Szia Lucky!
Ez egy HP Deskjet 3070A. Három szines patron és egy fekete van benne.
Nekem az jött be, hogy a fekete rajzolatot színes beállításban, a legjobb felbontásban nyomtatom, fotopapír állásban.
Ilyenkor a fólián egy zöldes árnyalatú nyomat jön létre ami kissé áttetsző, de a levilágító UV-ját elég jól maszkolja.
A fólia típusa: niceday inkjet transparency film. 50db A/4-es néhány ezer forintba került.
Üdv,
Laci

Milyen ötletes. Mi lenne, ha színes lézerrel pirosban nyomtatnám a maszkot? Azon az UV nem nagyon megy át.

Szia Pjg!

Én lézerrel korábban nyomdai eredetiket készítettem cdak NYÁK gyártásra nem használtam, de vannak gondolataim ezen a téren, ha megengeded:
A lézernyomtatók felbontása általában nem éri el a tintasugarasakét (úgy tudom általában 600dpi). Lehet, hogy ez nem elég a finom rajzolathoz.
Viszont ennél fontosabb probléma szerintem az, hogy a lézerrel készült vonalaknak térfogata van, vagyis a festék kiemelkedik a hordozóról. Emiatt, ha a festékes felével fordítod a fóliát a NYÁK lemezre, akkor a festékréteg elemelheti a fóliát a felületről és az egész rajzolat deformálódhat. Ezt csak mint gondolat merült fel, ismétlem nincs benne igazán gyakorlatom.
A nyomdai gyakorlatban, ha nem kellett igényes eredeti, akkor pausz papírra nyomtattam lézerrel és azon keresztül ment a levilágítás.
Üdvözlettel,
Laci, papus51

Idézet:
„ami kissé áttetsző”

Nekem mindig ezzel gyűlt meg a bajom, átengedte az UV-t is. A még nem jó, még nem jó, már nem jó esettel küszködtem, míg meg nem untam. Sajnos vasalással nem nagyon lehet ilyen finom rajzolatot csinálni.

Sajnálom Ge Lee, hogy Neked nem jött ösze.
Nálam tényleg stabilan működik a nyák gyártás ezzel a módszerrel.
Az igaz, hogy a levilágítási időt próba csíkokkal és különböző időkkel belőttem optimálisra és gyári fotolakkos panelt használok, mert a P20-al tele volt már a ..
Üdv,
papus51

Nem jól tudod a tintasugaras nem közelíti meg a lézer felbontását.Próbáld ki , ha már olyan sűrű vonalakat próbálsz nyomtatni , akkor már összefolyik lézernél nem.
A fekete szín nyeli el a legjobban a lézerfényt egyébként.
És most had ne részletezzük ezt itt , mert ez nem is az a hely , de amit feltettél képet nem igazán kivehető , hogy milyen is a minőség .Bár én megnéztem kinagyítva élesítve , világosítva , hát nem részletezném inkább.

Szia eyess!
Nem azt írtam, hogy melyik szín mennyire nyeli el a "lézerfényt", ami nálam UV és fénycső, hanem azt, hogy a nyomtatóm melyik beállítása volt a legmegfelelőbb a maszkolásra.
A tisztán feket nyomattal az volt a probléma, hogy a transzparens fólián nem takart megfelelően. Ez nincs összefüggésben a fekete szín elnyelő képességével, szerintem.
Az általam feltett képpel mi a bajod? Ott a legfinomabb vonalméretek az amatőr gyakorlatban egyáltalán szóbajöhető, még felforrasztható alkatrészhez készültek.
Egyébként meg a Ctrl billentyű nyomvatartása mellett a + leütögetve tetszés szerint kinagyítható kép.

A fedést dolgában mármint , hogy színessel jobb fedést lehet elérni azt aláírom .Akár lézerről , vagy tintasugarasról legyen szó , de minőségben a lézer jobb ez tény.
Az amatőr gyakorlat amit említesz az mára már profira nőtte ki magát , és elképesztő dolgokra képesek az emberek a határokat is átlépve.Ezért nem jó az , amit írtál , mert már rég előrehaladottabb a dolog mint sejtenéd.Talán látogass el a -Nyáklap készítés kérdések topikba , és olvass vissza jó sokat .Láthatsz szép dolgokat ott , és eldöntheted , hogy ma hol tart az amatőr világ.

Igazad lehet, de végül is a festék takar és a fólia átengedi a fényt. Szerintem tök mindegy, hogy 1-2 tized mm magasan van a nyák fölött az átlátszó film. A pauszon nem ugyanolyan vastag a festék?
Szerintem egy 600dpi vel kinyomtatott maszk 1000x jobb minőséget biztosít, mint ha redisz tollal, csőtollal, vagy filctollal rajzolnám meg. Gyakorlatomban 0,3mm-nél vékonyabb vonal nem fordul elő. Hobbizom.

De igen. Csak, amint azt írtam, igénytelenebb nyomatokhoz használtam és nem rétegfordítottan. Így előfordult némi alávilágítás, ami a vonalak karcsúsodását okozta, de ismétlem ezek szöveg oldalak voltak és nem igényes nyomathoz.

Nálam mindig a festékes oldal fekszik a fényérzékeny rétegre.

Csináltam még egy filmet a tintasugaras nyomtatóval.
A kész NYÁK fotója alább látható.
Az IC lábak közötti szöveg 0,08mm-es vonalakból van.
A fotóval csupán azt szeretném bemutatni, hogy egyszerű eszközökkel, mondhatni sufni körülmények között, mi az ami kihozható, nálam.

Sziasztok,
Igaz, nem egy komplett szerkezet, de a jól működő elektronikának ez is szükséges kelléke. Egy ismerősöm kérésére készítettem, ő fogja megépíteni is.

Szép, de nem értem. A panel alján baloldalt van egy stabilizátornak hely, ami a feliratok szerint LM7905 ( In - Out - GND ) de mégis +5V van odanyomtatva. Másrészt ez a +5V az IC GND-jére van kötve.

Az nem LM7905, hanem sorkapocs. Külső, telepes táplálású tápegység csatlakozása. Abban van a stabilizátor is, egy 78L05.

OK bocs. Akartam javítani is a hsz-t, mert az IC-nél is a helyén van a táp, de már késő volt.

Nagyon szép minőség, gratula!

Milyen fúróval fúrtad ilyen sorjamentesen? köszi.

Élessel.

Köszönöm, igyekszem.

@nagym6
Használt keményfém fúrókkal (0.7, 0.85, 1.1 és 1.25) fúrtam, a kép széle felé eső lyukakon látszik is hogy nem kellően voltak élesek. A nagyobb lyukakat 2-es kukorica maróval martam, átmérőjük 3.5 illetve 2.9mm. Ezek sorjásak lettek, de egy régebbi, nem túl éles bicska élével meghúztam őket. Gyors, és szebb eredményt ad (egyenes éleken) mint a tűreszelő. A lyukakat persze tűreszelővel "dolgoztam meg"

Így könnyen kitalálható, hogy CNC-vel készült a fúrás-marás, maga a nyák pedig fotózással, dry fóliával.

A hagyományos új! -olcsó- fúró is sorjásan fúr nekem. Akármilyen fordulaton. Vagy már az első pillanatban kimegy az éle, nem tudom. Volt valamilyen keményfém fúróm, az volt jó, csak már nem tudom milyen.

Próbáld ki 30.000-en. Ha bírná, ott már nem lenne sorjás. Igaz, a hagyományos nem is fogja bírni.

Ilyen vonalsűrűségnél én már nem kísérletezgetnék otthoni nyomtatókkal, mikor bármelyik nyomdai cég 3-400 Ft-ért televág egy A4-est ilyen bga rajzolatokkal pendrájvon vitt vagy elpostázott pdf-ből.

Szia!
E-bay-en vettem volframkarbid fúrókat, 0,3 és 0,5 méretben pár száz forintért. Azok szépen fúrnak.

Azok hogy vannak fent e-bay-en? Mondjuk 0.8mm-es az igazi.

Illetve ha valaki jó marót tudna nekem ott, az is jó lenne.

"carbide drill" szöveggel érdemes keresni. Marót is szoktak árulni a fúróárusok.

Keményfém fúrókhoz: azt ne kerüljük meg, hogy ezeknek a fúróknak a szára 1/8"-os (3.175mm) Ergo ilyen befogó kell a gépbe. A normál tokmány is lehet jó, persze, ha megfelelő precízségű, mert ezek a wolfram-karbid anyagok meglehetősen merevek, és nem tolerálják, ha üt a tokmány.

Kísérletezni szerintem olcsóbb, ha használtat vesz valaki, mint a korábbi fotón is látható, azért lehet használni. De kevésbé fáj, ha törik. Mert törik...
Fúrtam én is marokból keményfémmel, mert csak az a lehetőség volt abban a helyzetben. Jól megtámasztott kézzel ment az is, de jóval hamarabb törik, mint a HSS. Igazából egy nem lötyögős állvány nem árt hozzá.
CNC-nél persze nem nagyon törik, ott csak az emberi közbeavatkozás tesz keresztbe neki

Szerk: azt azért ne gondolja senki, hogy a használt keményfém éle annyira kopott, mint a használt HSS-é. Azért visz az rendesen, bár biztos van példa az ellenkezőjére is. És pörgetni kell, annyival úgyse nagyon lehet otthon megpörgetni, mint a gyárban. Én 30 ezer környékén fúrok, ennyit tud a Kress.

Az apróban jelen pillanatban is hirdetnek használt keményfém fúrót (semmi közöm hozzá, még csak nem is tőle vettem az enyémeket)

Hotib jól írja. Nagyon könnyen el lehet törni, egyet már nekem is sikerült.
Én asztali fúrógéppel használom és a törés óta arra figyelek, hogy ne engedjem lejjebb a fúrót ha már átfúrta a nyákot. Így még van egy kis esélye a fúrószárnak, ha egy kicsit üt a tokmány.

Én az előző3 noname fúrómmal szinte nyákonként 2-3 fúrót törtem (állványban) Most egy hete vettem a vaterán egy PROXXON -t evvel tökéletesen lehet használni még a 0,4 est is ! Nem üt nem visít csak egyszerűen teszi a dolgát .

Üdv!

Elég kezdő vagyok NYÁK készítés terén. A kérdésem az lenne, hogy mi alapján kell kiszámolni a vonalvastagságot a tervezésnél?