a 7x7 mm magméretet írja),tehát anyagban ,teljesítményben valami ilyet kell keresni.A 2000HM,ahogy kivettem,valami átlagos anyagú magot jelöl,lehet,hogy egy "jobb" porvasmag is jó lenne.A mellékletet nézzétek meg,bár ezek a megoldások a rezonáns gépekhez készültek,de az eredeti orosz rajzon (Maci elődje) is a fent említett toroiddal csinálták a meghajtó trafót.
Köszönöm a képeket. Viszont ha jól látom itt több rétegben tekerték meg a tekercseket, és István szerint ez nem szerencsés. (én meg elhiszem neki)
Ha jól értelmezem a képeket itt az IGBT panelra applikálták fel az impulzustrafót. Én is gondolkodtam rajt, de az adott helyre az IGBT meghajtó, a trafó és az UC3845 már csak nagyon zsúfoltan fért volna fel. Bár valószínűleg jobb eredményt adott volna. A komplett trafós képen úgy látom UTP kábelt alkalmazott az orosz mágus. Szóval annak is üzemelnie kell. Remélem, hogy délután lesz időm egy kicsit ezen is gondolkodni, hogy mi is lehetne egy másik helyes út. (meg keresni esetlegesen ferritmagot ) Más. Gyorsan kerestem gyári impulzustrafókat. Sajna csak három tekercseset találtam, négyest nem. (Bár a vásárlást az ár kizárta volna. Sajna lassan mennem kell megváltani a világot..
Szia Vottokar!
A Gábor által feltett képek közül az első az,amit érdemes lenne utánozni. A másodikat semmiképpen. A porvasmag felejtős, az max. 18-20kHz-ig használható, felette színuszt csinál a négyszögből. Egyébként már érdemes lenne megnéznem azt a rajzot, aminek alapján építitek a gépeket, hogy miért is kell 4 tekercs. A gyári gépekben a 3 tekercses az elterjedt.A másik lehetőség,hogy csinálj két kisebb impulzustrafót, és a primereket kösd sorba.Igy könnyebb módosítani szükség esetén, és nem kíván különleges huzalt. A teljes hidas gépekben minden ágnak saját impulzustrafója(vagy optikai csatolója)van, tehát az ötlet nem halva született.
Szia Zozi!
Már rajta vagyok a kártyabeszerzés ügyén, csak még nem kaptam választ arra vonatkozólag, hogy van-e belőle az illetékesnek.
Pitabácsi tessen megsasolni eme remek elegyet!
Kicsit nézegettem a készletemben,gondoltam megmutatom,igaz mind nincs itt,nem fért volna el mert még van néhány marékkal.Sajnos egy részét nem tudom beazonosítani,nincs rajtuk írás,de ha valaki tudna rá valami módszert,azt megköszönném!
Uraim,mutatok még egyféle meghajtó megoldást,ezt Laca alkotta anno a terminál fórumon,majd dara kolléga használta több gépben is.
Szia ! Csak észrevéte -ezen megoldást alkalmazza a kapcsolóüzemű tápegységeinél a Power Integrations cég is . Goldolom jó okuk van rá ,hogy osztva tekercseljék a primér oldalt 1/2 alsó csévetesten a másik fele a szekunderekre rá .
Sziasztok!
Én is elkezdenék szép lassan összerakni egy ilyen szerkentyűt. A választásom a MAcira esett. A rajzon leírtakkal kapcsolatban lenne egy kérdésem (először csak egy): A Tp3 trafóval kapcsolatban: Kiszámoltam, és a skin effekt hatására csak 0,44mm-re a külsejétől áramlanak a töltések. Azaz, ha én 0,8as huzalból tekerném, az jó lenne? Számításaim szerint ezek után a primer sodrat 4 darabra, míg a szekunder pedig 10 szálra adódott. Megcsinálhatom így? Főleg azért kérdem mert a gyári gépekben is amiket néztem, egy izmos rézkábel van csak feltekerve. Vagy az csak a folytótrafón lehet alkalmazni? Segítségeteket köszz: Uli
Üdv a klubban!
Én semmi esetre sem javaslom a 0,8mm huzalt,inkább a 0,25-0,35mm méreteket.A szekundernek egyébként a 10 szál 0,8mm huzal nagyon kevés lenne,legalább 35 szál kellene (16-20mm2 közti érték).A fojtó és a főtrafó szekundere egyforma vastag huzalkötegből készül.Ha már számoltál vele,biztosan tudod,hogy a vezető külső vonalától a középpont fele haladva, fokozatosan csökken a töltések vezetése,ebből kiindulva igaz lehet amit kiszámoltál,mit határeset,de ha sokkal precízebben nézzük akkor a sokkal több vékonyabb szálból megalkotott keresztmetszet nagyfrekvenciás vezetése nagyságrendekkel jobb,kisebbek a veszteségek,ezért javaslom inkább a 0,25mm vezetéket.
Kedves Gábor barátom!
Már értem, hogy miért a 4 tekercs. De ez tiszta potya! Minimális átalakítással simán jó a 3 tekercs. Az impulzustrafó részére teljesen felesleges a lemágnesező plusz tekercs, mert jó mag kell, és nincs szükség a 4. tekercsrészre. Bizonyára Te is töltöttél le jó néhány gyári rajzot, és csak a nagyon régi készülékeknél találhattál lemágnesező tekercset a meghajtó trafón. A lemágnesezést a legtöbb esetben az ellenpárhuzamos diódával megoldják, de most már azt is elhagyják, inkább olyan FET-tel hajtják, amelyben van visszáramdióda. De ettől függetlenül nagyon köszönöm a rajzot. Régebben említetted,hogy teljes hidas géppel kacérkodsz, hogy állsz vele?
Ez ebben a formában igaz. És nem csak a Power Integrations cég alkalmazza ezt a megoldást,hanem pl. a Sirio, de találkoztam ilyen megoldással az UTK-nál is . De a tekercsek közötti szigetelést minimálisan 2500V-ra minősítik.
Szia Gábor!
Hogy te miért nem lettél villanyos ember??? Képzeld el, ha még tanultad volna ezeket a dolgokat. Amilyen gyakorlati megállapításokat és javaslatokat teszel, az egy szerviztechnikusnak is becsületére válhatna. És mind ezt önszorgalomból megszerzett tudás után. Egyébként tényleg a 0,20 - 0,25 mm körüli átmérő a nyerő. Azt még 75-80kHz környékén is lehet használni úgy, hogy a skin-hatás elhanyagolható. Egyébként a kommersz készülékek gyártói sz@rnak a skin effektusra, simán megtekerik a primert 2,6mm-es huzalból, a szekundert meg 4x6mm-es profilrézből.
Van egy kis hiba a rajzon, Laca nem így alkotta meg. A zenerdióda katódja nem a GND-re megy, hanem a FET drain-re. Különben nem működik. Ez a két dióda mágnesezi vissza a trafót. A primer tekercset azért kell megosztani kétfelé, hogy minnél kisebb legyen a szórási induktivitása a tekercseknek, különben nagyon lassan tud csak nőni a gate áram a FET-eken. Úgy kell megtekerni, hogy a tekercsek a lehető legmesszebbre legyenek egymástól, ezt úgy lehet biztosítani, hogy annyi szigetelő anyagot kell betekerni, hogy tele legyen a cséveteset. Így lesz a legkisebb a trafó kapacitása a primer és szekundre tekercselés között. Ugyanis az is tud komoly problémákat okozni.
Megnéztem,igazad van,köszönöm a javítást!
Szia Katt!
A primer tekercset nem azért osztják meg,hogy kisebb legyen a szórás, ugyanis E-E magnál a szórást csak a gerjesztés minimális értéken tartásával vagy árnyékolással lehet csökkenteni. Az előbbit a magas menetszám miatt, az utóbbit meg a jelalak torzulás(minimális visszagerjesztés) miatt kerülik a gyártók. Azért osztják meg a primert, hogy minél merevebb csatolás jöjjön létre a primer és a szekunder tekercsek között. Ez pedig azt jelenti,hogy a vezérlőjel és szekunderben keletkező feszültség között az időbeni és jelalakbeli különbség a lehető legminimálisabb legyen. Az ablak kitöltését valóban a primer és a szekunder közötti kapacítív csatolás csökkentése miatti kényszer, valamint a megfelelő szigetelési szilárdság biztosítása indokolja. Egyébként ezt a megosztást a kapcsolási rajzon nem szokták feltüntetni. Erre az ember akkor jön rá,ha megbont egy jó paraméterekkel rendelkező trafót.
Szia Pisti!
Megmondom őszintén,sehogy nem állok a teljes hidas géppel.Elvileg összerakhatnék egyet,van annyi alkatrészem,de nem tudok dönteni,mert közben a rezonáns gép leírásait is böngészem.Még van egy olyan dolog is,hogy a 4. gépem is félben van.Sokat,kb. 1 hónapot kínlódtam a derekammal,semmit nem tudtam csinálni,itt a gép előtt is fájdalmas volt üldögélni.No,de nem akarok panaszkodni,mert azért volt alkotás.Építettem egy LCM3 műszert,szintén itt a HE oldalán találtam rá. Itt vala: Bővebben: Link Idézet: „Hogy te miért nem lettél villanyos ember???” Sajnos az élet nem úgy hozta,örök fájdalmam,csak 1 évet járhattam 1973-74-ben az akkori Dimitrov erősáramú szakra.
Mai napom sem telt el teljes eredménytelenséggel.
Bár ferritgyűrűt nem találtam, azért a kezem ügyébe akadt pár komplett EE25-ös és EE20-as ferrit és csévetest. A légrésméret majd holnap kiderül a remélhetőleg sikeres bontásnál. Az EE25-nél szigetelés ügyileg jó lenne az osztott csévetest, de akkor szerintem nem lenne elég szoros csatolás a tekercsek között. Úgyhogy majd eltávolítom a belső osztásokat és úgy használom. (pont jó a másik helyére) Szereztem 0,12-es műanyaglapot is a főtrafó légrésének beállításához, elég lesz akár más célra is. Ha minden igaz Freedomocskával letárgyaltam a szilikonos Litze kérdést. Már csak a borítékra kell várnom (Itt is nem győzködök hálálkodni. ) Remélhetőleg lesz pamutszigetelésű drótom is. A héten kapok rá választ, hogy milyen átmérőben elérhető, ha még akad. Mpisti. Akkor szerinted az erdgab maestro által belinkelt Fet - dióda -zener meghajtással, és az olyan módon osztott primerrel tekert 3 tekercses impulzustrafóval jobban járnék? Mert akkor készítek egy olyan verziót is. Bár, ha az időm engedi nyugodtan megtehetem, aztán a mérés majd megmutatja a dolgot.
Nem egészen. Én nem a szórt mágneses térről írtam, amit egyébként valóban lehet csökkenteni a vas alulgerjesztésével, meg árnyékolással, meg külső rövidzárral, stb, hanem a szórási iduktivitásról! Az teljesen más, tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mintha a primerrel és a szekunderrel is sorba lenne kapcsolva egy kis ( vagy nagy ) fojtótekercs. Ezek mágneses tere nem kapcsolódik a trafó főfluxusával.
Másképp is fogalmazhatok, ha azt akarod, hogy szoros legyen a csatolás a két tekercs között, akkor kicsi kell, hogy legyen a szórási induktivitásuk. Önmagától, attól, hogy ez a szórási induktivitás nagy ( vagyis laza a csatolás a két tekercs között ) még nem lesz jelalak, vagy bármiféle torzulás a két tekercs között. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, áramnak kell folynia a szekunderen! Ekkor feszültségek fognak esni a szórási induktivitásokon, ami vektorosan adódik ( vonódik ki ) hozzá az egyes tekercsek feszültségéhez. Na, ettől már lesz különbség a két tekercs feszültsége között. Sajnos, a tekercskapacitásokkal is van probléma, ahhoz még meg sem kell terhelni a szekundert, akkor is okozhat mindenféle problémát. Meg akkor lehet még megérteni, ha elolvas egy-két idevágó irodalmat... mondjuk a transzformátor helyettesítő képét ( modelljét ) A főtrafóba egyáltalán nem kell légrés, ez csak a trafó, meg a diódák áramát fogja növelni. Igaz, nem nagyon, de feleslegesen. Ez a kérdés a terminál fórumon is terítékre került, a válasz a miért kérdésre az volt: kell és kész... De ha gondolod, tedd bele...
Szia Katt!
"Meg akkor lehet még megérteni, ha elolvas egy-két idevágó irodalmat... mondjuk a transzformátor helyettesítő képét ( modelljét )"Hidd el, jól ismerem, az átkosban félévi vizsgát tettem belőle -jelesre. Tisztában vagyok a helyettesítő kapcsolási vázlat elemeinek elméleti jelentésével, illetve tudtam(tudok?)paramétereket is számolni. Bevallom, azóta sem volt rá szükségem, mert általában az ember a HKV elemeinek figyelembevételével készített méretező képletet használja egy trafó méretezésénél. Legyen a színuszos üzemre készült hálózati, avagy négyszög feszültséggel táplált impulzus üzemű trafó. Igaz, hogy mindkét esetben más képletet alkalmazunk, mert a HKV elemeinek más-más jellemzői dominálnak. De a csatolás mindkét esetben fontos, nem megkerülhető tényező. Az a tény, hogy számottevő jelalaktorzulás csak a szekunder tekercsben folyó áram jelenlétében lép fel, teljesen nyilvánvaló. De a merev csatolásnak pont az a feladata,hogy ezt az anomáliát minimalizálja. Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a hű jelalakátvitel másik szereplőjét, a primer tekercset is vizsgálni kell. Ha magas a menetszám,akkor nyilván a tekercs induktivitása is magasabb lesz, tehát az áram felfutási meredeksége a soros induktivitás miatt csökken. Ennek következtében a trafó főfluxusának kialakulási ideje is lassú lesz, tehát a szekunder tekercsben keletkező feszültség sem lesz négyszög, hanem inkább trapéz. De természetesen ez csak durva elméleti megközelítés. Abban, amit leírtál, sok igazság van, de egy impulzustrafó méretezésénél- különösen amatőr viszonyok mellett- a legfontosabb paramétereket nem ismerjük általában, ezek pedig maga a vas(ferrit) mágneses jellemzői. Mivel általában abból dolgozunk amihez ingyen/olcsón hozzáférünk, a munkánk sikere alapvetően szerencse kérdése. Egy ferrit mágneses jellemzőinek megmérése nem egyszerű feladat, ezért marad a kísérletezés, és az oszcilloszkópos jelalakvizsgálat. A főtrafó légréssel kapcsolatban:Neked igazad van, de a gyakorlati tapasztalat alapján berakott légrés, az adott feladathoz optimalizálja a trafót. És mint ahogy régebben ennek kapcsán már leírták, a hiánya működési zavart okoz.
Szia István! Szerintem a főtrafó légrésre való utalást Katt fórumtárs nekem szánta (de lehet, hogy tévedek).
Megvallom őszintén legalább egy félévvel a hobbielektronika fóruma előtt átolvastam a terminál inverteres fórumát is. De az alapján nem kaptam kedvet az építéshez. Az ottani társalgás hangneme néha inkább a mai politikai szópofozáshoz hasonlított, (még ha néha jogosan is) mint egy segítő szándékú fórumhoz. Természetesen ott is volt jópár ember aki normálisan, másokat segítve "alkotott", de nem volt olyan inspiráló, mint itt. (vagy lehet, hogy ezt jobb pillanatomban olvastam? ) Én bár több mint húsz éve elektronikával foglalkozom, de azért nem akarom TELJES részletességgel megismerni az inverteres hegesztők lélektanát. Én egy hegesztésre alkalmas, jól, megbizhatóan működő berendezést szeretnék "csak" építeni. Az alkotás öröméért, nem anyagi haszonszerzés miatt. Azért választottam a Tubi56-erdgab féle gépet, mert jópár sikeres, ledokumentált után építés történt már meg. Kisebb módosítások beleférnek, de a világ megváltását magánidőmben már inkább meghagyom másoknak. Láttam itt és a terminálon is a marékszám felrobbantott félvezetők képét, én nem akarom ezt az utat követni. Sem időm, sem anyagi erőforrásom nincs meg már rá. Légrésre visszatérve. Amikor még egy szkópot is úgy kell kölcsönkérnem, és az igazán profi tudásom sincs meg hozzá (ami neked és még jó pár fórumtagnak megvan), én inkább a biztos üzem érdekében beletenném azt a nyüves 0.1mm-ert. Így sokaknak jól működik. A plusz terhelést meg valahogy elviselem. Természetesen ezzel nem Katt fórumtársunk hozzáértését kérdőjelezem meg (nem értek annyira hozzá, és nem is ismerem). Csak egyszerű "magyarázkodás" ez.
Ha már szó esett a megbízhatóságról és a felrobbant félvezetőkről én a teljes hidast favorizálom. Biztos nem rossz ez a nyitóüzemű sem de én pontosan a sok eldurrantott IGBT miatt választottam inkább a teljes hidat és mert egyszerűbb. A meghajtása trafós nem IR-es.
Összeraktam és elsőre működött. Még csak légszerelve van, doboza sincs de már eldolgoztam vele jónéhány pálcát. Ha valakit érdekel a rajz felrakom.
Szerintem mindenképpen tedd fel,engem személy szerint érdekel.
Köszönöm! István
Csak halkan szólnék bele a trafó légrés kell-nem kell fejtegetésbe.Az orosz kolléga az impulzus hatására kialakuló meredekebb áram emelkedésre és a két tranzisztoros nyitó üzemmódban kialakuló egyenáramú összetevőre hivatkozva javasolja a 0,01-0,1mm légrés alkalmazását az ilyen kialakítású gépekben.Egyébként ezt a terminál fórumon is helyben hagyták anno.Amennyiben lenne itt a fórumon oroszul is jól tudó villamos szakember,tennék fel 3 dokumentumot a kérdéssel kapcsolatban.
Minden működő megoldásra vevők vagyunk! Elvégre is ez itt az inverteres hegesztőtrafó fórum! (és még lehet, hogy mégis meggondolom magam, és olyat is építek!)
Gábor! Te mint a fórum motorja, légyszives hangosan szólj be! "Ja ljubju vodka" szintű orosz "nem"tudás gondolom nem elég! |
Bejelentkezés
Hirdetés |