Mi egy havernal egyszeruen osszeraktuk 250Vp -re a modulokat. 2x250V azaz 2 sztring lett osszesen sztringenkent 1.8kWp 3,5kW patron van a taroloban ami 250 liter vizet melegit. Nyaron az a baj, hogy rengeteg extra energia megy a levesbe mert 11 orakkor mar keszen van a melegviz es este 6-ig semmi nem tortenik szinte.

Mi egy meretes nagy magneskapcsolot vezerelunk a patron sajat termosztatjaval es azon keresztuk tortenik a DC 3.6kW kapcsolasa. A beepitett (ha van) termosztattal veletlen se kapcsold a DC feszultseget mert az elso terheles alatti kikapcsolasnal szetegnek az erintkezo pogacsak aztan annyi is volt az elete.

Nalunk most az a kerdes, hogy milyen modon tudnank jo hatasfokkal a 250Vp feszultseggel es 3.6kWp teljesitmennyel egy hatalmas 48V 750Ah akkut tolteni amikor a melegviz elkeszult.

Érdemes lenne itt egy "Miért - ne!" rovatot indítani.
DC táplálásnál az ívoltás a gond. Olvass utána. Ugyanígy gond az anyagelhordódás az állandó egyirányú elektronáramlás miatt, ami rövidebb élettartamot eredményez - fűtőszálnál, izzószálnál - emiatt hamarabb kiég. Az egyenáram hatása az élő szervezetekre sem túl kellemes. Én a saját kádamra tudok AC FI relét tenni. Te a bojleredre tudsz DC védelmet? A pénz és az olcsó energia nem minden - tudni kell bánni is vele. Össze lehet "dobálni" napelemes rendszereket, de azok olyanok lesznek, mint amit ma javítottam - más után. 10.5 MFt-ból összedobáltak egy rendszert, miközben éppen a harmadáért lehetett volna jót is építeni. Jó hatásfokú, olcsó és biztonságos rendszert kell csinálni. Nem dobálgatni. 5-10kW-ot mi a bánatra akarsz használni? egy komplett tanya elmegy egy 8kW-os inverterről. Ha fűtésre akarod használni, akkor sok jobb hatásfokú megoldás van már. De sok a parasztvakítás is - sajnos.

Nem tul bonyolult hibaaramot merni DC oldalon foldhoz kepest es par mA eseten ugyan ugy egy magneskapcsolon keresztul levalasztani az egesz solar rendszert mint egy "Fi rele" eseten. Eppen ezen dolgozunk mi is. Valamelyik nap lesz idom akkor feltoltom a rajzokat meg az otleteket. A hetvegen nem biztos, hogy megyek a muhely kozelebe de Hetfon muszaj lesz.

Nem a bonyolultságot vitattam, csak a standardokat - amik hiányoznak, ha elüt a villamos - és valakinek meg kel oldania.

Ilyen alapon akkor semmit se építsünk otthon, mert ha elüt a villamos, akkor mi lesz.

Ez most speciel fűtés rásegítés lenne. Egy 3000 l-es pufferbe építeném be a fűtőbetétet. A ház kb 4-500 m2 (nem tudom, nem az enyém), így az 5-10 kW csak kezdeti próbálkozás lenne. Ha beválik akkor növelném a teljesítményt a ház igényeinek megfelelően. Az nem teljesen világos számomra, hogy milyen kapcsolatba kerül az egyenáram az élő szervezetekkel, hiszen egy szigetelt fűtőbetétről beszélünk. A napelemek is el vannak szigetelve a földtől és az elektromos hálózattól is. Ha véletlen megsérül a fűtőbetét szigetelése (ami azért egy gyakori hiba), akkor sem történhet baleset, ha a puffer le van földelve. Ebben az esetben lehet védelmet építeni a szivárgó áramra. Az anyag elhordáson nem gondolkoztam. Polaritásváltás esetleg? Az ívoltást gondolom, hogy egy induktív terhelésre méretezett mágneskapcsoló vagy egy szilárdtestrelé megoldja. Ha túl bonyolítjuk, pl inverterrel, akkor már nem éri meg.
Nyáron nincs szükség a napelemekre, de ha a tulaj épít egy bazi nagy medencét, akkor akár azt is lehetne fűteni.

Tapasztalatból mondom, ez is a "miért ne" kategória - de úgysem fogadja meg senki... Fűtés rásegítés napkollektorral, vagy napelemmel - ekkora teljesítmény mellett pénzkidobás. A nap nappal süt és leginkább nyáron. Télen, amikor kellene - nem. Van egy két értelmes és gazdaságos megoldás - de ez a legkevésbé az. Egy épület hőigényét, ha összeveted pld egy puffertartály hőmennyiség tartalékával megérted miért mondom. Sokkal ésszerűbb például egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszer, vagy egy - akár levegős - hőszivattyú, de még a sörkollektor is. A 3000l-es puffer túlméretezett - nem fogod felfűteni. Ennek ellenére egy 500m2-es házhoz nagyon karcsú az a hőmennyiség amit ki tudnál venni belőle.4kW levegős hőszivattyú leadhat 18-19kW teljesítményt. Kezdj el számolgatni. Árban, költségekben, bonyolultságban, keringetőszivattyúk áramszámla stb. Aztán keressetek meg valakit privátban, aki képes a tulaj pénztárcájának és adottságainak legmegfelelőbb megoldást megtalálni. Ez - már az ára miatt sem hobbi kategória. Amúgy egy inverter - kevesebbe kerül, mint amit itt felvázoltál - és korántsem biztos, hogy az egyetlen nyerő megoldás. A villamos energia - primer, azonnal 100%-ban felhasználható energia. Én elgondolkodnék egy napelem+ inverter+ hőszivattyú megoldáson is. A hőszivattyúnak is vannak hátrányai - például : zaj. Ezért kell optimális megoldásokat keresni. Az ívoltás azért bonyolultabb DC körök esetében mert nagyobb energia kell a kioltásra, mint ami fenntartja az ívet. Nem kis fejtörést okoz ez a gyártóknak is. Ezért egyszerűbb az AC feszültség alkalmazása és kezelése. Én életeket - kísérleti megoldásokra nem alapoznék, még ha a neves, izmos celeb öntudatával rendelkeznék sem.

DC mágneskapcsoló 250 V 20 A kategóriában nem ugyanaz, mint AC-ben. A szilárdtestrelé szintén AC-re készült, DC-nél a "soha ki nem kapcsol" kategóriába tartozik.

Ez azért nem teljesen így van. A jó öreg DIL mágneskapcsolók is méretezve vannak egyenáramú terhelésre. Ha nincs jelentős induktív terhelés, akkor hasonló nagyságú áramot képes megszakítani mint AC3-ban váltakozóáramnál. Az igaz, hogy előírják a fő érintkezők sorba kötését, de ez most részlet kérdés. Fontosabb, hogy a napelem áramgenerátoros jellegéből adódóan, hogyan viselkedik. Szerintem nem okoz olyan problémát mint az induktivitás, amely az áram megszakítás miatt jelentősen tudja emelni a kapocsfeszültségét.

Ezen az ingatlanon már működik egy 12kW-os visszatápláló rendszer 40 panellal. A puffert jelenleg egy faelgázosító kazán táplálja. Szükség lenne egy tartalék fűtés rendszerre és nincs gáz. Tartályos volt egy időben, de elég húzós az éves bérlet ezért leszerelték. Van felesleges villany ezért először egy kút vízről működő hőszivattyú jött szóba. Drága. Tartalék fűtésnek mindenképpen és szerintem soha nem lesz versenyképes egy faelgázosítóval. Következő lehetőség egy levegős hőszivattyú (ezt javasoltam én). Valamiért ódzkodik tőle a tulaj. Ha semmi nem lesz, akkor biztonsági okokból kap egy cekaszt a puffer és akkor legfeljebb megy éjszakai áramról. Ekkor jött az ötlet, hogy pár panelt felrakva segítsünk rá a pufferre. Hangsúlyozom csak kiegészítő jelleggel. Láttam az interneten már gyári megoldásokat bojlerre, ezért úgy gondoltam, hogy ez reális lehetőség. Egyébként nem hiszem, hogy a DC megszakítás akkora probléma lenne. Kísérletezésről szó sincs. Mindent szabványoknak megfelelően szeretnék kiépíteni.

Szia! Sajnálom a hőszivattyú elleni averziót. Nálam megnézhető a legkevésbé ideális állapotában, amit senki nem ajánl - mégis működik és jobb mint a gáz. Ugyanis radiátorok vannak. A legjobb lenne fan-coil, padló és mennyezet fűtés, de még nem volt pénzem egyszerre annyit bővíteni. A mostani időjárásban a legtökéletesebb, de mínusz 5 fokig abszolút rentábilis. Napelemről pedig 100%-ban. Egyedül a kompreszzor és a ventillátor hangja a hátránya. Ha azonban sikerül egy eldugottabb épületrészbe elhelyezni még jobb a hatásfok és a zaj is kevesebb. Nekem már az is sokat jelentett, hogy hangcsillapító anyaggal vettem körbe - természetesen amellett, hogy a légáramláson ne essen csorba. Az infrafűtés is reális alternatíva, de rosszabb a hatásfoka, mint egy hőszivattyúnak. 3,5-4,2COP elég meggyőző a számlázásnál. Ha újra kezdhetném, még a bojlerem is hőszivattyús lett volna. 3,6kW helyett 800W - nem mindegy. Igaz a mostani napkollektoros megoldás sem rossz. A maradék hő meg megy a hőszivattyú pufferébe. Ezt nagyképű dolog lenne fűtésrásegítésnek titulálni, de valamennyit besegít. Talán... még egy Stirling motoros fűtés segíthetne neki, azt bármivel fűtheted, cserébe kapsz meleget és áramot is. Amúgy a hőszivattyút az ára miatt nem szeretik az emberek. Azonban ha azt mondom, hogy én egy Pellet kazán árában hozok egyet - akkor már van min elgondolkodni. Ez kb 1/2 1/3-ad ár.

Érdekel a dolog. Ha elfér, akkor jó ötlet betenni a kazánházba? Az ott lévő meleg úgyis hulladék hő, ebből tudna esetleg hasznosítani a hőszivattyú. Lehet, hogy egy kombinált megoldás kellene, egy kisebb teljesítményű hőszivattyú fűtés rásegítésnek, és egy nagy teljesítményű fűtőbetét kazán meghibásodás esetére biztonsági jelleggel. Kicsit sürget az idő, mert ha fűtőszálat kell beépítenem, akkor le kell engednem a puffert és ezt még szezon előtt meg kellene tennem. Mekkora hőszivattyúra lenne szükségem?

Láttam már kazánházba beépítve, de nagyon fontos a zaj és a rezgés. Nekem kültéren van, mert kicsi a telek. Gumilábakon és zajcsillapítással, de estére így is - sajnos ki kell kapcsolnom. Pedig nap közben nagyon kellemesen teljesít. A folyadék-folyadékos jóval csendesebb, de kell hozzá talajszonda. Persze szondákat is tudunk fúrni - emberi áron. Ha hőszivattyú - akkor érdemes esetleg nem fűtés rásegítésről beszélni, hanem bivalens fűtésről. -5 fokig dolgozik a hőszivattyú - az alatt más fűtés. Akkor is mondjuk csak 40 foktól kell más fűtésben gondolkodni. Persze messze nem mindegy milyen a hőleadó közeg. A radiátor azért "rossz" mert nagyon magas előremenő vízhőmérséklet kell neki. Persze van olyan hőszivattyú is ami ilyen, de azok drágábbak. 45-55 fok között tudnak "csak" ezek a levegős gépek. Azaz az ideális a fal, mennyezet fűtés és a fan-coil, amik ki tudják használni az alacsony előremenőt is. Persze.... az sem mindegy egy kazánnak, hogy 0 fokos vizet melegít, vagy 45 fokost - mert az is megtakarítás. Főleg, ha geotarifás mérője is van az embernek hozzá.

Jó napot kívánok!
Én valójában tanácsot szeretnék kérni. Nekem van egy 1 fázisos 2000Watt-os vízmelegitőm és 2drb. 1000W os inverterem + 2drb kocsi aksim. Felhasználhatom e a 2drb inverteremet 2 fázis "forrás" ként, hogy eme 2drb. inverter kiszolgálhassa a 2000W igényt.
Továbbá van még nekem egy 2500W os 1 fázisos villany konvektorom is. Ebben az estben elég ha csak vásárolok egy 3. drb 1000W invertert + még egy 3. kocsi aksit és a fűtéshez HASZNÁLHATOM őket 3 fázis "forrás pont" ként??? Tehát a kérdésem az hogy használhatom a 2drb., avagy 3drb., avagy 4 drb., ..., közepes teljesítményű invertereket, nagy teljesítményű fogyasztó kiszolgálásához? Avagy a Hz-ek összekuszálódnak (erősödnek, interferálnak)és kivágják a fogyasztómat?????
Az aksikat napelemről + kis házi szélerőműről tölteném...
Nagyon számítok a szakmai segítségre, előre is köszönöm!

Szia

Kicsit kezdőnek tűnnek a kérdéseid ahhoz képest hogy kilowattokat akarsz használni több fázison.
Akkor kérdezek konkrétumokat.
-Nem írod hogy hány kWh (kAh) az aksi kapacitásod.
-Hány kWp a napelem teljesítményed.
-Hány órát akarod működtetni az említett fogyasztókat.

A legtöbb inverter nem párhuzamosítható, de ha pl. ilyesmi VICTRON invertereid vannak egy UTP kábel segítségével 10 darab is párhuzamosítható, vagy akár 3 fázisú rendszer is létrehozható.

FONTOS: Autóaksi csak pár 10 ciklust fog kibírni 80% lemerítésnél, 50%-nál talán 100-at

Igen, valóban kezdő vagyok ezen témaköröket illetően.
A fogyasztást leginkább a nappali napos ill. szórt fényes időszakra korlátoznám, nincs pénzem teljes sziget üzemmódra, az aksik ára véget.... Egyenlőre a rezsi csökkentés a célom (céltudatos zöld felhasználóként eljárva akkor zuhanyozna a család amíg süt a nap )
Az akkumulátorok egyszerű Zsiguli aksik...
Ha egy fűtés szezont kibírnak, az nekem már jó!
Az inverter neve Luxeon IPS 1000M
Szabad megkérdeznem miért nem párhuzamosíthatóak?

Szia

Ez az inverter egy egyszerű inverternek tűnik, 99% hogy nem tudnak párhuzamosan (a teljesítményüket összeadva) működni. Azok az inverterek párhuzamosíthatók amelyek erre fel vannak készítve. Rászinkronizálnak egy közös szinkronjelre hasonlóan mint a hálózatra visszatápláló inverterek a hálózatra, csak ezek működnek sziget üzemben is hálózat nélkül.

A te esetedben megoldható lenne egy 500-600 literes puffertartály fűtése 3 darab 800-1000W-os AC fűtőpatronnal inverterenként, de ez gazdaságtalan. Gazdaságosabb egy hibrid bojler amit ha nincs nap fel tudsz fűteni hálózatról is.

Nem írtad hogy mekkora a napelemes rendszer teljesítménye, ahhoz kell méretezni a bojlert.
A 2,5kW-os konvektort szerintem felejtsd el, maximum csak a nagyon felesleges energiát fűtsd el vele ha nem tudod hova tenni.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Az akkumulátorok töltését nap és szél energiával terveztem volna be, no de eme "fincsi" elektronikai részét a dolgoknak mindig utoljára hagyom, mert mi értelme beszerezni, megépíteni őket előre ha a rendszer lelke a terveim alapján működés képtelen... Na persze kalkulálni is hamarabb kel mint vásárolni Ez lett volna a második lépésem, de már most elakadtam mert nincs megfelelő inverterem.
Minden esetre megpróbálkozom egy tovább gondolt sör kollektorral...
Hungarocellből "labirintus cikk-cakk pálya" lefedve alufóliával, feketére festvén azt és behelyezni egy méretre szabott meleg ház dobozba. (elvégre a sörös dobozokat is csak egy kicsiny oldalról tűzi a nap) Ha sikeres lesz akkor megosztom a paramétereket, csak legyen a megépítésére időm...
Köszönöm a türelmet!

A hungarocell e fog olvadni.

Szia! Csak egy tapasztalat a sok közül. A héten egy D... projektet hozunk rendbe. Ott is volt generátor és napelem egy szép nagy tornyon. A torony tetején a szélkerék. A 80 éves tulaj -de még mi sem szaladgálunk fel csapágyat cserélni szívesen 30m magasba. Kis szélnél is már úgy rázkódott a torony - pedig profi építésű volt milliókért! A napelemeket tetőn, vagy akár talajon is elhelyezheted. Persze saját magától senkit nem lehet megóvni - ha a szélkerék a mániád. Nagyban megéri, de az más lépték. Én inkább több napelemet javaslok - sokkal egyszerűbb kezelni és méretezni is. Javítani - no azt meg nem kell. A sörkollektor jó megoldás - de leginkább sörös dobozból. Inverter nélküli napelemes rendszer - nem sokat ér. A sziget üzemnek azért van némi hátránya: az akkumulátorok ára és élettartama. Gondolom az mond valamit, ha a B...er nevű nem kis akkugyártó 1/2 év garanciát ad csak a solar akkumulátoraira. Ennek ellenére építünk ilyet - szerintem nem sokan vannak az országban akiknek profi szigetüzemű - és saját gyártású invertereik vannak erre a célra. De általános háztartásba - inkább a hálózatra visszatáplálós rendszerek rentábilisek. Persze más egy horgásztanya, vagy hétvégi ház projekt.

Sziasztok!
Kezdő vagyok a témában és lenne egy kezdő kérdésem.
Van egy MPPT-30A töltés vezérlőm. Az lenne a kérdésem, hogy az invertert, hova csatlakoztassam? A töltés vezérlő DC kimenetére, vagy közvetlen az akksikra? Az inverter 2db 600W-os Az Akksik pedig 2x100A/12V Két db hűtő menne róla, ha sikerül.

Szia

Az első kérdés az hogy az aksik párhuzamosan (12V) vannak vagy sorba kötve (24V)

Ha párhuzamosan és 12V/220V-os invertered van akkor a 600W-os inverter 50A-t is felvehet és akkor letilt a töltésvezérlő.
Ha sorba van kötve akkor is 25A felvehet egy inverter max. terhelésnél, így semmiképpen nem húz el 2 darabot a töltésvezérlő.

Ebből kifolyólag az invertereknek kell lennie aksi védelmének hogy ne kövessenek el harakirit az aksikkal.

Néztem a belinkelt inverteredet.

9,5V nem túl egészséges az aksiknak.
Milyen gyakran akarod majd használni?

Úgy számoltam, vagyis ki is próbáltam, hogy egy fél napot kb 12 órát el kellene tudnia mennie. Ez nem folyamatos üzem, csak amennyit a hűtő ki és bekapcsol. Vagyis nappal töltene, éjszaka pedig működne és így felváltva. Esetleg relével nem lehetne megoldani? Van RMUG RS4.529.406-os reléből egy pár darab. Ezek vákum relék titániumos érintkezőkkel.

Mondjuk ha a 11V-os hangriasztásra egy relé lekapcsolná az aksit az már elfogadhatóbb lenne az aksi élettartamára nézve.
De legegyszerűbben egy programozható töltésvezérlővel lehetne megoldani, mert be tudnál állítani kíméletesebb ciklikus terhelést is. Én 11,5V alá nem engedem az aksiaimat, 12V/150Ah kb. 240Wh terhelést kapnak éjszakánként.

Akkor egyenlőre lerelézem, aztán ha lesz rá pénzem, veszek egy ilyen állíthatót.
Viszont a relét, ha jól gondolom, akkor az akksi és az inverter közé tegyem? Gondolom az akkuőr funkció jó lenne, ha nem jutna rá az inverterre. Vagy nem jól gondolom?

Igen az akut kell leválasztani az inverterről. Viszont kell a relé mellé egy mérő áramkör, de ha akkuőrben gondolkodsz akkor már el lehetne menni a mikrovezérlők irányába is ami kapcsolná a relét és még sok egyéb funkciója is lehetne.

Az akku kapacitásod 2,4kWh. Kérdés hogy milyen akkuid vannak. Ha átlagos szolár akku akkor 50% kisütésnél 800 ciklust bír ki. Ez éjjelente 1,2kWh-t jelent. Elég ennyi a hűtőknek?

Úgy gondoltam, hogy a relét /12V-os/a töltésvezértő kimenetére kötöm, az szabályozná a ki be kapcsolást, egy másik relét /220V/pedig az inverter hűtő felöli végénél, ami viszont a hálózatról választaná le, mikor éppen aktív. Az akuőr funkciót maga a töltésvezérlő végzi, az benne van magában a töltésvezérlőben.

Az akksiaim nem éppen szolár akkuk. Ilyen munka akksik

Tulajdonképpen addig fog működni ameddig van szufla az akksiban. Utána visszakapcsol hálózatra.
Viszont még egy órát is be kellene iktatnom, hogy nappal ne használja, akkor had töltsön fel teljesen. Aztán a többit majd eldönti a gyakorlat.

Mennyi a napelem teljesítményed? Mert lehet hogy én optimalizálom túl, de a nappali áram drágább mint az éjjeli, ebből kifolyólag ha nappal megy hálózatról a hűtő többe kerül mintha éjjel menne.
Optimális úgy lenne ha a napelem nappal húzná a hűtöket és a többlet energiából feltöltené az aksit is, amit majd éjjel elhasználnak a hűtők és ha kifogy az aksi átkapcsol éjjeli áramra.

Ha nincs elég napelem kapacitás akkor úgyis csak rásegít a napelem.

Nálunk nincs olyan, hogy nappali vagy éjszakai áram, egy mérő van csak. A napelem 4db 65V/60W-os. Viszont az is igaz, hogy a hűtők nem mennek folyamatosan nappal sem, így a köztes időben töltheti az akksikat. Jó, hogy van kivel beszélni ilyenekről, mert ez nekem nem így volt az elképzelésemben.