Ez az amiről "compozit" beszél és az Ő ötlete alapján készült. 1 kHz-es négyszögjel három sáváteresztő szűrőn átengedve (LF357). Jobb opampokkal még kisebb lehetne a THD, de nekem csak ilyen hangkártyám van hozzá és ehhez ez is megfelel. Amúgy is ritkán mérek THD-t mert ott a szimulátor, az kiszámolja.

Brunotól egy kis olvasnivaló:

www.soundandvision.com/content/bruno-putzeys-head-class-d

www.purifi-audio.com/2020/05/13/combating-hysteresis-distortion-part-1-amplifiers/

Amit te mérsz az THD, és nem THD+N, de nem akarom ismételni magam.

Találni róla szubjektív videókat de ebből nekem nem sokkal jött le több mint hogy jó jó, de nem baj ha van hozzá valami más tápod meg mondjuk egy csöves előfokod mert azzal mindjárt másképpen szól.

Senki sem beszélt THD+N-ről.

Én végig THD+N-ről beszéltem (ezt lehet valósan megmérni, a másik csak matek...), mivel a Skori által belinkelt mérés is THD+N. Nyilván a sima THD az mindig általában egy 10x jobb érték, ezzel lehet pl. szépíteni az adatokat De ez nálam kb a PMPO kategóra, lehet csodaszép számokat leírni, gyártani, de nem érdekel, csak a THD+N

Te így értelmezed, más meg máshogy. Én arra adtam egy alternatívát, hogy hogyan lehet egyszerű eszközökkel alacsony THD-t csinálni. Erre te azt mondtad, hogy a négyszögjelből más lesz... Mi más? De meghagylak a hitedben.

Én ezt értem, de mint írtam, tök más dologról beszélünk, de én sem vitatkozom tovább, részemről lezárom.

Láttad az oldal tetején azt az FFT analízist? Ott van a 3. harmonikus -105 dB-en és ott van a zaj amiben elvész a többi. Ez egy hiteles THD mérés szerintem, aminél a zaj a korlátja a többi harmonikus kimutatásának. A zaj és a THD az két külön fogalom szerintem.

Láttam, látod te magad is elmondod itt a lényeget, hogy a zaj korlátozza.. Ezért sem érdekes önmagában a THD, mert ha nagy a zaj, akkor nagyon kicsi THD-t adhat. THD mérésnek biztosan hiteles, de mint mondtam, engem sosem érdekelt a THD, mert ez egy elméleti érték, nem valós paraméter. A THD+N sokkal beszédesebb. Nem véletlen adják ezt meg komolyabb berendezéseknél, és nem a THD-t. Persze ez az én véleményem.

Tisztázásképpen:
Skori berakott egy képet egy THD+N mérésről, ahol leírta, hogy a műszer méréshatárait feszegette a purifi erősítő. Erre jöttek páran, hogy "hát azt így úgy egy tök egyszerű áramkörrel (vagy hangkártyával) jobbat lehet mérni stb". Erre próbáltam rávilágítani, hogy aki otthoni körülmények között 0,0002% THD+N-nél jobbat meg tud mérni, az jelentkezzen nálam is, mert kiváncsi vagyok hogy csinálja. Mégegyszer hangsúlyozom nem THD mérésről van szó, mert az sokkal sokkal jobb eredményt adhat.

Ha a mérendő erősítő kimenetén megjelenő torzított 1 kHz-es jelet engedjük rá a hangkártyára, akkor nyilván a hangkártya jellemzői behatárolják a mérést. De ha a hangkártya bemenete előtt az 1 kHz-et akár egy kettős "T" szűrővel -20, vagy akár -40dB-el (jobb szűrővel még nagyobb mértékben) kiszűrjük, akkor ennyivel nagyobb dinamikát kapunk. Vagyis ennyivel lehet felerősíteni a jelet, mert nem foglalja el az alap harmonikus.

Jó ötlet, még a 20 dB-es javulás is nagyon jó, csak nagyon keskeny sávszélesség kell, ehhez egy nagyon kis torzítású, zajú erősítő kell.

Csak annyit fűznék a dologhoz, hogy amit beraktam az egy grafikon, ami nem egyetlen frekvencián mutatja a torzítást (illetve valójában THD+N). Egyetlen fix frekvencián viszont elméletileg teljesen járható amit írtál. A gyakorlat azért nehézkesebb, mert nagyon kicsi jelet kell felerősíteni, zajmentesen. Amikor a minusz százakárhány dB-es torzítási és zaj komponenseket akarjuk felerősíteni (annyival, amennyivel a lyukszűrő csökkentette az alapharmonikus jelszintet), a lyukszűrő után, hogy a nagyobb dinamika tartományt ki tudjuk használni, akkor rájövünk, hogy ahhoz nagyságrendekkel jobb előerősítőt kellene készíteni, amint ami a műszer bemenetén van, és sokkal kisebb zajszinttel mint amit fel kell erősíteni (ez valószínűleg nem sikerülne olyan jóra mint amilyen kellene). Ha nem erősítünk, akkor meg ugyanott vagyunk, hiszen azon a jelszinten a műszer is hibátlanul kiszűri az alapharmonikust.

Ezekkel én is pofára estem 2 rendeléssel.
De mikor megirtam nekik (tegnap) hogy megtörténtek a be és feljelentések érdekes módon az egyik rendelést visszatéritették.

Szerencsére itt nincs akkora kritérium mint a torzítatlan szinusz generálásakor.
De van alternatív megoldás. Eddig csak elméletben létezik, mert nem készítettem el. Szóval kell egy fázistologató fokozat, aminek segítségével a bemeneti 1 kHz-et 180 fokkal elforgatva rákeverjük a kimeneti jelre.
Azért kell a fázistologató, mert a mérendő készülék fázistolás a nem nulla. Természetesen nem kell nagy korrekció, +/- 1 fok elegendő.
Nagyon régen született az elképzelés, akkor még nem volt hangkártya. Simán átkapcsolható sávszűrőn keresztül AC mV mérővel szerettem volna a torzítás komponenseket mérni.

Így igaz. Viszont ha elég nagy a jelszint, és egy végfok esetében az, akkor a több tíz voltos jelhez képest egy hangkártya bemenete már legalább 20dB előnnyel rendelkezik.

Valami ilyesmi volt a FOKGYEM (?), ELKIS (?) torzitás mérője. Ha jól emlékszem volt két poti, egyikkel az amplitudót, másikkal a fáztishelyzetet lehetett szabályozni. Amikor a legkisebbet mutatta a műszer, az volt a THD+N. Talán 0,1%-ig tudott mérni.
Karesznak ez az új buffere 50 ns-ot késleltet. Egy D osztályú, mondjuk egy UCD 1 us körül, de lehet máshogy is csinálni fázistolósat, ami csak 15 ns körül késleltet. Tehát egész jól használható lenne az ötlet, a fázistolás kiszabályozása sem lenne nagy gond.

( Olyan megoldás nincs, amihez nem kell generátor? )

Igen elgondolkodtató, jó nagy jelszinten dolgozzon ez a lyukszűrő, a hangkártyának úgyis elég 1V, tehát simán le lehetne osztani a hangkártya előtti jelet mondjuk a tizedére és ezzel a zaja is le lenne osztva. Vagy valami ilyesmi...

Természetesen ez sem saját ötlet, sok manuált nézegettem régebben. Talán valóban az említett műszerek is köztük voltak. Gyakran már nem tudom a forrást, csak valami megmaradt.

Generátor csak kell, valamilyen jelet el kell (bár ne kellene) torzítania az erősítőnek.

Elméletileg bármilyen jelet lehetne adni az erősítő bemenetére, ha azt ki tudnánk vonni a kimeneti jelből. Csak hogy egyetlen szinuszt is nehéz fázisban és amplitúdóban pontosan kivonni, hát még valami bonyolultabb hullámformát. Vagyis lehet, de vélhetően ez csak néhány tizedszázalék torzítás feletti erősítő esetén működne. Akkor még minek.
Viszont ha jól tévedek, akkor egy ilyen kivonós dolog nem csak a hangkártya dinamikatartományát növeli, hanem az érzéketlenséget a mérőjel torz alakjára is. Ha biztosítani tudjuk hogy a teljes bemenő jel, valamint ennek néhány harmonikusa fázis helyesen kivonható a mérendő jelből, akkor a kivonás mértékével növelhető a mérőjel torzítása. Magyarul ha eddig az otthoni szinusz jel torzítása mondjuk 0,001%, akkor ha ezt a jelet - 20dB szintre tudjuk kivonással csökkenteni a mérendő jelben, akkor egy dekáddal, vagyis 0,0001% szintig emeltük a mérésünk alsó küszöbét. A probléma csak az, hogy amíg egyetlen szinusz esetében nagyon könnyű fázis korrektor építeni, összetett jel esetében már nem. Egy egyszerű RC tag csak egyetlen frekvencián tud pontosan fázist kompenzálni, a jel harmonikusainak nézve már nem.

Lehet, hogy nem látok valamit tisztán, de nem elég oda egy lyukszűrő?
Az alapharmonikus szintje 50 dB-lel csökken és a feharmonikusok aránya alig változik.
Persze a gyakorlatban nem olyan egyszerű nagy jóságú LC szűrőt csinálni.

Ha tudsz olyan lyukszűrőt csinálni, ami nagy bemenőjellel, közel saját nulla torzítással, és zajjal tud működni - akkor elég. Valós LC szűrő esetében, lehet, hogy a szűrő torzítása önmagában több lesz amint 0,0002%, aminél elvileg jobbat is meg akarnánk mérni... Légmagos tekercs esetén is, spéci kondik kellenek ilyen kis torzítás eléréséhez.

Hát igen. Azért írtam, hogy a gyakorlatban ez nem olyan egyszerű.
Diszkrét áramkörrel meg még nehezebb.

Miért kellene LC szűrő?

Többszörös visszacsatolású szűrővel biztosan megoldható.

Nem kell-50 dB. Én örülnék a -20-nak is.

Csak amiatt szimuláltam le ezt, hogy nem muszáj ellenfázisú alapjelet előállítani és a fázisviszonyok sem annyira számítanak ha csak az alapjel szintjét akarnánk csökkenteni.

Az integrált áramkörös szűrőhöz nagyon jó opampok kellenének, sok nullával a tizedespont után. Bár elvileg vannak ilyenek... nem tudom meg lehetne-e oldani. Nem véletlenül kerül egy vagyonba a jó torzításmérő.

Persze, egy vagyonba kerülnek. És egy csomó olyan funkciójuk van, amit nem használnánk semmire.
Miért, egy rendesebb generátor mibe kerül? Egy vagyonba. De amire nekünk kell ahhoz bőven elég, amit te is csináltál. Elég nekünk egy spot generátor is, akár többféle szűrővel a kimenetén.

Mindig azt kell mérlegelni, mire van szükség. A többi csak felesleges pénzkidobás.

De elég lenne, sőt ha már végfokot kell mérni, nem is kell vasmagos tekercs. Az eleve alacsony impedancia simán illeszkedik a légmagos kivitelez. Jó lineáris kondenzátor kell hozzá, és kész.

Én kicsit félek a tekercsektől (ennek ellenére most tekertem kézzel egy toroid trafót 15 kivezetésel), ezért gondolkodtam a kivonós megoldás lehetőségén.

Nem is lenne alkalmas a vasmagos tekercs hozzá. 1...2 nagyságrenddel több torzítást vinne be mint amit meg kellene mérni. Még a légmagos tekercset sem mindegy hogy készítik el, mert ha kicsit is tud rezonálni a huzal, vagy ha fel tud melegedni, akkor torzítani is fog. Ha kiöntik valamivel, hogy ne mozogjon, akkor a kiöntő anyag megnöveli a kapacitást, és lehet reménykedni, hogy a kapacitása nem lesz pl. feszültségfüggő.

Ha elkezdjük feszegetni a határokat bármilyen áramkörben, akkor egyre több ilyen jellegű probléma fog szembe jönni...

Nem feltétlenül kell LC szűrő, de mindegyik megoldás felvet problémákat.
Igazából valószínűleg nincs is sok értelme ennél kisebb torzításokkal foglalkozni, mert rossz esetben akár egyetlen ellenállásosztó hőtorzítása is lehet nagyobb ennél. Vagy mondjuk egy csatlakozó átmeneti ellenállásának a linearitáshibája, vagy a különböző fémek találkozásánál, a termoelemként viselkedés is vihet be ilyen nagyságrendű torzítását.
Néhány nagyságrenddel kisebb torzításhoz, elég ha csúnyán nézünk valamelyik alkatrészre, és rögtön elkezd torzítani.