Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Leválasztótrafó (házilag)
Sziasztok itthon szeretnék E I magos trafóból leválasztótrafót csinálni ez megoldható?
előre is köszi! üdv
Természetesen. Akár toroid , akár EI lehet. De ha van 2 db. mondjuk 230/30V - os trafód szembe is kötheted.
én E I magos trafóval szeretném és mi alapján számolható a teljesítmánye?
ha pl 1KW ost lehetne csinálni az azt jelenti hogy 1 KW-ost eszik? 
A tafó csak annyit "eszik" üresjárásban amennyi a veszteségeire elmegy. Egy 1KW-os trafónál ez üresjárásban szinte semmi a névleges teljesítményhez képest. Vagyis annyit "eszik" amekkora terhelés ráakasztottál.
A Vasmagkeresztmetszet és a huzalkeresztmetszet segítségével kiszámolható a teljesítmény, ha a vas adatai ismertek. Mit akarsz járatni róla, hogy 1KW-os kell??
hát az egész műhelyet szeretném rákötni ha írok vasmagkeresztmetszetet akkor az adja hogy max hány W-os lehet?
Kellenek a vas paraméterei is.
A google be írd be , hogy : trafóméretezés Csodákra képes a technika 
akkor ezt sima trafóként kell számolni csak a primer is és a szekunder is ugyan annyi?
és én honnan tudjam hogy hány A-ra mértetezzem? 
A veszteségek miatt a szekunder pár menettel több szokott lenni és érdemes a szekundert középleágazásosra csinálni, így a 110V-os gépek sem jelentenek akadályt.
Hát ebből az egy adatból nem tudom megmondani.
Van itten egy kis trafóméretező progi, remélem segít
Felhívom a figyelmedet,hogy elválasztó transzformátor csak egyetlen fogyasztókészüléket táplálhat. (MSZ172/1 7.3)
És ez nem a szabályok vakon,észnélküli tisztelete,hanem nagyon is logikus. Ha az egész műhelyedet rákötöd,akkor a "fázis" az megszűnik ugyan,de két készülék egymáshoz képest még 230V-os potenciálkülönbséget produkálhat-kedvezőtlen esetben. Tudom,hogy ez százalékos valószínűségben csekély lehet,de halálos áramütés esetén az elhalálozás 100%-os. 
A belső (az E betűnek a középső ága) vasmagkeresztmetszetet kell négyzetre elmelni és az lesz a trafó primer teljesítménye, a szekunderé a veszteség és a hatásfok miatt, pedig a négyzet és 1,18 hányadosa!
A te esetetben 16^2=256 (VA), a szekunder pedig 256/1,18~216 (VA) Peti
és amit az előzőoldalon írt sturbi az a 180W elég vmire?
vagy arról csak javítgatni lehet? ti milyen teljesítményűt ajánlotok? köszi 
Szerintem 500-800VA elegendő a legtöbb javításhoz, kapcsolóüzemű táphoz.....stb.
Nézd meg miket akarsz javítani , készíteni és ahhoz válassz egy 25%-kal nagyobbat.
hát az az igazság h fogalmam sincs majd ami jön
 
Siasztok...
Miért kell készíteni biztonsági leválasztó trafót amikor készen is meg lehet szerezni (néha elég olcsón)! S ami a lényeg  , h. ha házilag készíted el a tekercselést és a leg-gondosabban tekercselitek meg, attól még az nem lessz (hivatalosan) biztonsági transzformátor! :felkialtas: CSAK BEVIZSGÁLT ÉS ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ KÉSZÜLÉK - SZERELVÉNY KAPHATJA AZT MEG... ! Szóval érdemes bevizsgáltatni, vagy legkevesebb egy nagyfeszültségű szigetelésipróbát elvégezni! (Meg meggerezni.) Sok sikeres és biztonságos tekercselést kivánok.
hát az az igazsg hogy tudnék ingyen szerezni csak aki elhozná az olyan hanyagf ember ami másnak kell és tudna hozni nekem 1 páreat a teljesítményét nem toom de ha ingyen van át akkor miért ne?
Sziasztok!
Tudom hogy bő 1 éves hozzászólásra kérdezek rá, de remélem van még itt valaki aki olvassa ezt a topikot. Szóval miért is van az, hogy a hálózati leválasztótrafó szekunderére csak egy készüléket lehet rákötni? Miért jelenhetne meg két készülék háza között a 230V potenciálkülönbség, ha egyszer mind le van földelve? Avagy leválasztó "után" talán már nem szabad földelni? (mármint a készülékházra gondoltam, a leválasztótrafó szekunderének értelemszerűen nem lehet földelni egyik kivezetését sem, ezzel tisztában vagyok)
- Azért, mert ha 2 készüléket kötsz rá akkor azok már egymástól nem lesznek függetlenül táplálva.
- Leválasztótrafó egyik kivezetését sem földeljük. Földelt készüléket is lehet róla üzemeltetni, de a földelést ebben az esetben ne kösd be (nem is működne). Ha bekötöd a földelését, akkor a készülékház megkapja a hálózati földelést, ami a hálózati nulla potenciálján van és máris értelmét vesztette a leválasztótrafó. Leválasztótrafót többnyire készülékek méréséhez, javításához használ az otthoni hobbysta. Ezzel megvédi a saját és mérőműszerei életét különös tekintettel a szkópra. Mivel a legtöbb halandó egy időben egy készüléket javít semmi értelme nem lenne még egy készüléket egy időben csatlakoztatni. Idézet: „azok már egymástól nem lesznek függetlenül táplálva.” Ezt eddig értem, de a legtöbb készüléknek van még egy saját belső (hálózati)trafója, ami már alapból leválasztja a hálózatról, tehát szerintem mégiscsak független lesz egymástól a két készülék. Vagy ha nem, akkor hol a hiba az eszmefuttatásomban? Idézet: „Leválasztótrafó egyik kivezetését sem földeljük” Na igen, ezt eddig is gondoltam, hiszen akkor olyan mintha ott sem lenne a trafó. Idézet: „Földelt készüléket is lehet róla üzemeltetni, de a földelést ebben az esetben ne kösd be (nem is működne).” Oké, eddig még értem. Idézet: „akkor a készülékház megkapja a hálózati földelést, ami a hálózati nulla potenciálján van” Ez csak a nullázott földelésre igaz, nem? Mert itt van egy rendes földelőszonda, és ezáltal semmi köze nincs a hálózati 0-hoz (szerintem). De az is lehet hogy megint félreértettem valamit... Azt mindenesetre értem, hogy ilyenkor fölösleges bekötni a földelést, csak azt nem, hogy miért veszíti értelmét a készülékház földelésekor a leválasztó. Ja és köszi a gyors választ az előző kérdésemre, nem is reméltem hogy élő ember még olvassa ezt a rég elfeledett topikot
Gondolkodtam egy kicsit, és rájöttem, hogy tulajdonképpen a lényegre már válaszoltál; az már világos, hogy csak az épp mérendő/javítandó áramkört érdemes a leválasztóra kötni, hogy védjem pl a szkópot illetve magamat is.
Így a legelső kérdésemnek tulajdonkáppen már nincs túl sok értelme, az is lejött nekem közben. Mostmár csak a legutolsó kérdésemre nem tudom a választ, tehát hogy azon kívül hogy fölösleges földelni a készülékházat, mi baj származhat belőle?
Az a baj származhat, hogy a készülék háza földelt a föld pedig a nullázástól függetlenül a föld vezetőképessége folytán azonos potenciálon van a nullával ha összekötöd ha nem, addig amíg áram nem folyik rajta. Így tulajdonképpen a földelt készülékházak potenciálja megegyezik a hálózat ( leválasztótrafó előtti) nullájával. Méréskor pedig ez okozhat tűzijátékot, hiszen olyan műszerrel mérsz, ami hálózati aljzatba van dugva.
Leválasztó trafót főleg kapcsolóüzemű táppal ellátott készülékek méréséhez használunk. Hagyományos transzformátoros táppal szerelt készülékeknél nem sok jelentősége lenne a használatának.
ha6pc írta:
Felhívom a figyelmedet,hogy elválasztó transzformátor csak egyetlen fogyasztókészüléket táplálhat. (MSZ172/1 7.3) És ez nem a szabályok vakon,észnélküli tisztelete,hanem nagyon is logikus. Én már ott tartok, hogy a szabályok és a szabványok vak tisztelete a legegyszerűbb út. Nem lehet egy-két-tízszeri elolvasással minden összefüggést megérteni annyira, hogy biztonságos kiskaput tudjak találni. Amit így talál az ember, arról előbb-utóbb kiderül, hogy halálbiztos. A elválasztó transzformátor legfontosabb tulajdonsága az elválasztás, azaz a megfeleő szigetelés. Egyet értek az előttem szólókkal: ilyesmit csakis vásárolni!!!!!!
Itt van egy leírás több készülék egyidejű működtetéséről:
Bővebben: Link Mi lehet ebből az igaz? Ha tényleg így működik akkor én is rakok rá 2 aljzatot a trafómra. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
