Brummos, zajos tápfeszültség miatt szokott rossz kimenőjel keletkezni. Rendesen meg kell szűrni a vezérlő tápját.

Szia
Köszönöm a javítást mindig a sávok közelsége miatt karcsúsodik minden

Sajnos leválasztó tápom és hasonló dolgaim még nincsenek, de lassan beszerzem őket
A vezérlés táp zajára gondolok én is, de ha tápra kötök monyuk 100n, akkor nem javul, de az 1u-ra kicsi javulást mutat a jel alak, de csak az egyik négyszög javul meg a másik nem
Az áram váltó tekercset nem tudom miért hagytam ki, de ha most újra tervezem a nyákot, akkor lesz benne az biztos

Még annyit, hogy a felső FET gate-jelét a 6-os lábhoz képest kell vizsgálni és nem a földhöz képest! Mindenképpen használj leválasztó trafót a tápodnak, ha szkópozol.

Fel van cserélve a nyákon a HO LO vezérlés.
Ezek után az IR már lehet halott is.

Hát csapoteam, ez csapnivaló munka. A nyákterv förtelmes, és a hiba egy része ezzel is okolható.
Ha már így külön vezérlő panelt csinálsza, akkor azt még berakás előtt ellenőrizd le. Én erre egy ólomakksit szoktam mindig használni és letesztelem, hogy jó -e a meghajtás. Amíg nem jó, addig be sem raknék egy ilyet.
A nyákterved nagyon durván szedett-vedett, mintha csak találomra pakolgatnád rá az alkatérszeket, és pl a mérettel egyáltalán nem törődnél. Pedig a kisebb méret általában előnyösebb is: rövidebb pályák, kisebb hurkok, így kevesebb zavar.
A vezérlőpaneleden pl a közös (ahol az összes áram visszatér) egy nagy hurkot csinál pont az oszcillátor külső elemei közül. Mivel külső 15V tápról is rossz volt a vezérlőjel, így maga a vezérlőpanaled rossz.
Miért használsz ott ilyen vékony vezetőpályákat? Csak többet kell maratnod.
Szerintem kezdd előről, és csinálj csak egy normális vezérlő panelt, rendesen pakolgatsd fel az alkatérzseket, csökkentsd a méretéd (így egyben a zavarokat is csökkented).
Ha már odapakolsz egy 5W-os ellenállást a FET-elé, akkor egyszerűbb, ha abból direktbe tápládálod az IC-t és a belső beépített zénerét használod. 75kHz-re bőven elég áramot ad 2db IRF740 táplálására.
Sok értelmetlen dolgot találok, mint a külön primer és szekudner panel, valamint a 25A-es diódahíd.
Keress rá cimopata posztjaira, és megtalálod az 1.1 verziót, de amúgy többször is fenn van itt.

Szia
Valóban a legnagyobb hiba a HO – LI láb felcserélése
Megint el baktam valamit, de azért nem adom, fel
Javítom és készítek egy javított nyákot
A tanácsokat meg fogadom a jó pap is holtáig tanul
A meghajtó panel a mérésnél a helyén volt akkor jó is volt, de csak a meghajtónak adtam tápot
De az előző tápom most is megy az erősítőmben csak annyiban változott azóta a primer oldali puffer 2DB lett és ennek kifolyólag a meghajtó panel csatlakozóját rosszul rajzoltam meg
De nem mentegetem magam hule voltam el baktam

Reméljük ezek után jobban figyelsz, és legközelebb több sikered lesz.
Felhívnám a figyelmedet arra, hogy hiába méretezed túl a táp egyes elemeit, attól még a kapcsolás leggyengébb része fogja meghatározna a működést.
A különálló meghajtópanel sok előnnyel jár, mert így azt később cserélgetheted is másra.

Felcseréltem a HO- LI elkötött lábait és csodával határos módon működik a táp
És amit én is csodálok nem ment el vadászni semmi erre szokták azt mondani, hüléknek vagy szerencséje, vagy hasonló
De azért javítok, mindent csinálok új nyákokat, ahogy tanácsol tátók

Sziasztok.A fenti hozzászolásomat olvasta esetleg valaki?Mert ha nemmuszaj nemakarom letekerni a primert addig amig valaki valami okosat nem mond...Esetleg ha a rezonanciakondikat akkorára méretezem hogy beleférjen a 15 és a 30uh is az ugy jolenne?Vagy azt ugy nemlehet?

Komolyan mondom ne figyelsz arra amit írunk, írtam.

"Mérd meg a szórást a 14V-os részhez képest. Ha kisebb akkor helyezd távolabb a primertől ha nagyobb akkor pedig közelebb."

Szia.Én ugy értelmeztem hogy:a primer induktivitást mérjem elöször ugy hogy zárjam rövidre a 14 voltost utána pedig ugy hogy zárjam rövidre a 28 voltost....A kettönek a szorását ugy állithatom h közelebb vagy távolabb rakom a primerhez képest.Jol értem?Vagy ha nem akkor kérlek ird meg.Köszönöm.

Igen!

De már írtad, hogy a 14V os az 30uH a 28V-os meg 15uH.

Ezek alapján vagy a 28V-os szekundert rakd távolabb vagy a 14V-osat közelebb a primerhez.

Szia.Lerajzoltam hogy hogy volt és hogy most hogy van megtekerve a mag.Bocsi a ronda rajzért de remélem a lényeg látszik.És mind a kétféleképpen kb 15 és 30uh-is induktivitást mértem.Akkor most szerinted hogy tekerjem meg hogy jo legyen?Osztjam fel a primert 2 sorra hogy ne a mag teljes nagyságába legyen tekerve hanem kétszer fél magasságig?

A zöldet is húzd szét olyan szélesre amilyen a piros.

Sziasztok
Azt szeretném kérdezni a meg tekert magnál az összes szekundert rövidre kel zárni?
És a segédtápot a primer menetei fölé érdemes tekerni?

Sziasztok!
Megépítettem skori féle tápot,de sajnos nem működik a legtökéletesebben.
Üres járatban nincs semminek melegedése,szépen le is adja a 2x45volt feszültséget.Terhelés alatt kezdődnek a problémák.
Rákötöttem egy 100wattos izzót és fél óra után,egy kis füstjelenség és persze halál.A fetek szépen felmelegedtek,de szerencsére túl élték.A problémát orvosolni fogom,ez nem gond,hanem arra lennék kíváncsi,hogy mi okozhatta a hibát.

Transzformátor: EI33,primer 30menet (60khzel számolva)
Sajnos a frekvencia mérőm csak 20khz-ig mér,így skori által adott adatot helyettesítettem be.

A kis toroid mag:N30as anyagú,10mm átmérőjű 2x18 és persze az 1 menet.
Válaszokat előre is köszönöm!

Megoldva!
Ezt sem gondoltam volna,hogy egy ilyen kis terheléstől kiég az egyenirányító dióda....

Sziasztok.Hát tekergettem a magomat és nagyjábol ugygondolom hogy ettöl jobban már nemtudom közelhozni a két tekercs induktivitásán.Az egyik 17 a másik 19uh.Viszont még mindig gond van a teljesitménnyel....A 28 voltos szekunder 100wattal terhelve 20voltra esik.Lehet hogy valamit én rontottam el nemtudom.20uh-re méreteztem a rezokondikat és igy 100khz-el számolva kijöt 126nf.Ez igy rendben?2x56nf vagy 2x68nf felelne meg jobban?Vagy tekerjem át a magot hogy inkább nagyobb legyen a szorás mintsem kisebb?

Melyik egyenirányító, a hálózati 50Hz-es, vagy a szekunder oldali (SF68-ak) ?

A szekunder oldali. (uf600m)
Lehet,hogy nem elég gyorsak és azért sültek ki.Ha jól tudom 120ns-osak.

Üdv!

Csak érdekesség képen teszem fel a kérdést. Ha egy nagy teljesítményű kapcsolóüzemű tápegységet szeretnénk építeni akkor milyen lehetőségeink vannak? A nagy porvasmagok drágák és nehezen beszerezhetőek. Láttam itt a fórumban, hogy valaki 4 magot összerakott eggyé így megnövelve a keresztmetszetet. Ugyanakkor már nem tudom hol de valaki több kisebb trafóval is ért el nagy teljesítményt (trafónként külön-külön meghajtással). Melyik a legjárhatóbb út?

Mint kapcsoloüzemű transzformátor a porvasmagok nem igazán alkalmasok.
Nagyobb teljesítménynél olyan topológiákat alkalmaznak, amihez a legtökéletsebb a légrés nélküli (vagy kis légrésű) ferrit.

Ferrit-et akartam írni, csak elírtam. De ettől eltekintve is a kérdésem fenntartom. Kicsit pontosítok azzal, hogy toroid trafó nélkül hagyományos EI trafóval hogy lehetne megoldani? Tegyük fel, hogy frekvencia nem növelhető, menetszám sem férne már el, és a mag keresztmetszete is már kicsi az átvinni kívánt teljesítményhez. Megoldható?

Topológiától függően lehet vagy nem lehet a kapcsolóezsközök kimenetére több trafót kötni.
Például rezonáns félhídnál lehet. Ha a kettő ugyanolyan és egyszerre van terhelve akkor a rezonáns működés beállításával sincsenek problémák.ű
Ajánlom ezt az oldalt:
Schmidt-Walter

Köszönöm. Ismerős ez az oldal amúgy. Sajnos nem kapom meg azt a kapcsolást amelyik több trafóval üzemelt, pedig ezelőtt kb 1 évvel biztos, hogy itt láttam. Még emlékszem, hogy a feltöltött képen több nagy teljesítményű izzó is szerepelt. Sajnos kerestem de nem kapom így hát a kapcsolást sem tudom mire alapozott. A több mag egyesítése pedig magáért beszél.

Mini rezonánshoz milyen képlet segítségével tudjuk meghatározni a szekunder menetszámot? pl:24V-ra?

Az általános transzformátor képlettel:
Usec=Uprim*Nsec/Nprim=160*n/40
szóval 24V-hoz 6 menet kell.

Még egy kérdés hogy a 160 az mért pont annyi és, hogy a primer az mért pont 40menet?
köszi a választ

230V a hálózati fesz, ebből egyenirányítva kb 320V egyen lesz. Akkor ebből a kapcsolók csinálnak 320Vp_p négyszöget, ami a rezonáns tagok miatt ugyannyi p_p szinusz lesz, szóval a szinusz csúcsértéke 160V, és ez számít, mivel a szekunderen az egyenirányítás után szintén a szinusz csúcsértéke jelenik meg.
A 40 menet a 70kHzen kb 0,18 Tesla mágneses teret kelt a magban, ami elég lájtos gerjesztés, és így üresjáratban nem jelent melegedést.
Ha menetszámot csökkented, akkor több rezet tudsz majd belepakolni, így a rézveszteség csökken, de a magod meg jobban fog melegedni a nagyobb gerjesztés miatt. Fordítva meg fordítva. Szóval ezt úgy jó kompromisszumnak találtam a réz és vasveszteség szempontjából.

Sziasztok.

Én is fontolgatom a megépítését egy ilyen tápnak és ezzel kapcsolatban találtam egy igen izgalmas oldalt.
http://www.poweresim.com/
Az lenne a kérdésem hogy ez megbízható oldal lehet?
Ezt én azért is találom jónak mert ha megadtuk a kívánt feszültség(ek)et és áramot , és a kapcsolási rajznál a trafóra kattintunk akkor egy igen részletes megtekerési instrukciókkal lát el.
Ha ezt már felhozta valaki akkor bocsesz.
Üdv: