A C9 elkóra gondolsz? Mert azon 35V feszültség mérhető.

Megmértem: megvan a referenciafeszültség(nálam 6,3V), az R18 ellenálláson is ez mérhető, de a C16 kondin sem mérhető 30V, csak 29, de ez is csak akkor, ha teljesen letekerem a P3 potit. Innentől pedig már minden borul...

Az smd lm324 tűrőképessége(áram) más?

Proli007 által elhangzottakhoz annyit tennék hozzá hogy ez mind akkor igaz hogyha a szabályozó fokozat működését hibátlannak tekintjük és a bemeneti feszültség is elegendő. Ezért kérdeztem én tőled első körben, hogy mekkora a feszültség a puffer elkón. De a 35V rendben van.

R18, P3, P5 és P4 értékeit kellene szerintem most ellenőrizni. Illetve a P3 végállásban van?

Bocsi, az előbb nem olvastam el részletesen a hozzászólásodat, úgyhogy most pontosítanék. A 4,8-as arány nekem sehogyan sem akar kijönni, mert nálam a P4 és P5 összege maximum 9Kohm (hogy hogyan azt nemtom), a P3 és R18 összege meg minimum 2,4 Kohm. Elméletileg nem raktam be rossz alkatrészeket. Valamit elforraszthattam..... majd megnézem...

P3 végállásban van, így jön ki az a bizonyos 29,2V.

Hello!
Ha P3 nullán van, akkor hogy lehet R18 2,4kohm? Annak 2,2kohm-nak kellene lenni. Tegyél az R18 helyére 1kohm-ot, és már be is állíthatod a feszültséget.
üdv! proli007

Az R18-at kicseréltem 1Kohm-ra, így most be lehet állítani a tápot. Köszönöm a segítséget.

Hello!
Nagyon szívesen. De nem az a lényeg, hogy , hanem ha megértetted a működés logikáját és számításmenetét!
üdv! proli007

Elkészült a 24V/5A-os labortápom egy pc táp házba van belezsúfolva így elfér a ládikámban is ha úgy adódik,hogy cipelni kell valahová!

Kicsit - gondolom - kezdő kérdés

Hogy tudom meg egy trafóról a (Kb.) teljesítményét ,ha nincs ráírva ?

Köszönöm !

Üdv!
A vasmag keresztmetszetéből esetleg...

Köszi !

Elég burkolt

Esetleg valami méréssel ?

2000-et elosztod a primer tekercs ellenálásával akkor kb. megkapod a trafó teljesítményét. Én így tudom.

E táblázat alapján, ha megtudod mérni a keresztmetszetet meg tudod állapítani.
Sok sikert!

Köszi !

Ha valami pár Ohm /nagy Watt -os ellenállaton keresztül Ampert mérek ,az nem jó ?

Sziasztok !

Kérdés :

Va 2db egyforma (képek) trafóm......

Három leágazása van (3x2 forrpont)
36,5V
10,3V
11,5V

Namármost ,jó ez a köv. táphoz ,vagy keressek másmilyet ?
Mert - ahogy tudom - a váltóáram x 1,41 lesz egyenirányítás + puffer után ......

A 36,5 V -on - 220V égőn keresztül 12A -t mértem .....
Köszi !

Akkor rossz a labortápod mert nekem is meg van építve ez a kapcsolás és még soha nem csinált olyat,hogy nem indul be! Szerintem egy nagyon jó kis táp szinte teljesen tönkretehetetlen ha arra használod mire kell! Egy baj van vele csak 24V-ig megy! Tényleg valaki nem tudja a feszt nem lehetne emelni ezen a kapcsoláson?

Építd meg EZT ha van kedved ez jó a trafóhoz! ( kapcsolásokban a sima labortápra gondoltam csak a link nem mutat mindjárt oda)

Úgy látom, nem egy mai hozzászólásra válaszoltál
A kimeneti feszültség értékét az R8,R14 feszültségosztó ellenállások változtatásával tudod növelni kis mértékben. Ez nagyban függ a műveleti erősítő tápfeszültségétől. A Z2 27voltos zenerdióda 30voltosra cserélése és az R7 ellenállás értékét is növelni kell kb 820ohm -osra mivel az eredeti kapcsolásban is túl nagy áram folyik keresztül a zener-en. Ezekkel a változtatásokkal is max 26-27volt körülire növelhető a maximális kimeneti feszültség.

Ja rájöttem Elnéztem az oldalt slogan akar ilyet építeni de igen magas a fesz a rendelkezésre álló trafón Szerintem elbírna magasabb feszt is csak nagyon melegedne persze kéne azért ellenállatot cserélni a zenernél mert több mint 40 v lenne a pufferelt fesz és az r6-ot is kéne változtatni! Itt nem lenne cél a kimenő fesz emelése csak a bemenő lenne nagyobb! Persze fűtene rendesen de szerinted kivitelezhető ha ragaszkodik ehhez a táphoz?

A ragaszkodás túlzás ,de a fele már kész van ,már csak a másik felét kéne megépítani.
Meg aztán sok jót olvastam róla ,csak hát ilyen trafóim vannak.....

Szóval elbírja a 36,5 + puffert ?

Úgy talán bírnia kellene, ha az R7 értékét 2,2kohm -osra, az R6 értékét pedig 52Kohm -osra cseréled.

Köszi ,talán kipróbálom ,talán tényleg veszek egy gyári tápot .....

Más : van nekem egy ilyenem ,nem tudom hogy kéne bekötni ,egy fénymásolóban volt ,tuti működik ,valami a lapadagolójával volt és szétbontottam .....
Nem értek a kapcsoló üzemű tápokhoz - sem - de szerintem az lehet.

Kidobni sajnálom , a helyet viszont foglalja a sok sok hobbim közt

Ha valakit érdekel, ad érte valami - számára unalmas - értelmes dolgot ,viheti.

Ha kell csinálok még fotót !

Köszi

Hány VA-es (valaki mondja meg légyszi,hogy lehet VA-ből Watt ot számítani ) toroid kell nekem ,ha a labortápomat 3-4 A -re szeretném építeni ?


Köszi

A VA kb. megfelel a W-nak, de nem ugyanaz. Azt nem tudom megmondani, hogy mi a lényege ennek az eltérésnek.
A kérdésed hiányos: a méretezéshez kell az is, hogy mekkora feszültséget fog tudni a tápod.
Mondjuk ha 30 V 4 A lesz, akkor az 120 W. Ez a kivehető teljesítmény lesz a kiindulási alap.
Ehhez hozzá kell számolni egy csomó mindent (pl. mindjárt az egyenirányító diódákon esik egy kis feszültség, ugyanígy a többi diódán, tranzisztoron, stb., de szerintem elég, ha a nagyáramú vonalon összeszámolgatja az ember egy kis ráhagyással). Az, hogy mi jön ki a végén, függ a táp típusától, az alkatrészektől, stb. Ebben megint nem tudok segíteni.
A trafót úgy illik méretezni, hogy a névleges áram legfeljebb 75%-a körül álljon meg a dolog. Annál jobban ne legyen leterhelve szélsőséges esetben sem. Felfelé lehet a számolgatásban tévedni, abból nem lesz baj, de lefelé nem érdemes.
Szerk.: Ha a fenti (30V/4A) tápot építeném és magamtól kellene méreteznem, akkor legalább 200 VA-es transzformátort választanék.

Üdvözlök mindenkit a fórumban. Kicsit kezdő vagyok még! A helyzet az, hogy építeni szeretnék egy labor tápegységet, persze amennyire lehet minél kevesebből. Ami az elképzelésem, hogy rövidzár védett legyen, áram, és feszültség szabályozós, 0- minél nagyobb voltot és ampert tudjon, ha lehet digitális kijelzős. Amit már említettem, nincs rá túl sok anyagi forrásom. Már régebben szert tettem két egyforma trafóra, viszont fogalmam sincsen, hogy hány ampert bírna el (nem tudom, hogy kell trafónál számolni), a feszültségeket természetesen lemértem, meglehetősen sok kivezetése van: 7.4 V; 15 V; 27 V; 92 V; szimmetrikus középen Csapolt 10-10V. Tehát ha ehhez valaki tud egy jó labortáp kapcsolást, akkor kérem az ötleteket. Előre köszönöm!

Tisztán rezisztív típusú terheléseknél a kettő értéke megegyezik.

Labortáp építésénél szinte alapkövetelmény szokott lenni a szimmetrikus kimeneti feszültség megléte. Gondolom, neked sem ártana. Ahogyan a képekből látom, szimmetrikus elrendezésben kizárólag a 2 x 10V-os rész található meg, az viszont elég kevés szokott lenni érdemi munkára, illetve táplálásokra. 25-30V szokott lenni az a határ, amivel labortápegységet érdemes összehozni. És ezen felül 2-3 A, ami szabályozható ugyanúgy, mint a feszültség, kicsi lépésekben.

A további, látható szekunderek nem csak, hogy nem szimmetrikusak, de ahogy nézem, nem is túl vastagok.

Én speciel azt mondom, hogy ebből a 2 egyforma transzformátorból nem lenne igazán érdemes labortápegységet építeni.

Természetesen, másoknak lehet más a véleményük!