Sziasztok.
Átügyködtem ezt a flyback tápot szimmetrikus tápfeszültségűre(+-30V).Az optóval csak a pozitív oldalát figyelem.A másikat nem.A kimenetre nem graetz-et tettem csak egy-egy SF 68-at.Lehet ennek valami hátránya?Max 100W-ot szeretnék csak kivenni belőle.

Szia!
A flyback-hez kifejezetten nem kell Graetz.

Na és az nem baj,hogy nem figyelem a negítív tápfeszt?

Nem, a mérés jó, de a snubber ellenállás már nem. Az ellenállásnak sokkal kisebbnek kell lennie. Nem tudom hova kötötted a snubbert. Jó lenne már egy kapcsolási rajz... Így olyan a snubber, mintha ott sem lenne. A kondi feltöltődik azon a diódán keresztül, aztán úgy is marad, vagyis semmi hatása.
Mit kell nézni a másik fotón? Én csak azt látom, hogy van egy vastag pászma néhány menettel. Hol a primer?
Óvatosan a szkóppal, a mérőfejek már nem nagyon szeretik a 600V-ot... Jó az a dióda, erre a célra megfelel.

Flybacknál a legjobban terhelt szekunderről kell visszacsatolni, mert a lemágnesezési feszültséget annak a kimeneti feszültsége határozza meg.
A többi szekunderen a menetarányoknak megfelelő feszültség lesz.
Én a helyedben a 60V-ot használnám visszacsatolásnak.

Erre nem is gondoltam, pedig kézenfekvő.Köszönöm a segítségedet.

Elnézést tőled és mindenkitöl hogy már megint hiányos volt a leírásom.A csévetest fényképén a szekunder tekercs van lefényképezve ami 6 szál vezeték,két végén összesodorva és a csévetesten egymás mellé feltekerve.A szigetelő papir alatt van az első fél primer ami 0.5-ös huzalbol van,a csévetest alján és tetején 3mm-er szigetelőcsík és közé van föltekerve.A második fél primer nincs a csévén mert az a szekunder fölé megy.Ma próbálgattam a szekundert rézlemezböl föltekerni de katasztrófális szórási eredményekkel.Elősször föltekertem három menet csévetet magasságú (-2x3mm-er) rézlemezt értelemszerűen egymés tetejére és közé szigetelőpapirt tettem.Eredmény 80uH szórás.Majd 5mm-er széles rézlemez csíkból tekertem négy menetet úgy mintha huzal lenne.A menetek között a lehető legkevesebb hézagot hagyva úgy hogy ne érjenek össze.Eredmény 40uH szórás.
Nem találom a magyarázatot arra hogyha csévetestet lefedő huzalbol csinálom akkor 18uH ha rézlemezböl akkor meg 40uH a szórás.Lehet hogy én keritek túl nagy feneket ennek a trafótekerésnek de végülis gyakorlásnak nem rossz.Viszont hasznos gyakorlati ötleteket fogásokat,megvalósitást szivesen fogadnék.
Az lehet hogy olyan mintha nem is lenne snubber pedig van benne egy rosszul méretezett és még valamennyire dolgozik is.Tettem föl egy mérést amit a snubberdióda katódján és a betápon mértem.(ez akkor készült amikor a primer tekercs mérése is) Nekem ebböl az jőn le hogy a kondi közel nem tud kisülni.Így is több mint 400V-os tartományban dolgozik.De ha nogyobb kondit teszek és kissebb ellenállást akkor meg fűt mint a kájha.Ezzel a résszel a következő napokben elszórakozok.
Azt nemtudom hogy a szópkábelek mit bírnak.A szkóp leirása azt mondja hogy DC csatolásnál 250Vpp AC-nál 500Vpp.Akkor ha DC-ben mérek úgy hogy a Volt/div 5V-on áll,a szkópkábel pedig 10x-es osztón van akkor elméletileg 2.5KV-ig tudok mérni?Ezt nem azért kérdezem mert ennyit szeretnék mérni hanem hogy biztosan ne tegyem tönkre 600-800V mérésénél.
Sikerült összehozni egy kapcsrajzot is.Gyakorlatilag ebben a felállásban és alkatrészméretezésben.De ez még csak próba és az asztalon van összepókozva.

Ajánlatos figyelembe venni a szkópkábel maximális bemeneti feszültségtűrését. A 10/1 osztású kábel tartalmaz egy 9M ohm értékű precíziós ellenállást. Ennek az ellenállásnak a fizikai kivitele korlátozza a mérhető max feszültséget. Ha átüt, vagy "megrövidül", akkor a jobbik esetben csak pontatlan lesz, de teljes rövidzár esetén a mért fesz rákerül a szkóp bemenetére, és visz mindent...
Tehát ilyen értelembe a szkóp osztóállásának nincs köze a mérhető feszültséghez, így nem növelhető a max tartomány.

18 uH már nem is olyan rossz. Ha jól számoltam, akkor ezzel 50 kHz-en, 1 A áramnál 0,5 W körüli veszteség lesz. 2 A-nél már 2 W, mert egy induktivitásban eltárolt energia négyzetesen nő az árammal. Ezt kell megetetni a snubber ellenállással, tehát, jó lenne a 18 uH-vel lejjebb menni.
Kipróbálhatod azt, amit a csöves kimenőtrafókban használnak, az az igazi szendvics. Tudod a primer menetszámot, meg hozzá nagyjából a huzalkeresztmetszetet. Ez utóbbit oszd el néggyel és az ennek megfelelő keresztmetszettel tekerd meg, ha lehet egy sorban a teljes primer menetszámot. Ezután szigetelés és jöhet ugyanilyen metodika szerint a szekundernek a harmada keresztmetszetből a teljes menetszám. Ezután szigetelés, jöhet a következő primer, aztán a második szekunder, aztán a primer harmadik negyede, aztán a szekunder harmadik harmada, végül utoljára a primer negyedik negyede. Ezzel a primer négy részre van osztva, a szekunder meg három részre.Tehát, a mágneses terek szempontjából már egész jól egyben van. A kivezetéseket kösd össze, értelemszerűen az összes primer kezdetet, meg véget, meg a szekundereket is. Tehát a végeredmény egy teljes primer menetszám, csak négy szál drótból van megtekerve. Ugyanígy a szekunder szintén. Sajnos, nem lesz az egyes részek ellenállása egyforma, mert a huzalhosszúság a külső tekercseken nagyobb, mint belül, de ez nem jelent akkora problémát. Ez a módszer még arra is jó, hogy íly módon közelítünk a litzéből való megtekeréshez, ugyanis, ide már az kellene az 50 kHz freki miatt. Arra ügyelj, hogy a tekercsek kezdete a csévetesten ugyanott helyezkedjen el, mint ahogy az orosz cikkben van lerajzolva. Ebből ered, hogy le kell szigetelni a kivezetéseket, mert a primer és a szekunder kivezetések nagyon közel lesznek egymáshoz. Elvileg, 8 mm-nek kellene közöttük lenni, ha csak zománc fedi őket. Vagy, egyes külföldi szabványok szerint elég az a 6 mm kúszóút, amit egyébként is tettél a csévetesten belül, annak a két oldalára.

Most, ha csak ekkora a kitöltési tényező, akkor még egész jól kisül a snubberkondi. De, mi lesz, ha a kitöltés 50 % lesz? Akkor biztosan nem sűl ki és jóval kevésbé lesz hatásos. Tegyél oda mondjuk 2...3 k, legalább 2 W-os ellenállást. Az sem baj, ha több darabból van és párhuzamosan legyenek kötve. ( de ne a 0,6 W-osakat, mert azok nem bírják 250V (?) feszültség felett ) Ha nagyobb a kondi, akkor persze nő a veszteség is, úgyhogy célszerű a kondit kis értéken tartani, persze ez csak akkor megy, ha kicsi a szórás...ez a kapcsolás elég rosszindulatú ilyen szempontból...

Igaza van mex-nek, nézd meg, hogy mi van a mérőfejre írva a használati utasításban, mert az sem bír ki akármekkora feszt. Ha jól gondolom, az is csak 400 V-os, így aztán nem is szabadna ebben az áramkörben méregetni, mert a fesz biztosan több lesz mint 400 V. Erre a célra találták ki az 1:100-as mérőfejet. Azok már kV-os szinten is jók. Meg durungok, mert sokkal vastagabb a kábel, meg nagyon drágák... Amit csinálhatsz, az az, hogy a vezérlést külön megtáplálod és a főkört kisebb feszültségről üzemelteted, amíg minden jó nem lesz benne. Persze, arra vigyázni kell, hogy a betápfesz növelésével nőnek a veszteségek, szóval csak óvatosan, a végén utánna kell számolni.

Egy kondi mindenképpen hiányzik a rajzról, tegyél egy 1 µF MKT, vagy MKP kondit közvetlenül a trafó primer felső potjára az egyik kivezetését, a másikat meg a 0,22 ohmos ellenállás alsó végére. És persze ez a kondi között levő alkatrészek a lgrövidebb drótokkal legyenek összekötve. Ez a kondi hidegíti a betápot. Az az elkó amit betettél, valószínű még mesze is van, jó nagy a hozzávezető induktivitás, persze, hogy mindenféle lengések alakulnak ki, azt aztán nem lehet győzni snubberrel.

Még egy ellenállás kellene az áramelvezetés és a poti közé, a potira meg kellene egy kondi. Így az a baj, hogy a FET gate feltöltő- és kisütőárama átfolyik a 0,22 ohmon és ez a tüske megjelenik a FET tényleges áramában, ami esetleg bezavarhat az áramkorlátba. A kondi, meg az ellenállás megeszi ezt a kis tüskét, bár lassítja az áramkört, de nem jelentősen.

A másik, hogy valószínű, kevés lesz az 1000µF a kimenetre, bár nem tudom mit fog ez a táp táplálni, meg hogy mekkora kimeneti áram kell. De lesz mondjuk egy 20 % áramhullámosság, ennek az effektív értékét ki kell bírnia a kondinak.

Dől az infó,már csak agy kéne felfogni.
Egyenlőre leakadtam a trafónál.18uH egyszer sikerült elérni (azzal készültek a mérések) de azóta sem sikerült ennyit produkálni.Amit adtál tippet huzal hijján nehézkes lessz megvalósitanom.Bár van itthon egy egész cséve kb 0.1mm-er rézhuzal.A szigetelést nemtudom milyen lehet rajta.Az biztos hogy autókba való indeksz és egyéb behúzótekercseket készitettek vele,szóval nemhiszem hogy birná a hállózati feszt.Vagy érdemes lenne megpróbálni összetekerni vagy 50 szálat?Vagy mikrótrafó bontással próbálkozzak?Igazábol szerintem amin nekem elcsúszik a szórás az a szekunder tekercs.Nehéz 3-4 menetet úgy tekerni hogy befedje a csévetest egészét.És nemértem hogy rézlemezböl miért magasabb a szórás mint több szál huzalbol.

A szkópkábelem 600V-os.Tethát egy fokkal jobb a hejzet mint irtátok.És talán határeset ezekhez a mérésekhez.A lényeg annyi lenne hogy ne nyirjam ki a szkópot.
Az emlitett kondit pótoltam,viszont lehet hogy érdemesebb volna egy nyákot késziteni neki és úgy folytatni a munkát mert ez igy összepókozva az asztalon igencsak problémás.
Elvileg akksitöltőnek indult de még bármi lehet belőle. Jólenne kivenni belőle 12V-on minimum 5-6A-ert.De teccik ez az egész csak a trafón lennék már túl.

Hát, elvileg litzéből kellene csinálni, tehát a 0,1-es zománchuzalt felhasználhatod. Annyit tekerj össze belőle, hogy a teljes primer menetszámmal kiadja a teljes csévetest szélességet. Mennyi a primer menetszám?
Az a baj, hogy a kisérletezgetéshez, fejlesztgetéshez nagyon sok különböző anyag kell. Most például huzal. Sajnos, éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy benyúlsz a fiókba és "találsz" olyat amire éppen szükséged van. Próbáld meg a mikrotrafót, bár nem tudom miből van megtekerve. Hogy őszinte legyek, még életemben nem látam mikrotrafót... Mindíg irigyeletem azokat, akik csak úgy mondják, hogy szétszedtem két MOT-ot... stb. Honnan lehet ilyeneket szerezni?

A 0.1mm átmérőjű huzal zománccal együtt mérve 0.12mm fölött van ha "ZZ"-s kivitel. A sima "Z" ezalatt a méret alatt van. Egy mikrométer segítségével kideríthető.

Lomtalanítás, MÉH telep...

Szia!
Én is összeraktam ezt a tápot, csatolásban lévő trafóval. Így stabilan működik, de tovább fejlesztve, -70V 50mA, 10V 1A feszültségekkel bővítettem. Tekercseket csak a második szekunder tetejére tekertem, ezzel a megoldással feszültségeik nem lettek stabilak , külön stabilizálást igényelnek. A plusz szekunderek feszültsége kb. 20%-kal kevesebb feszültséget adnak le (ami érthető is), a figyelt +70V megfelelő terhelésével érhető csak el a másik két feszültség normál értéke. Mivel Te is több szek. tekercsel csinálnád, +/-30V-ra ezért hívnám fel figyelmed erre a lehetséges problémára. Megoldás lehetne talán egy jobb tekercs elrendezés, több osztással készült primer tekercs és a másik szekundert is betenni a "szendvicsbe". Gyakorlatban nem egyszerű megvalósítani, figyelembe véve az alacsony menetszámokat, teljes sorok kialakítását.
Talán gyakorlottabb építőknek van erre is ötletük.

Szia.
20% az elég jelentős! Nekem azt tanácsolták a szakik,hogy a visszacsatolást a 60V-os ágba tegyem és lehetőleg ne tekercseljek a légrés fölé és a mag két szélére sem.Kiszámoltam 0.25-ös drótból készült sodratokkal simán elfér így is 200W-ra de csak 100W kéne belőle.Hozzáveszem még az osztott tekercselést is és remélem nem lesz gond.
Köszönöm az instrukciót.

Én stabilizáltam a feszültségeket, így használható. Neked ez nem jöhet szóba, mivel mind két feszültség nagyobb terhelésre készül. 60V-os ágat hogyan kel érteni, milyen szek. tekercs elrendezéssel csinálod? Jelenleg a képen látható a plusz szekunderek elhelyezése , mivel 3 menet a 10V, csak így tudtam elhelyezni. A 70V 100mA is litze, légrés felett nincs tekercs.

Azt a javaslatot kaptam,hogy a primerrel szoros csatolásban tekerjem meg a 7 szek.menetet amit úgy oldok meg,hogy a két sodratot összefogom és úgy tekerem meg a primer alá 3-at fölé meg négyet.A kezdetet meg a másik véget kívül közösítem ez lesz a GND.
A 60V-ot meg úgy gondoltam,hogy az optó anódja a +30-os ágban a bif.tek. és a dióda közé,a másik fele meg közvetlenül a tekercs másik(itt a 60VAC) felére a dióda elé.A zener meg 2x22+1x16.
Ez így rossz elgondolás?

Üdv!

Találós kérdés:

IR2110 Lo kimenete a következőt csinálja:
Amikor a felső fet bekapcsol akkor az alsó fet is kap egy tüskét amitől az újra kinyit és emiatt összenyitnak.

Érdekes módon csak az alsó fetmaghajtó csinálja ezt, valamint a tüske a bemeneten is ott van.

A bemenete R-C-D taggal késleltetve van a DT miatt mint látszik a tüske nem jöhet a vezérlés felől, mert ahhoz túl meredek.
Mi okozhatja?

A áramkör már kiforrtnak mondhatja magát mert eddig nem egy készült belőle és ott nem volt hasonló gond.

Most csupán annyi a változás, hogy kicsit bikább fet van berakva.

A tápról sem jöhet? (Lehet az új fet gyorsabb is, és valami tápzavart okoz.)

A táp tiszta volt, minimális zavar a bekapcsolásokkor.

Egyébként minden lábon szűrve van 100-220nF kondival.

Ha jól értelmezem , akkor a bifiláris szek. tekercsek közé 1db primer kerül.? Könnyebb helyzetben vagy, mert a szekunderek szimmetrikusak, így csak a jó szigetelésre kell ügyelned. Nálam ez az elrendezés nem oldható meg , talán 3db. primer közé berakni a szekundereket.. Szerintem 60V felett (kb. 62-63V) lesz a szekunder feszültséged, nekem 3x24 zenner, adott 74V feszkót.

Igen először úgy próbálom.Gondolom,hogy úgysem sikerül elsőre ahogy szeretném,tehát majd kísérletezgetek az optimális elrendezéssel,beállítással.

Hol tartasz?
Várom a beszámolót és a tapasztalatokat.

Hétvégén tudom csak összedobni tesztelésre.Jövőhéten dobok majd csak fel képeket a Picasámra.IC-t kell még vennem pár db.-ot a Konthánál mert máshol drága .

Sziasztok
Most szeretnék neki állni a Cimopata mester cikkében leírt Rezonáns kapcsolóüzemű tápegységnek
De elakadtam az egyik alkatrészt, nevét keresem de, nem találom az IR2153 3láb-nál a kis teljesítményű fettecske, mi lehet az?
Gondolom, van valakinek építési tapasztalata valakinek ezzel a tápegységgel
Mire kel oda figyelni építéskor
Az alkatrészek java meg is van
Segítséget köszönöm a csapattól

BS 170 -es mosfet, vagy valami hasonló.
Ha nem rakod bele, akkor is működik. Az "csak" a túláram és rövidzárvédelem része. Ha úgy döntesz hogy kihagyod, akkor áramváltót sem kell beleraknod, de viszont így nem lesz semmilyen védelme a tápodnak.

Szóval ki hagyható de nem ajánlatos
Akkor inkább ne hagyam ki?
A zománc huzallal is még hadilábon álok
Ti honnan szereztétek be?

Rakhatsz bele sima olvadóbiztit is védelemként, vagy ha a feszültség nem túl nagy, akkor akár öngyógyuló biztit (muiltifuse) is használhatsz. A rezonáns táp az áramkorlátos karakterisztikája miatt, akár sima lomha olvadóbiztivel is hatékonyan megvédhető a kimeneti zárlattól.

Ez a variáció szimpi mert olcsó de mégis van
Eredetileg Erősítő lenne hajtva vele
Úgy gondoltam, hogy a TDA7294 4DB és hidalva