Azért nem azonnal következik be ez a jelenség...
A balanszer rész ritkán megy tönkre, tehát túltöltés esetén is balanszálva lesznek a cellák, de 21V-tal 5S-t tölteni nem okoz sok gondot. Ami tönkremehet, az a Mosfet, aminek le kellene kapcsolnia a töltést. De ha a cellák feszültsége egyenlő a töltési feszültséggel (5x4.2V=21V), 0mA fog folyni.... A lekapcsolás felesleges.

Sziasztok!

Ezzel a hozzászólással kapcsolatban fordulnék hozzátok.

Jó az úgy ha az akkukat egy 12v-os, 35w-os halogén izzóval merítem tesztelés gyanánt? (ez volt itthon ami sokat fogyaszt)
A frissen feltöltött, majd pár napot pihentetett akkukban 4,0-4,1 voltot mérek.
Így kb 35-40 perc az üzemidő az izzóval. 1,4A folyik át az izzón (ezt mértem).
Illetve még az a kérdésem, mikor rákapcsolom az izzót az akkukra 0,5v-al esik vissza a feszültség, így kell lemeríteni 2,8-2,9v-ra?

Köszönöm!

Kissé idejét múlt megoldás. Ha hosszabb távon akarsz vele foglalkozni vegyél egy opus bt-c3100 töltőt. Ez mindent tud amit csak kell.

Nagyon szépen köszönöm az ajánlást.
Igazából egy Xtar vc8-al töltöm az akkuimat, viszont a teszt folyamat után csak a kivehető kapacitást írja ki a kijelzőre, az akku belső ellenállását nem, csak egy újbóli töltés folyamán.
Rá szeretném írni az akkukra a paramétereket.
Ezért érdekelt volna ez a merítési folyamat, meg ez egy csek is vissza felém hogy hiteles e a kivehető kapacitás.

Én így mérem a 18650-es cellákat:
Merítési áramot 2-3.3A között határozom meg, és 2.5V-ig merítek. Terhelés alatt mérem ezt a lekapcsolási feszültséget. Amint lekapcsolom a terhelést, visszakúszik a cellafeszültség 3.2-3.5V közelébe, cellafüggő.
Az izzón átfolyó áram a merítés alatt csökkenni fog, szóval megnehezíti a kapacitás mérését.
Azt megteheted, hogy a mérés elején feljegyzed az áramot, meg a mérés végén is (2.5V cellafeszültségnél szerintem csak 1A fog folyni), és a két áram középértékével számolhatsz (így kapsz kb. +-5% pontosságot). Az idő meghatározza a kapacitást. Pl. 1.2A középérték és 35perc adna: 35/60*1200= 700mAh-t.
A felettünk ajánlott eszköznél érdemes lenne megnézni, mekkora árammal merít, mert pl. egy 200mA-es merítés nem fog semmi érdemleges értéket adni, ha később pl. egy powerbankban 2A-rel meríted ugyanazt a cellát. Én mindig akkora áram mellett mérem a kapcitást, amivel később terheleni fogom.
Egy 18650-es cellából pedig maximum 5A-t veszek ki rövidebb ideig, vagy 2-3A-t folyamatosan. Többet nem érdemes, a belső ellenállás miatt csak a cella fog károsodni. Inkább párhuzamosan kapcsolok több cellát a nagyobb áramterhelhetőség miatt.
Ha érdekel, nézd meg a műszerem: Bővebben: Link Nem értékesítem már, nem jut rá idő, de a kapcsolási rajz, meg az egész koncepció segítség lehet, ha építeni akarsz egyet.

A fentebb említett BT-C3100-as töltő legfeljebb 1A-el tud kisütni.

A módszered válogatni, összehasonlítani tökéletes. Még a belső ellenállásra is lehet következtetni.

Igen, pont ez a cél a válogatás.
A VC8-asom 300mah-al tud kisütni max, és ez fix.
Akkor a leírtak alapján jól helyesen csinálok mindent.
Belső ellenállásra hogy tudok következtetni? Ezt is csek miatt kérdezem.

Ezzel csinálom a válogatást. Az óra 300Ft-os "vecker".

Ha minden cellád azonos feszültségen van, akkor mindet lemérheted az izzóddal. Ráraksz egy multimétert a cella kivezetésekre (közvetlenül a cellára, jó kontaktussal!), feljegyzed a mért feszültség értéket (pl.4.20V), majd az izzód ráteszed, mint terhelés, és azonnal, ismét leolvasod a feszültség értékét (pl.4.05V). Fontos, hogy vagy tudod, mennyi áram folyik az izzón (azonos feszültségnél azonos äram fog folyni), vagy az áramot is méred.
Belső ellenállás számolható: (4.20V-4.05V)/1.4A= 0.107Ohm, vagyis 107mOhm.
Vagy használhatsz ellenállásokat is, így mérheted a belső ellenállást nagyobb áram mellett is. Fontos, hogy a ténylegesen átfolyó árammal számolj!

Igen, pontosan így csinálom.
Köszönöm!

Méricskéltem kicsit.

Ráraktam a multimétert a cella kivezetéseire 4,07v. Majd miután az izzót rákötöttem kb 0,5 v-al esett vissza a feszültség.
A számítás alapján: (4,07-3,57)/1,4A=0,357Ohm, 357mOhm az akku belső ellenállása?
Ez körűlbelül mindegyik cellára igaz idáig.
Ez nagyon sok szerintem....
Az akku töltő szerint ezeknek a celláknak a belső ellenállása 50-110mOhm között volt.

Ezért köpi ki a notebook.

Ha az áram értéke pontos, a feszültség értékek pontosak és jó helyen mérsz (cella kivezetésén, ha lehet forrasztva vagy pontheggesztve), akkor igen, az értékek jók.
A te műszered nem a DC belső ellenállást méri, hanem az AC-t (inpedancia), kb. 1KHz-el kapcsolgatja a terhelést, és ebből kalkulál. Ezért mér jobb értéket (csak az nem sokra használható...).
Én a 18650-es cellákból a 150mOhm-nál rosszabb cellákkat csak akkor tartom meg, ha tud legalább 2Ah-t, 1A-rel terhelve.

*"impedancia"

Ezek az akku-paraméterek nem túl lineáris dolgok ám, más és más terhelésnél könnyen fogsz más belső ellenállást is mérni... Tehát simán előfordulhat, hogy mondjuk fél A-rel terhelve a cellát, már 100mOhmosnak fogod mérni...

Na igen, erre én is gondoltam már.
Más terhelésnél más lesz az eredmény.

Szia!

Azt esetleg tudod-e, hogy a Litokala LII-500-as töltő hogyan méri a belső ellenállást?

Azért olyan nagy eltérés nem lesz, 1A és 5A között saccra 1%-on belül marad a mért belső ellenállás érték lithium-ion és lithium-polymer celláknál. A NiCd/NiMh/Pb már máshogyan reagál... Az lehetséges, hogy a cella 5A-nál jobban merül, emiatt jobban ejti a feszültségét (főleg, ha a multiról olvassuk le a feszültség értékét), de ha egy műszer végzi a tesztet, ms-os időzítéssel, akkor a két érték egyezni fog. De te is kipróbálhatod!
Sőt, az akku töltési szintje is tudja befolyásolni a belső ellenállás értékét. Ha tele van, rosszabbat mutat, mint ha 75%-on. Sőt, ha meleg, javul az érték!
Én mindig teli akkukat mérek, szobahőmérsékleten, 1C-2C árammal, és a belső ellenállást iránymutatásnak veszem. Tehát 18650 cellánál 50mOhm-ig szuper, lehető legjobb, 100mOhm-ig elég jó, 150mOhm-ig elmegy, 150mOhm felett már problémás. Jó esetben úgyis 3-5db cella megy párhuzamosan.
Lithium-polymernél 5Ah-s cellánál 20mOhm alatt szuper, 50mOhm felett már problémás.

Fogalmam sincs, de őszintén nem tartom sokra!
Nézz a belsejéről képeket (pl. repair kulcsszóval).
2 Mosfet van TO220-as tokkal, ami 1.5W-ot tud maximum disszipálbi, de ez szerintem inkább a dc-dc konverterhez tartozik. 4 cellához 2 FET úgyis kevés lenne. Nem látok semmi alkatrészt, ami nagyobb teljesítményt el tudna disszipálni, szóval a kapacitás mérés is csak kis árammal lehetséges.
A belső ellenállás mérés ilyen rugós érintkezőkkel csak saccográf. Korrekt értéket én is csak akkor kapok, ha a cella fülére forrasztok vastagabb vezetéket. Próbáld ki, hogy ha ugyanazt a cellát egymás után megméred, más értékeket kapsz. Szorítsd oda az egyik érintkezőhöz, a másikhoz, rakj be plusz lemezt, vagy bármit, hogy még szorosabb legyen a kontaktus a cella és a foglalat között, egyre javulni fog az érték. De a legegyszerűbb, ha lemérsz egy cellát, ismered a belső ellenállás értékét, majd berakod a műszerbe, és megnézed, mit ír ki. Mondjuk a két mérési módot összehasonlítani nem nagyon lehet (AC és DC mérés).

Szerintem az üresjárati feszültség és a terhelt közötti deltából nem szabad belső ellenállást számolni, az túl nagy bizonytalansági tényezőt hordoz magában! A korrekt megoldásnak csakis két, különböző, de nagyságrenden belüli terhelés deltájából számított érték lehet az, ami úgy nagyjából legalább ezt a paramétert tükrözi, adott pillanatban...
Legalábbis a nem túl nagyszámú mérések, és közel sem friss akkuk méregetése után erre jutottam anno.

Igaz. A műszerem így mér. Mondjuk kézi mérésnél is megoldható. Én 300mA-rel terhelnék elő, majd 3A-rel, és a két feszültség értéket használnám fel. De az egy terheléses mérés is már sokkal jobb, mint a semmi, vagy a 4 cellás töltő/merítő készülékek nagy része.

Üdv!
Fúrógépbe akarok Ni-Mh után li-ion akkut venni, kérdésem, LG Hg2 vagy Samsung 30Q ?
Köszi!

Ezek közül az LG-nek nagyobb a maximális kisütő árama, én azt választanám. De az sem midegy milyen gép...

Barkács szintű, újabb gépeimben a 12 ill. a 18V-osban is Samsung 20q van.

Ezekhez szerintem jobb a nagyobb terhelhetőségű cella. Az LG nek ha minden igaz 20A, a samunak 15A a max terhelhetősége. Ekkora gépbe valószínüleg bármelyik megfelel. Itt az apróban is árul egy srác LG-t, de az csak 10A-t tud. Kis gépbe az is elég.

Karácsonyra azt kérem, hogy a gyártók specifikálják a "20A-rel terhelhető" cella fogalmát. Merthogy én még ilyet nem láttam! Mennyire esik be a feszültség, hány mp-ig tudja a cella a 20A-t, mennyire károsodik, hány fokos a cella a terhelés előtt, és a terhelés után?
Inkább ne ebből induljunk ki, hogy 15 vagy 20A-es a cella, mvel gyártónként máshogy határozzák meg ezeket az értékeket (vagy saccolják). Fixikailag képtelenség, hogy egy bármilyen (NiCd/NiMh/18650 Lithium-Ion) cella 20A-t 1mp-nál hosszabb ideig leadjon, de utána kell legalább 10perc pihenő, az biztos. Lithium-Polymerben vagy más típusúban már el tudom képzelni a 20A-t, de ilyenkor legalább 5Ah-s kapacitásról, és nagyon pici (pár mOhm) belső ellenállás van jelen, plusz nagy felület, amin el tud a keletkező hő oszlani.

Erre nem tudok mit mondani. Ha jól értelmezem az adatlap szerint tudja a 20A-t folyamatosan.

Kiszámolom akkor, szerencsére meg van adva a belső ellenállás, és nem csak AC-ra. 30mOhm-ot ír DC-re, egy akkisbehajtó terhelése inkább DC, mint AC. Tehát 20A, 30mOhm (maximális érték, de számoljunk a legrosszabb lehetőséggel!), 4.2V cellafeszültség. Cella belső ellenállásán eső feszültség: 30mOhm*20A=0.6V, vagyis 3.6V-on lesz a teljesen feltöltött cella 20A terhelésre. A legjobb viszont most jön, fejlődő hő: 0.6V*20A=12W. Na ezt nem fogja a cella sokáig eltűrni. Ha a cella ténylegesen tudja is a 3Ah-t, és van védelmed, ami 2.8V-nál lekapcsolja a terhelést, akkor a cella csak a 4.2V-3.4V tartományban fog működni (a kapacitás egy részét 20A-nál ki se lehet venni, én csak olyan 60-70%-át saccolom a 3Ah-nak).
Innen pedig kiszámolható, hogy a 3Ah-s cella 20A-rel terhelve, hány percig használható: 70%-kal számolok, 2.1Ah, 20A, kb. 6 perc. A cella pedig rendesen meleg lesz.
Az én tapasztalatom, hogy a lithium alapú akkumulátorok hosszú távon a hőtől mennek tönkre, mindegy, hogy kintről jut be, vagy a cellában fejlődik.

Elon Musk is ezért fejlesztett új cellát, mert a 18650-es cellák hőleadása szörnyű, a belső ellenállás értéke túl magas!

Ha van korrekt adatlap a celláról, akkor inkább a belső ellenállást kellene összehasonlítani, és a kisebb értékűt venni.
Vagy amit én teszek, szinte minden esetben: annyi cellát pakolok párhuzamosan, hogy az akksipakk belső ellenállása megfelelően illeszkedjen a terheléshez, és az akksipakk teljes terhelésen, fél óra múlva se legyen melegebb,
mint picit langyos (szobahőmérsékleten tesztelve)! Ekkor garantálható a hosszú akkumulátor élettartam. Minél nagyobb kapacitás, annál jobb (ez minél több párhuzamos cellát jelentene). És én nem max. terhelhető áramra válogatom a cellákat, hanem belső ellenállásra, és a névleges terhelés mellett mért kapacitásra (sima, pár A-es cellák ezek általában).

Egyébként a gyártó írhatott volna 30A-t is, mivel még akkor is az előírt értékek között marad a cellafeszültség. 30mOhm*30A=0.9V, és 27W hő. És még hozzáteszik, 0.1mp-ig, utána 10perc szünet.

Sziasztok,remélem jó helyre írom a kérdésem : Egy Li-ion akkuval szerelt csavarbehajtó töltőjével akadt egy kis gondom,szeretném életre kelteni. Az akku és a töltő is kint volt a hidegben,fűtetlen garázsban. Amikor felraktam az akksit a töltőre,az pukkant egyet és kialudt mindkét led. Szeretném megmenteni a töltőt,nagyon szeretem ezt a kis gépet,de persze a gari lejárt már.
A behajtó típusa : Parkside PBSA 12 BI,a töltő pedig 12,6V - 1600 mA leadásra képes.
Sajnos biztosíték nincs a panelen,az első oldalról szemre minden rendben van. A forrasztási oldal felől a két bekarikázott smd ellenállás viszont megégett,a pirosnál át is húz az ív most,ha feszültség alá helyezem.
A piros karikás ellenállásra én 102-t sejtek,tehát 1 kOhm.
A kék karikával bajban vagyok,talán 3-as a vége.
Nem tudom,hogy miért felelősek ezek az ellenállások,mennyire kritikus az értékük.
Ha esetleg valakinek lenne hozzá rajza vagy ötlete,azt nagyon megköszönném.
A 8 lábú ic egy LM358,ha ez esetleg segít valamit.

Köszönöm szépen előre is!