Én Multisimet használok, ott akkor jönnek ezek a véletlenszerű tüskék ( nem ott kapcsol, ahol kellene ). amikor kicsi a számolás pontossága. Az a baj, hogy egy ilyen szimuláció már nagyon hosszú, tehát a kicsi hibák is összegződnek, aztán ezért néha ilyesmiket csinál. Biztos van a Tiná-ban is olyan lehetőség, hogy az analízis opcióit be lehet állítani. Ott keresd meg a "RELTOL"-t és állítsd kisebbre. Ez a Multisimben alapból 0.001-re van állítva, de ha az áramkörre nem háklis a szimulátor, akkor akár milliomodra is leviheted. Ha meg háklis, akkor inkább ideális modelleket használj és akkor nem abortál el "Time step too small"-lal.

Tudom, ha beteszek egy 300Khz-es négyszöggenerátort, és rákötöm egy 1pF-os kondival a bemenetre, akkor már helyrejön az időlépték és eltünika a fáziszaj, meg a tüskék. Elég gyagya egy szimulátor, de egyszerű. (A multisimet már rég leírtottam a gépemről helyhiány miatt.)

Tessék:

Meg van a PWM+kimenet:

Na kiszedtem a csatolókondit, meg a szimulálási hiba is nagyjából megszüntetve, így sokkal szebbek a jelek már:

Nem tudom elérhető-e még a post írója, de az előzményben található rajz biztosan jó?

Megépítette ezt valaki, mert nagyon gyanús...

Á, köszi ezeket akartam. Az a bajom ezekkel az önrezgőkkel, hogy nem igazán látom át a linearitás feltételeit. Mert ugye a háromszög jel a komparátor bemenetén nagyon nem lineáris és jól hozzájön még az integrálás eredményeképpen az alapsávi jel, elvileg közös módusban. Ráadásul az önrezgés elvben bemenő jel nélkül ki sem alakul, nyílthurok kérdése, hogy a zajra felrezeg-e.

Alapvetően valamelyik tápágba indulásnál kiakad ez pedig mindenképpen úgy vezérli a komparátort, hogy ellenkező oldali tápra kapcsoljon (mivel ugye negatív a visszacsatolás), tehát mindenképpen begerjed. Normális működésnél olyan nincs, hogy nem.

(Persze van olyan, hogy nem indul, pl:, ha a fet meghajtás felső oldala diódán keresztül kapja a tápot, de ehhez negatív tápra kéne indulásnál billenni és pozitívra akar(na) az áramkör indulásnál, de mivel nincs tápja a felső fet meghajtásának ezért 0V-on megáll a kimenet és csak akkor indul, ha megpiszkálod a bemenetet egy csipesszel, de ez egészen más dolog. Itt egy egyszerű ellenállással kell gondoskodni a fet meghajtás indító tápáramáról, egyszerűen kivédhető az egész.)

A linkelt kapcsolás állítólag jól működik többek szerint is, de lehet ettől komolyabb gépet egyszerűbben is.

Nekem az a gyanúm, hogy fel van cserélve az IC két bemenete a rajzon. Szerinted?

Ja. Elég erősen úgy néz ki, hogy a komparátor két bemenete fel van cserélve. Szóval szerintem is hibás így a rajz. Én magam nem építettem meg, de valószínűleg jó lesz, ha visszacseréled. A nyák, az nagyon kritikus egyébként. Mindenképpen törekedni kell, hogy ne szóródjon kapcsolási tranziens a bemeneti vivőmaradékba, amiből komparál az erősítő.

Úgy látszik, ma van a hibavadász napom. Azért furcsa, hogy három éve senki sem tette szóvá azok közül sem, akik megépítették. Van még egy hiba a rajzon, az open collektort 12V-ra kell felkötni, nem 2V-ra.

Mindegy, holnap valószínűleg úgyis olvassa pimi (szinte minden nap itt van), aztán csak betesz egy jó rajzot (így 3 év elteltével)...

Tényleg, így 3 év után, jó hogy szóltok, kicsit el van rajzolva. A visszacsatolás se stimmel annyira, azt is kicsit át kéne méretezni pl. 220p-1k-22k, a kimenetre mehet több kondi, pl. 1u 50V fólia.
Amúgy mindmáig mennek.

highand:


Milyen kapcsolásról beszélsz most?
UcD elv esetén nem beszélhetünk háromszög jelről, és integrátorról sem a pwm részen belül.
Egy alacsony frekis negatív vcs, és egy nagy frekis pozitív vcs van. Az egész egy szabályzókör, ami a bemenő jelszint fv-ben változtatja a kimeneti feszültségét. Az mellékes, hogy így az áramkörön belül előáll egy pwm jel.
Freepatentsonline->UcD, sigma-delta classd stb...


Dehogynem. Kis asszimetria mindig lesz az áramkörben, így ha jól van tervezve, akkor rövidrezárt bemenettel is elindul.

Szia! Most el kell mennem, de délben visszajövök vitatkozni, mert egyelőre tartom amit mondok.

Még szimulátorban is elindul, még akkor is, ha csak virtuális modellek vannak felhasználva, idealizált jellemzőkkel és 1e-6-ra van állítva a RELTOL. Valószínű, a szimulátor sem tud elég pontosságot, az elején vár egy kicsit, aztán elindul bemeneti jel nélkül is.

UcD-nél nincs valóban rendes háromszög jel, de kit érdekel, a visszacsatolás az alábbi feltételekt diktálja:
- ahol a kimenetre ellentétes fázis kerül, azon a frekin gerjedjen be
- a hangfrekvenciás tartományban pedig erősítsen a visszacsatolás ellenállásosztójának megfelelően.

Mindkét feltételnek megfelel az az állapot, amikor bemenet PWmodulált alakja alakul ki. (valószínálűeg egyéb állapot nem felel meg a két feltételnek, mert más jelt nem nagyon láttam kialakulni)

Ez egy rohadt nagy előny, hogy nincs szükség szép háromszöggenerátorra. ha úgy vesszük a comparátor erősítése baromi nagy, a visszacsatolások ehhez képest nagoyn nagy mértékűek, így a hiba kicsi. Egy fix frekvenciás, visszacsatolás nélküli class-d-vel össze hasoníltva meg...

Ideális esetben tényleg nem tud kialakulni bemenő jel nélkül, de nem egy ideális világban élünk. Egy az hogy amikor bekapcsolod, a két tápfeszt nem tökéletes szinkronban kapja, az egyik biztos gyorsabban, bekapcsoláskor kap néhány tranzienst, meg amúgy is felszed egy kis zajt, ami normál esetben elég, hogy beinduljon az önrezgés. Nekem is volt már olyan, hogy amikor lineáris tápról indítottam, akkor nem indult be, amikor rövidrezártam a bemenetét, de ahogy már egy jack csati került rá 20 centi vezetékkel, beindult. Kapcsoló üzemű tápról meg mindig beindul.

Ez valóban hátrány, hogy az erősítő háromszögjel helyett egy szinusz szerűségből komparál. Eredendően nem lineáris a nyílt hurkú átvitel (vagy erősítés) (ami a teljes tápfesz/bemenetre jutó vivőmaradék PP értéke) x (a visszacsatoló hálózat erősítése). Tehát ha 100mVPP az invertáló bemeneten a vivőmaradék és +-50V a táp és 100x-os a visszacsatolt erősítés, akkor a negatív visszacsatolás pont 10x-es , azaz 20dB. Ez a három dolog szabja meg. Legalábbis ez lenne, ha háromszögjelből komparálna, de eredendően nem abból komparál, tehát valamennyire kivezérlésfüggő a nyílt hurkú erősítés, vagyis a negatív visszacsatolás nagysága!

Cserében viszont van egy teljes sávra, a kapcsolófrekvenciáig kiterjedő negatív visszacsatolásunk, ami a kimeneti szűrő vasmagjának részleges telítődéseit (éles sarkoknál például hamarabb eléri a gerjesztés a kritikus értéket), ill az ebből eredő torzítást is kiszabályozza.

"Cserében viszont van egy teljes sávra, a kapcsolófrekvenciáig kiterjedő negatív visszacsatolásunk, ami a kimeneti szűrő vasmagjának részleges telítődéseit (éles sarkoknál például hamarabb eléri a gerjesztés a kritikus értéket), ill az ebből eredő torzítást is kiszabályozza."

Meg még néhány dolgot eltüntet, vagy legalábbis erősen csökkenti a hatásukat. Pl.: tápfeszültségen levő brumm, csillapítási tényező, közel terhelésfüggetlen frekvenciamenet, stb.

( Nagyon rossz kifejezés ez, hogy: vivő, meg vivőmaradék. Ebben a rendszerben nincs vivőfrekvencia, mert nincs rákötve sehova mondjuk egy 200 kHz-es jel. Szerencsésebb lenne a kapcsolófrekvencia, meg kapcsolójel maradék elnevezés. )

Hello Mindenki!

Ha megnézitek a kapcsolást, látszik, hogy DC-re nincsen visszacsatolva, így, ha a bemeneti jel x nyílthurkú erősítés amplitúdója nem éri el a féltápot, akkor ez kapcsolás nem tud berezegni. Ráadásul a számításaim szerint elég nagy a kapcsoló jel maradék a komparátorként üzemelő diff erősítőn. Tegyük fel, hogy 200kHz a kapcsoló freki és 20kHz-n van a kimeneti integrátor töréspontja. Ebben az esetben durván a teljes tápfesz 1% / a visszacsatolás osztásviszonya lesz a kapcsoló feszültség maradék amplitúdója pp. a szimuláció szerint ez nálam kb. 60 mV.

Például érdekesnek tartanám, ha megmondanátok, hogy szerintetek mennyi lesz az erősítés 1 kHz-n?

Melyik kapcsolás?
A 938861-ben lévő? Ahogy nézem az DC-n teljesen vissza van negatívan csatolva. Az eredeti UcD Philips kapcsolás? Ott ugyannnyi a DC-n a visszacsatolás mint a hangfrekvenciás sávban.
De amúgy ettől miért ne tudna berezegni?
A berezgés nem DC-n történik (nem monostabil flip-flop), nem is a hangfrekvenciás sávon, hanem ott ahol pozitív lesz a visszacsatolás (ami a propdelabyből, LC szűrőből és a többi tagból összejön).
A 938861-ben lévő kapcsolás feszültségerősítése 1kHz körül kb 20-szoros.

Én úgy látom, hogy a hurok fel van vágva DC-re. Nálam a szimulációban nem is rezeg fel bemenő jel nélkül.

A 60mV az pont optimális általában...

Lökj majd egy képet a szimulációdról, mert én abszolút nem tudom, hogy pontosan mit vitatunk.

Ez mitől ultra kis torzítású?

A többiek megválaszoltak helyettem mindent, úgyhogy már nem vitatkozunk.

sziasztok!

leginkább ebbe a témába illik talán a dolog.

van egy IRS2109 tranzisztor-félhíd drive IC (adatlap: http://www.irf.com/product-info/datasheets/data/irs2109.pdf ).

az absolute maximum ratings-nél azt írja, a VS feszültség maximum VB+0.3 [V] lehet, lentebb, az ajánlott működésnél pedig a a VB-re írja, hogy max VS+20 [V] legyen. Ez még nem is feltétlenül mond ellent egymásnak, de az adatlap legelején az ajánlott bekötésnél a VB-t VCC-re köti (egy diódán keresztül), ami mondjuk esetemben 12 [V].. és akkor hogy lehet a VS 12.3-nál több? pedig többnek kellene, mert 600[V]-ig tud kapcsolni... nem értem. aztán ír olyat is, hogy a VS az egy offset voltage, na de akkoris, hogy nem lesz az nagyobb, mint a VB? ami meg elvileg nem lehet.
valaki homályosítson fel légyszíves.. valószínűleg nem bonyolult a dolog, de nekem nem esik le.

van még egy kis "dizájn tip" is: http://www.irf.com/technical-info/designtp/dt97-3.pdf

összefoglalva: az adatlap tetején lévő kapcsolást összerakva, a VCC-re 12[V]-ot kapcsolva, kapcsolgathatok én ezzel 400[V]-ot? Ja és a diódának milyennek kellene lenni meg az ellenállások értékeinek? mert az adatlap erről nem nagyon ír.
hátha valakinek világos, hogy mi itt a helyzet.

köszönöm!
ádám

jaigen, az ellenállások értéke abból adódik ki, hogy mekkora nyitó áram kell a FETeknek, de és a fenti dióda felel azért, hogy a VCC-re az x 100 [V] ne kerüljön vissza? de akkor hogy lesz abból a VB-n VS+VCC?

Az adatlappal nincsen semmi probléma.

A dióda legalább akkora feszültségű kell hogy legyen amekkora az eltolandó feszültség szintje. Ez max 600V.

A diódán akkor folyik áram amikor az alsó fet van nyitva, ekkor ezen a feten keresztül töltődik fel a "felső" meghajtó tápkondenzátora.
Amikor majd a feslő fet nyit akkor a Vs láb megemelkedik a kapcsolandó tápfeszültség szintjére pl +320V-ra. Ilyenkor Vb még efölé +15V-al +335V-ra emelkedik.

AZ ellenállások értéke a maximális gate meghajtó áramot korlátozzák.

világos.

köszönöm szépen!

Sziasztok
Elkezdtem egy kis pwmes erősítőt építeni, a linken lévő kapcsolást. Sajnos megfelelő optocsatolót nem tudtam beszerezni, amit itthon találtam az pedig nagyon lassú. Az lenne a kérdésem, hogy az optók helyére nem lehetne a valami egyszerű szinteltolót tenni?
Bővebben: Link