Tisztelt Velem fórumozók!
Hódoljunk, és emlékezzünk a Magyar Mechnikai Laboratórium más nevén Mech laboros profi stúdiótechnikai berendezésekre!
Sikerült sok általuk gyárott berendezést látni, használni, lészen az STM 200-as vagy 600-as sorozatú stúdiómagnó, SL stúdió lemezjátszó melyekért, mái napig milliókat képpesek fizetni akik tisztában vannak vele mi az! Fórum célja körülbelül az hogy ha valakinek van ilyen eszköze és baja van vele akkor ezeket használó szűk szakmai réteg össze tudja dugni a fejét, és megoldani a problémát! Alkatrész beszerzés ezekhez elég nehézkes, úgy érve hogy pl komplett modul!
Beszélgessünk kicsit ezekről az eszközökről! Aki hallott vagy használt ilyen eszközöket tudja miről is beszélek!
Üdvözlettel: Sanyikka

Üdv!
Sajnos nem volt alkalmam velük személyesen találkozni de annak idején sokat csodáltam a HIFI magazin oldalain!
A Labor története is érdekes ha jól emlékszem az RT évkönyve közölt egy hosszabb cikket róla.
Aztán már csak egy üres parkoló van a helyén az Andrássyn...
Üdv: ludus

Szerintük hirtelen sok topicit indítottam, írtak hogy lassítsak!
3 fő tpic a célom:
BEAG FIT-IC FIT-ICM keverők,
Mech laboros lemezjátszók,
mech laboros szallagos magnók!
Ezzel a 3 topiccal szerintem rendszerezve lehetne ezekről a berendezésekről beszélni!
Remélem eltudom indítani őket!
Üdv Sanyikka

Tisztelt Ludus!
Ugye mint a mech labor szinte összes terméke az SL102-es lemezjátszó is modulrendszerű!
Én a Debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskolába járok, és tavaly volt szerencsém részt venni a Puskásban évente rendezett Konstrukciós versenyen! A mi pályamunkánkkal párhuzamosan ment nálunk egy ilyen lemezjátszó RIAA korrektorának, és komplett hangútjának rekonstrukciója, és szédületes, életre szóló élmény számomra az új RIAA és végerősítő modulokkal történő zenehallgatás! Későbbiek folyamán tudok képeket is feltölteni róluk! Üdvözlettel: Sanyikka

Elsősorban köszi szépen a segítséged!
Másodszor pedig érdekelne te mennyire vagy benne ezekben a dolgokban??? Milyen eszközt használsz, milyen körülmények között!

Az SL 101 és 102 nagyon túl van misztifikálva. Én nem hallgattam őket, de közeli ismerősnek van több is, és állítása szerint egy NAD 5120 rendes állvánnyal jobb minőséget nyújt mint maga a mechlabor futómű.
Viszont nagyon szép gépek, főleg gyári állványával a 102es és brutál masszív!

Én nad-ot nem hallottam de persze nagyon sok múlik a hangszedőn is! Az ismerősöd is gyűjti vagy csak úgy van neki ?

Szia!
Kíváncsianvárom aképeket! Egyébként én is Debrecenbe jártam szakközépbe (igaz máshová), kicsi a világ!
Üdv:ludus

Sziasztok

Remélem nem ütközik "törvénybe" de a Magyar Rádió kiárusít pár STM magnót és egyebeket Itt lehet megtekinteni. (Ha problémás, hogy ideírtam, kérek egy modit, törölje)

Szia!
Nagyon nem üzleti célú a fórum!
Nem ezért indítottam hogy ez menjen itt! Már bocs! Szakmai fórum NEM ÜZLETI CÉLÚ a fórum!
Ha valaki szeretne venni ilyen jellegű eszközt szerintem talál!
Köszi

Tiszteletem! Ha szeretsz ilyen múzeumokba járni akkor ajánlom figyelmedbe Kisbér községen (Virágos) lévő andezit fogadót. Rengeteg orsósmagnó sok csöves rádió ,szintetizátorok, régi filmfelvevők ,lemezjátszók és még sok más található ott. Sajnos ottjártamkor csak a telefon volt nálam fotózáshoz.

Tisztelt skero!
Köszönöm a többi fórumon erre járó nevében is a felvilágosítást, ha arra járok tuti benézek! De azért azt meg kell hagyni hogy egy Mech laboros Lemezjátszó vagy STM Magnó még nem muzeális!
Még egyszer köszönet az információért, meggyőzőek a képek! Üdvözlettel: Sanyikka

Üdvözletem!
Ezek az eszközök is hasonlóan szenzációsak, a BEAG készülékekhez hasonlóan! Én még így zenét nem hallottam ahogy ezek szólnak, akár SL 102 akár STM!!!
De nem dicsérem hosszasan hiszem vannak itt emberek akik szerint a csúcsnál is van nagyobb csúcs, de azért 1 valamit ne felejtsünk el, ha zenéről beszélünk nem feltétlen csak látni, hallani kellene
MADE IN HUNGARY FOREVER !

Látom elég döglött ez a topic. Pedig jó lenne ha menne.
Én ML magnó és lemezjátszó gyűjtögető vagyok, de néha más dolgaikba is belebotlom.
Ha érdekel látogass el az oldalamra.mechlabor.infostream.hu
Rádióvevők reklámkiadványai pl. /VREV/, és a gyár múltjából fotók, dokumentumok is felkerültek az oldalra. Szép lassan bővítgetem. Rengeteg anyagom van még ami szkennelésre vár.
Ha valami konkrét kérdésed van, vagy hozzá tudsz tenni bármi információt a tartalomhoz, akkor a főoldalon is megtalálod az elérhetőségem. Pl. ha a fotókon felismered magad vagy egy ismerősöd.
Üdv.

Sok sikert és köszönöm
El leszek egy darabig az olvasgatással

Ugye a terényi kollégával maximálisan együttműködtök?

Sziasztok,

Én egy ős ML-es lennék az Alagi ból. Jó hogy létrejött ez a topic, érdeklődéssel várom a fejleményeket.

Sziasztok!

Engem a mechanika érdekelne... Hogyan van megcsinálva az, hogy egy nagy tekercs szalag gyorsan forog és olyan pontosan áll meg és még gyosan is. Nem szakítja el a szalagot, nem csinál hurkot, tehát a két orsó forgása ( nyomatéka ) összhangban van. Ez az ML-ekben mechanikus fékekkel működik, vagy van benne némi elektronika is? DC motorokkal tisztán elektronikusan is el tudom képzelni a fékezést és minden ezzel kapcsolatos dolgot, de ez elég bonyolult. Aszinkron motorokkal meg még bonyolultabb...

A Youtube-on van egy Studer bemutató, ott lehet, hogy nincsenek is ilyen billegő szalagfeszítő karocskák, vagy ha vannak, akkor meg sem mozdulnak, pedig a szalag ide-oda jár... Hogy van ez megvalósítva? Létezik ezek működéséről valamiféle iromány?

http://www.youtube.com/watch?v=-lcYBHA6zLY

Amivel nekem volt dolgom, abban mechanikus fék nem volt.
Elektronika meg mágneses erősítő inkább

A szalag húzást egy "capstain" szinkron motor végezte "dahlander kapcsolás", nagyon sok pólusú kapcsolóval 19/38 cm sebesség között kapcsolhatóan.

A szalagfeszítés vonatkozóan volt mindkét oldalon egy "baba", amin át volt füzve a szalag. Ezek a "babák" forgókondenzátort(!) mozgattak. Nagy frekvenciával volt megtáplálva (talán 600 KHz, nem vagyok már benne teljesen biztos). A végén meg a motorokat mágneses erősítőn keresztül táplálták pár germánium teljesítmány tranzisztoron keresztül...

Mellesleg a hangfrekvenciás fokozatokban is germánium tranyók voltak.

Ezúton is üzenem annak aki kilopta belőle mágneses erősítőt, hogy bár jó nagy és vasmag, trafónak nem jó erősítőhöz! És nőljön köröm a farkadra, jó sok meló volt pótolni...

Köszönöm a gyors válaszod.

A főmotort azt értem, kivéve azt a részét, hogy hogyan oldották meg a kismértékű fordulatszámváltoztatást. Pitch controll? Igaz, ez nem kell nekem, nincs rá szükség.

Szóval, forgókondi. Mindenesetre nagyon ötletes, végül is így csinálnak a babák helyzetéből analóg jelet. Gondolom, a babákat egy rugó tartja alaphelyzetben, ha meg rajta van a szalag, akkor a szalag nyomja a babát, amitől az másik helyzetet foglal el, vagyis a rugó megfeszül. A szalag feszességétől függően foglal el más-más helyzetet a baba, így a forgókondi is. A szabályozás arra megy ki, hogy a babák helyzete nagyjából állandó legyen. Ha ez állandó, akkor a szalag feszessége is állandó. Ha ez így jól működik, akkor mindegy, hogy éppen lejátszás van, vagy gyorstekerés, a szalagfeszesség nagyjából konstans. Jól okoskodok?

A forgókondi helyett valami mást kell kitalálni... és nem lenne baj, ha lineáris is lenne...

Ezt a magamp dolgot azért nem teljesen értem. Gondolom, nem aszinkron motorokat hajt meg, hanem DC motorokat? Ha DC-t, akkor lehet pwm is ( legfeljebb kell egy kicsit szenvedni az RF szűréssel )

Hát, ki kell, hogy ábrándítsalak: egyszerűen elvitték a MÉH-be a magampot... most már nem kell réznek, vagy alunak lennie, jó a vas is... egy a lényeg, jó nehéz legyen ...

Az STM magnókban minden motort gyakorlatilag "frekvencia váltókkal" üzemeltettek. A főmotor fordulatszámát egy PLL áramkörrel tartották fix értéken, és ennek állításával lehetett a szalagsebességet pontosan beállítani, ill ha a szükség úgy hozta, akkor kissé módosítani. A szalagfeszítő babák forgókondenzátora a tekercselő motorok fordulatszámát, és ezzel a nyomatékát szabályozta, igen finoman, és precízen. A forgókondenzátor a meghajtó feszültség frekvenciáját szabályozta.

Jó, a főmotort értem, ez logikus. Kicsit nehéz elképzelnem, hogy azokban az időkben a Ge tranyókból hogy csináltak frekvenciaváltót, de lehetséges. Ha a teljesítménykimenetet egy magamp szolgáltatta, akkor értem...

A forgókondenzátorok a motorok meghajtó feszültség frekvenciáját szabályozták. Gondolom, ezáltal képződött egy hibajel, amit egy magamp erősített fel a motoroknak mgfelelő teljsítményre? A tekercselő motorok egyfázisúak voltak?

Igen, mindegyik motor egyfázisú. A frekvencia váltót azért tettem idézőjelbe, mert akkor még nem így hívták. Egyébként egy normál hangfrekvenciás erősítőnek megfelelő kapcsolás volt, kimenő trafóval. Ne gondolj olyan nagy teljesítményekre, a tekercselő motorok kb 5 W -osak voltak, a főmotor sem volt túl nagy teljesítményű, már nem emlékszem pontosan, de 50 W -nál nem lehetett több. Csak a nagy tömege miatt gondolom volt szükség a nagyobb teljesítményre.
A 70' -es években már bőven léteztek Si tranzisztorok pl. a 2N3055 is, de volt a kezemben PYE gyártmányú 12/220 V -os, 600 W -os inverter például, ami a hatvanas években készülhetett, abban AZ12 tranzisztor volt, ami 25 A csúcsáramot bírt, 150 W disszipációval, igaz a közepén levő 1/4 " -os csavarral lehetett a hűtőbordához rögzíteni.

5 W-os tekercselőmotorok? Hát azt a fél kilós tárcsát a szalaggal fel kellett valahogyan gyorsítani... erre 5 W elég? ( ha csalklassan gyorsul, akkor biztos elég... )
Az 50 W-ot meg inkább sokallom főmotornak, de hát nagyobb teljesítményre biztos egyszerűbb tekercselni millió kiveztéssel, mint vékony drótból, kisebb teljesítményre. Meg akkoriban nem volt annyira lényeges az alacsony fogyasztás.

Tudom, hogy volt már Si tranyó, ezért kicsit csodálkoztam Gafly hozzászólásán, miszerint Ge tranyókat használtak...

A másik, hogy bár nem tudom, de gondolom, a motorok nem 20...50 V-osak voltak. Tehát, közvetlenül frekvenciaváltóról nehéz lehetett őket meghajtani. Persze, ha már volt nagyobb feszültségű tranyó, akkor miért ne? ( Ez a része lenne a legegyszerűbb... kap egy pwm erősítőt és már mehet is... a fékezésnél legfeljebb elfűti egy ellenálláson a visszatáplálandó energiát... )

Nekem van két ilyen tekercselő motorom, 3 W os, igaz a hordozható kivitelben volt.
Az 50 W -ot csak saccoltam, annak sokkal gyorsabban kell szabályozni a nagytömegű főmotort, a nyávogás fékentartása miatt, a feszültség meg kimenő trafónál nem gond.
A Studer magnóban is ott van a szalagfeszítő érzékelő, a szalagvezető görgő mellett, és plusz egy optikai érzékelő is van.
Ha a szalagfeszítés rendesen be van állítva, és elhúzod a nyomógörgőt a hangtengelyről, a szalag akkor is áll. a szabályzás olyan finom, hogy az egyensúlyt kézzel kibillentve lehetett tekerni a szalagot könnyedén, és ha megállítottad, ott is maradt.. Ennek vágáskor van jelentősége, így lehet megkeresni a két hang közti szünetet, ahol vágni lehetett a szalagot, majd másik ugyanilyen módszerrel elvágott részt hozzáragasztani. Az ilyen montírozó magnóknak volt egy harmadok tárcsája is, ahová a kieső szalagot lehetett feltekerni.

Egyébként lehetett benne Ge tranzisztoros erősítő is, annyira nem ismerem a belsejét. Ge tranzisztorokkal is lehet kiszajú, jóminőségű erősítőt készíteni, ráadásul a háromfejes magnókban a lejátszófej különösen nagyimpedanciás, így a leadott feszültsége akár az 1 V -ot is elérheti. Ezt aztán nem igazán kellett erősíteni, még a korrekciók után sem.
Ez a hátránya a kombinált fejeknek, hogy ellentétes követelményeket kell kielégíteniük. A felvevő fejnek kisimpedanciás kell lennie az áramgenerátoros meghajtás miatt, a lejátszó fej minél nagyobb impedanciás, annál nagyobb feszültséget szolgáltat.

" A Studer magnóban is ott van a szalagfeszítő érzékelő, a szalagvezető görgő mellett, és plusz egy optikai érzékelő is van. "

Ezt én is láttam, csak olyan hihetetlennek tűnik a szabályozás pontossága...

Ettől profik ezek a készülékek. Ha nem ilyenek lennének, elég nehéz lenne dolgozni rajtuk. néhány perc alatt megvágni egy riportot.
Egyébként a Dahlanderes sebességváltóval az a baj, hogy csak a szinkron fordulatszámot felezi, a névlegeset nem. Ugyanis a szinkron fordulatszámból, és a felezett szinkron fordulatszámból is le kell vonni a szlipet, ezért a névleges fordulatszám nem lesz pontosan a fele. Ez volt a baja az Erkel magnóknak, mert abban az egyszerűség miatt Dahlander kapcsolást alkalmaztak, így a felvett műsorokat más magnókon nem lehetett lejátszani.

Kedves Fórumozók!
Bár nem mostani a topic, de azért hátha... Tud-e véletlen valaki eladó Mechlabor lemezjátszót? Régóta a szívem vágya és szeretnék szert tenni egyre. Kérem ha valaki tud akkor értesítsen.
Köszönettel: Dávid

Kedves Dávid,

Lehet, hogy nem épp erre a tippre gondoltál, de azért leírom: az ebay-on láttam két gyönyörűséget, egymillió pengő per darab áron...
Igazából még drágább volt néhány kaviccsal.
Norbert

Bővebben: Link

Köszönöm szépen a fáradozásod, de e világi áru lemezjátszóra gondoltam. Egyébként ezeket én is láttam, kicsivel megfizethetőbbre gondoltam. Azért nyitott szemmel járok, hátha.

Köszönettel: Dávid