Sziasztok!

Elég összetett kérdésem lenne.

Kompozit jelek kapcsolását(váltását) szeretném megoldani úgy hogy a kép ne ugráljon váltáskor. Amennyire sikerült tájékozódnom, ez úgy lehetséges ha a szinkron jelek "szinkronban" vannak. Javítsatok ki ha nem így van!
Van-e erre létező kapcsolás?
Arra gondoltam, hogy ha nincs ilyen megtervezett áramkör, akkor lehetséges-e a jelekről leszedni a szinkron jelet? Ezt figyelném mondjuk egy mikrovezérlővel (azért ezzel, mert a kapcsolást is ezzel szeretném megoldani) és ez egy vödörlánc tárolót állítana be olyan késleltetésre, hogy a két jel szinkronban legyen.

Keresgéltem neten részletes leírást, de csak konyhanyelven írt szövegek voltak. Szívesen fogadnám, ha tudnátok valami jó kis anyagot a kompozit jelről.

Még valami. Analóg MUX-al lehetséges a kapcsolást megoldani? Milyen frekvenciaátvitelűnek kell lenni, hogy romlás nélkül átmenjen a jel?

Köszönöm előre is a válaszokat!

Hát, ez nem egyszerű.
Amatőr szinten, azt mondom, nem is lehetséges.
Un. genlock bemenetű kamerákat lehet külső szinkron forrásból szinkronizálni, aztán lehet kapcsolgatni.
Bővebben: Link

Aztán ha szinkronban vannak, akár képsoron belül kapcsolgathatod. (trükkök) Olyan kapcsoló kell, ami a DC csatolású.

Szia!

Ha van a cuccoknak szinkron bejáratuk, hajtsd onnan őket egy forrásról, ha erre nincs lehetőség, akkor az összes jelet át kell engedned egy úgynevezett TBC-n time base corrector (amiknek szintén szinkronban kell lenniük) és akkor nem fog kotyogni, ez a "késő" kockákat a nem későkhöz úgy rakja oda, hogy egy firm store-ban "megfogja" őket.
Hogy ezt házilag hogyx lehet kivitelezni, azt nem tudom Neked megmondani, csak naponta használok ilyen cuccokat mezeijúzerként.

Szia!

Neked időbázis-korrektor kell.

Bővebben: Link

Persze simibnek kell a kütyü!

Utánnaolvastam ennek a korrektor dolognak.
Szóval akkor ebből a TBC-ből annyi kellene, ahány jelet szinkronizálni szeretnék? Jól értelmeztem?

Végülis akkor késleltetés a lényeg. Ezt nem tudnám megoldani sima analóg késleltetővel?
Például ezzel? Bővebben: Link

Van egy központi időalap. Ehhez korrigálja fázisban a beadott videojeleket automatikusan a korrektor. Enree biztosan többet tud erről.

Akkor jól értem, hogy egy kompozit jelen belül is lehetnek csúszások? QAM fázisai csúsznak el?

(Ezek a TBC-k valójában ezeket a csúszásokat javítják ki?)

Ja? És nem tudtok valamilyen részletes anyagot ezekről a video jelekről, ami az elméletét is tartalmazza, akár magasabb szintű matematikai leírásokkal is?

Közben találtam valamit.

Bővebben: Link

Ez véletlenül nem lenne tökéletes számomra?

Nem kapcsoljak 'hirtelen" hanem , atszovik a ket felkepet.
De itt talalhato tobb minden,

Itt is magyarazatok

A helyzet tényleg nem egyszerű. Ez komplett módon megoldva nem amatőr feladat. A stúdiokészülékek pedig kb. 10-szer drágábbak a kommersz eszközöknél. Hogy milyen összetett kérdésről van szó, itt van néhány lap a ma már nehezen beszerezhető (antikvár?), és alapműnek számító "Video- és hangrendszerek" (Dr. Ferenczy Pál) könyvből a fekete fehér videojelről. A könyvben van szó az NTSC-ről, a PAL-ról és a SECAM-ról is. (A 11 kép folytatása a további h.sz.-okban!)

Valójában azt kellene tudni milyen videoforrások vannak és hova menne a kapcsolt jel, hogy el lehessen gondolkodni azon, lehet-e egyszerűsíteni a feladaton.

Egyébként én sem értem, hogy a mai szinte "filléres" videodigitalizáló korban miért nem gyártanak olcsó ilyen eszközöket primitív házi stúdiók számára.

A következő 4 kép.

Az utolsó 3 kép:

Nos, ez esetben én kérlek, légy szíves ezekről írjál simib-nek, mert ő epedve várja a választ, és te még pontot is kapsz érte!

Én beraktam egy PC-be 2 digitalizáló panelt (WinFast2000), de csak az egyik működött mindíg!

Én is örülnék, ha tudnék olyan típusról, amelyből több is működik párhuzamosan. Ez esetben a garfikus kártya másodlagos monitor kimenete megoldaná a problémát. Ám nekem pl. nincs pénzem próbálkozni, és páronként vásárolni kártyákat, hogy működik-e?

Hogy minek-ez? Pl. "házi" - azaz háztömbi - TV adáshoz, vagy ha amatőr szinten szeretnénk olcsón megoldani egy "közvetítést" amire sok embert hívtunk meg, de nem mindenki fér oda, hogy lássa a lényeget.

A mostanság elterjedt PC-be való keverőkártyák ún. röpdigitalizálással oldják meg a problémát. A digitalizált videojelek könnyen keverhetőek ezzel a módszerrel.

Köszönöm ezt az anyagot, nagyon sokat segítettél vele.
Kezdem érteni, hogy mivel gyűlhet meg a bajom.
Én azt feltételeztem, hogy a több helyről (pl. kamera, dvd lejátszó, számítógép) érkező jelek teljesen azonos frekvenciájúak, és csak egymáshoz képest vannak elcsúszva. Abba nem gondoltam bele, hogy lehet hogy nem is pontosan azonos a frekvenciájuk, így viszont már a szinkronizálásnak is folyamatosnak kellene lenni és nem lehet úgy megoldani, hogy meghatározom hogy mennyivel térnek el és egy állandó idővel késleltetem valamelyik jelet, hogy szinkronban legyenek.
Jól gondolom? Vagy esetleg van valami infó arról hogy ezek a képfrissítési idők mennyire pontosak egymáshoz viszonyítva?

Egyébként egy szórakozóhelyre kellene ez a dolog. Ott most úgy van megoldva a dolog (nem túl elegánsan), hogy egy pár ezer forintos (manuális) kapcsolós elosztó van betéve. Ezt nem arra tervezték, hogy menet közben kapcsolgassuk és így elég ronda, ha néha-néha átkapcsoljuk a jelet és a plazmatévéken ugrik a kép vagy rosszabb esetben kék képernyő jelenik meg.
Komolyabb keverőt nem akarunk betenni, mert nincs rá ember aki egész este kezelje, így fölösleges lenne.
Ezért kellene valamilyen (kívülről egyszerűbb) megoldás.

Ui: Nézegettem kapcsolásra MUX-okat. MAX4141-ről mi a véleményetek?MAX4141
Esetleg valami más, ami bevált nálatok?

A legpontosabbak a TV adások szinkron jelei, amelyek stúdiókból származnak. Noha ezek egymással nincsenek fázisban, de egymáshoz képest alig moccannak. A kamerák, DVD lejátszók, számítógépek jelei kvarckristály pontosságúak. Itt már könnyen észrevehető a folyamatos csúszás (az egyik kép a másikhoz képest jól észrevehetően vízszintesen mozog). Gyakori azonban ezeknél a nem korrekt videojel, ami a szinkronjelek tájékán is megfigyelhető. Olyan njeleket adnak, amelyek monitoron jól megjeleníthetők.
A videomagnók (VCR) jelei tragikusak. Ott a fej mechanikus mozgásával (forgás) van összefüggésben a szinkronjel helyzete, és gyakran képenként ide-oda több sornyi elcsúszás is megfigyelhető egy készüléken.
Azaz még önmagához képest is nagyon pontatlan!

Vegyél egy DVR készüléket, vagy DVR kártyát egy PC-be. 4-16 bemenetűig sokan vannak, akár több is lehet. Alapból tudják, hogy több kamera képe legyen kint egyszerre, vagy váltja a képeket egymás után.

Üdv
Inhouse

Amennyiben csupán monitorokra kerül az anyag, sok múlik a monitorokon. Régebben a VCR-ek hősi korszakában a monitorok kétféle szinkron érzékenységgel rendelkeztek. Az egyik a lassú követési idejű, amelyek a TV adásokhoz voltak igazítva. Itt gyakori volt a képben megjelenő légköri vagy elektromos zavarból származó hiba, amely megzavarta volna a szinkronleválasztást, és állandó ugrálást eredményezett volna. A lassú követés miatt ez nem történt meg, csupán a képernyőn látszott apró pontoban a zavar. Ezzel azonban a videomagnók jelei lejátszhatatlanok voltak. Erre alkalmazták a gyors reagálású szinkronleválastást. Itt nemigen jelentkeztek zavaró impulzusok, de gyorsan kellett követni a szinkronjel "lötyögését", nehogy hullámos legyen a kép a monitoron.

Az általad kívánt helyre a monitoroknak ez utóbbi üzemmódban kellene működniük, ám nem tudom, hogy a mai korszerű monitorok (TV-k) mivel bírhatók rá erre (talán az AV bemenetről jövő jeleket kezelheti így?).

A kép ugrását a függőleges irányú szinkronitás hibája okozza. Ha a függőleges szinkron rendben lenne (közel ugyanabban az időpillanatban jönne) akkor a vízszintes eltérés csupán egy képnyi időre a kép tetejének begörbülését eredményezné, tehát egy ilyen helyre elvileg elegendő lenne a függőleges szinkront közel egy fáziba hozni. Ám ez se gyerekjáték, főleg ha a források nem rendelkeznek semmiféle ehhez kapcsolódó lehetőséggel.

Én inkább abban gondolkodnék, kísérletezgetnék, hogy a képinformációt valahogyan letiltani arra az időre, amíg be nem áll a függőleges szinkron. Ez is ugrást eredményez, de nem a jól látható képtartalommal, hanem fekete képernyővel. Talán ez jobban eltűrhető.

A kapcsoló IC-s megoldás azért jobb, mert sima mechanikus kapcsolóval még akkor is ugrást produkál az átkapcsolás, ha teljesen szinkronban vannak a jelek, hisz egy rövid(?) időre (ez több képnyi is lehet) teljesen kimaradnak a szinkronjelek. A mai IC-ket sajnos nem ismerem, az említett ránézésre jónak tűnik, talán az ár és a beszerezhetőség lehet kérdéses.

Egyet értek Inhouse-al Vagy tudom ajánlani az ebay-t, én 1 :yes: azaz 1 Euro-ért vásároltam, igaz nem mai, de a maga idejében 1000DM-be (!) kerülő genlock-ot. A típusa nem ugrik be, és nem otthon vagyok, de nem is lényeges, szerintem érdemes keresgélni

Én inkább abban gondolkodnék, kísérletezgetnék, hogy a képinformációt valahogyan letiltani arra az időre, amíg be nem áll a függőleges szinkron. Ez is ugrást eredményez, de nem a jól látható képtartalommal, hanem fekete képernyővel. Talán ez jobban eltűrhető.

Jó ötlet :yes:

Nem tudom van-e valakinek valamilyen ötlete, részkapcsolása stb, az alábbi áthidaló megoldás realizálásához? Lehet, hogy egy PIC is segítene az egyszerűsítésben.

Az előző hozzászólásom alapján továbbgondolkodva az átkapcsolás monitorokon való megjelenítéséhez az lenne a legmegfelelőbb, ha elő tudnánk állítani egy olyan különálló fekete képet, amelynek a képszinkrona folyamatosan áthúz az új forrás képszinkronához. Ekkor az átkapcsolási mechanizmus előbb erre kapcsol, majd a szinkron létrejötte után végül az új forrásra kapcsol. A fekete jelnek elég egy nagyon buta szinkron is, amelyre a monitorok rá tudnak húzni. A sorpárosodással (félképváltás) nem kell törődni, a függőleges szinkronnál sem kellenek a kiegyenlítőjelek és a befűrészelések. Csupán azt kell biztosítani, hogy az áramkör (pl. a PIC) sorkihagyásokkal (pl. képenként 20 sor) aránylag lassan ráhúzzon a függőlegesre.

Az áramkörhöz tehát kellenek a video kapcsoló IC-k, egy szinkronjel leválasztó áramkör, és pl. egy PIC. Utóbbi eleve kezeli az átkapcsolás nyomógombjait, a kapcsoló IC-ket vezérli, és fogadja a leválasztott szinkronjelet, végül Real Time előállítja a hamis szinkronjeleket az áthidaló időre.

Ezzel az átkapcsolás pillanatában a monitorokon fekete kép jelenik meg, a ráhúzás miatt egy kicsit függőleges irányban - kevésbé feltünően - össze is ugrik ez a kép, majd megjelenik az új forrás jele, egy képnyire a tetején kicsit görbén. Esetleg - monitortól függően, rövid időre - tapasztalható némi színprobléma (pl. egy képkockányira fekete fehér kép). Ha ezek az anomáliák a képugrás helyett elfogadhatóak, akkor érdemes belevágni a megvalósításba.

Gondolom ugy kene megvalositani mint az oszciloszkopoknal.Megnyomod a "kepcsere" gombot a szinkron "figyelo" kivarja mikor van a ket jel szinkronba akkor inditja a valtast.Trigger-ek egy komparator es a kapcsolo/mixer. Menyi lehet az ismetlodo kep szinkron egyezes periodus ideje?.Feltetelezve hogy nem olyan stabil a frekvencia .

Gondolom egy szimpla megoldas lehet hogy a tranziens ido alatt mig a szinkron be nem all addig sotet a kepernyo majd kivilagosodik az uj keppel/musorral.( mivel nem TV elo adasrol van szo ahol tobb kamera jelebol allitjak ossze a musort dinamikusabb reszletesebb musor erdekebe) .A feny jelek nivojat kene lehuzni adott idore .ez lehet nagyon rovid ido is ha a szinkron gyorsan beall .

A jelek színes videojelek. Csak a fekete beiktatandó képjel a fekete fehér. Csak kizárólag képszinkron ráhúzásról van szó, buta - kétfélképnélküli - üzemmód. A szines jeleknek a megoldáshoz semmi köze, PIC-cel ilyen sebességeknél még FF jelekre sem nagyon javasolt a sorszinkron. Színesre nagyságrendekkel nagyobb a probléma.

Mi tart vissza? A két hét helyett az egy év. De nekem még két órám sincs erre...

Még iderakok egy skiccet ami a kapcsolás blokkvázlata...

Ma gondolkodtam a dolgon és nekem is valami hasonló jutott az eszembe.

Mi lenne ha azt figyelném hogy mikor van szinkronban a két jel és akkor kapcsolnám át? Láttam én is olyan ic-ket, amik leválasztják a szinkron jeleket, ezt figyelném egy mikrovezérlővel (van itthon, programozása sem jelent gondot) és ez kapcsolná a jelet. Vagy esetleg egy valós idejű késleltetés? Megpróbálnám folyamatosan igazítani a jelet. és ha "úgy érzi" a rendszer hogy szinkron van akkor átkapcsol.

(Videokeverőkben gondolom már digitálisan megy minden.)

Valószínűleg nem igazán érted amit leírtam!
Természetesen lehet fekete rolóban is gondolkodni, amennyiben ez simib-nek megfelel, mert én ezt is el tudom fogadni megoldásnak.

Másrészről: nézd meg a küldött rajzot! (Ugyan ceruzarajz, de nem kínlódom rajzprogramokkal - melyeket amúgy sem használok semmire - félórás pepecseléssel, ha így csak 5 perc).

1. Alaphelyzetben az egyik bemeneti csatorna van kiválasztva, és a kimenetre is ez jut egy másik elektronikus kapcsolón. A kiválasztott jelről egy szokványos szinkronleválasztó fokozatból bekerül a PIC-be TTL szinten a képszinkron impulzusa . A PIC v. AVR mikrokontroller a "hamis szinkron" kimenetével mindíg erre próbál ráhúzni úgy hogy csökkenti (v. esetleg növeli) a sorok számát, ám nyugalmi helyzetben nagyjából rajta van, és csak néha korrigál. Noha ez a kimenő jel folyamatosan képződik, nyugalmi helyzetben nem jut a kimenetre, mivel a második kapcsoló nem ezt engedi át.

2. A Kezelőszemély részéről a vezérlőpanelen megnyomott gombra át kellene váltani egy másik csatornára. A mikrokontroller csak a lenyomást érzékeli, és ebből tudja melyik bemenetről van szó. Ám még nem vált át erre! Helyette a kimenetre juttatja a hamis szinkron jelet. Természetesen ez a jel egy szintillesztőn át mint egyfajta videojel jelenik meg a kimeneten. Képtartalom és színjelek nincsenek benne, csak sorszinkron jelek 64us-onként, illetve amikor - az eddigi videojel szerint - képszinkronjel jönne, a 4-5us-os negatív pulzusok helyett kb. 60us széles szinkronjelek (továbbra is 64us-onként). Ezzel a monitor be van csapva, mert jönnek továbbra is a sorszinkronok amire pár tucat sor alatt ráhúz, és csaknem ugyanabban az időpontban amikor kell jön a képszinkron is - tehát nincs ugrás. (Megjegyzendő, hogy a hamis szinkron rákapcsolását javasolt a képszinkron időpillanata utánra időzíteni).

3. Ekkor jön a ráhúzási fázis. A mikrokontroller átkapcsol a kívánt bemenetre, ám az nem jut ki, mivel a kimeneten a hamis szinkron van. De a szinkronleválasztó ekkor már az újabb csatorna jelét fogadja, és a mikrokontroller megkezdi az erre való ráhúzást. A kb. 312 sor helyett most kevesebbet ad, pl. csak 280-at, tehát ennyi soronként jönnek a képszinkront biztosító széles pulzusok. Ezt mindaddig csinálja, amíg a bejövő jel képszinkronja "utól nem éri" a hamis képszinkront. Ha megtörtént a ráhúzás, akkor a mikrokontroller visszaáll a 312 soros üzemmódra, és csak újabb elcsúszás észlelése esetén korrigál 1-1 sor beszúrásával vagy kihagyásával (ez azért aránylag gyakori, mivel 2*312 sor nem egyenlő 625 sorral) .

4. Végül, mivel most már a hamis szinkron kimenet képenkénti szinten fázisban van az új bemenő jellel, az elektronikus kapcsolót át lehet váltani a kimeneten, és a monitorra ez a jel jut. A sorirányú szinkronra állás ismét a monitor feladata, illetve ha ez megvan akkor a PAL burst felismerése és a színjelekre szinkronizálás is hamar megtörténik általa. Ismét nyugalomban vagyunk, bár a mikrokontroller továbbra is igyekszik a hamis szinkron kimenetet fázisban tartani.

Én megértem, hogy azoknak akik nem használnak mikrokontrollert, nehéz megérteni miként valósulnak meg bizonyos bonyolultnak tűnő dolgok. De ez a mikrokontroller - pontosabban a programozás - csodája, bár az ehhez való program megírása azért nem egy pár órás sétagalopp, hanem meglehetős gyakorlatot kíván.

Még csak annyi kiegészítés, hogy egy gyorsabb mikrokontrolerrel, és a leválasztott sorszinkront is figyelve össze lehet hozni akár félképváltásosan is ezt az átkapcsolót, sőt a sorszinkront is közel egymáshoz lehet igazítani. Maga a kapcsolás alig bővül, ám a programozási feladat kb. a duplájára nő.