Jó lenne tudni milyen anyagból van, itt elsősorban a disszipációs faktor a kérdés. A nagyfeszültségű kondiknak az ESR-je általában elég kicsi, valamint gondolom nem feltekercselt elrendezésű így az induktivitása sem jellemző.
Elsősorban a polipropilén kondnezátorok alkalmasak kapcsüzemű tápba, nagyon alacsony disszipációs faktoruk miatt.
A másik kérdés még, hogy metalizált vagy fólia a kialakítású, de ez csak a teljesítmény szemponjából számít, ugyanis a metalizált kialakítású kondik nem bírnak el nagy áramot.
Előfordulhat olyan, hogy hiába bír 2kV DC-t, 100kHz-n már 200V-ot sem tud.
Ha tudsz szerezni adatlapot az a legjobb, nézd meg a frekvencia-rákapcsolható feszültség grafikont. (itt általában 10°C melegedéssel számolnak, a kondikat 20°C-nál nagyobb melegedésre nem érdmes méretezni, hacsak nem speckó magas hőmérsékletűek). Még vízhűtés esetén se engedd őket nagyon melegedni, ugyanis a kondi belsejéből a hőtranszport nagyon rossz kifele, így hiába 20°C-os a külseje, a belseje lehet akár 70°C-is, ahol már a dielektrikum nem olyan jó szigetelő.

Köszi!
IHIHIHIH
Egy ilyet szeretnék építeni, jó sok nagyfeszültségű, viszonylag nagy kondenzátor kell hozzá. Költséghatékonysági okokból választanám a mikrosütő-kondikat. Amennyire el tudom képzelni ide nem túl jók, de abban reménykedem, hogy azáltal, hogy úgyis többet fogok használni (feltehetőleg párhuzamosítva), és a pontos érték eléréséhez lesz melléjük téve több kisebb, erre kitalált kondi a probléma meg fog oldódni. Valahogy úgy gondolom, mint a kapcsolóüzemű tápegység második egyenirányításánál: Több kisebb nem LOW ESR elkó (azaz magas ESR elkó ) párhuzamosítva képes helyettesíteni 1 db LOW ESR kondenzátort, mert hiába fejlődik rajtuk több hő, az egyenletesen oszlik meg rajtuk, és így jól eldisszipálódik onnét. Remélem, hogy ez a kripli teória 1500-1600W-nál is működni fog.....

Fólai kondiknál nem szokás ESR-t használni.

Az adatlapokban megadják a max dU/dt értéket. Tehát van egy bizonyos feszültségemelkedési meredekség amit még kibírnak. Nagyjából erre kellene méretezni a fóliakondikat.

A feszültségemelkedés pedig a kondin átfolyó áramtól és a kapacitásától függ.

Pl itt láthatod a táblázatban az értékeket: Bővebben: Link

Ic=(C*dU)/dt lehet számolgatni

Értem, tehát akkor tökéletes erre a célra.
A másik kérdésem meg az, hogy a tápba a trafo után(diodahid után) LowEsr kondik kellenek ha jol olvastam, na de ezekután rakhatok normál kondikat is vagy csak olyant ajánlott? Nagyábbol hány µF legyen a szürés?

Ezzel a kapcsolással van néhány probléma. IR2153-al akar meghajtani 2-2db IGBT-t, mégpedig 110-210 kHz körül? Még jó hogy baromi nagy a dead-time, meg rezonáns az egész. Én megturbóznám egy kicsit a meghajtást (IGBT-nként NPN-PNP tranyópáros), ugyanis nagyon félő, hogy egymásra nyitnak az IGBT-k. Másik, hogy az IR2153 nagyon szenved 100kHz felett, főleg ekkora terhelésen, még az is valószínű hogy túlmelegszik.
A párhuzamosba rakással az a probléma, hogy itt egy rezonáns körröl van szó, tehát nem rakhatsz párhuzamba tetszőleges számú kondit, mert akkor a rezonanciafrekvencia is elkúszik. Ahogy nézem a szekunder oldali össze rezonáns kapacitás 2,3uF.

Teljesítmény szemponjából jó lesz, mondjuk tekercstestet nem nagyon fogsz hozzá tudni kapni, na meg leszorítót. (szóval azt is bontsd ki a tápból)
A LOW-ESR kondi ajánlott, de nem feltétlen szükséges. Nyugodtan használhatsz nem LOW-ESR kondit is, csak akkor abból többet érdemes rakni (vagy nagyobb kapacitást), és érdemes alájuk bepakolni kerámia kondikat.
A szükséges szekunder oldali kapacitás függ a kimeneti feszültségtől, de ahogy nézem neked 2x27V kimeneti feszkó kell. Ahhoz, hogy a nagyfrekvenciás komponenset megszűrd már kb 2x100µF is elég lenne, de érdemes az IC adatlapja által ajánlott IC-nként 2x1000µF-nél maradni.

Amm...4darab 10000µF es kondi van egyenlöre kéznél, a csévetest a trafokhoz megvan, leszorittással sincs gond, mivel van lakkom amivel "összeragasztom" majd, amugy mit kellene még változtasask hogy 65-70kHz közöttire állithassam be a müködési frekvenciát (70kHz a preferált) és ehhez milyen primer menetsz
m szükséges? Gondolom 100nF vagy 10nF es kerámiakondi jolesz.

Fentebb volt ket kerdesem, lehet hogy atsiklottatok rajta. Ki tudna valaki segiteni? Valamint volna meg ket kerdesem hozza:
3. Volna ertelme szekunder csapolas nelkul kihozni a 0-500V-ot? (Egy Arduino fog hajtani 2xIR2110-et ami egyben figyeli a kimeno oldalt is es ahhoz kepest fogja szabalyozni az impulzushosszt, valamint also ertekeknel a az impulzuskesleltetest noveli)
4. Jol gondolom hogy teljeshidnal 2x400V-t (800V) lesz a primeroldali csucsertek vagy csak 400V?

Koszonom ismet.

1. Ha PWM-ezel akkor arra érdemes figyelni, hogy a amx kitöltési tényzeőd 50%, és van egy minimális kitöltési tényező, ami alatt már nagyon azjos lesz a cucc. Ha jól tudom ez labortápszerű lesz, ezért én logaritmusskálán helyezném el a kivezetéseket, de ahogy néztem kb 10 menets primered van, ezrét akár csinálhatod a szekunder kivezetéseket menetenként is.
2. Mivel a szekunderen is ugyanaz a hullámforma van (csak arányosan kisebbv agynagyobb), ergó frekvenciakomponensei is megegyeznek, ezrét szkinhatás ottis van
3. Ahogy írtam egy minimális kitöltési tényzeő alatt nagyon zajos lesz a cucc, akkor ki-be kapcsolgat majd. Ez a minimális kitöltési tényező léynegében a válaszidők határozzák meg.
4. Az Upp valóban 800V lesz, ha a bemenő feszed 400V volt. Az Urms-t a kitöltési tényező mondja meg.

Megkaptam az adatlapját a trafonak EER35 (még szerencsére megöriztem azt a sárga szalagot rolla)
Mit kell változtassak a tápon hogy birja azt a teljesitményt(400W)?

"Mit kell változzassak...?"
Azt a szokást, hogy nem olvasod el az IC adatlapját valamint a cikkeket.

Ott van benne, hogy mi állítja a frekvenciát. Az hogy a kiadott teljesítmény mitől függ, azt Cimó is leírja a cikkében.
Ha az adatlapok és a cikkek után sem jön le akkor kérdezd.

Jó lenne tudné még a mag anyagát, bár szerint ez az EER35A F2B, ha így van akkor ez a mag kb 1,3kW körül képes 100kHz-en.

adatlap elolvasva,
tehát 70kHz-el számolva (uprimer 320V)
primer menetnek kijött 5,19
szekundernek pedig 0,43
ez valahogy irreális szerintem...vagy tul sokat vettem Uprimernek?

Ez valóban irreális (ennyi menettől a mag üresjáraton elfogja gyorsan érni a Curie hőmérsékletét a melegedéstől), de nemcsak az Upri-nek hanem másnak is biztos rosszat írtál be. Mekkora telítéssel számoltál?
Cimopata cikkénél világosan leírja, hogy hol miylen mértékegyésggel, miekt érdemes behelyettesíteni (ahol meg nem írja le, ott SI.

Ha félhidas táp lesz akkor 150V terhelten a primer kb.!

amikkel elöször számoltam:
Uprimer 320V
f 70000Hz
B 0,2
Ae 11 (ezt tényleg elnéztem)

másodszor
Uprimer 150V
f 70000Hz
B 0,2
Ae 107mm^2 (adatlapbol kinézve)
eredmény mégrosszabb(0.25menet), mit rontok el?

150*10000
---------------------
4*70000*0,2*1,07

Köszönöm a segitséget, remélem mikor következökor irok akkor a tápom bemutatását fogom közölni!
Primer 25menet. Szekunder 5menet.

Koszonom a segitseget ismet. Van boven mit tanulni toletek.

Kozben beszereltem a muszerdobozt es atalakitottam a betap oldalt mivel a dugo csak 6A-os volt bar volt benne EMI szuro. Most szuro nelkuli 10A-os dugot raktam be de ehhez bekellett epiteni egy szurot. Egy grillezos mikrosuto EMI-jet szettem ki ami elvileg 10A-t lazan el kell hogy vigyen (20A biztositek van rajta) viszont talaltam rajta valamit ami egy picit aggaszt. A fazis es a muszerdoboz foldje koze be van kotve egy 10Mohm-os ellenallas. Jo ez igy? Ha igen mi celt szolgal?

Van egy masik kerdesem is. A fazis oldal lejovo csatlakozojaval sorba volt kotve valami amire csak tippelni tudok, hogy egy NTC vagy valamilyen mas lomhaindito lehet, de nem vagyok benne biztos. Ramertem ellenallas merovel es zarlatot mutat. Meg tudna valaki erositeni a gyanumat?

Mellekeltem ket kepet mindket kerdesemmel kapcsolatban illetve az egyiken kirajzoltam az aramkort is. (bocs az apro abraert, remelem atmeretezes utan is olvashato lesz)

Ami az első képen van az egy bimetál hőkapcsoló. Bizonyos hőmérséklet felett megszakítja az áramkört.

A 10M ellenállás arra szolgál,hogy kisüsse a két 4n7 kondit (a másikat a 680k-n keresztül süti ki). Ha nem lenne, akkor a a konnektordugó megrázhatna kihúzás után. Túl sok vizet amúgy nem zavar, hagyd ott.

Oke, koszonom az eddigi segitseget, ott hagyom. Most elleszek egy darabig mivel a FET-ek meg nem erkeztek meg, ugyhogy megcsinalom addig a nyakokat meg a programozas reszt.

Hello! Ezzel a tipusu tranzisztorral helyetesithetem a feteket? j13009

NEM
és elevenítsd fel a FET és a BJT működését, mert eszerint nem tudod.

Üdv!

Van egy EE28-as trafóm. Egy DVD lejátzsó tápjában volt.
Túl közelit nem tudtam meg róla, mert amit találtam EE magokról, az mind csak közelítő érték volt.
A trafó "csomagolásán" T2803-02 felirat szerepel.
Tudja valaki, hogy mekkora frekin ketyeg egy ilyen táp?
Egy cirka 150W-os tápot akarok építeni vele.

Légréses vagy légrés nélküli? Nézd meg mi volt a vezérlő IC, az sokat elmond.

Ha jól sikerül leolvasnom, SWQ2659R. Egy dil8-as tokozású. Google semmit nem dob ki róla.
Azt nem tudom légréses-e, mert még nem szedtem szét.

Szia!
Nem hinném hogy egy max 20W energiaigényű készülékbe olyan vasmag lenne amiből 150W teljesítmény kivehető. Te sem tennél bele ilyet

Ebben van némi logika, de a pc tápokból indúltam ki, hogy a bennük levő trafókból is nagyobb teljesítmény nyerhető ki, jobb elektronikával.
Bár ismerve a szórakoztató elektronika eszközöket, többnyire alúl, és nem túl méretezik....

Ezekben többnyire pici flyback tápok vannak, amik 67 vagy 132 kHz-en mennek (mostanában az utóbbi gyakoribb), anyaguk általában N87-nek megfelelő. Flyback-ként valóbani ilyen kevés teljesítményre képesek.
Azonban ezeket lehet például LLC rezonáns konverterként alkalmazni. (ott nem baj a légrés) Mivel a szinuzsos áram miatt nagyobb frekit kaphat a mag (valamint nincsen annyi felharmonikus), ezért a primer menetszám lecsökken, ezáltal nagyobb huzalkeresztmetszet alkalmazható. Mivel nem szoros csatolásban kell tekerni, így ha a légrés fölé egy elválasztót tesznek be, akkor általában beáll egy jó szórt induktivitás, és egyben így lecsökkenenek az eddy-áramok is (mert nem tekerünk légrés fölé, amit flybackban egyszerűen muszály). Kettőt egy csapásra. Szóval egy kis szerencsével egy flyback trafóból átalakítással lehet nagyobb teljesítményű tápot csinálni.

A nem légréses magoknál (push-pullra vagy forward converterre) hasonlóan lehet eljárni, ha átalakítjuk ZCS kvázirezonáns táppá. A megnövelehtő frekvencia lecsökkenti a primer menetszámot, ami által több huzalkeresztemtszetet pakolhatunk be.

Csinaltam egy egyszeru volumetrikus lomhainditot, gondoltam megosztom veletek is hatha mast is erdekel. Nagy kondibankoknal (pl. tekercspuska) kifejezetten jol johet.

Egyetlen szepseghibaja talan az lehet hogy az IGBT kapun mindossze 5V es 5.7V kozotti feszultseg van ami nem biztos hogy elegendo a teljes zarasig. Ha netan nagyon melegedne az IGBT meg mindig megoldhato egyszeruen ha a pufferral parhuzamosan be van kotve egy rele tekercse ami rovidrezarja az egesz lomhainditot a puffer teljes feltoltesekor vagy ahhoz kozeli feszultsegerteknel.

Az aramkort ugy allitottam be hogy >1s legyen a feltoltesi ido mivel a laboromban gyorskioldo biztositekok vannak igy kb. 3 inditasbol 2-szer lenyomna.

(Az alkatreszek tipusszamaval es a kondibank negativjan levo testtel ne foglalkozzatok, csak a szimulacio miatt van, eloben mas IGBT fog dolgozni benne.)

Nem túl szerencsés, az IGBT analóg üzemben megy, esetleg túldisszipál.

Ezt inkább úgy kellene megcsinálni, hogy ellenállásokon keresztül töltjük fel a kondikat és amikor feltöltődtek, akkor rövidre zárjuk őket egy tranyóval.