A legfőbb csillagpont a nagyáramú rész.
Mivel a TL494 alig eszik /ad ki áramot nem probléma ha neki már csak + leágazással megy/jön az áram.

Lényeg, hogy a TL sem lehet olyan testvezetékben, amin a közös csillagponthoz képest(S-ek), valami felé esik az áram. Tehát nem árt, ha onnan indul ki neki is a test. Nem csak az számít, hogy nem eszik sokat, az is, hogy ne üljön rá más áramfogyasztó(pl. a meghajtó tranyók) által keltett feszültségingadozásra, mert ha ilyen ágból kapná a testet, akkor a zavarjel időtartamára elmtolódna a tespontja az S-től. Ennek mértéke függ attól, hogy éppen milyen áramútba került. Ha nagy áram folyik, akkor nagyon. Márpedig a meghajtókon nagy áram folyik, igaz, hogy csak a be és kikapcsolás pillanatára, de ez elég ahhoz, hogy a visszacsatoló köröket megbolondítsa, illetve nemkívánatos másodlagos hibajeleket gerjesszen a feleslegesen részben megnyitott FET-ek hibaáramával.

Jut eszembe, gondolom van elegendő hidegítő 100n-s kondi az IC-n és a meghajtók tápján is a tranyókhoz közel?

Az IC lábához bereszeltem egy 470µF kondit, és egy 100nF-ost is.
A driverhez nem Majd oda is beteszek valamit.
Különben ez a táp nem fog megmaradni, csak a hibákból okulva tanulom a dolgot. Össze-vissza faragom, és a végén építek egy másikat. Rengeteg olyan dolog jön így elő, amire nem is gondoltam.

Igen, gondoltam, hogy ez egy deszkamodel. Jól haladsz, szerintem, csak kitartónak kell lenni. Egyébként egy kicsit kevésnek tartom a trafón a 2x2 menetet, igaz, nekem csak N27-es magom volt(van) amire csak 30KHz-et engedtem, így 2x3 menet lett a primer. Neked mennyivel is ketyeg?

A meghajtóról annyit még, hogy a nagy 9A-es driverekhez is szükséges helyi puffer és hidegítő az IC-re. A puffer értékének nem kell nagynak lenni, sokkal inkább a kicsi belső ellenállás a cél(ESR). Ezért kell a 100n kerámia is és a sok kicsi kondi inkább, mint egy nagy. Gondolom tudod, hogy a Gate jellegét tekintve kapacitásnak felel meg, így csak a bekapcsolás pillanatában folyik nagy áram. Több gate esetén ez elég nagy is lehet, akár 9A. Az első pillanat után az áram már gyakorlatilag nula. Ha nincs jól pufferelve, szűrve a meghajtó, akkor képes akár magát is tönkre tenni, de ha ez nem is történik meg, az biztos, hogy a vezérlő jel nem éri el a kellő szintet a kellő időben. Érdemes lenne mérned a tranyók környékén is a szkóppal, hogy milyen jelek vannak a tápon, valamint a vezérlő jeled felfutási meredekségére is ki kéne nagyítanod az időalapot, hogy számolni lehessen vele.
Sajnos a tápfesz(Akku fesz+betápkábelek) is gondot okoz, mint említettem már, mert óhatatlanul le fog esni nagy terheléseken, főleg ha nincs kondizva a betápkábel. Ilyenkor a Gatekre nem jut ki még 10V-sem, főleg, ha a bekapcsolási áram vs meghajtó hidegítés okozta problémát is ide vesszük, és ez pont a bekapcsolás pillanatában, ami meghatározza a veszteséget, melegedést. Elvileg olyan is történhet, hogy ha nem kellően meredek a vezérlő jel, hogy a FET lapkája ezen pillanat alatt(vagy a sorozatos pillanatok alatt) belül túlmelegszik. Hideg hűtőbordán a FET simán szenvedhet hőmegfutást, hiába 110A-es!
A veszteség mértéke függ a bekapcsolási jelalak időbeni lefutásától(alatta lévő terület nagyságától) a kapcsolási csúcsáramtól, valamint a frekitől is, ami a felfutási idő és a beállt vezérlőfeszültség időszakaszának arányát fogja rontani, ha növeljük.
Lehet mondani, hogy lassú vezérlővel alacsony frekin még el lehet dolgozni, és minél nagyobb frekit akarunk, annál fontosabb, hogy a vezérlés gyors és hibátlan legyen.
Ha ezt a folyamatot rontja bármilyen áramköri kialakításból fakadó zavar, az nem jó!

Még egy kérdés, van beállítva valamekkora Dead Time? (tudod mi ez és mit okozhat?)

Nem . Nincs gond a trafómmal, mert N67-es anyagból van, és a tápom 55KHz-en megy. Most a maximális indukcióm: 0,125 T

529W folyamatos terhelés mellett is hideg a trafóm. Szerintem még sokkal többet is bírna.

Csak a 2X10 menettel leszek meglőve, mert 500W twrhwlésen max kitöltéssel tud 98.6 Voltot.
Nekem viszont Max. 2X40V kellene, mert az erősítő afölött lekapcsolna. Le tudom venni a feszültséget a kitöltéssel, csak akkor úgy tele sz a r ja a tápot zavarral, hogy a fetek megfőnek. kis kitöltéssel a trafó sem tud jó hatásfokkal működni. Tehát ez egyik megoldás, hogy letekerek a trafómból 2-2 menetet, hogy csak 2X8 menet legyen. Az meg nem egyszerű, mert föltekertem a 2X78 szál 0.4mm átmérőjű huzalt alulra primernek, fele az egyik tekercs, fele meg a másik. Aztán rátekertem a szekunder tekercseket, és utána megint 78 szál a primereknek fele az egyiké, másik fele a másik tekercsé. Ugye, hogy szorosabb legyen az illesztés
Tehát ha le akarom tekerni azt a 2 menetet, akkor atomokra kell szedni a trafómat. Na ahhoz nem sok kedvem.

A Dead Time? 5% lehet. Teszek róla egy képet a két kimenet összege.

Az illesztés valóban jól sikerült, ha 100V kijön belőle ilyen terhelésen!
A DT talán kicsit sok is...
Igen, valóban nagy az áttétel, főleg ha figyelembe veszem a nagy DT-t is, ami nem engedi az 50% közelébe se a kitöltést. Túl jó lett a tekerés!

Én inkább fólia kondit ajánlanék abból is az MKP-sorozatot.

DeadTime al nem nagyon kel törődni. TL494-nél alapban max 45% a kitöltés.

emmzolee!

Ez a kép nem hiszem hogy a "Jel nagy kitöltéssel a fet gatején "-t ábrázolja

Ez inkább egy Drain-Drain mérés 5V-os állásban.

Ezt már el is felejtettem, de igazad van. Ezért sem tartom valami jó IC-nek.

ne legyél szőrszálhasogató

Ezt a két oldal gatején láttam, még a régi deszkamodellemen mért jelalak.

A TL494 környezetét azóta nem változtattam meg, tehát most is ilyen kell, hogy legyen. :yes:

Jahh, úgy már mindjárt más.

Azt hittem a GS-lábra gondoltál és valamit megint féreírtál. :yes:

Sziasztok, megépítettem cimó tápját.
De első indítás után sajnos lelombozódtam.
Az első probléma az hogy a kimenetem -61V a másikon +13Volt jön, tehát így még egy erősítőt sem merek rátenni, hogy kipróbáljam.
Az áramfelvétel csekély 80mA nem 300 környéke, mint nálatok, lehet a trafó tekeréssel lett elrontva?

Tegyél rá 1-2 W terhelést, menetkülönbség nem okozhat ilyen problémát. Esetleg hibás menetirány.
Szkóppal rá tudsz mérni a primer oldalra?

Menetirány az lehetséges.
De nem hiszem hogy visszahajlított 2cm-es drótvég ekkora problémát okozna.
Szerintem újratekerem a trafót és aztán írok.
Az egyoldalas NYÁKtervem igí készült el.

Ne tekerd egyből újra a trafót, hanem ellenőrizd hogy helyesek e a tekercselési irányok (pöttyök a kapcsoláson)

Primer oldalon mindenképp egyformák legyenek a menetszámok, szekunderen negyen/nyolcad menetkülönbség nem probléma.

Egyébként a nyákon ugyanazokat a hibákat elkövetted mint emmzolee, (de a feszültségkülönbség nem emiatt van).

Emmzolee másolta az én nyaktervemet azért látod így.
A primert megmértem inkább hadjuk naon csúnya jel volt ott!
Olvastam a nyákom-ról a hibákat, de kíváncsi voltam rá azért építettem meg!
A trafót újra tekerem, de kellene egy kis segítség.
A szekundert tekertem alulra( ETD49-es mag) 0,5mm-es drót6 szál 10menet. A primert felülre 0,5-ös 14 szál 2menetel fogom tekerni.
Kérdésem, hogy mindegyik drótot egy irányba tekerjem?
Ha egyoldalasra szeretném megtervezni a nyákot mikre figyeljek legközelebb?

Elsőnek mekkora teljesítményt szeretnél?

A drótok egyik végüktől nézve egyirányúak
A panelodon megnézed, hogy hova kell balra kanyarodó hova jobbra kanyarodó menet. Ezt a kapcsoláson is láthatod a pöttyökkel jelölve.

A nyákproblémákat pedig 2-3 oldalon keresztül tárgyaltuk visszább emmzolee és watt kollégával.

Az egyik tekercset ellentétesen kell tekerni mint a másikat?
A secundert fordítva a primerhez képest?
Ezt most nem értem összekavartál
Én mindegyiket egy irányba tekertem.

300W-os erősítőt építettem ez +-55V-ról megy.
Tápegységnek szántam a tiedet, mert ez tud 450W-ot azt írtad. Ez pont jó az erősítőnek (pontosan 420W kellene neki de az a 30W jobb mintha nincs )

Feltekersz 2x2 menetet.
Az egyi vezetéknek a jobbró ljövő szála a másik vezetéknek pedig a balról jövő szála megy a +12V-ra.
Ezeknek a vezetékeknek a másik vége a drainekre.

Ugyanígy a szekunderen csak nem a +12-re megy hanem a GND-re valamint a maradék 2 vége a diófákra.

A 420W-ot problémamentes működést csak az én nyáktervemmel garantáltam.

Kapcsüzemben rosszul tervezett nyáknál előjöhetnek olyan hibák ami a táp halálát okozhatják. Vagy nem hozzák a várt eredményt

Amúgy meg lehet terhelni? Vagy egyből lezuhan a táp, ha megterheled egy nagyon picit is?



Én már gondolkozok egy másik elrendezésen, ami szintén 1 oldalas, de sokkal jobb lesz az elrendezés. Okulva az előző tapasztalatokból... Épp most tekerek hozzá egy kis EF32/9 magot. 200W-ra tervezem.
Ez is egy kísérlet lesz.
Csinálok neki egy SG3525 vezérlést, mert az sokkal egyszerűbb, és nem lesz stabilizált, hanem sima szabadon futó lesz. Az ha jó lesz, akkor elvisz egy 2 csatis erősítőt, vagy az lesz a próba tápom, amivel meg tudok mérni trafókat, hogy mi a max freki, amit bír, meg ilyenek.
A mostani meg olyan mint a szita. Az is működik, de nem tetszik már.

SG mivel egyszerűbb?

2 tranzisztor meg 2 dióda meg 2 ellenállás.

Nem rátettem egy 18Ohm os ellenállást 10W és igen forróak lettek a Fetek.
Szerintem a trafó a hibás!
Nagyon sok a zavar látni a szkópon nem csoda hogy így működik.
Látszik SMPS tápokba még nagyon zöldfülű vagyok.

Sokkal jobb a kimenete! Simán meghajt egy-egy 110A-s FET-et, ami sokmindenre elég, akár 400W-ra is.

Az SG-nél a folyamatos áram 200mA csúcs 500mA
A TL-nél 250mA-t írnak nem tudni hogy ez mi, folyamatos vagy csúcs.
De mindenesetre a TL emittere a kimenet + egy BC807, 4148, meg egy ellenállás és van 1,2A-s kisütésünk.

(nem azért írtam 1,2A-t mert a HE store-nál ennyit írnak, hanem mert építettem BC807-817 ből totem pole kimenetet és tényleg nagyon brutáp kis meghajtást tud csinálni egy kis p.cs SOT-23.

Apropó SOT-23
Lomexben vettem SI2306-07-t Bővebben: Link

Csúcsban 16A, a 2.0 tápomban ez fogja hajtani a 6db IRF3205-t.

Nemkellenek ide drága fetmegjahtók

Egyrészt nem drága, másrész majd meglátod!

Az SG nem az áramában jobb, hanem abban, hogy testre és pozitívra is kapcsol azonos árammal! Másrészt jobb a kitöltése és jobban hangolható.

Nekem azért billent a mérleg az SG felé, mert 500mA-t láttam az adatlapján, a TL-nek meg a felét! Amikor kísérleteztem az ic-kkel, akkor azt vettem észre, hogy az SG amikor nyit akkor egy tüskét tesz a jel elejére a fetre, a TL viszont nem.

Na meg amúgy is ki akarom próbálni élesben.

Remélem erről a megoldásról egyszer mesélni fogsz. :yes:

Te sem érted a lényeget, a két kimenet nem egyforma felépítésű. A TL open kollektoros, az SG nem. Tök mindegy mekkora áramú, mert a meghajtót is meg kell hajtani normálisan, amire a TL nem feltétlenül alkalmas. Szimplán pedig alkalmatlan FET gate meghajtására, szemben az SG-vel.

Tisztában vagyok, hogy a TL open collektoros, vagy emitteres, mikor hogyan használjuk.
Természetesen az SI2306-t nem szimplán értettem, Az egész dolog egy 3 fokozatú meghajtás.

Minden fetmegahjtó legfontosabb feltétele hogy schmitt triggeres legyen a bemenete.
Megvannak a megfelelő alkatrészek és kellően gyors vezérlés hogy a fetmeghajtót is meghajtsam.
20-30ns fel lefutási idő vetekszik a legjobb meghajtókkal.

Csak nem akarok mindent egyből kikotyogni, majd ha eljön az ideje