A balanced általában nem igazán jó rövid túlterhelésre, mivel a passzív balance FET-ek és ellenállások nem bírnak annyit eldisszipálni, ami egyensúlyban tudná tartani. Erre találták ki az enhanced típusokat, de azok nem szoktak balance-al rendelkezni. Persze egy 100A-es balaced is biztosan bírja, az erőből bármit megcsinál, csak esetleges rövidzárlat esetén nem védi meg a cellákat.

A balansz áramkör kizárólag csak akkor működik, ha a cellák 4.20V-nál magasabb feszültségen vannak, és csak addig, amíg le nem meríti a cellát 4.20V-ra (kisebb eltérések lehetnek, plusz tolerancia). Ha ennél alacsonyabb a cellafeszültség, mintha ott sem lenne, nem csinál semmit...
Ez az infó a BMS adatlapján is olvasható.

"rövidzárlat esetén nem védi meg a cellákat." - a cella feszültsége be fog esni 2.5V alá, és lekapcsol a BMS. Ez több párhuzamos tagnál is meg fog történni. Számold ki, ha akarod, számolj 40mOhm-nal, ez egy szuper érték egy cellára, talán túl optimista is. Még ha 4db-ot is kötsz párhuzamosan, lesz 10mOhm-od (plusz kábelek, csatlakozó, BMS). Ezen folyass rövidzárlati áramot, mondjuk 100A-t. Esni fog legalább 1V. 4.0V-os cellából lesz 3.0V-os. Aztán elkezd melegedni (1V*100A az 100W-nyi hő!) majd esni fog a cellafeszültség rohamosan. Rövid idő után lekapcsol a BMS. Persze a rövidzárlati áram értéke csak sacc volt tőlem...
De én még nem láttam olyan 18650 cellát, ami a pl. 20A-es áramot jól viselte volna. Az átlag cella már 3A-es terhelésnél is langyos lesz, mikor a kapacitását mérem (tehát folyamatos a terhelés).

Ebben igazad lehet, ennyire nem számoltam utána. Csak akkor azt nem értem, hogy miért írják sok balanszos BMS adatlapján, hogy nem bírja a túlterhelést, ugyanabból az enhanced meg bírja. Persze lehet, hogy az egész csak kínai félrefordítás.
És igen, a 100A-es így védi a cellákat, végül is az is lekapcsol. De gondolom egy jobb fajta kisebb áramú lekapcsol, mielőtt a cellák meghalnának. Bár azt sem próbáltam még.

Arra lennék kíváncsi, hogy a Ni-MH akkuk teljesítményben hol állnak a Liion-hoz képest? Elég fura nekem, hogy a 3000mA körüli Ni-MH akkukkal simán működött, 7200mA körüli Liion meg kevés lenne?

Gondolom mAh-ra gondoltál.
A MH akksik belső ellenállása nagyon kicsi, bár a NiCd még kisebb tud lenni. A Li-ion lehet kicsi is, nagyobb is. Milyen típus volt a Li-ion, ami nem bírta? Nekem gyanús, hogy ott más gond lehetett. Hogy jött ki a 7200? 3x2400? Akkor bírnia kellett volna legalább annyit, mint a MH, hacsak nem valami nagyon ócska fajta. Szerintem.

Igen, bocsi mAh akart lenni. 2×3600mAh LG INR 18650MJ1 típusú akkukkal. A mérések alapján minden cella többet tud valamivel mint 3600mAh.

Sajnos ezek az újabb, nagy kapacitású akksik gyengébbek, ennek is csak 10A a max kisütési árama. Jobb lett volna a 3x2400, mert azok sokkal jobban bírják. Ez sajnos nem szerszámgéphez való. Nem hiszem, hogy meg lehet jóra csinálni ezzel, bár vannak csodák.

Az rendben van, hogy "csak" 10A-t tud, ezért vannak kettesével párhuzamosan kötve. Elég fura szerintem, hogy egy akkus gép több mint 480W-os, bár normális adatot nem találtam a teljesítményről. Került hozzám egy Bosch gép is, szintén 24V-os, arra rá van írva, ha jól rémlik 210W körül. Nem tudtam összerakni normálisan, de úgy tűnik az szépen megy ezekkel a cellákkal.

Nem ismerem igazából ezeket az LG akksikat, de nekem ez a 10A karcsúnak tűnik. Azt tudom, hogy az én 60A-es akkupakkommal semmilyen gond nincs, de az más kategória. Talán holnap benéz ide valaki, aki nálam tapasztaltabb ebben a témában.

Mondjuk a 480W az a felvett teljesítmény, a gép attól lehet vagy 350. Ez nem elképzelhetetlen. Egyáltalán nem megy, vagy csak nincs nyomatéka?

Ha hirtelen indítom akkor megindul, de még is áll. Ha finoman indítom akkor megy, de terhelni nem próbáltam még.

Most látom, hogy a BMS-ed is elég kicsi, az is leoldhat. A motor hirtelen induláskor nagyon sokat fel tud ám venni, akárcsak nagyon nagy terheléskor. Az a másik gépre írt 210W is a folyamatos terhelést jelentheti, az csúcsban lehet 5-600 is.
Ez így semmiképpen sem lesz jó szerintem. Ha a BMS-t nagyobbra cseréled, az nem nagy összeg, de nagyon hamar ki fognak nyúlni a méregdrága akksik. Vagy az is lehet, hogy az akksiban van védelem, és az nem enged nagyobb áramot, akkor pedig zsákutca. Ha így használod, akkor nem lesz ereje a jó kis gépnek. Szerintem itt mindent kell majd cserélni, de várjuk még meg nálam tapasztaltabbak véleményét.
Még egy kérdés: ugye nem a BMS-re bízod az akkupakk egyenletes töltését? Az ugyanis nem balanszos.

Szerintem én nem is mutattam, hogy milyen BMS-t használtam... Azt egyébként honnan lehet tudni, hogy balanszos vagy sem? A külföldi oldalakon van ahol írják van ahol nem ugyanarra a BMS-re.

Az ilyen, pici alkatrészekből álló BMS-eken, amiken nincs valamilyen microcontroller, a balanszosban cellánként mindig kettessével vannak a kis 6 lábú IC-k, és van minden cellához 1-1 nagyobb ellenállás a fölösleges energia disszipálására. Nagy ellenállás a microcontrolleresen is kell legyen, ha balanszos, de az ritkaság.

Hát akkor az enyém valóban nem olyan. Sebaj, úgyis kell másikat vennem. De nem is értem, miért írják rá, hogy ezzel lehet tölteni is, amikor tulajdonképpen normálisan nem is lehet. Bár gyári akkuval már volt érdekes tapasztalatom. Egy 20V-os akku egyre rövidebb ideig működött, aztán végül már a töltést sem vette. Szétszedtem és egyesével teszteltem a cellákat egy Opus BC3100-zal. Jónak tűnt a végén mindegyik cella. Újra összeraktam, azóta működik rendesen.

Ez most akkor balanszos vagy sem? Az a nagyobb IC lehet mikrokontroller?

6S, és balanszos. 2x6db nagyobb ellenállás a nyák felsőbb szélén.
Azért nézz rá a nyákra amikor megérkezik, mert attól, hogy balanszosként árulják, simán küldenek balansz nélkülit, a vevő úgyse tudja mi az, plusz úgy se veszi észre... Ha meg panaszkodik, adnak pár dolcsit, vagy az egész BMS árát. Nagy veszteségük nem lesz.

Sanszos hogy balanszos, de 40 A töltőáramhoz azok a kis ellenállások nekem kicsit kevésnek tűnnek. Mondjuk a leírásában szerepel valami 41mA "balance current", az nem tudom, mi akar lenni. Szóval ha balanszos, akkor szerintem csak nagyon kis kiegyenlítetlenséget tud kezelni, de mikrokontrolleres vezérléssel nagyon sok mindent meg lehet oldani. Az egyéb paraméterei viszont tök jók, lehet, hogy egész jó lesz.

Az a baj, hogy valamiért 6S-ben nem nagyon láttam választékot, még ez tűnt a legjobbnak.

Miért kellene 40A-rel tölteni? És ha mondjuk 3A-rel töltesz, a töltés végén csökken a töltőáram, és akkor lesz ideje a 40mA-rel balanszálni. De ha lekapcsol a BMS, mert az egyik cella túl akar töltődni (4.35V-nál nagyobb cellafesz), akkor akár a végtelenségig is tud a balanszer dolgozni, de addig biztosan meríti a cellát a maga 40mA-jével, amíg a cella 4.20V-nál nagasabb feszültségű. Tehát a balanszer nem csak a töltés ideje alatt dolgozik.
A másik, hogy a balanszernek semmi mást nem kell kikorrigálnia, mint a cellák önkisüléséből fakadó különbséget. Tényleg semmi mást! Ennek pedig minimálisnak kell lennie, akármilyen, akármennyi cellát is pakol az ember össze. Legelőször legyen minden cella külön, 4.20V-ig feltöltve, utána szabadon lehet ereszteni a pakkot.

A 40A a speckójában van. Csak arra gondoltam, hogy ha rákötsz egy 200Ah-ás pakkot - miért ne tehetnéd - a 40A töltőáram reális. De akkor mit ér a 41mA?

Többet, mint ha nem lenne. De mint írtam, csak a cellák különböző mértékű önkisülését kell korrigálnia. Ahhoz meg bőven elegendő.
Plusz a balanszer mindig az akksin van, nincs időhöz kötve, hogy milyen gyorsan kell a dolgát végeznie. Ha 10 töltési/merítési ciklus alatt balanszálja a cellákat tökéletesre, hát akkor ennyi ideig tartott. De normális esetben nincs az akkucsomagoknál megcsapolás alacsonyabb feszültségeken...

Nézegettem ezt a megoldást. Vajon mi a jobb megoldás? Egy ilyen több pólusú töltő vagy balanszos BMS használata?

Jobb/rosszabb nincs ilyen. A balanceres BMS-es megoldás kevesebb helyet foglal, egyszerűbb, olcsóbb (nem krll a 230V-tal sem foglalkoznod, mert kész adaptert kapsz kevés pénzért). Ez a sok, 230V->5V-os táp csak rendesen bedobozolva használható! Szerezned kell valami könnyen beszerezhető csatlakozót, legalább 4 kivezetéssel a 3S akksihoz (a BMS-es megoldáshoz egy sima dc csatlakozó is elegendő). A külön tápos talán megbízhatóbb, korrektebben tölt, de a BMS-sel se volt még bajom soha. Rengeteg akksiban még balancer sincs, mégis elmegy évekig.
Ha TP4056-ot használsz, akkor több lesz a meleg is, mintha csak egy sima 12.6V-os adaptert használnál, mert az TP4056 miatt magasabb feszültség kell, így 15V-ra lesz szükséged a 12.6V-os akksi töltéséhez, ez pedig kapásból 2.4V többlet.
Nekem is van pont ugyanilyen akksim, házibarkács töltővel, de amióta elkészült, nemigazán használtam...
Ja, plusz infó: ha a BMS tönkremegy és 12.6V-ot használtál töltésre, akkor sokáig nem fogsz semmit észrevenni, idővel elmásznak az cellák egymástól, és hamar fog az akksi lemerülni. Míg ha egy TP4055 megy zárlatba, rákerül az 5V a cellára, amit vagy észreveszel (LED világít?), vagy nem. Mondjuk a TP4056 elég megbízható IC, csak az a baj, hogy 1A áramnál mindig forró lesz.

Hali!
Nem világos a tp4056 esetén a 15V hogyan/hová....
Azonos tápról járatva nem lehet a tp4056-okat sorba kötni,
a tp4056 max bemenő fesze meg 7-8V körül van.
---
Van hasonló a 4056-hoz, a tp5100-as modulok, ezek magasabb bemenő feszt tudnak, és kapcsoló üzeműek, kevésbé melegszenek, a kívánt töltőáram hasonlóan, ellenállással beállítható

A TP4056-ot ne használd 5V fölötti feszültségről, mert qrvára fog melegedni, mivel a fölös feszültséget eldisszipálja. Ha lehet, inkább 4.8V környékén jobb neki. Lehet erősebb töltőáramköröket venni, amik jobbak is lehetnek, igény szerint.
A 15V szerintem nem játszik ebben az esetben.

Ha 3db TP4056-ot használsz, akkor az 5x5V. A TP4056-ok kimenete sorba lesz kötve, tehát a bemenetük is sorba van kötve (a kimenet GND-je a bemenet GND-jével megegyezik). Ebből következik, hogy az 5V-os betáp soros kapcsolásban vannak, tehát 15V-ból lesz végül 12.6V, és TP4056-onként fog esni minimum 0.8V.
Nem egyértelmű a soros kötés, de kimérheted. És én nem egy db 15V-os betápra gondoltam, de látom, visszaolvasva, félreérthető volt a mondat. Mert azzal ténylegesen problémás lenne megoldani a töltést TP4056-ról. De ha nem is nézzük a sorba kötést, egyértelmű, hogy a bemeneten 3x5V van, a kimeneten pedig 3x4.2V, a felesleg pedig eltűnik, mégpedig az IC-ken.

Szerintem butaság lenne a bemeneteket sorba kötni. Amit a kolléga rakott fel képet, azon minden töltőmodulhoz van egy tápegység is. Gondolom ha lett volna olcsón olyan táp ami tud 5V/10A-t akkor csak egyet rakott volna és párhuzamosan köti rá a töltőket. Nem így lenne logikus?

Ezt így nem lehet, mert a töltő modulok nincsenek leválasztva, közös a gnd pontjuk a bemenettel, ezért is nem lehet a bemeneteket sem sorba kötni. Sajnos mindegyikhez külön táp kell, vagy egy olyan transzformátoros táp, aminek van külön szekunder tekercselése minden kimenethez, és mindegyikhez egyenirányító-szűrő. Ennyit nem ér az egész, azért csináltam meg 5 külön kis táppal, darabja Magyarországon csak 440 Ft + szállítás (de lehet, hogy még olcsóbban is beszerezhető, Kínából pedig biztosan olcsóbb).