Én ezeket használom. Legtöbbet a két felsőt. A két alsó nagyon jó kivenni az IC-t a foglalatból.
Sajnos csak ilyen képet sikerült összehozni.

A fénykép nem rossz inkább a csipeszek kinézete siralmas ilyeneket egy fogorvos ingyen is ad olyan mintha halászni mogyoró bottal mennél kevlár helyett. Ha nem fogsz halat de legalább egy szép eszköz élvezete megvan egy kevlár bottal.

Nekem ez jutott, kórházi selejtezésből, ki tudja meddig voltak egy raktárban amibe a szél, hó is befúj. Viszont használhatóak elektronikai célra ha nem is szépek.

Nem tudom, az én sebtében összekotort készletem megfelel-e a kényes izlésednek?

Lábhajlításhoz meg ezt a fogót használom. Gondolom, Neked ciki lenne, de már elmúlt 15 éves.

Pici anyákhoz én ezt a fogót használom, meg terepen szinte mindenhez, amire egy rádiós fogó jó lehet. Fentebb a párjáról már írtam. Nagyon kézre áll, praktikus a kikapcsolható nyitó rugója és a vágóéle is átlag feletti. Tartalékba vettem a másikat, annyira bejött nálam... Az állítható kulcsot is használom, bár néha túl vastagnak bizonyul a pofája.

A két Belzer csipesz meg a fogó is jónak tűnik egy ilyen fogó nekem is kéne mi a pontos leirása ?

Ha esetleg a Beta csipeszeket kidobnád, mert "nem tűnnek jónak", szólj, légy szíves

Megnyugtattál.. A fogónak csak a márkáját tudom, NWS. Számlák ömlesztve, szana széjel. De ha a kezembe akad, megírom.

Schnitt: mért nem előbb szóltál, pont most viszi a kukás a konténert.

A csudába!
Egyébként nekem is anatómiai csipeszeim vannak, most már használt állapotúak, egy tűcsipeszt vettem újonnan SMD-hez, meg van egy fogorvosi szondám (45°-ban hajlított tű) de azokról nem teszek fel képet, mert gagyik
Ha lesz belzer, majd azt megmutatom

Nekem egy rugóbeakasztóm van, ami fogorvosi műszerre hasonlít. Legalábbis egy fogorvos kérdezte meg, hogy kolléga vagyok-e, mikor meglátta...

Keresgéltem, de nem lett meg. Viszont találtam pár érdekességet. Először is előkerült az NWS fogóm párja. Ezen még sértetlen a felirat, így kissé közelebb kerültünk a beazonosításhoz. Aztán itt ez a Gedore rádiós fogó, mely kategóriájában egy "svájci bicska". Az alapfunkciókon kívül blankolásra, érvég hüvelyezésre és szigetelt saru nyomásra lehet használni. Végül egy irányváltós, mágneses bit-racsni és egy csodaszép drótvágó olló szerepel az utolsó képen.

Lábhajlításhoz ez megfelelne ? BAHCO

Én is találtam még pár bemutatásra érdemes fogót itthon, a Wiha gyártósorairól.
A kis csípőfogó szerű az igazából egy műszerész laposfogó, kb 2mm széles pofával, ahogy egyik képen szemből látszik. Nagyon jól jön olyan helyen, ahova a csipesz szorítóereje már kevés, de a vékony csőrű kombináltfogók még nem férnek be.
A bal szélső egy vezetékvágó/blankoló fogó 0,4-1,6mm átmérőig, direkt a vékony vezetékekhez vettem.
A jobb szélen egy Wiha inomic rendszerű fogó látható, érdekes szerkezet.
Ha marokra fohom, pont egyenesen előre áll a csőre, igy bekötődobozban sokat szerelve szemből, nem kell kitekerni a csuklór, kevésbé fárad el. Mivel a fogó szárai párhuzamosan távolodnak, nem ollószerűen nyílnak, az erősebb ujjak (mutató, középső) ugyanakkora erőkartmozgatnak, mint a másik kettő, így nagyobb nyomatékot lehet kifejteni vele.

Ha már mutogatunk.

Nekem az ilyen rendszerű blankolók egyáltalán nem tetszenek. Félre ne értsd, nem esztétikailag, hanem használhatóság szempontjából. Minden blankolás előtt nézegetni kell, meg kitalálni, vajon melyik rés lesz jó. Ez a termelékenység ellen hat, számomra bosszantó is.
A középsőt el tudnám képzelni a szerszámos falamon (ha vóna). A jobb oldalival megint csak fenntartásaim vannak. Már vagy öt éve nyomják, mégsem akar terjedni. Én konkrétan Nálad látom először. Nyitott állapotban át sem érném. Övben, szerszámos zsebben nem áll meg. Pont a lajtorja tetején, a kötődoboznál nem mész vele semmire. Mert nem tudod lerakni. Mindenbe beakad, Téged meg orvul leszúr - kösz, nem kérek belőle.

Abban egyetértek, hogy a blankoló nem termelékeny, de itthon hobbira használom, ilyen vékony vezetékeket melóban nem kell blankolnom. Az önbeállóssal az volt a bajom, hogy mindig magával vitt pár szálat a sodrott kábelből is, ami a vékony vezetéknél arányaiban nagyobb veszteség keresztmetszetben, ez meg tényleg csak a szigetelést vágja.
Az inomic meg igaz, hogy ronda, de egyrészt ajándékba kaptam, másrészt nagy kezem van, simán átérem, és nem is nagyon létrázom, így nekem bejön

Nekem ez a blankoló bevált, önbeállós, és a kis réz csavarral állítható a szorítás ereje. Ez hatásos, egész vékony drótokhoz beállítva nem tép egyetlen szálat sem. És gyorsan lehet dolgozni vele. Van nem beállítható változata is, ugyanez csak rézcsavar nélkül, olyat ne vegyetek.

Érdekes modon Europában eltüntek a piacrol az átlátszo ( szines plexi vagy mügyanta) nyelü csavarhuzok. Ezeket nagyon szeretem, könnyü tisztán tartani, és a fogásuk is jobb, mint a most elterjedt gumizott meg recézett felületü csavarhuzoké.
Nemrégen az USA-bol hoztam (Xcelite) ilyeneket, mert nagyon nem tetszenek az itteniek. Sajnos olyat, amit vagy 40 éve Dániábol kaptam azota sem találok, pedig az áll a legjobban a kézbe.

Én nem annyira szerettem, mert ragadós lett ha benzin érte, meg idővel megrepedeztek és a legváratlanabb pillanatban törtek el.

Én egy kisebb lemezvágó olló baleset óta tartok az olyan szerszámoktól, amiknek az nyelei közt vágóélek, tüskék, vagy egyéb horror dolgok vannak. Sőt, össze se érjenek becsukott állapotban.
Biztos hasznos az a -talán koax- blankolópenge, de nekem szükségem van az ujjaimra, inkább külön szerszámban venném meg a koaxcsupaszolót.

A feje már érdekesebb a fogónak. Ez oldalról beledugós fajta, ugye?

Ez velem is megtörtént, de érdekes modon csak a sárga nyelüvel (ami Dániábol került hozzám), sem a piros, sem a zöld nem volt érzékeny a benzinre meg más oldoszerre sem. (Benzines dolgokkal meg már nagyon régen nem foglalkozom).
El meg eddig egyik sem törött kivéve egy Magyarországon vett készletet, ami teljesen magátol szétrepedt. (gondolom valamilyen rosszul sikerült klon volt - ment is mind a szemétbe).

Igen, oldalról beledugós. Balról megy be a drót, jobbra megy ki a lehúzott szigetelés. A piros egy beállítható ütköző, sorozatmunkánál pralrikus.
Nyelei közötti dolgok nem is tudom mire valók, csak a feje a nagyon jól használható.

Még gyerekként vettem az első csavarhúzó készletemet. A maradékát a mai napig őrzöm. Erőátvitelre alkalmatlanok. A kép alján lévő Belzerből is vettem néhány darabot. Na, ez az a szerszám, amit bárki gondolkodás nélkül megvesz, olyan szép. Viszont a hibája egyezik a fentiekével, plusz a nyele is oldódik, ahogy fentebb Zolika60 említette is. Sajnos, szép sorban ki kellett őket dobálni, talán csak ez az egy maradt...

Ez nagyon kábelTV-s szerszámnak néz ki. A nyele közötti pöckök a nagy csatlakozok forgatására valok (meghuzására vagy nyitására). Azok átméröje elérheti a 30 mm-t, többnyire 6szögletes, de van mindenféle recés oldalu is. Azok csavarása nem egyszerü - föleg Amerikában nem, mert ott ezek rendszerint az oszlopon vagy azok között vannak a levegöben.

Én meg a 70-es évek közepén ehhez hasonlo Xcelite készletet kaptam (6 darab meg egy extra vastagabb nyél).
Xcelite

Ma is mind megvan. Ilyenekböl is van egy sereg, és nagyon beváltak: A multkor egy ujabbat vettem hosszabb pengékkel.
De nekem a piros Bernstein sem ment tönkre, pedig azokat is gyakran használtam.
Majd du. megnézem a többi átlátszo nyelü csavarhuzom márkáját.

Egy munkatársamtól örököltem kb. 20 éve. Spanyol gyártású, Bajonet márkájú csavarhúzó üthető a nyele. Akár vésni is lehet vele, nem igen lehet elhajlítani sem.

Szia! Megvallom őszintén - ilyen szerszámmal kötegelőt soha nem vágnék. Ahhoz nagyobb pofaméret szerencsésebb. Ezek alkatrészlábakra vannak méretezve. Az én fogóm is nagyobb változat - de nem a durung, éppen azért vettem, mert vezetékhez is jó volt és alkatrészlábakhoz is. Amikor meghoztam a bátyám szakértően a kezébe vette és elvágott azonnal vele egy 5-ös csavart. Engem az infarktus kerülgetett és azonnal kivettem a kezéből a fogót. A színezésén sem látszott semmi. Ezek után én 2,5-es -6-os rézvezetékig vágtam vele mindent - de nem ész nélkül. Az egyetlen dolog ami kárt okozott benne, amikor egy kollégám kinyitva 3m magasról a betonra ejtette és a hegye megcsorbult. kiköszörültem és dolgoztam vele tovább. A kötegelő vágása alattomos dolog. Főleg ekkora szerszámnál. Nekem eszembe sem jutott volna arra használni. Ahogy a szemüvegcsavart sem franciakulccsal próbálom becsavarni.

Ha már ennyire feljöttek a csavarhúzók is, kérnék némi tanácsot. Két gyártót nézegetem már egy ideje, az egyik a wera másik pedig wiha. Árban kb ugyan az a kettő. Cégnél wiha-t nyúzzuk már egy ideje, de meg sem látszik rajta. A Wera meg nekem jobban kézre áll, csak arról nincs tapasztalatom mit bír. Viszont rengeteg cégnél látom karbantartóknál, tehát nagyon rossz nem lehet. Szerintetek melyiket érné meg jobban megvenni?

Sziasztok! Munkavédelmi cipőről fogok most írni. Nem összeesküvés elmélet, és nem egyszeri eset, mivel kétszer is megtörtént velem. Amikor még dolgoztam, egy időben kötelező volt a megfelelő műbizonylattal rendelkező, meghatározott védelmeket nyújtó lábbelik viselése. Kézenfekvőnek tűnt egy ismert, és elismert márka viselése. Egyrészt profi megjelenést biztosít, másfelől megvéd a munkavédelmi és egyéb ellenőrzésekkor. Ebből kifolyólag választottam a Beta márkát. Főleg, hogy heti rendszerességgel vásároltam szerszámokat is a helyi forgalmazónál. Így vettem cipőket, és bakancsot is. Sajnos, utóbb pórul jártam velük. Ezt a cipőt, amit megmutatok Nektek, 2006 végén vettem, az utolsó munkahetemen. Három napot dolgoztam benne, majd a szükséges tisztítást, ápolást követően a gyári csomagolásában tároltam - két nappal ezelőttig.

Kicsomagoláskor már gyanús volt, hogy ragadt a talpa, de bíztam benne, hogy nem az történik ismét, ami jópár évvel ezelőtt egy szintén Beta bakanccsal. Pedig de. Mire leértem a villamosmegállóba, a cipő talpának fele lehullott. Ezt észlelve visszafordultam, így összességében 300 métert sikerült megtenni a gyakorlatilag vadonatúj lábbeliben. Láthatjátok, hogy az utolsó métereket már az acél talpbetéten tipegve tettem meg. Ráadásul a fél ház tele lett a talpból származó ragadványos maradványokkal, melyeket utóbb 3 óra alatt sikerült felsikálnom.

Mi is történt valójában? Erre a választ a forgalmazó cég üzletvezetőjétől már a korábbi eset kapcsán megkaptam. Mely szerint a talphoz használt műanyag keveréket úgy alakítják ki, hogy - a túlhordás elkerülése érdekében - meghatározott idő elteltével felbomoljon. Így rákényszerítve a felhasználót az egyébként makulátlan lábbeli lecserélésére. Értitek? Az én érdekemben... Magyarán megvettem 10-20-30 ezer forintért, használtam pár napot, s most dobhatom el, hiszen túlhordtam. Kikérem magamnak!

Fentiek alapján mindenkit óva intek eme lábbelik megvásárlásától. Különösen vonatkozik ez az akciós cipőikre, mivel ezek kivétel nélkül az évek óta "lejárt", elfekvő készletekből származnak.

Ez disznóság, de sajnos ma már szinte minden területen "programozzák" a termékbe az élettartam korai végét. Érdekes, hogy az ilyen termékek nem okoznak a gyártónak hátrányt, vagy talán nagy negatív reklámot kellene a vevőknek csinálni..