Úgy néz ki, hogy a szkóp szerint összeállt a technika!
Két szinkron tekercs végeit is fordítva kötöttem be. Most 0-50V -ig tudom állítani a kimeneti feszültséget. Ha nem nyomom a gombot, akkor frankón 0V a kimenet. Szépen be tudtam állítani az általad javasolt megoldással ami a kapcsolási rajzomon látszik. A v3 terven.
Hegeszteni még nem próbáltam. Fojtót mindenképp tegyek a kimenetre? A testkábel (-) elé?
Van ehhez a trafóhoz készült gyári fojtóm a 011-es képen látszik milyen. Valamint van egy ami félbe van szedve. Melyiken használjam?

Fojtót mindenképpen használj, és a tirisztorok után tedd. Elvileg mindegy hogy hol van,de a legtöbb gyártó a "+" oldalra teszi.Hogy melyiket,azt kísérletileg állapítsd meg. Szerintem a félbe szedett fojtó is elég. A szabályzó kártyát úgy állítsd be,hogy a poti letekert állásában a kimeneti feszültség 16-17V környékén legyen.Az lenne a jó,ha a fojtón lenne egy megcsapolás,mert kis áramnál(70-80A) a nagy induktivitású fojtó lengéseket okoz. A kimeneten a + és a - pólusok közé tegyél egy kb.100 ohm 100W-os terhelést,hogy a szabályzó ne menjen soha üresjárásban.

Rátettem a kisebbik fojtót. Igaz a testkábel elé.(-) És hegesztettem!!! Rendesen igaziból!! Frankeinsten lettem. Életre keltettem a szörnyemet!
A terhelésre én is gondoltam, hogy kellene. Egy izzó jó erre? A teljesítmény szabályzót még kispekulálom, hogy tudnám megcsinálni, hogy 16V és a max között szabályozzon.

Gratulálok!
Már csak a finomítgatás van hátra,és a feszültség alsó értékének megemelése. A fesz emelés legegyszerűbben úgy történhet,hogy a poti alsó felére teszel egy soros ellenállást pl. egy 2,7kohmosat,és megnézed a poti teljesen letekert állapotában,hogy mennyi a feszültség.
De ha téged nem zavar az,hogy a min. feszültség 0V,akkor akár hagyhatod így is.

Köszi a segítséget! Nélküled nem biztos, hogy sikerült volna! Jövök neked eggyel!
Nézted ezt? Mit szólsz hozzá?

Ügyes vagy!
Használd egészséggel. A szkópodra vigyázz. Szerezzél be egy leválasztó trafót és arról használd, úgy hogy egy szigetelő alátétre teszed a szkópot. Így nem érhet meglepetés ha hálózati körben mérsz. Én egyet kinyírtam mert lusta voltam átdugni a szigetelt dugaljba.

Hamarosan ki kell lakatolnom a kocsimat műszakira. Majd kiderül milyen a gép. Régebben már említettem, hogy dolgoztam vele, de nagyon kínkeserves volt. Most remélem jobb lesz. Akkor még rendes előtoló vezérlésem sem volt. Egy labortápegység volt az előtoló tápja. Előtte meg egy modellvasúti kis trafó. Na az nagyon gáz volt. Most meg egy hiper-szuper gyári PIC vezérlésű panel.
A szkópra igyekszem vigyázni. Még nem sokszor használtam, de jó, hogy van. Most használtam először mindkét bemenetet egyszerre. A sokféle feszültség és sokféle "földpont" miatt mérés közben volt is néha szikra....
Még egy kérdésem lenne. Az hogy nem egyformák a tirisztorok nem okoz gondot?

Minden szempontból szerencsésebb az azonos típusok alkalmazása,mert ahány típus,annyiféle villamos jellemző.
Egy 3 fázisú egyenirányítóban sokkal jobb,ha azonos paraméterekkel rendelkeznek az egyenirányítást végző elemek. Tehát azt javaslom,próbálj szerezni 3 egyformát.

Ezekkel a rajzokkal még adósa voltam a népnek! Használjátok egészséggel! Ha kell átrajzolom a panelt valami BDxxx tranzisztorosra. Nem tart semeddig.
Ja és a mondata ami elhagyta a számat az első hegesztés után: " Végre feltaláltam valamit a működik!" by: Doki, BTTF

Üdv. Néztem itt GAtesz építését a tirisztorokkal. felmerült egy pár kérdésem. Én egy fázisú gépben gondolkodom. a kérdésem az, hogy melyik a jobb: a primer oldali fokozat kapcsolós megoldás, vagy esetleg tehetek a szekunder oldalra 2 tirisztorból és 2 diódából álló szabályozható Graetz hidat? Illetve miért jobb a primer oldali mágneskapcsolós megoldás, mint a szekunder oldalon mondjuk a tirisztorok gate-jének vezérlését kapcsolgatni?

Ki lehet próbálni az egyfázisú féligvezérelt hidat is, de a gyakorlatban még nem találkoztam vele Co hegesztőben. MMA és TIG gépeknél elterjedt megoldás volt az inverteres gépek előtt. Elképzelhető,hogy jól működik,ha a híd után, a fojtó elé beteszel egy booster diódát,amelyik az áram nullátmeneténél a fojtóban felhalmozódott energiát visszavezeti a hegesztőkörbe. Ez azért fontos,mert a fázishasítós szabályzóknál elég hosszú az az idő,amíg nem folyik áram - ellentétben a hagyományos megoldással,ahol az egyenirányítás után az áramnak csak pillanatnyi a nullaértéke. Azt nem tudom,hogy viselkedik a szabályzó,ha pl. egy nagy kapacitású kondit teszünk a híd után. Egy próbát megérne.
A primer oldali ki-be kapcsolgatás nem a legjobb megoldás -sőt egyáltalán nem jó megoldás, de ez a legolcsóbb. A szekunder vezérelt egyenirányítót ha valamilyen fázishasító IC-vel csinálod, nagyon egyszerűen le tudod állítani,ugyanis talán mindegyik ilyen cél IC-nek van erre alkalmas kivezetése. Ebben az esetben egyedüli probléma a terheletlenül járó,erőteljesen meggerjesztett főtrafó meddőteljesítmény felvétele. De ezt egy megfelelő fázisjavító kondival kompenzálni lehet.

Üdv!

Elkezdtem az elejétől végigolvasni ezt a topic-ot, a feléig eljutottam, néhány dolog kezd kirajzolódni előttem a co-k lelki világát illetően. Azért fordultam hozzátok, mert itt több tapasztalt szakember van transzformátor méretezést illetően. Engem az érdekelne hogy valakinek nincs-e valami konkrét számítási menete, hogyan kell méretezni a hegesztő transzformátorok menetszámait adott vasmagméretekhez. Co-hoz és MMA hegesztéshez is érdekelne. Szeretném magam kiszámolgatni a menetszámokat és megtanulni a menetét a dolognak.

Nekem lenne egy transzformátorom. Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy alkalmas-e CO hegesztőbe. adattábla szerint 1600VA-es, 1 fázisú. Érdekessége, hogy belső oszlopon csak a primer külső csak a szekunder, vagy fordítva? A felső képen pirossal próbáltam megjelölni, hogy ott hézagos a lemezelés, csak minden második lemez van benne, ez mintha korlátozná a teljesítményt, vagy legalább is idegen számomra. Egyébként a szélső oszlopok 6x4,5cm a belső meg 6x9cm, szóval keresztmetszet az lenne...

Ez nem transzformátornak néz ki, hanem transzduktornak. Egyenárammal vezérelt mágneses erősítő. Emiatt elfogadható a hézagos lemezelés, ami trafónál nem szokás.
Használták egyes régi hegesztőkben folyamatos áramszabályzásra, ill. előtolómotorok szabályzásához is.
Trafóként is használható, de nem túl gazdaságos az elrendezés.

Sziasztok!

Elkezdtem olvasgatni ezt a fórumot (már a 16. oldalnál tartok... ), ugyanis hozzám került a képeken látható csoda.

A munkakábele elég rövid (kb 1,5 méter), azt mondták rá, hogy lyukas valahol a tömlője. Na ezt szeretném kicserélni egy értelmesebbre.
És ha már csere, akkor esetleg rátennék egy euro csatis kábelt. Ehhez kérnék némi segítséget, hogy lehetne megoldani ezt? Gondolom kell aljzat, munkakábel, meg mágnesszelep. Hogy kell bekötni pl a szelepet? A pisztolyban van egy kapcsolt szál neki? (Jelenleg egy kontaktus van a pisztolyban, gondolom az előtoló motort kapcsolja.)

Esetleg valahogy fel lehet "turbózni" a gépet? Ezalatt nem nagyobb teljesítményt értem, hanem az egyenletesebb hegesztés lehetőségét (halottam valami kondizásról, stb).

A gép jelenleg áll, palackot már szereztem, reduktort kellene vegyek, és akkor elvileg már lehetne próbálni (ha jó a munkakábel...).

Hegeszteni nem tudok (konkrétan pálcával sem nagyon ), most akarom megtanulni . Igazából 0,8-as 1-es lemezeket akarok hegeszteni (kipufogó, külső nem számít ), szóval nem egy teljesítményigényes dolgot szeretnék.

Tudtok segíteni?

Szerintem nem sok a 48 oldal, olvasd végig,és választ kapsz a kérdésedre. Talán még kapcsolási rajz is lesz valamelyik hozzászólás alatt. A szelep vezérlés az már más dolog. A gépedben az eredeti verzió szerint a munkakábelban megy ki a vezérlő feszültség(azt hiszem 12V, de szinte gépenként más-más)és az előtolás szabályzóra megy. Elég sokféle megoldás ismeretes még azonos típuson belül is,van ahol egy elektronika szabályozza az előtolás sebességét külön trafóról kapva a feszültséget,van olyan is,hogy egy 5 ohmos huzalpoti a szabályzó,és a hegesztőáram a forrás a tolómotor tápellátásához. Akkor jársz legjobban(szerintem) ha átalakítod centrál csatlakozósra,és veszel hozzá egy 2,5m-es 160A-os kábelt. Az előtolás, az alapgép;és a szelep vezérlésére pedig vásárolsz egy erre a célra gyártott kártyát. A vezérlés tápellátására pedig beépítesz egy 230V/24V-os 63VA-es trafót. -Persze,csak akkor, ha egyébként hibátlan a tolómű és az áramforrás maga.

Már majdnem a 30. oldalnál járok.

Igazából nem egy izom gép, sőt mondhatni azt is, hogy gagyi, de ez van, ezzel kell boldogulni. A lehetőségekhez képest szeretném a legjobbat kihozni belőle.

Holnap szétborítom, csinálok pár képet is. Annyi biztos, hogy az előtoló motor full gatyi, de úgy tűnik, hogy egyenletesen tolja. Legalábbis azon a 10 centin, amin kipróbáltam. Természetesen csak a levegőben.

Valami ív szerűség is kialakul, de nem igazán erőltettem, mert nincs rákötve gáz, és eléggé fröcsögött. Csak megnéztem, hogy működik-e.
Remélem használható lesz...

Az előbb elfelejtettem megkérdezni, hogy egy oxigén reduktor használható-e CO-hoz? Ha jól rémlik itt olvastam, hogy csak át kell váltani BAR-ból literbe.
Ennyi lenne?
Esetleg valami tapasztalati érték létezik? (Mert ugye sose csináltam... )

Sokan használnak oxigén reduktort. A gáz mennyiségét tapasztalati úton kell beállítani. Úgy képzeld el,mintha a szádon lassan fújnád ki a levegőt, a gázterelőn kiáramló gáznak valahogy ilyen érzetet kell kelteni benned,amikor a gázterelőt az arcod felé fordítod. Természetesen ilyenkor az előtoló leszorító részét fel kell lazítani,hogy a huzal ne jöjjön.

Értem, tehát akkor az oxigén reduktor is jó lehet nekem.

Ma szétborítottam a gépezetet. Full gagyi, a telefonokban szerintem nagyobb rezgőmotor van, mint ebben az előtoló... A trafó aluhuzalos. Szóval nem egy nagy eresztés, de szeretném használhatóvá tenni.

Nagyjából feltérképeztem a kapcsolását is, de a vezérlőpanel nekem kínai. Van rajta trafó is, de annak az egyik kimenete közvetlenül meg rá van kötve a kimeneti graetz + felére, az meg a pisztolyra ugyebár. A pisztolyban lévő kontakt (aminek az egyik vége szintén a panelba megy) is ezt a feszültséget adja vissza (gondolom ez egyértelmű, de nekem új ).
A kistrafó másik kimenete egy relé tekercsére van kötve, amivel sorban meg egy rakat ellenállás, dióda, valami triakszerűség, tranyó van kötve. Megpróbáltam visszarajzolni, de nem sikerült, feladtam.
Lényeg, hogy nem értem magát az elvet. Miért kell a tulajdonképpeni hegesztőtrafó kimenetét rákötni a vezérlőpanelra? Szinkonizálás miatt?

Mellékelem az általam felrajzolt kapcsolási sémát, a fokozat kapcsolóknál nem biztos, hogy úgy van ahogy a rajzon is, de jelenleg az a része nem fontos.
Inkább a vezérlőpanelnél vannak igencsak sötét foltok.

Itt pedig a vezérlője. Az előbb linkelt kapcsoláson rajta van egy részlete. Ez után elvesztem...

(Bocs a sok képért.)

Ez a gép azért annyira nem bonyolult.... Mivel a segédtrafó ami a kis panelen van 12V(vagy 15V) feszültséget ad le,ezért ezt kivezették a munkakábel áramvezető vezetékére. Egy másik,sokkal vékonyabb vezetéken jön vissza a vezérlőjel a kis panelra,ahol a rajta levő relét kapcsolgatja a pisztolyon levő gomb nyomogatásakor. A kis relé pedig a hegesztőtrafót. A hegesztőtrafó egyenirányított feszültsége vissza van vezetve a kis kártyára,ahol egy félvezető(tirisztor,vagy FET, vagy bipoláris tranyó, bármelyik lehet) segítségével a potiról lehet szabályozni a tolómotor sebességét.Ebből a kis kártyából számtalan verzió létezik,számtalan+1 vezérlés és szabályozástechnikai megoldással. Emiatt aztán nem bocsátkozom találgatásokba,hogy a tiéd vajon melyik lehet. Tehát dióhéjban ennyi a géped működése.

Értem. Egyébként megmértem, a motor 6 és 19V között kap feszültséget amikor működik.
Az üresjárási feszültség a pisztoly végén 40x V.

Lassan eljön az ideje, hogy beszerezzem a szükséges alkatrészeket. Előtolásvezérlőt hol lehetne beszerezni emberi áron?

A helyedben én visszaolvasnék és megkapnám a választ amit már töbször leírtunk.
Kell egy mágneskapcsoló egy kisűtő ellenállás 20 ohm 10-15Watt (értéke változó nekem 36 ohm 50 wattos van benne).
És kell egy kondi 50-60 voltos és minél nagyobb kapacitású nekem 41000 mikrós van benne.
Valamint kell egy kábel csatlakozó ajzat és hozzá mikrokapcsolós kábel.

Lassan a végére érek a fórumnak, kezd világosodni a kép.

Szétszedtem a tolómotor áttételét, természetesen műanyag vacak, cserébe a fogasok tengelyeire rászáradt a kenőzsír, alig bírtam levakarni róluk... Most valahogy más a hangja az egésznek...

Ne aggódj, szinte mindegyik műanyag fogaskerekeket tartalmaz, még a profik is. Nem rövidebb élettartamú mint a fém, és kevésbé zajos. Persze van olyan is,hogy nylonból készül,az tényleg nem hosszú életű. Ha megkened,akkor inkább szintetikus kenőanyagot válassz,mert némelyik műanyag(pl.danamid) az ásványi eredetű kenőanyagtól megduzzad,emiatt aztán szorulni fog.

Üdvözletem Uraim!
Hozzám került egy CO vezérlő kártya,sajnos nem tudom milyen gépé,állítólag a PWM része rakoncátlankodik.Valakinek ismerős e,esetleg egy kapcsolási rajza is akadna? Nem vagyok biztos a tulaj által mondott (vélt) hibában,nem látszik hibásnak semmi,de majd a mérések talán segítenek.Tisztelettel köszönöm.

Szia Gábor barátom!
Ennél egyszerűbb már csak a faék. Az NPN teljesítménytranzisztor az előtolást szabályozza,a PNP a forgórész önindukciós feszültségét söntöli le a 0,68 ohmos ellenálláson keresztül akkor,amikor a start gombot felengedi a gépész. Az 555 a PWM oszcillátor. A hűtő nélküli alkatrész triac szokott lenni, ez kapcsolgatja a Co főkapcsolóját, a triac a vezérlést az optocsatolón keresztül kapja. kapcsolástechnikailag szinte teljesen azonos a W22-vel, már ami a PWM részt illeti. Ritka eset,hogy a hiba látszik a kártyán,mivel itt csak 24V van, tehát a tranyók sem szokták a kalapjukat megemelni. Az 555-ös, a meghajtó tranzisztor és a két teljesítménytranyó cseréje meg szokta oldani a gondot. De ha pontos hibaleírást kapnák, akár részletekre menő infót is találnék, mivel holnap egy hasonló kártya javítása lesz az első munkám.

Szia Pisti Barátom!
Valóban egyszerű az egész még nekem is talán.Két fet van a hűtőbordákon,az 555 mellett IRF540 a másik bordán valami (IR) F 95..... valami,ez söntöl elvileg és a borda nélküli félvezető az optonál BT tirisztor.A csatlakozó kiosztása érdekelt volna igazából,bár csak a pisztoly nyomógomb csatlakozása nem tiszta nekem.Van két 0,47 ohmos ellenállás,egyik a WELD feliratnál a másik a csatlakozó bal felső sarkánál.lehet,hogy ezek azok? A két fetnek is külön vannak a kivezetései,de majd holnap,mert nagyon fáradt vagyok,addig is köszönöm.

Ma megjött a 3 egyforma tirisztor. Majd ha beüzemeltem megírom mi a helyzet.
Képzeljétek! Az 5 éves kisfiam "CO hegesztőt" épített egy cipős dobozból, és egy pár kapcsolóból és kábelből!
Apja fia! :puszi: