Pl. az a fekete szivacs, amibe erzekeny IC-ket szoktak szurni.

Vagy a 9V-os elemek belsejeben a cellakat osszekoto gumilapocska-szeru anyag.

Ha szarado is jo, akkor meg a futoszaljavito festek, valami ezuskolloid-feleseg lehet.

Jó a szivacs is csakúgy mint a filc anyag, de mivel itassam át hogy vezetővé váljon?Csak eltávolítható anyag érdekel,ami lehetőleg nem oxidál!

A szivacs ONMAGABAN vezeto. Fekete, nem tulsagosan rugalmas anyagot keress (inkabb feluton a hungarocell es a szivacs kozott).
Tuttira nem oxidal.

Hi!

Legolcsóbb megoldásként bontott PC-tápot lehet használni, az 5 V-os ágat még csak nem is kell átalakítani. A rövidrezárás azért túlzás, van az elektrolitnak ellenállása elég rendesen.

fazksg:



Ha a különböző jelalakok hatékonyságának összehasonlítása a cél, akkor kell puffer, meg utána egy függvénygenerátor a kívánt jelalakhoz, egyébként felesleges. Lüktető egyenáramról is vígan megy a vízbontás.

Lehet. A kérdés az, hogy megéri-e. A jó minőségű, egyenletes, pórusmentes Al-oxidhoz nagyon tiszta alumíniumfelület kell, a nagy kapacitás eléréséhez pedig nagy felület és vékony dielektrikum szükséges. Az utóbbit elég nehéz fólián megvalósítani. A megvalósításhoz ráadásul egy csomó egyéb dolgot is meg kell oldani, pl. a kivezetések kontaktálását - alumínium fóliát rémálom forrasztani...

Egy egyszerű, de ötletes megoldás (elektrolitikus egyenirányító záróirányban kondenzátorként viselkedik):

Bővebben: Link

1-2 A/dm2 áramsűrűséggel és egy rézelektrolittal (200 g CuSO4, 25 ml cc. kénsav, 1000 ml víz) megoldhatónak tűnik, bár nincs konkrét tapasztalatom ezügyben. A katódtól legtávolabb levő felület fog a legkésőbb leoldódni.

Viszont lehet, hogy a maratásnál lesznek "szigetek", amikben megmarad a réz, ha megszűnik a kapcsolat a teljes NYÁK rézrétegével (körbemaródik). Teliföldes tervnél nem fog problémát okozni, de egyébként elgondolkodtató...

A különböző jelalakok jótékonyan hatnak a hatásfokra, ez tény. De a Meyer-féle csoda

1.) Nem abban a tartományban van, ahol a víznek van szabadsági foka (555 amúgy sem lát el odáig)

2.) A mikrohullámok sem szakítják szét a vizet, csak melegítik -> nagyobb frekvencia kell a szétszaggatáshoz (UVC vagy fölötte)

3.) A szétszakításhoz szükséges energiát mindenféleképpen bele kell nyomni a vízbe, nincs ingyér' semmi.

Köszönöm válaszod, bár még nem találkoztam ilyen anyaggal ,ami nem jelenti azt hogy nincs is...

Attól függ, mennyire kell, hogy jól vezessen. Ha közepesen jó vezetés is megfelel, akkor a citromsav vizes oldatát tudom javasolni. Az akkumulátorsav, esetleg a higany nagyságrendekkel jobban vezetnek, viszont a hátrányuk is nagyságrendekkel több.

Akkor a 9V-os elemet kapd szet, teljesen, fem korbe le, foliak le, es szetszeded pogacsankent, akkor a pogacsak kozott van vezeto gumi. Olyan latsz, kaphatsz es hasznalhatsz. Kimerult elem is tokeletesen megteszi...
Ez viszonylag vekony, kb 0.5mm lehet. A szivacs joval vastagabb. Ha nagyon kell, talan tudok keriteni, mintha emlekeznek, hogy nalam van valahol. De mikroelektronikai boltokban tutti, hogy kell legyen, mert jopar IC-t ilyenben szallitanak...

Köszönöm, majd körülnézek itthon még..elem az van,úgy emlékszem ilyen szivacsom is van valahol (ha nem dobtam ki, bár minden hasztalan dolgot elteszek mondván:"jó lesz még valamire"...

http://index.hu/tudomany/2009/07/10/uzemanyag_lesz_a_vizeletbol/

Lehet hogy mulatságos, de talán hasznátvegyük!

nikkelalapú elektródával csupán 0,37 Volt, de Mennyi az Amper?

Ennek a kérdésnek így nincs sok értelme...

Tegnap megmértem fogyasztásmérővel az áramfelhasználást.
4 lemezzel 1A áramhoz 19-28W hálózati áramfelvétel társul.
Nagyon sok.

Hány darab, és mekkora lemezeket használtok, milyen elektrolittal, és mennyi vezetésjavító anyag kell bele? Mekkora cellafeszültséget alkalmaztok 2 lemez között?

Sziasztok
Már meg az az ötletem támadt, hogy egy nagyáramú dologgal(pl heggesztótrafót egyenirányítva)nem lehetne-e egy kisebb méretű olvasztókemencét gyártani amivel mondjuk alacsonyabb olvadáspontú, ionos vegyületeket tudok olvasztani, és szétválasztani. Mondjuk egy két könnyűfémsót(pl konyhasó).

http://www.zoldtech.hu/cikkek/20090708-vizbontas-fennyel-PNAS

Sziasztok
Ez a legközellebbi topik, ezért ide írok.
Pozitív rézionokat szeretnék vízbe "oldani".
Ez egy kertitó algamentesítőbe kéne. Ha jól tudom max 1ppm elég lenne. Van valakinek ötlete hogy ezt hogyan lehetne megoldani?

Réz-szulfát -oldódik elég jól. permetezésnél használják.

Ja és majdnem az összes rézvegyület mérgező!

Szia!

1 ppm nagyon kis mennyiség, 1 liter oldathoz kb. 4 mg CuSO4.5H2O szükséges (ez a kommersz rézgálic).

Mivel ehhez nagyon pontos mérleg lenne szükséges, ezért érdemesebb hígítani: 4 gramm rézgálicot kimérni, feloldani 1 liter vízben, és az így elkészült oldatból pl. fecskendővel kivenni 1 cm3-t, felhígítani 1 literre, és kész a kb. 1 ppm-es oldat.

Szia
Igazság szerint én valamilyen elektrokémiai megoldásra gondoltam. Létezik egy erre alkalmas szerkezet amiről annyit sikerült kiderítenem hogy uc-s vezérlése van és egy réz cső az anód míg egy középen futó acél pálca a katód. Erről, vagy a működési elvről nem tudtok valamit? Ha simán feszültséget kapcsolok rá akkor gondolom hogy egy sima elektrolizátort kapok ami a durranógáz miatt nem lenne valami jó móka. Akkor vajon hogy működhet?

http://index.hu/tudomany/2009/10/10/uj_modszert_dolgoztak_ki_a_hidr...asara/

Ez csak marhaság lehet , vagy valami fordítási zűrzavar. Mi az , hogy magasnyomású lézer?

A folyamat lényege, hogy a vízhez először szén- vagy nitrogén-oxidokat adagolnak, majd 100 bar nyomás alá helyezik. A reakcióra pedig rásegítenek egy, az UV-tartományhoz közeli, 350 nanométeres hullámhosszú sugárzással. E kombinációval a vízmolekulák hidrogén- és hidroxidionokra esnek szét. Az egyensúly beállta közben a hidrogénatomok egymással hidrogénmolekulákat alkothatnak. A reakció környezetbarát, mert úgynevezett zárványvegyületek segítségével, így szén-dioxid-kibocsátás nélkül bonyolítható le.

Az amerikai Ohio Tudományegyetem kutatói kezdtek el kísérletezni a vizelettel, amelyben a négy hidrogénatom lazábban kapcsolódik a húgyanyagmolekulához, mint a vízben a két hidrogénatom az oxigénhez. Katalizátorral, azaz elektrolízissel vonják ki a vizeletből a hidrogént, és ehhez az eljáráshoz elegendő 0,37 volt.

A víz elektrolíziséhez ennek az energiának a négyszerese szükséges. A tudósok zöme a hidrogéngázzal üzemelő autóban látja a környezetbarát megoldást, de a hidrogén előállítása eddig drága volt. A vécében van a megoldás?

Forrás: VB-információ

Ez jó Am elkeztem foglalkozni az elektrolízissel, és lenne pár kérdésem! Fél liter vízből mennyi hidrogént lehet kivonni? Ez a mennyiség mennyi pl: fél literes üvegnek hány %-a? Hány amperrel kell dolgozni, hogy viszonylag gyors folyamatunk legyen? Platina helyett mivel érdemes dolgozni? Ón? vagy ami kevésbé oxidálódik?

Ja és az számít, hogy milyen távolságra vagy egymástól a két elektróda?

1 köbméter 0 fokos hidrogéngáz 1 bar (atm) nyomáson 90 gramm.
Fél liter víz 500 gramm.
Oxigén atomsúly 16, H =1.
H-ból kettő van, az 16+1+1=18.
500/18=27.777... *2=55,5555 /90=0,617
Fél liter vízből 617 liter hidrogéned keletkezhet. Mire a víz teljesen elfogy.
Az elektródáknak az a jó, ha minél közelebb vannak egymáshoz. El kell dönteni előtte, robbanni akarunk-e, vagy különválasztani a H-t az O-tól?

Miért nem írsz húgyanyagmolekula helyett ureát, vagy inkább karbamidot?
"a hidrogén előállítása eddig drága volt"
Vegyél karbamid műtrágyát, állts elő belőle hidrogént! Majd meglátod milyen olcsó!

Köszi a választ, látom te jól nyomod