Szia!
Én csak javasolni tudom.Megépítettem duplán és minden gond nélkül indult. Mint laikus én jónak tartom.

Saját NYÁKtervet csináltál hozzá?
Igen énis duplán epíteném meg!

Nem. Én csak után építő voltam. Itt fent van a PCB vasalható variációja is.Érdemes megcsinálni.

Szia!

Alkotó fórumtárs készített hozzá terveket többfélét is. Keress rá. Javaslom azokat használni.

Hát ha megtalálom a hozzá illőt akkor inkáb énis csak utánépítenék! De most kicsit jojozik a szemem ettől a majd 200 oldaltól! Ha esetleg valakinek kéznél van, azt megköszönném!

Meg egy kérdés, Ránézésre ez a 2N3055 vagy pedig ez a 2N3055 tűnik eredetinek? vagy mit kell figyelni?

Ez az egyik .

Nekem ez van megcsinálva.

A második link semmiképp nem tűnik eredetinek, mondjuk az alját is látni kéne...
De a másik sem bizalomgerjesztő.

Mellékelek egy hamis példány belsejét mutató képet (én is bontottam szét hamisat, ugyanilyen volt belül, kívül matt tetejű kupakkal, mint a te linkjeiden. Szerinted egy ilyen elbír 10 Ampert?)

A második képen bal szélen egy régi, de eredeti 3055 látható. Talán azok a bevezetések el is bírják a 10 Ampert. A többi nem (a jobb szélső nem 3055-ös)

Keresőbe a topic száma után írd be: user:alkotó
Keresés módja: Fájlmellékletben

Jobbról a második az kifejezetten tetszik nekem. A lapka mérete vagy a negyede a baloldalinak (szuperül disszipálhatott), és ha én bontottam volna szét, addig nem nyugodtam volna amíg az egyik bevezetőszálat meg nem néztem volna labortápról, hogy mekkora áramon kezd el világítani.

Ez tetszik nekem is!
Köszönöm!

Na ez az... netről elég lutri igy rendelni!
Lehet hogy nem marad más mint hogy Magyarba megvetetni biztonságos forrásból aztán kiküldetni!
Köszönöm!

A hianyzo tervek. Melyet Alkoto ezen tervehez keszitett.

Írd be a következőt: Fórum - Keresendő kifejezés - 2.7.4 - "ENTER"
Ha esetleg erre gondolsz - csak akarni kell, és használni az adott lehetőségeket, de nem biztos hogy eredményes ...
Google kereső: "2.7.4 labortápegység" - képek ... hm megint mennyi adat ...
Bővebben: Link

Élesztéskor történt, a következő képpen: Kimenő fesz mérés terhelés nélkül,( fesz. generátor üzemmód) jó volt szépen lehetett szabályozni. Kimenő áram mérése (áramgenerátor üzemmód) Ganzuniv 1 6A-es méréshatár kimenő kapcsokra. Kimenő fesz finomszabályzó 1/3-ra feltekerve, majd az áram finomszabályzó poti finoman tekerve. 1A-ig szépen kitér a mutató a potinak megfelelően majd végkitérés, nem lehet szabályozni semmit, kikapcs. Az egyik 2N3055 C-E rövidzár oda-vissza mérve, csere. Második nekifutásra kb. 2A környékén ugyanez, 2N csere szintén C-E rövidzár. Most a harmadik tranyó van benn eddig jó 2,5A-ig mérve. A 2N3055-ökről tudni kell, hogy hamisítványok ST gyártmány kívül matt kupakkal. A tranzisztorok éppen csak kézmelegek voltak a hűtőbordán. A borda 25x10x5 cm, melyen a 2db 3055 foglal helyet.

Az biztos, hogy ezek után egy 5-6 ampert is tudó tápról és max 3 voltról az összes ilyent letesztelném, belehal-e a 4 amperbe..- természetesen ezt a 12 wattot is eldisszipállni tudó bordán. Ami nem bírja, kuka. Mégse 30 volton tegyenek tönkre valamit.

Simán, rövidzárban, csak a Ganzuniv volt a kimeneten? Nem semmi! Oda egy nagyobb teljesítményű ellenállás kellene, és azon mérni az áramot. Gondolj bele, annak a műszernek az ellenállása egy ohm alatt van, Te meg arra akartad a maximális kimenőáramot "ráadni". Ha mondjuk 33V a nyers bemenőfeszültséged akkor az 100W körüli disszipációt jelent az áteresztő tranyókon. Ez nagyon nagy kihívás! Így biztos, hogy minden méréskor ugyanez fog lejátszódni! Kell az a nagyobb teljesítményű ellenállás, esetleg 24V-os izzó.

Már miért kellene? Bármikor rövidre zárom neked a fetes tápomat simán a műszerrel vagy akár anélkül közvetlenül, annak ellenére is hogy ilyenkor nálam is 100-110W disszipáció van 1-1 feten.
Az hogy a 150Ft-os 3055-tel ez nem megy az pedig természetes.
Ha éppen élesztesz valamit és abban hirtelen zárlat lesz akkor hogyan kötöd be oda az izzót? Sehogy. Vagy minden ilyen alkalommal javítod utána a labortápot is? Az ilyen az nem labortáp hanem vicc. A labortáp az olyan, hogy ezt is elviseli, mert el kell hogy viselje, hiszen a zárlat is üzemi állapot! Ha nem viseli el akkor újra kell tervezni, méretezni, stb, stb.

Szerintem valamit félreértettél. Én pont az említett tápról és a 2N3055 miatt írtam ezt. Ha valami vékonyabb lemezen van , vagy a hőátadása sem az igazi az a több másodpercig/percig tartó mérés esetén azoknak a 2N-eknek kellett volna eldisszipálni az említett teljesítményt. Én azt akartam csak ezzel "mondani", hogy túl nagy kihívás volt még a normális példányoknak is . Rövidzár pedig csak ritkán, és rövid időre szokott kialakulni használat közben egy labortápon, legalább is nálam! Nagyobb teljesítményű ellenállást vagy égőt meg csak a bemérés idejére ajánlottam.
Az, hogy a Te tápod ezt kibírja, nem is vitatom, ahogy olvasom a hozzászólásaidat és a cikkedet, nem az első tápodnál tartsz.

Igaza van Ge Lee-nek azt a rövidzárt ezt úgy is el kellene hogy viselje egy labortáp ha már arról beszélünk ha csak simán össze zárjuk a kimenetet. Én megépítettem Proli féle fetes tápot az is simán tudja ezt Alkotó 2.7.4 az is tudja de én is bele futottam egyszer hamis 2N3055-ökbe ezekkel tényleg nem tudta de kicseréltem BD249-ekre azokkal megy a dolog! Meg a Ge Lee féle 723-as tápot is megépítettem az is tudja ezt persze abba is BD-ket tettem!

Üdv!

Az Alkotó féle 50V 5A labortápba milyen tranyót érdemes tenni?
A 2n3055 kilőve, mert 65V dc megy bele, a 2N3773-ból már két garnitúrát vettem, (olcsót és drágát)
de mind sz*r kínai hamisítvány, Ilyen szemetet meg nem szeretnék belerakni.
Esetleg van valami olcsó, és erre a célra megfelelő TO3 tokozású tranzisztor, amit könnyen be lehet szerezni?

Szerintem amit én vettem a hq -ban azok is kinaiak és sok éve nyüstölöm őket eddig nem volt gond velük 2N3773 Bővebben: Link

60 volt 5 Amper és birja 65 Volt a nyers feszültség a bemeneten , úgy szoktam tesztelni hogy 5 Volt -ra letekerve 5 A -ra állitva 1 Ohm -os ellenállás és hagy fűtsön , Egy órát is kibir simán !

Köszi a választ!
Azt megkérdezhetem hogy ez melyik árkategóriába tartozó tranyót? (van 200 és 1200Ft ért is) A márkáját azt nem tudod véletlenül?

Visszakeresve a rendelést :
2N3773-ST (SI-N 140/160V 16A 150W 0.2MHz) 8 db 596.69 Ft 4 773.52 Ft 6 062.37 Ft

Kb 5 éve volt !

Köszi a választ!

Van ami jó, ez az MJ15003 de az nem olcsó. Nagyon sokat számít a hűtési elrendezés is, ami ennél a nyáktervnél nem éppen sikeredett jól. CIROKL képén látszik is a probléma, az alu szögidom keresztmetszete nagyon kicsi, azon képtelenség nagy hőmennyiséget elvezetni. A jó megoldás az ha a tranzisztorok közvetlenül a hűtőtönkre vannak csavarozva, tettem is fel ilyen képet ha visszalapozol. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Pontos méréseket nem végeztem mert nem könnyű a tranzisztorok aktuális hőmérséklete miatt, de egy ilyen kivitelű tápegység esetén az aktuális disszipációt tekintve sacc/kb. 60%-kkal jobban igénybe lehet venni a félvezetőket ha közvetlenül a hűtőtönkre vannak szerelve mintha csak egy ilyen aluidomon keresztül.
Az analóg áteresztős tápjaim simán el tudnak disszipálni akár 100W/félvezető veszteségi teljesítményt is, próbáld meg ezt azzal az elrendezéssel...

A fàtól az erdőt nem làtod , vagy esteleg rossz a szemed ?

Jó lenne ha nem csak vaktàban vagdalózol olyanokkal amit simàn csak benézel .
Itt ebben az esteben okosabb lett.volna.csendben hallgatsz!

Semmi baj nincs a szememmel. A tranyóid közvetlenül a hűtőtönkre vannak csavarozva? Nem. Nem baj az ha nem értesz valamit, kérdezni kell nem pedig kötözködni...

Érti mindenki, de arra a felületre esztétikusan felrakni a TO3-as tokot nehéz, elmagyarázta a terheléspróbát és régóta műkődik. Egyèbbiránt a Fischer legnagyobb és legdrágább ágasbogas TO3-at hűtőtornyában is kilógó fülekre ültetik a tranyókat oszt mégse vergődtem nekik hogy rossz. Megvettem, használom, működik évtizedek óta.

Nekem gyáriban is van hasonló megoldású borda, valószínűleg sokkal kisebb teljesítményre, de az alu lap sincs 2mm-nél vastagabb.

Nem teljesen értem, mit kellene látni. Amit én látok: L idom egyik szárára vannak a tranzisztorok szerelve, a másik szára pedig a hűtőbordához csatlakozik. Így a hő egy hosszú utat jár be, a két szár találkozásakor pedig beszűkül a keresztmetszet a lap vastagsága*szélességére, amin az összes eldisszipálandó hőnak át kell préselődnie. Ezt én sem tartom olyan hatékonynak, mint a hűtőtömbös megoldás, vagy a bordára közvetlen szerelt tranzisztoros verzió. Vagy én sem veszek észre valamit?