Külföldről soha többet mert most is mehetnék a sóhivatalba a szkópommal együtt mert a garanciát életbe nem érvényesíteném ibéjes cuccra és kidobtam 150 rugót. Egyébként jól néznek ki.

Miért nem? Ez nekem fura. Írj az eladónak. Azért drága cuccra van, és olyan nincs, hogy nem... Szerintem.
Habár én is inkább Mo-on vettem meg Ge Lee-től...

Nalátod. Kipróbált, tutira működőt vettél. Bp-ről rendeltem szal rendes garis, ilyenkor nem az én problémám levelezgetni távolkelettel. A kínai csak hablatyolna hogy küldjem vissza ami biztos nem 1-2 rugó lenne és ha megérkezik pont oda az is szerencse kérdése. Nah persze ha küldi az újat akkor is 1 hónap vagy több ez az egész hercehurca. Részemről ez rizikós és inkább megvettem áfásan pestről és oda is küldöm vissza hétfőn.

Sziasztok! Van új szkóp. Rigol DS1054Z 4 csatorna, 50MHz, 1GSa/s, 12Mpts, 30,000 wfm/s (ez nem tudom mi), 800x480 LCD. És annyiba kerül, mint az a gyakran emlegetett OWON

A 30,000 wfm/s jelentése, hogy 1 másodperc alatt 30000 teljes jelfelvételt végez. De ennyiszer nem ír a kijelzőre, nem is tudnánk követni. Meg nyilván csak nagyobb frekvenciáknál lehetséges, kisebb frekiknél arányosan kevesebb lehet a jelfelvétel száma.

Akkor mi a GSa/s?

Gigaminta/sec. Egy másodperc alatt maximum ennyi mintavételt tud végezni. Azaz 1GSa/s jelentése: 1 millió mintavétel -digitalizálás a jelből- másodpercenként. De ez a maximum, lassabb eltérítési sebességeknél ez kevesebb, annak megfelelően, hogy a jelfelvételi memóriába mennyi adat fér. Lényeg, hogy 50MHz szkópnak ez bőven elegendő.

Jaaa... tehát 30.000 wfm/s-sel mér rá a feszültségre és ebből az analóg jelsorozatból 1GSa/s sebességgel (sűrűséggel) állítja magának elő a digitális jelet? Valahogy így?

Igen, tehát egy analóg jelsorozatnak egy bizonyos időtartamú szakaszából maximum 1GSa/s sebességgel-sűrűséggel állítja magának elő a digitális jelet. Pld. 100MHz szinuszjel egy periódusára 10 mintavétel esik.
Ez a jelszakasz digitalizálás maximum 30000-szer zajlik le. Hasonlóan kell elképzelni, mintha analóg szkópon balról jobbra 30000-szer futna az elektronsugár, azaz a vonal, ennyiszer rajzolná egymásra a jelalakokat. De pld. 10Hz jelnél 5 periódust akarunk felvenni, ez az 5 periódus 0.5 sec. ideig tart. Csak utána jöhet a következő jelfelvétel, ilyen alacsony frekin másodpercenként csak 2 wfm/s lehet. Ezért a 30000 csak valamilyen jóval nagyobb frekin lehet.

Na most már ezt is tudom.
Most látom feljebb, hogy a Hanteknek is van alsókategóriás 4Ch szkópja ugyanennyiért, ráadásul abban logikai analizátor is van. (és feltűnően hasonlít valamelyik másik gyártó másfél milliós szkópjára) Biztos, hogy ezek közül venném a következőt, de még a mostanin se ült meg a por.

A Rigol kijelzése jobb, fényerőt is modulálja a rajzolt jel, némileg hasonlóan mint az analóg szkópnál a foszfor és utánvilágítás hatás. A Tektronix DPO technikáját próbálja utánozni, félig sikerült.

Igen, meg gondolom az összeszerelése is jobb, mint a Hanteké. De jó tudni, hogy mindkettőnek duplázható a sávszélessége otthon. Rigolnak 100MHz frontendje van 50MHz szoftver mellett, a Hantek frontendjét nem tudom.
Aki ilyen "olcsó" 4Ch szkópok mellett még mindig az OWON mellett dönt, az előtt tisztelgek.

Megjött a kicserélt owonom. Eddig még minden faja rajta. Az akkujával 4,5 órát simán bír 80% fényerő mellett. Néha megnyugtat ha kapcsolóüzemű cuccot mérek, hogy teljesen le van kötve a 230 hálózatról és tuti nem lesz csattanás. Én ezért szeretem inkább ezt mint a fentebb írtaknál szereplőket, persze Rigol, Hantek is ár/érték arányban jók!

Az OWON is jó valamire (nagy memória), de azért vannak korlátai (lassú screen refresh rate, gány összeszerelés).
Lehet, hogy hülyeséget mondok, de úgy tudom, ki kell kötni a földet a szkópban, akkor nem lesz csattanás. Sokan csinálják.

Halozati cucc meresehez levalaszto trafo a tuti megoldas. Felteve, hogy az adott esetben lehetseges. Az asztalon javitasnal mindenkeppen. Biztos, hogy nincs csattanas, es ami ennel is fontosabb, hogy nem vág agyon.

A szkop foldjet kikotni a mai kapcsuzemu tapos szkopoknal nem ajanlatos, mert pont attol lesz 115V~ a földhöz kepest a szkop foldjen a 2 Y kondi miatt, ami a halozati zavarszurojeben van. Raadasul, ha kikotod a foldet es ramersz valamire, ami halozati potencialon van, akkor az egesz szkop razni fog. Nem tul szerencses.

Nem véletlenül hasonlítanak. Valahol láttam szétborítva egy Lecroy-t, meg valamelyik legolcsóbb kategóriájú masinát egymás mellett. A táppanel egy az egyben ugyanaz volt bennük, de nagy eltérések a szkóp hardverét illetően sem voltak. A csávó pont azt ecsetelgette, hogy tulajdonképpen ugyanazt vette meg jóval drágábban, meg más szoftverrel.
Szóval majdnem mindegy hogy melyiket veszed meg, de arra azért kíváncsi leszek hogy ahol napi használatban vannak, meddig fogja bírni a hardver. Mert a csövesek azért mennek már 30-40 éve...

Mit ertesz azalatt, hogy csöves? Katodsugarcsoves megjelenitot vagy elektroncsoves felepitest.
Mert itt sokan a KS csoves analog szkopokat hivjak csovesnek, de ez megteveszto neha. Az en LeCroy-om 16 eves es csöves. Marmint katodsugarcso van benne megjelenitonek magneses elteritessel, de ettol meg digitalis tarolos szkop. Es mukodik. Nem azert mennek a 30 eves szkopok a mai napig, mert analogok, ahanem azert, mert 30 eve meg szempont volt a tartossag. Ma egyenesen ellenseg a gyartoknak.

Meg lennék lepve, ha mágneses lenne az eltérítése. De ha így van, akkor az egy igazi kuriózum!

A digitális szkópok monitorként használják a kijelzőt, ezért praktikus a mágneses eltérítésű katódsugárcső. Úgy, mint a számítógép-monitoroknál.

Miért lenne kuriózum? Az LCD -s kijelzők csak úgy 20 éve terjedtek el, ma már szinte csak ilyenek vannak. Azelőtt is voltak digitális szkópok, elektrosztatikus, és mágneses eltérítésű csövekkel is.

A valaszok melle en csak egy kepet teszek fel. Ez egy regi analog fenykep scan-je.

Egyetértek. Nekem Hantek van, elég jól ki van találva a szoftvere, a nagyokra akar hasonlítani, jól teszi. Van ugyanezzel a hardwerrel ugyanennyiért a Voltcraft, annál mintha szándékosan törekedtek volna rá, hogy a szoftver minél korlátoltabb és használhatatlanabb legyen. Láttam bemutatót, fogtam a fejem. Ebből a szempontból viszont nagyon nem mindegy, hogy a legolcsóbbak közül melyiket veszi az ember, meg kell nézni a bemutatókat.

Sziasztok! Mint már valamelyik szkópos blogban írtam, megvettem a 30 éves bekrepált analógok helyett a Hantek DSO5072P-t. Még szinte nem is ismerem az összes funkciót, amit tud, viszont ami az első pillanattól zavart, az a ventillátor "hatalmas" zaja. Nem értem, hogy ennyi tudással, pénzért, ezt már miért nem tudták benne magoldani???!!! Szerencsére, ma ráakadtam "proli007" hőfokszabályozására. Megmondom őszintén, nagyon zavart a tökéletes csendben az az állandó zaj, a koncentrálásban. Gyorsan megépítettem, a fiókban talált alkatrészekből, s nagyon jól vizsgázott!!!! Ennél egyszerűbb, és ötletesebb megoldást még nem láttam sehol. MBR10100 helyett SR560-at találtam, 220Kohm helyett 180 akdt a kezembe. Apa-anya csatlakozót is sikerült találnom, így "átalakítás" nélkül be tudtam rakni, kipróbálni. A legmelegebb pont a tápon az egyenirányító hűtőbordája volt, így oda tettem, mivel ez a dióda műanyag tokos, egy ruhacsipesszel fogattam fel a teszt erejéig a bordára, az IRFZ44 pedig nem igényel hűtést. K-type hőmérővel mértem a borda hőmérsékletét. A gyári ventillátor nem tudta lehűteni 50 fok alá, mivel a bal oldalon van, az egész hátlap pedig perforált. A kezembe akadt egy üres alufólia papírcsöve, amiből levágtam egy darabot, a ventillátortól a bordáig. A hűtés egyből jobb lett, viszont a ventilla ugyanúgy forgott. Beraktam közé, a szabélyozót, s nagy örömömre 40 foknál bekapcsol, és halk duruzsolás melett 38 fok környékén tartja. Kb 1/4-ét foglalja el a vetillátornak, így a fenmaradó légmennyiség bőven elég a többi rész hűtásére. Nagy köszönet a kollégának, e zseniális ötletért!

50 fokos borda az teljesen jó. A ventilátor zaj már nem. Owonom csöndes és nem érzem hogy meleget fújna ki, de így faja megoldás a problémára. Miért pont a venti minőségén spórolnak azt nem tudom.

Azt nem értem ha most bizonyos hőfoknál bekapcsol a venti akkor a zaj mitől lett kevesebb? Végül is csak azt érted el hogy ritkábban kapcsol be és már ez is valami de ugyan úgy fog idegelni amikor majd megy. LM317 hőfokra változó fordulatszám szabályozós áramkört építettem volna bele ami fokozatosan állítaná a venti fordulatát és így tartja kisebb zajtatrományba.

Esetleg ventilátor csere csendesre. Vagy a ventilátor merev kapcsolatban van a gép vázzal, és az átveszi, erősíti a zörgést. Ha kiveszed a ventit, kézben tartva csendes, akkor lehet, hogy rugalmas felfüggesztése csökkentené a zajt.

Kicsit utánanéztem miért halkabb az owonom (sds7102v). Rém egyszerű. 12V-os venti 8.5V max feszültséget kap mivel ennyi az akku max töltőfeszültsége és egyben a rendszeré is. Levegő a proci panelra megy és a tápnál távozik. Ezek szerint ennyi is elég a hűtéshez.

Azért az elég gáz ha egy gyári megoldást már új korában fabrikálni kell. Ahogy az is, hogy egy borda a ventilátoros hűtés mellett is 50 fokos. Az ott akkor lenne normálisan méretezve, ha venti nélkül sem menne 50-60 fok fölé, ventivel meg hideg maradna. Ha a BGA-k is ilyen gondosan vannak beépítve, akkor nem merném napi szinten órákon át használni.
A venti hőmérsékletfüggő fordulatszám szabályozására egyébként elég egy megfelelő értékű NTC is, PC tápokban is azt használnak.

Nem lehet arra az 50 fokos hűtőtömre valahogy ráfabrikálni egy megfelelő alakú hűtőlemezt, a felületet jócskán megnövelve? Sokat érne.

Belsejét tekintve nekem még ez a Siglent tűnik a legkorrektebbnek, bár a szellőzést itt sem éppen így kellett volna megoldani. BGA-t is csak egyet látok benne, mondjuk az is pont egyel több mint kellene. Ha magamnak vennék DSO-t akkor talán egy ilyet.