Fórum témák
» Több friss téma |
Üdv mindenkinek!
Két esemény között eltelt időt szeretném nanosecundumos pontossággal mérni. Milyen módszerek léteznek erre? Én eddig a TDC(Time to Digital Converter)-t találtam, ami -ha jól értettem- egy start és stop bit között eltelt időt képes picosecundum pontossággal mérni. Van ezen kívül valami módszer?
Üdv.!
Ez szerintem egy számlálóval oldható meg, aminek fix órajelet adunk és egy indító illetve egy megállító jel közt kell engedélyezni a számlálást (vagy kapuzni az órajelet). A gond szvsz az, hogy 1ns méréséhez 1GHz-es órajel és számláló szükséges. Ez nem egyszerű feladat. Üdv.: Attila
Igen, az 1GHz-nél akadtam el én is. Akkor már egyszerűbb egy PC-vel időt mérni DOS vagy Linux alatt.
Azt akartam írni, hogy nincs olyan port ami mondjuk 1Gbit/s al tudna fogadni adatokat, de most látom az usb3.0-ás 4,8Gbit/s-os átvitelt tud. Így esetleg be tudod vinni a start és a stop bitet, közben meg méri az eltelt időt a számítógép. Lehet, hogy egy gyors gép már lemegy ilyen pontosságig
Van itt egy 2,5 GHz-es frekvenciamérő, ami az LMX2322 IC-n alapszik, ami három dróttal (Microwire, az olyan SPI féleség?) elegánsan egy PIC-hez köthető. Tehát van nagysebességű számláló... (adatlap )
De a kívánt pontosságot nehéz lenne kihozni belőle, ráadásul ez pont a fordítottját csinálja az általad leírt feladatnak (az adott idő alatt beesett impulzusokat számolja). Kellene tehát egy ultrastabil oszcillátor, s a nanoszekundumos pontosságú kapuzás megoldása is szép feladat... Idézet: „Két esemény között eltelt időt szeretném nanosecundumos pontossággal mérni. Milyen módszerek léteznek erre?” Az attó függ, hogy milyen célra kell. (Több)Gigahertzes oszcilloszkópok léteznek, a Fluke http://www.ecrunch.com/listing/Fluke_5820A_Oscilloscope_Calibrator_...z.html2,1GHz-es kalibráló forrást[/URL] is ajánlgat. Ha "emberi beavatkozás nélkül" kell mérni (mint pl. a lézeres távolságmérőkben), akkor arra is van megoldás: A low-power time interval measurement chip with sub-nanosecondresolution Raisanen-Ruotsalainen, E.; Rahkonen, T.; Kostamovaara, J. Circuits and Systems, 1993., Proceedings of the 36th Midwest Symposium on Volume , Issue , 16-18 Aug 1993 Page(s):1244 - 1246 vol.2 Digital Object Identifier 10.1109/MWSCAS.1993.343322 Summary:An integrated time measurement unit for use in portable, low power laser rangefinding devices is described. It is implemented with 1.2 μm CMOS technology and has a measurement range of 10 us and an accuracy of ą0.2 ns over the temperature range 0...60°C and supply voltage range 4.5...5.5 V. Single shot time measurement resolution is ą0.9 ns. Nominal current consumption is 3 mA. A cikk sajna csak 29 dollárért olvasható http://ieeexplore.ieee.org/Xplore/login.jsp?url=/iel2/1096/8013/003...343322itt.[/URL]
Juj én nem tudom, ezekhez sajnos nem értek.
Az ilyen processzoros dolgok nem az én kompetenciáim... Csak a mérési elvről volt elképzelésem. Üdv.!
Ha sok van és periódikus akkor integrálás.Azonos szintre hozod és átlagolod őket.Hogy hitelesíteni hogyan lehet az passz.
És milyen gyakorisággal jönnek ezek az impulzusok? (hányszor fér bele az 1GHz?)
Létezik olyan számláló, ami képes 1GHz leosztására. Ha 9 bites osztót alkalmaznál, akkor 1.953.125Hz Jönne ki a 9. biten. Ezt egy, az impulzus közötti időtől függő bitszélességű számlálóval kéne tovább számolni. A hardvert úgy kell kialakítani, hogy a kezdő impulzus indítsa az osztót, a befejező pedig leállítsa. A kapott érték 2ns pontos lesz így is, mert az 1nsec-hez 2GHz freki kéne 10bites osztóval. A kapott számot bármilyen MC-vel, vagy PC-vel is akár(párhuzamos portra egy interfész) fel lehet dolgozni. Ebben én az 1-2GHz előállítását látom a legnagyobb gondnak.
A további számolást úgy értettem, hogy nem kell már tudnia a GHz-es tartományt. Így az első osztó elég ha 8 bites, talán két ilyen GHz-es számlálót egymás után lehet kötni, a többi lehet bármilyen TTL.
Szerintem a kapuzás sem egy mezei ic.Esetleg a számlálóknak( ha van ) a clk engedélyezése használható ha jelszünetben van idő kiolvasni.
A kapuzás azért nem kritikus, mert annyit késik az indító impulzusnál is, mint amennyit a leállítónál. Azért nem árt, ha az is gyors.
Támogatom proba hsz-ét... csak mivel integráld, az szintén passz hirtelen...
Mindenesetre ne keverjük a frekimérést az időméréssel, mert itt arról szól a kérdés. Mindenfajta "osztás" már meghiúsítja a dolgot... csak képzeljétek el, hogy pl. 10ns-90ns kitöltés után, leosztva hogy fog kinézni a jel? pl. felezve már valszín 100ns/100ns, és így tovább.... márpedig itt arról van szó, hogy a 10 ns-ot kell mérni... Ha pedig aperiodikus a jelek ismétlődési ideje, akkor 1 ns pontossághoz és nagyon rossz 10% pontossághoz is már 10 GHz-es tüskék kellenének 10 ns-os méréstartománynál és azokat kapuzni... szvsz... De azt nem közölted pl., mi a max. mérnivaló idő-tartomány. Idézet: „Mindenesetre ne keverjük a frekimérést az időméréssel,” Nem tudom ki keverte, itt időt kell mérni. Mellesleg jól elvagyunk itt magunkban, a kérdező meg eltűnt! Mostanában ez elég jellemző erre a fórumra sajnos! Idézet: „Van ezen kívül valami módszer?” Léteznek idő-amplitúdó konverterek (TAC), amelyek egy start és egy stop impulzus közötti időben egy integrátort töltenek konstans árammal, így a kimenő jel emplitúdója arányos lesz a két impulzus között eltelt idővel. Természetesen akimenő jel amplitúdóját meg kell mérni valahogy (oszcilloszkóp, ADC stb.) Az ORTEC 566 típusú idő-amplitúdó konvertere például 10 ns és 2 ms közötti hosszúságú intervallumok mérésére és időspektroszkópiájára használható. |
Bejelentkezés
Hirdetés |