A citromsavas megoldáshoz milyen sűrűségű sav ajánlott nem tudod véletlenül, mert kipróbálnám.
Amúgy nem csak büdös de igen veszélyes mivel klórgáz keletkezik a sósavas verziónál amit belélegezve a tüdő nedvességével újra sósavat alkot, ami igen kellemetlen.

Szia!
Engem is érdekelne ez a citromsavas maratás. Hol találtál róla infót?

Mi azért ragaszkodunk a sósavhoz mert még nem futottunk bele a másik receptbe ! De jó hogy említetted kipróbálom .

Én kipróbáltam. kb 3%-os peroxid oldathoz nagyjából 1:1 arányban kell adagolni citromsót. És ajánlottak még hozzá némi konyhasót is pluszban, ami itt inkább egyfajta katalizátor szerepét tölti be, hogy ne képződjön csapadék a réz fólián. kb 10-ed annyi sót kell adni hozzá.
Ezzel a lötyivel, kb 50 fokos induló hőmérsékleten, mérsékelt gázfejlődés mellett kb 10 perc volt a maratás ideje. Semmi kellemetlen klórgáz, akár kézzel is lehet benne matatni...bár azért nem ajánlatos!
Az oldat ugyanúgy elbomlik idővel, mint a sósavas verzió..., tehát ebből is csak annyit ajánlatos készíteni, amennyi konkrétan akkor és ott kell...

Az arányokat tologatva a nagyon mérsékelttől, az extrém gyors marásig bármit be lehet állítani...utóbbi esetben erős buborékfejlődés, és melegedés tapasztalható, így csak óvatosan...!

A minap akartam isopropyl alkoholt venni gyógyszertárba, hát elhajtottak a búbánatba kettőből is (, pedig "jugóknak" mennyi mindent megoldanak), sőt még azt is mondták, hogy aszkorbinsavat sem tudnak kiadni, mint alapanyagot. Na erre varrjál gonbot!

Citromsót bárhol vehetsz..., peroxidot pedig fodrász vagy boiboltokban olcsón beszerezhetsz.
C vitamint inkább nyeld le, semmint nyákmaratásra pazarold

Többedjére olvasom a klórgáz keletkezése című nótát, a sósav - hidrogénperoxidos maratófürdőnél.
Sajnos újabban nincs elég időm maratgatni így megfigyelni sem. De emlékeim szerint nem tapasztaltam ilyet, hogy klórgáz képződne. Persze van valami kipárolgása működés közben, de szerintem nem lehet klórgáz. Bár nem vagyok vegyész, de a klórgáz nehezebb a levegőnél, és zöldes -sárgás színű. A sósav pedig szintén gáz, de színtelen, makacsul vonzódik a vízhez, még a levegőből is magába vonzza. Vízben 35-38% töménységben oldódik. Jellemzően ez a gáz távozhat az oldatból, és akkor jelentős, ha nem használunk a marató fürdőben hozzáadott vizet. Mert amúgy az oldat ez esetben megkötné a keletkező mennyiséget. .

A kémia szerint viszont nem csak lehet néha néha, hanem minden alkalommal.

Szia!
Én használtam mindkettőt! Sósavas peroxiddal kezdtem maratni, majd mikor elfogyott a peroxidom, áttértem a vas-kloridra. Egy ideig tényleg jó volt, viszont undorító egy löttynek tartom. Lassú, ha kilöttyen, mindenen nyomot hagy. Tévhit, hogy nem mérgező, ebben ugyan úgy sósav (Hidrogén-Klorid) van, amiből ugyan úgy klórgáz szabadul fel, főleg ha még melegíted is vagy felforralod!
Végül visszatértem a peroxidos sósavhoz. Igaz, hogy ebben a löttyben ha egyszer maratsz, utána öntheted kifelé, viszont ez benne a jó, hogy simán kiöntheted, ha rendesen felhígítod. Gondolj csak bele, a hidrogén-peroxidot a fodrászok használják hajszőkítésre, ugyan úgy a csapba mossák le a hajról, a sósavat pedig vízkőoldásra szokták használni a háztatásban. A klórgáz, valóban felszabadul, de én nem mondanám azt, hogy ez egy olyan életveszélyes dolog, több mint 4 éve használom, sokszor napi rendszerességgel, ennyi erővel káros az otthoni padló felmosása domestosos vízel, ugyan is az is klórt tartalmaz. Vagy egy uszoda... Amitől illik tartani, az a szer zárt helyen való használata, ugyan is a klórgáz, habár Te nem érzed, a levegőben sokáig megmarad, a falak is beszívják. Ennek mindössze annyi jelentősége van, hogy a párás levegőben elegyedve is elég hevesen reagál a fémekkel: egyszer csak azt veszed észre, hogy a műhelyedben a szerszámok minden ok nélkül elkezdenek rozsdásodni. Valóban, ilyen szempontból nem éppen előnyös ez a szer. Minden más: tárolás, gyorsaság szempontjából viszont igen, ráadásul fel is melegszik magától a reakció hevében, így nem kell külön melegítéssel molyolni.
Egyébként, hogy mennyi klórgáz szabadul fel, az erősen függ attól is, hogy milyen arányban keverik a két anyagot, illetve hogy milyen tömény a sósav. Iskolában azt tanultuk, hogy a 30%-os sósavat 1:2 arányban kell keverni vízzel, így a sósavat lehozva 10%-ra, és ezt a mennyiséget 2:1 arányban keverni a hidrogén-peroxiddal. Mi a hidrogén-peroxidot hülye néven "gyorsítónak" is neveztük, így gyakori volt, hogy ez utóbbi arányt nem tartottuk be, bátra nyakon öntöttük a nyákot vele, ha nem akartunk várni vele.

Ezek szerint akkor pontosan levezethető, hogy mennyi klórgáz képződik. Oly rég volt, hogy én erre már nem vagyok képes. Tetézzem a bajt, mivel az oldat használaton kívül elbomlik, mije is bomlik el? Tudtommal a peroxid, H2O2 ebből lesz víz és oxigén. Jó, de elfogadok egy karót is kémiából, ha egy sorban levezeted a klórgáz képződését maratás közben.

reakció
Cu + H2O2 + 2 HCl --> CuO + H2O + 2 HCl --> CuCl2 + 2 H2O

sósav és peroxid egymással
2 H2O2 --> 2 H2O + O2 / 2 HCl + 2 H2O2 --> 2 HOCl + 2 H2O / HOCl + HCl --> Cl2 + H2O

Ezek szerint, ha összeöntök sósavat meg H₂O₂-t akkor pezsegni kellene a keletkező klórgáztól, de nem teszi. Cak amikor belekerül a réz, akkor alakul ki a felületén néhány apró bubi, ami szerintem nem klór, hanem oxigén.
Én még egyszer sem éreztem a klór szagát maratás közben, pedig elég jól ismerem.
Az Erdey-Grúz Tibor féle Vegyszerismeret könyvben ez áll:

És as fáma még azt is írja , hogy a klór gáz meglétéhez több összetevő is szükséges.De mindenképpen NaOCl, vizes oldata is.

Akkor szippogassál nagyokat belőle, tisztul az orrod, frissül a véred, majd a tüdőgondozóban is oszd meg a meglátásaidat

Akkor jól van akkor

Szerintem egyikőtöknek sem -és mindkettőtöknek igaza van ! Amikor a reakció gyorsabbra sikerül a kelleténél (ha kevés a víz az elegyben) akkor keletkezik klór gáz -és a megemelkedett hőmérséklet miatt a sósavgáz is "menekül" a rendszerből . Amikor háztartási sósavat használtam én sem éreztem a szúrós szagot , de amióta egyszer vettem 5l ipari sósavat azóta mindig ha nem hígítom fel maratás előtt , ha felhabzik akkor meg aztán nagyon intenzív a "kipárolgás"

Tőled megszokott kedvesség

Én is 20%-os sósavval (amit még tovább hígítok némi vízzel) szoktam dolgozni a konyhában, a mosogató melletti munkalapon.
Még egyszer sem éreztem a klór jellegzetes szagát, és pezsgést sem észleltem a marató folyadékból, csupán a panel felületén megjelenő apró buborékokat, amelyek makacsul ragaszkodnak is a felülethez, ha ecsettel le nem tessékelem őket.
Jelenleg betöltöttem a 65. évemet. NYÁK lemezeket kb. 50 éve készítek és még csak egyszer fordultam meg az Országos Pulmonológiai Intézetben, Budakeszin, amikor a 80'-as években digitális alközpontot telepítettünk nekik, még BHG színekben.

Na de azt elfelejtettem hozzá tenni , hogy nem a te fámád.

Nem lehet, hogy az okozza sok embernél az eltérést, hogy nem pontos adat van a flakonon?
Tuskós sósavas dobozon pl ez van 5-15% régebben meg 15-30% volt, ez ugye elég nagy eltéréseket okozhat eggyes személyeknél.
Amikor én nem hígítottam olyan heves volt a reakció, hogy 1 percen belül forró volt a lötyi...
Szerintem nézze meg mindenki mi van pontosan a flakonjára írva

Szerintem az oldat töménysége csak a reakciót gyorsítja illetve lassítja, magát a képződő gázokat nem határozza meg csak a mennyiségét.

Sziasztok remélem jó helyen teszem fel a kérdést,Alkotó mester milyen progival tervez,ha nem túl titkos.
Köszi előre is.

Kösz már meg van.

A nátriumperszuilfát veszélytelen, oldott állapotban is tárolható akár 3-4 hónapig, színtelen és szagtalan.
Sebességre olyan mint a vasklorid melegíteni is kell, de akár a mosdóban is csinálhatod, annyira nem fog semmit, és nem képez gázokat.
Múltkor csináltam sósav peroxidos maratást kint az udvaron, hát komoly gázfelhőt sikerült csinálni, mondjuk 20%-os sósavból csináltam kb. 10%-ot és 5 perc volt panelenként a marás.

Valahol kaqkk-nak van igaza.
Igenis képződik klór, de nagyrészt ott marad , nagyon minimális lehet az ami távozik, de lehet.
Viszont ha túl gyors a reakció, akkor több távozik, ráasásul melegszik is az is segíti a párolgást.

H2O2 + (2)H(+) + (2)Cl(-) ---> Cl2 + (2)H2O
H2O2 + Cl2 ---> O2 + (2)H(+) + (2)Cl(-)

Ergo, az egyetlen előnye a vas-kloriddal szemben max az ára. Mivel ha gyorsítod akkor mérgezőbb, de ha lassan maratsz akkor ugyanott vagy mint a FECL3-al.

Gulasoft: Én perszulfátot használok legtöbbször (persze van minden a polcon) és igaz, hogy nem fog semmit, de a ruhafestéket kikezdi. Van egy Sötétbarna nadrágom amin világosbarna foltok vannak egy kiloccsanás miatt. Az anyagnak semmi baja, de a festék megfakult a helyén.

Azért a nátrium perszulfát sem szereti annyira az embereket.
Azért ezzel is óvatosan kell bánni zárt térben!
Bővebben: Link

Sziasztok!

Megtennétek, hogy EZT segítenétek nyákra vetni? Tele vagyok este, és reggelre ajándékba lenne egyik rokonomnak születésnapra. 4 ledet kapcsolna, egy 9 voltos elemről. Ti ebbe gyorsabban haladnátok azthiszem. Sprintel tudok nyomtatni.
BC328+C875

Szia! Gyorsan összedobtam neked ezt. SP.6 ban készült.

Köszi. Mindjárt kipróbálom.

Van valakinek tapasztalata CNC maróval készített NYÁK-kal kapcsolatban?
Azaz olyannal, ahol gyakorlatilag a szigetelö sávokat alakítjuk ki a maróval.

-olyan tervezö program ami direkt ilyenre van "kihegyezve"? Minimalizálja a marandó úthoszt?
-optimális szerszámkialakítás? Marófej alakja, élszögek, fordulatszám, elötolási sebesség?
-esetleg hazilag készíthetö CNC ?

(Láttam a neten több ilyen projektet. Konkrét tapasztalat érdekelne.
Most van erre ismerösnél gép, de a jövöre nézve gondolkodom A4-es méretü kis gép készítésén. Vegyes lézeres és marófejes megoldással.... A lézerrel akár a fólián lévö védöfesték is szépen eltávolítható. Feliratozható is lenne a lap. )