Fórum témák
» Több friss téma |
Én egyszer kipróbáltam, 5 db 6N137 volt a fiókban, mind az 5 kibírta a 32V-ot. Fairchild gyártmányúak voltak, talán nem mindegy a típus.
Az elég hihetetlennek tűnik!
Na és mennyi ideig bírná ki azt? 1 másodperc? 1 perc? Az abszolúte maximumnál 7V van megadva, amit 1 percig biztosan kibír. Nyilván bizonytalan ideig ennél valamivel többet is ki fog bírni, na de 32V az sokszorosa a megengedett maximumnak!
Nem baj. Hogy te mit hiszel és én mit mértem, az két különböző dolog. Esetleg ha te is kipróbálnád?
Nem érted még mindig.... Nem az a lényeg, te mit "mértél", hanem az, amit a gyártó megad! Max viccnek jó, amit leírtál....
De értem! Akkor nevess rajta!
Nekem van olyan kapcsitápom, amibe ezt tettem bele, 12 V-ról megy évek óta.
Ezeket az értékeket én soha nem értettem. Elkónál még értem, mert ott azt adják meg (legalábbis ezt tapasztaltam), hogy mondjuk az 50V-os nem fog tönkremenni 53V-tól, de a következő ráírható lépcsőfokot ami a 63V lenne azt már nem viselné el tartósan.
De hogy van ez egy OPA-nál? Ha túllépem az adatlapi +/-18V-ot és adok neki +/-20-at akkor szétnyílik vagy mi? Szerencsére jó ideje nem érdekelnek már a műveleti erősítők, de emlékszem hogy még a békebeli időkben az egyik hangszínszabályozó fokozatom hónapokon keresztül +/-24V-ról járt a 18 helyett és semmi baja nem lett. Persze, azóta mint minden egyéb területen, mások lettek a gyártási prioritások.
Addig vállalnak a gyártók garanciát. Van benne némi ráhagyás de nem sok. Régebben a biztonsági tartalék volt több, de túl magas feszültségtől azok is kinyíltak.
Valószínűnek tartom, hogy régebben nem tudtak olyan pontosan reprodukálható alkatrészeket gyártani, a nagyobb szórás miatt alkalmazták a nagyobb biztonsági tartalékot.
Van ugye az a tartomány, amit a gyártó megad, amin belül garantálja, hogy hosszú időn keresztül megtartja a paramétereit, a teljes hőmérsékleti tartományban! Ezen belül célszerű maradni...
Van az abszolút maximum, amit általában még korlátlan ideig elvisel, elvileg romló paraméterek nélkül. Itt figyelni kell, mik a gyártó által megadott peremfeltételek, mert mint pl ennél az optónál, lehet csak 1 percre garantálja ezeket. Ezt figyelembe véve, ez az az érték, amire még ha nagyon nincs más, lehet építeni, tervezni. De nem ajánlatos, ha van választás... Az ezeken túli értékek már a csillagok együttállása kategória, amire nem lehet építeni, tervezni..., de egyedi esetekben akár hosszabb ideig is működhet, látható/mérhető elváltozásoktól mentesen. De ezt nem lehet tudni előre, és ezért senki sem vállal felelősséget....
Ezt jó tudni! Egy open colletor kimenet esetében a belső tranzisztor letörési feszültsége a meghatározó, és ezek szerint van benne tartalék bőven. Egy fejlesztésbe mondjuk nem merném beletenni állandó 7V feletti feszültségre, de a fentiek ismeretében, kísérleti célból simán.
Szerintem (de csak tippelek) sok olyan eset van amikor egy határértéket kissé túllépve még nincs komoly gond, ha mondjuk egy másik értéket nem használsz ki.
Opamp esetében egy példa: mondjuk adatlap szerint korlátlan ideig kibírja a kimeneti rövidzárlatot, amikor használod túlléped a max tápfeszt, de soha nem zárod rövidre a kimenetét (sőt, mondjuk a max kimenő áramot sem közelíted meg soha). Lehet, hogy az első zárlattól elpukkanna, de így semmi gond. (persze ha pl. eléred a benne levő félvezetők letörési feszültségét, akkor egyből pukkan) Az elkók esetében van némi rugalmasság a dologban. A feszültség növelésével növekszik a szivárgó áram a kondin. Ha tartósan így üzemel, de az átütési határon belül, akkor a folyamatos áram miatt pl. megvastagodhat benne az oxidréteg az alumínium felületén - ami tulajdonképpen a kondi szigetelése és egyben a dielektrikuma. Ettől növekszik a feszültségtűrése de közben csökken a kapacitása (formálódik a kondi). Nyilván ennek is megvannak a határai, de láttam olyan ipari berendezést (ill. dolgoztam is vele), amiben a tápban levő 15mF/50V-os elkók (4db) folyamatosan kb. 65V körüli feszültségen voltak, és az alatt a kb. 10 év alatt, amíg ezek üzemeltek, egy sem hibásodott meg. A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2020
Üdv a fórumozóknak!Azt kérdezném, hogy az L272M helyett jó e az LM358?
Nézegettem az adatlapokat és úgy néz ki hogy jó. LM358: htLM358 L272ML272M Ha jó,a lábak megnevezése más: LM358:1- outputA L272M: 1-output1 2-inverting inputA 2-supply voltage 3-non inverting inputA 3-output2 4-GND 4-GND 5-non inverting inputB 5-input -2 6-inverting inputB 6-input +2 7-outputB 7-input +1 8-V+ 8-input -1 ezekből 2 db egyértelmű a GND és a V+(supply voltage) az output1 gondolom ua. mint outputA output2 ua.mint outputB viszont a többit nem értem sajna... köszi ha felvilágosítotok mi az az inverting meg non invertin meg a 272-nél +1 -1 +2 -2 input
A két IC lábkiosztása egészen más.
Egy műveleti erősítőnek alapesetben van invertáló (-) és nem invertáló (+) bemenete, valamint kimenete. -1 és +1: az 1-es sorszámű műveleti erősítő bemenetei. +2 és -2: a 2-es számű műveleti erősítő bemenetei. Az, hogy az adatlap A és B, vagy 1 és 2 jelölést használ a kettő (vagy több) megkülönböztetésére, lényegtelen.
Nem éppen kompatibilisek. Az egyik normál, a másik csökkentett teljesítményű. Persze új tervezésnél a paraméterek figyelembe vételével ...
Csaknem biztos, hogy nem helyettesíthető lábátkötésekkel sem.
Az L272M 1A kimeneti áramot tud adni, az LM358 max. 50mA-t. Nem hiszem, hogy ilyen nagyáramú műveleti erősítőt raktak volna olyan helyre, ahol nincs kihasználva a magas kimeneti árama.
Miért kellene helyettesíteni más típussal, amikor (legalábbis a honlap szerint) kapható:
HR Elektronika HQ Elektronika FHD Kontel stb boltokban?
Tökéletesen igaz,már rendeltem is hétfőre (HR -nél ,ott a legolcsóbb,és közel van)
Azért variáltam mert ma kedvem volt összerakni ezt a mozdonydekódert,és LM358 -am volt csak. Viszont találtam egy kisebb DC motort ,ami üresben csak 30 mA-t vesz fel,próbára jó lesz. Köszi a tanácsot ezt a HR Elektronikát eddig nem ismertem.
Sziasztok. A kérdésem az, hogy 2-3 Pl:LM 1875 opamp-ot párhuzamosítok a kimenetén, mi szerint érdemes ellenállás értéket számolni? Illetve megoldható e úgy, hogy az összes negatív visszacsatolás csak a meghajtó opamp-hoz csatlakozik, ami látja a kimenetet?
Köszi a segítséget.
Szerintem a kimenet párhuzamosítása nem szerencsés. Nem egyformák az erősítők és összegerjedhetnek, illetve két kimenet egymást terhelheti.
Ha nagyobb áramot akarsz "kinyerni" az opampból, akkor köss utána egy FET-et, és annak a kimenetéről vedd a visszacsatolást.
Azért gondoltam a párhuzamosítást nagyobb teljesítményre, mert az előerősítőm, is párhuzamosan kapcsolt kis opamp-ok ból áll. Persze ezeknek a végén is ott van egy-egy 10 Ohm-os ellenállás. Persze ez csak 60mA biztosít a kimeneten, de ide igen csak elég ez az áram. Hely szűke miatt gondoltam, hogy ha van rá mód, nem telepíteném be mindegyik mögé az ellenállásokat
Szia! Készíts erről egy vázlatot! Mi a terved az LM1875 invertáló és nem-invertáló bemeneteivel?
Linkeld be azt a műveleti erősítős kapcsolást aminek a felépítését követni szeretnéd!
Így már világos. Az LM1875 nem képes egységnyi erősítésre mint a műveleti erősítők többsége, mert túl szoros visszacsatolás esetén gerjed. Az "LM1875 parallel" keresés eredményén láthatod próbálkoztak már vele, de a találatok száma azt mutatja kevés sikerrel.
Ha az Erősítő mindig-ben leírod mit szeretnél, megpróbálok rá megoldást keresni.
Műveleti erősítőket párhuzamosítani két ok miatt szoktak:
1. Jel-Zaj viszony javítása 2. vagy Kimeneti áram növelése Gondolom ez utóbbi lenne a cél, különösen, hogy az LM1875 nem műveleti erősítő, hanem teljesítmény erősítő. Ha ebből kettőt szeretnél párhuzamosan, akkor helyette a híd kapcsolás javasolt. Ott nem kell ellenállás a párhuzamosításhoz a kimeneten, nem lesz plusz veszteséged. Párhuzamosításnál viszont mindenképpen kell. Méretezést nem igazán tudok, de én a terhelő impedancia 10%-át tenném oda.
Átvittem az Erősítő mindig-be
Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni. Van egy TS258 műveleti erősítővel felépített kapcsolás amiben két kondenzator megsérült. A tápfeszültség 5V. A mellékelt fotón a C1 és C2 kondenzatorokról lenne szó. A C1-t sikerült megmérnem, ami 50nF lett. A C2-t is,de az elég bizonytalan. Kétszer sikerült 30nF mérnem rajta a többi mindig más-más volt. Szerintetek jó lehet az 50nF és a 30nF? Köszönöm.
Sziasztok,
Van egy akkuról működő motorom, ehhez szeretnék egy védelmi áramkört csinálni ami kikapcsolja az eszközt ha már lemerült az akku. A problémám vele, hogy induláskor rögtön letilt, mert megrántja a motor az akkut aminek egy pillanatra lejjebb esik a feszültsége mint a beállított limit és az opamp ezt érzékeli. Hogyan lenne célszerű módosítani az áramkört, hogy induláskor legyen egy kis türelmi idő? Csatoltam a leegyszerüsített kapcsolási rajzot.
Lassítsd a mérést egy RC taggal (R1, C1), lásd melléklet.
Az akku és a védőáramkör közé egy dióda, a tápra egy kondi (CT). az akku hirtelen esését nem érzékeli, csak a tartós feszültségcsökkenést. Az érzékelést hozzá kell állítani a diódával csökkentett feszültséghez.
A hozzászólás módosítva: Jún 5, 2021
|
Bejelentkezés
Hirdetés |