Szia
A 33 USD nem rossz ár érte. Nyilván a döntés nem fekete - fehér alapon megy, csak tippeket tudok adni.
És/de
- én vettem egyszer a Con..dban Vellemannt, összeraktam, örültem neki, de nem használtam semmire, pedig WEB-es interface is volt hozzá. Tanulási érték = 0, de ez, amit Te választottál valószínű többet ad, rugalmasabban használható
- nincs benne programozó, ezt még meg kell venned
- nincs USB interface (habár én a régi korosztályhoz tartozom, ASM-ben élem ki magam, ezért ez a proc nekem bőven elég lenne)
- Én 16f628a-val kezdtem dugdosós panelen, egyes funkciókat próbálni az is jó, és nem köti meg a kezedet. A panelnek viszont nyilván nincs meg az a funkcionlitása mint a Te panelednek.
- mire végigprogramozod az összes beépített funkciót, nagyon sokat tanulsz, de utána ez a panel nem igazából használható, mert nem alakítható át.
- Ha a tanulás, a különböző lehetőségek kipróbálása megér Neked 33 USD-t akkor ez biztosan élvezetes lesz.
De én úgy saccolom, legkésőbb 2-3 hónap után ez a panel a fiókban végzi. A tényleges áramkörökhöz úgyis fog kelleni egy dugdosós és nagy valószínűség szerint teljesen más procikkal fogsz dolgozni.

Szia!
Szerintem egy ilyen panel iskolai oktatási célra való.
Autodiktakta módon való tanuláshoz nem!
Könnyedén kiütheted a rajta lévő perifériákat, azután mehet a szemétbe. Azt pedig, hogy milyen PIC-el kezdessz, több dolog is befolyásolja. Milyen programnyelvet választassz, és mennyire akarsz a régebbi tipusokkal foglalkozni. Én a 18-as szériát tanulgatom. Ezt asm.- ben könnyebb programozni, rugalmasabb, és többet tud. Épp ezért szívok most egy 12-essel. Mivel nem ebbe tanultam bele, ezért a bankváltások és hogy nem minden működik mindenhol, kiidegelnek.

Egy PICkit3 vagy PICkit2 programozó, egy breadboard, néhány DIP tokozású PIC, quartz, kondenzátorok, ellenállások és LED -ek. Egy tápegység, ami 5V -ot és 3.3V -ot is tud előállítani.
A Microchip MpLab 8.90 .. 8.92 vagy MpLabX (ha a géped bírja). Van benne assembler és szimulátor valamint nyomkövetés az említett programozókkal. XC8 fordító (van ingyenes módja).

Kedves fórumtársak!

Érthetetlen problémával kerültem szembe.
Egy PIC12F1840-es Watchdog timerjének program közbeni állításával.
A feladat szerint, bekapcsolás után a WDT még tiltva van, és a proci nagyon alacsony órajelen járva mindössze egy bemenetet figyel. Ha érkezik jel, az órajel 16MHZ-re ugrik, a WDT pedig bekapcsol 64 msec-re. Ha minden rendben lefutott, át kellene kapcsolnia WDT-nek 4 sec-re.
A baj az, hogy ez az átkapcsolás csupán a program egy pontjáig hajlandó üzemelni.
Itt a teljes program, bejelölve, hogy meddig üzemel az utasítás.
Ha valaki már találkozott ilyennel, kérem segítssen!

A watchdog nem szereti, ha kuplung nélkül váltanak rajta sebességet. Az osztó átállítása nem törli a számlálóját és emiatt bármi lehet benne. Vagyis a helyes eljárás az, ha leállítod a watchdog-ot, törlöd a számlálóját (clrwdt), utána átállítod az osztót és újraindítod. Elvileg így már nem bénázhat.

Köszönöm.
Kipróbálom.

Sajnos így sem működik.
Sőt, a jelzett sortól kezdődően már lekapcsolni sem tudom a WDT-t.

Ilyen hardverhiba nincs. Ha nem tudod kikapcsolni sem a WDT-t, akkor egyszerűen arra a sorra nem fut rá a program. A kritikus pont a 107. sorban az MB,1 vizsgálata. Ha ott nem megy át, akkor resetel a WDT, mert nem jött időben a megszakítás és nem fut rá a WDT átállításra.
Egyszerűen meg lehet nézni, hogy így van-e: állítsd át az első WDT-t kb. 0,5-1s-re. Ha utána ki lehet kapcsolni a WDT-t, akkor időzítési gond van a timer1-nél. (Szimulátorban, minden RA5 vizsgálatot kikapcsolva 104ms mire megjön az interrupt.)

Köszönöm mindenkinek...
Úgy gondoltam maradok akkor én is az említett breadboard-nál egyébként ezeknél nem szokott érintkezési hiba előfordulni?
PICkit3 helyet megfelel egy ilyen clon? árban sem rossz úgy gondolom?
még csak azt nem bírtam eldönteni milyen PIC-el kezdjek....

Szia
A Breadbord nekem még nem mutatott kontakthibát, pedig 5 éve megvan.
Szerintem megkerülhetetlen
A processzorról... ez attól is függ, miben akarsz programozni. Ahogyan írtam én 16F628A-val kezdtem, ez 6-700 Ft-ért beszerezhető, usb, PWM, timer, portok stb minden van benne. Assembler tanuláshoz nekem ez jól bejött.
A következő kategória egy C-ben programmozható USB-s proci lenne, de ebben én nem vagyok otthon.

A 10,12,16 széria programozása eléggé hasonlít egymásra, a 18-ban több az utasítás, meg 1-2 dolog könnyebb mint az előzőeknél, illetve van pár saját szabálya. Kezdésnek javasolnék egy 12F675-öt, egy 16F629-et és mondjuk egy 18F14K22-öt. Ha a neten rendeled, érdemes összehasonlítani, mert lehet, hogy nagyobb tudásút kapsz olcsóbban.

Nem valószínű, hogy hardverhiba, ugyanis több PIC-el is ugyanezt csinálja. Viszont azt elképzelni sem tudom, hogy miért ugorja át ezt az utasítást. Ugyanis elé is és mögé is betettem 1-1kimenet bekapcsolását, és mindkét kimenet be is kapcsol. Csak ez az utasítás nem hajtódik végre. Mintha a program futása során átállítódna a konfigurációs beállítás kapcsolhatóról állandóra. Az RA5 vizsgálata nélkül az időzítő nem áll be a kellő értékre, hanem a teljes 16 bit lefut. A gyakorlatban azonban csak max. 2000-ig kell számolnia.

Bocsánat, usb-t írtam, RS232-t akartam írni. USB nincs a 16f628a-ban.

Nem a 16F628A-ról írtál legalábbis nem az jött le. Usb-je pl a 18F4550-nek van, de azt sem kell C-ben programozni, sőt egyik pic-et sem kell csak lehet és van amire azt mondják, hogy ajánlott de azt is lehet assemlyben csak épp nem egyszerű.

Igen, így korrekt.
Mindenesetre kezdésre én speciell az egyszerűbb 12/16 családot ajánlom, de én megrögzött HW közeli ASM-es vagyok. Imádom, ha ránézek egy kódra és - némi túlzással - látom, hogy a chipen belül honnan hova vándorolnak az elektronok . De ez egyéni szeretet kérdése, kinek a szőke, kinek a barna, hogy népiesen fejezzem ki magam . Egyébként egyszer láttam (fotón) egy - ha jól emlékszem Z80-as - procit csupa standard TTL ic-kből felépítve, na az lenyűgözött

Egyszerűbbnek a 18F éppen egyszerűbb mint a 10/12/16, nincs bankváltás, nem kell a memória címzéssel annyi foglalkozni, megszakításnál a fő regisztereket magától menti és tölti vissza, stb. Szóval egyszerűbb csak éppen ezért nem tanulja meg ezeket az ember ha egyből 18-assal kezd.

Két oka lehet, hogy egy breadboardnál kontathibák jelentkeznek:
- A breadboard minden pozíciójában egy rugós lemez szorul az alkatrész lábához vagy a vezetékhez. Ha rendszeresen túl vastag vezetéket vagy alkatrész lábat erőltetünk bele, a rugó kilapul. Ha vastag kivezetéssel (TO220 vagy a jumper már "vastag") rendelkező alkatrész kivezetéseire forrasszunk más alkatrészről levágott vékonyabb kivezetésdarabot.
- Az átkötésekre használt huzal nem jól érintkezik. Ne használjunk felületkezelés nélküli réz vezetéket vagy forrasztó ónnal befuttatott vezetékeket (azon a szakaszon, ami a breadboard -ba megy). A legjobb a felületkezelt, nem flexibilis (egy vastagabb érből álló) bekötőhuzal. Vagy magunk készítsünk átkötő vezetéket különböző hosszúságú és színű felxibilis kábelből a két végére levágott kivezetésdarabot forrasztva.

A klón megfelelő lehet. ((Ha sokan vesznek klónokat, a következő fejlesztésű gyári programozó majd egyre drágább és másolhatatlan lesz. Az újabb PIC -ek On Time Programmable memóriaterületet is tartalmaznak és egyedi azonosítójuk is van.))

Az új enhanced Midrange kontrollerek olcsók, sokat tudnak, egyszerűen programozhatók, PICkit3 -mal nyomonkövethetők, DIP tokban kaphatók. Van közöttük USB -s is (16F145x).

Sziasztok!

Szeretném a tanácsotokat kérni, hogy fejlesztői környezetet melyiket telepítsem, ha c nyelven szeretnék pic -ekre programot írni.
Én a MPLAB x IDE v2.35 -t gondoltam, de nagyon nem akar sikerülni egy led villogtatás sem.

Köszönöm előre is a tanácsokat.

Nem tudna valaki egy meghívót küldeni a sonsivri-re?
Előre is köszönöm! És bocs az offolásért!

Az nekem is jól jönne

Sziaasztok!
Kellemes ünnepeket mindenkinek. Több éves projektem most kezdtem csak megvalósítani. Igazából 2 kínai kis rc autó átalakítása infrásra. Az egyik az 38Khz es , a másik 56Khz en menne. De az a problémám hogy mind a két adón sugárzott kódot ugyanúgy veszi mind a 2 vevő. Hogyan válasszam szét a csatornákat hogy zavartalanul irányíthassam a két egységet?

Az RC atalakitasnak van valami magyarazata? Mert visszalepes.

A vevok ne sima infradiodak legyenek, hanem savszurovel es megfelelo kontraszterositovel ellatott cel-eszkozok. Elegge olcson (olyan 300Ft korul) kaphatok ezek keszen es tobbfele frekire elore beallitottak. pl. TSOP 1736/1738, ezek 36/38 kHz-re vannak allitva.

En is atalakitottam kisautot, csak 2.4MHz-es RC-re, sokkal gyorsabb adatatvitel, ralatas nem szukseges, adas nyugtazasa hardveresen, hardveresen 60 csatorna, de elvileg korlatlan (ha az uzenetbe kodolod a cimzettet - amit egyebkent az infranal is megtehetsz). Es volt kb 450Ft darabja (ez adovevo, tehat ugyanaz mehet a taviranyitoba es a kisautoba is).

Szoval siman megteheted azt is, hogy te is sugarzol egy fejlecet, egy parancsot es egy CRC-t. Ha a fejlec szerint neki szolt, akkor vegrehajtja, ha nem, akkor a CRC hibahoz hasonloan nem veszi figyelembe.

Tulajdonképpen az átalakítás lényege a rádiós résznek az a hitványsága, hogy szinte felette kellett állni. a vevők pedig tsop-k az egyik 38 a másik 56 khz-es. De az 56Khz es demodulátorban nem csak , hogy belezavar, hanem szinte pontosan jól látja a 38Khzes adást. Ez fordítva is így van. Természetesen csomogokat küldök külön címekkel. De ha össze vissza érkeznek a megszakítások egyik oldalon sem lesz értelmes kódom, csak maximum véletlen.

Szerintem ott valami mas lehet a gond. Az ado hogyan van megoldva?

Probald 36/38 parossal, NEM SZABAD, hogy egymas adasat fogjak.
Ott a nagy kondi a TSOP bemeneten? Felhuzoellenallas eleg kicsi?
A vivofreki elegge stabil mindket ado eseten?

Sajnos az adatlap szerint f0/10 -nél van a -3dB pont a görbén, így a 38kHz -es veszi még a 36 kHz -es jelet és fordítva. Az 56 kHz -esnek már nem kellene vennie a 36-28kHz -s tarományt.

Szia!
Én is végig bogarásztam ezt. Azt tapasztaltam hogy levittem a vivő frekit 30Khz-re a 38 as és az 56 is simán vitte. Majd felvittem 75Khz-re és ugyanúgy vitte a 38 as is és az 56 os is.

A vivő freki a pic pwm kimenete. Felhúzóellenállás nincs, de a picen belül be van kapcsolva a felhúzó ellenállás.

A probléma szerintem az volt, hogy pár centiméterre volt az adó és a vevő. Messzebbről már alig van áthallás, vagy nincs is. Még nincs mind a kettő teljesen kiépítve. Ugyanazzal a távirányítóval váltok frekvenciát. Amivel próbáltam az egy 3 ledes távírányító ami működés közben 70mA-t vesz fel. Valószínűleg ez interferálódhatott ilyen közelről.

Ezert TAViranyito
Na BUEK!

Sziasztok

Nem tudja valaki miért nem kommunikál mplabx ipe alatt a pickit3?
Linux-ot használok és le akarok számolni végleg mindenben a windows-szal otthon.
Bármilyen segítség jól jön! Köszönöm.
(ui. Bár én nem pic-re álltam rá, de jól jön ha van ilyen eszköz otthon!)