Több probléma van itt, mint gondolnánk:
Egy vezetéket hajtunk meg, a többit figyeljük: A figyeléshez ellenállásokkal fix szintre húzzuk a bemeneteket. Sok vezeték zárlatos egymással (mind). Ekkor a sok (150) fix szintre húzó ellenállás párhuzamosan kapcsolódik. Ha a meghajtónál soros ellenállást használunk, előfordulhat, hogy a feszültségosztás miatt a beolvasó áramkör nem érzékeli az aktív szintet. A meghajtóknál tehát nem szabad soros ellenállást használni. A terhelés nem haladhatja meg a meghajtó maximális terhelését 74HC125 6 .. 10mA. 150 vezetékre 15mA vezetékenként 100uA -t jelent, azaz 50k ellenállással lehet a vezetéket a passzív szintre húzni. Ha táp felé húznánk és a jó öreg 74LS125 -öt alkalmaznánk (24mA), akkor 160 uA is lehetne az egy vezetékre jutó áram. Sanjo ekkora áramoknál elég zavarérzékrny lenne a mérés hozzú vezetékek esetén.

Én 16x16-os mátrixot készítenék, bemenetekre 16 A/D bemenetet választanék, sokmindent meg lehetne mondani, még szivárgó áramokat is...

Én meg valami áramgenerátorral csinálnám a tesztelést, és analóg kapcsolókkal/multiplexerekkel kapcsolnám a kívánt kimenetre.

Nekem csak a vezeték*valahány IC nem tetszik. A mátrixot meg kell hajtani valamivel, ezzel nincs is gond(a meghajtás attól függ, milyen árammal szükséges vizsgálni), a bemenetekkel lehetne játszani, hogy testre teszel mindent(segéd NPN tranyók, ha nagyobb árammal kell viszgálni, de ha elég 20mA, akkor elég a PIC is talán. De pár tranyó nem a világ, csak akkor vezérelni is kell(+16 digitális kimenet), egy kivétellel és figyeled, hogy a vizsgált éren milyen fesz van. Ha esik, az szivárgásra utal. Szépen sorban végig lehet vizsgálni az összes kábelt. Az is kiderülhet, hány vezetékes köteg van rádugva. Egy PIC elég, aminek van legalább 16 A/D-je.

'138-akból épített dekóderekkel lehetne őket költséghatékonyan vezérelni. A kiválasztott vonal lehúzóját deaktiválhatod vele. Ha a tranyók közös emitteréhez raksz egy FET-et is, akkor az összes lehúzót le is tudod tiltani egyben.
Annyi A/D bemenete lehet egy PIC-nek, amennyit csak szeretnénk, külső analóg multiplexerekkel az is megoldható, ha nincs beépítve elég.

Igen, de 16 tranyó, vagy FET sem a világ. Egy 18F8520(vagy újabb K-s kiváltója) teljesen jó lenne erre. Ebben 16 A/D van és van elég láb a vezérlésekre(32kimenet). A mátrix meghajtását PNP tranyókkal is meg lehet oldani, mert itt nem számít annyira a maradék ellenállás, miután egy jó kábellel be lehet kalibrálni az A/D-ket.
Ha nem jó az SMD PIC, akkor jó lehet a DIP-es analog illetve digitál multiplexeres megoldás.

Nem értem igazán, amit írsz. Itt nem 256 kapcsoló beolvasásáról van szó, hanem 150 vezeték szálról. Meghajtasz 16 -ot és figyelsz másik 16 -ot? Meghajtasz 1 -et magas szintre, a többi 31 -et alacsonyra és megméred, hogy a meghajtott vezetéken megvan-e a magas szint. Aztán, ha ezt a 32 szálat megmérted, "lapozunk" a következő 32 -re? De a "lapok" között is lehet zárlat? 150 vezeték között 150 * 149 / 2 = 11175 "kapcsoló" lehet....

Egy 75 * 75 -ös mátrixot kell kezelni, ehhez egy halom meghajtó, analóg multiplexer kell. Lehet, hogy a halom kisebb, mit amit előbb írtam, de többszörös hibánál nem lehet egyértelműen megmondani, hol a hiba.

Kábelkorbács esetén a mátrixot szoktak alkalmazni, mert ekkor csak 16+16 port kell (256 csatlakozási ponthoz): egy oszlopra jelet adni, a többi oszlopot és sort ellenőrizni (hogy nincs zárlat) ÉS a kívánt kimeneten jelet mérni (hogy az összekötés jó a megfelelő két pont között).
További kérdések: két pontot kell vizsgálni vagy vannak többszörös összekötések is (3 vagy több pont van összekötve egymással). Kell-e áramot mérni vagy elég feszültséget ellenőrizni? Hogy adod meg, hogy melyik kábelvég melyik kábelvéggel legyen összekötve (mit kell ellenőrizni)? Hordozható legyen (akkumulátor kell)? Milyen legyen az eredmény kijelzése (megfelelt-rossz, hol rossz, mi rossz, LCD, internet, stb)?
Szerkesztve: A szokásos bubogásom: Milyen hosszúak a kábelek? Gyanítom nem kilométeresek, hanem Te néhány méteres kábelkorbácsot akarsz tesztelni csak azt hitted meg úgy véled esetleg talán... Állandóan ez a gond, hogy elhallgatnak a kérdezők rendkívül fontos részleteket. Miért nem lehet egyértelmű lenni??? Még mindig: Mennyi? 30. Mi 30? Mi mennyi?...

Nem minden esetben kell 2 pontot vizsgálni, vannak olyan esetek ahol előfordul többszörös össze kötést. Se áramot se ellenállást nem kell mérni sehol csak elég a feszültséget ellenőrizni.
Azt hiszem ez az egyik problém amire eddig nem gondoltam. Illusztrációnak itt van egy kép hasonló kábelkorbácsot kéne ellenőrizni. De nem csak egy típusra hanem más fajtákra is megkéne csinálnom. Úgy kéne megcsinálni mint ahogy ez a berendezés működik. Ennél nem számít hogyan köt˜öm rá a csatlakozásokat. Egy "jó" termékkel felismeri a csatlakozásokat és utána lehet vele tesztelni. (egyre inkább úgy gondolom hogy ez a project elég nehéz feladat lenne )
Nem kell akkumulátor, hálózatról lehet táplálni. Eredmény kijelzésnek elég akár egy LCD-is, erre nincs konkrét elképzelés. De jó lenne ha legalább megtudná mondani (ha nemi szálanként) konnektoronként hogy melyiknél van a probléma.
A kábelek kb 2-től 8 méteresek (buszba vezérlő kábelkorbács). Bocsi a hiányosságokért.

Meg tudnátok mondani, hogyan is kellene a 150 vezetéket bekötni a 16 + 16 = 32 csatlakozási pontra?
Idézet az előző hozzászólás link -jéről:

3 * 128 = 384. Ez a kereskedelmni termék sem tudja megoldani a feladatot 20 x 20 -as mártixal (azaz 40 meghajtóval / fogadóval.)

Szerintem tisztázni kellene, hogy a kábelkorbácsot a gyártás melyik fázisában kell tesztelni? A kész termék tartalmaz-e csatlakozókat, annak ellendarabját be lehet-e építeni a szerkezetedbe? Ha PC kapcsolat van, a szerkezet átküldheti az észlelt bekötést, a PC ellenőriz, és visszajelez - jó/nem jó, (esetleg hibahely egy lokális LCD kijelzőre).
Szerintem nem érdemes elbonyolítani a dolgot, az általam javasolt megoldás még assembly nyelven is megírható 1-2 nap alatt, a hardver pedig egyszerű modulokból épülhet fel. Egy gond van, a 74*150 helyett
74AS250A-t kellene használni, ami ritka madár.

Ne kapcsolóra gondolj, hanem lámpákra, vagy LED-ekre. Egyenként is meg lehet gyújtani egy mátrixpontban lévő lámpát, akkor miért ne lehetne egy kábel vezetőképességét is így vizsgálni? Diódán és egy ellenálláson eső feszültségből lehet látni, hogy a vezeték vezet-e és hogy zárlatos-e a többi felé.
Szerintem ha zárlatos lenne, akkor már nem kéne kideríteni, hogy melyik felé, (bár ezt is ki lehetne idővel), valószínű, hogy a kábel selejt. Azt ki tudja jelezni, hogy hanyadik csatlakozás szakadt, vagy elkötött.
Viszont azt jó lenne tisztázni, hogy a vizsgálandó kábel egy kezdőpontjához egy végpont tartozik, vagy esetleg több.
Egy kezdőponthoz tartozhat több végpont, de akkor a hozzá tartozó kezdőpontot nem szabad használni. Viszont végpont(tok)hoz csak egy kezdőpont tartozhat. Minden közös végpont kezdőpontokat emészt. Ezt a vizsgálat előtt meg kell tervezni és úgy installálni a műszert.
Megjegyzem, hogy a téma felvetésénél csak kezdő-végpont párokról volt szó, viszont a később belinkelt képen és a jelzett "buszkorbács" esetében ez nem valószínű, hogy teljesül! Ettől függetlenül lehet kezelni, csak oda kell figyelni a telepítésnél. A hátránya a kevesebb alkatrésznek az, hogy nem automata, hanem be kell állítani és jól kell bekötni...

Szia!

Adott az egyszerűség érdekénben egy 33 szálas vezetékköteg, aminek minden szálának függetlennek kellene lennie, de a 33. szál az első 32 valamelyikével zárlatban van, tehát a kábel hibás. Vizsgáljuk meg a kétszer 16 meghajtóból / fogadóból álló vizsgáló eszközzel:
1. eset: Pont az első 32 szálat kötöm a 16 oszlop és a 16 sor vezetékre. A vizsgálat szerint a kábel jó. A mérés eredménye hibás.
2. eset: Az első 32 vezeték közül 31 szálat, de azt nem, amivel a 33. zárlatban van és azt a bizonyos 33. szálat kötöm a 16 oszlop és a 16 sor vezetékre. A vizsgálat szerint a kábel jó. A mérés eredménye hibás.
3. eset: Az első 32 vezeték közül azt, amivel a 33. zárlatban van és még 30 szálat valamint azt a bizonyos 33. szálat kötöm a 16 oszlop és a 16 sor vezetékre. A vizsgálat szerint a kábel rossz. A mérés eredménye helyes.

Ha nem 33 vezeték van, hanem 150, a helyezt bonyolultabb. A vezeték száma nem a lehetséges összeköttetési pontot ("kapcsolók" ) vagy fényforrások száma, hanem a meghajtó vezetékeké. Fentebb mér leírtam, hogy egy 150 független erű kábelben 150 * 149 / 2 = 11175 összeköttetési pont, rövidzárási hibahely lehetséges. Egy 16 * 16 -os mátrix csak 256 összeköttetési pont felderítését teszi lehetőve. A 75 * 75 -ös mátrix is csak 5625 -ét, de ez elegendő a jó / rossz döntéshez.

Igazad van, ez így tényleg nem működik.

Vagy talán még is? Sima mátrixvezérléssel nem működik, de talán így igen.
A vizsgált szál vezérlő vezetékén 5V, a többin 0V. Ha nincs zárlat sehová, az A/D bemeneten megjelenik az 5V - dióda fesz. Bármilyen zárlat esetén a feszültség csökken (igaz nem azonos mértékben, attól függően melyik ág között van a zárlat).

Letölthető az utolsó MpLab 8.92... A Microchip bejelentette, hogy nem lesz több 8 -as verzó.

Gondolom az arhívumban azért bent hagyja.

Az archívumban benne lesz, de a benne levő hibákat nem javítják, új típusokat nem illeszetnek bele.

Ezentúl csak langyos sört ihasson az aki kitalálta, hogy váltani kell ...

Sziasztok
Kérdésem a következő.
Van-e valami matematikai formula az osccall érték 5 V tápfeszhez történő beállítására?
675 adatlapja szerint a gyári osccall érték 2.5 V és 3.5 V nál ad pontos időzítést.
Mivel én 5 V ról járatom a cuccot át kellene írnom az osccall értéket de nem tudom mire?
Nem szeretnék mindbe programot tölteni és kikeresgetni a pontos időzítést.

Sziasztok!
Van egy dsPIC33FJ256MC710 problémám.
A panelon három féle tápfesz van.12V, 5V, 3.3V, ezeket LM2576-al oldottam meg.
A bekötés gyári pdf szerint. Minden ic elött, után 1000u elko. A pic mellett 5 db 100n smd kondi.
Az a gond hogy bármelyik körön vagy a betápon lévő terhelés változás, vagy tranziens restbe viszi a picet. Hogy lehetne ezt kivédeni?
Üdv Szabolcs

Szerintem ennyiből max. tippelgetni lehet, hogy hogy sikerült ezt összehozni. Kéne felrakni a panelrajzról valami képet, esetleg egy kapcsolási rajz sem ártana.

Csak egy tipp: ha a konfigurációs bitekkel kikapcsolod az MCLR-t, akkor sem jó?

Hasonló hibáról már hallottam, az egyik barátomnál fordult elő egy olyan hibajelenség, hogy a PIC resetelődött egy amikor behúzott egy relé, holott a relé külön tápfeszről üzemelt, neki az volt a megoldás, hogy egy 100nF-os kondenzátort kötött az MCLR és a GND közé, lehet, hogy nálad is megoldaná a problémát.

A dsPIC33FJ256MC710 egy SMD tok, aminek a programozása a panelen történik (ICSP). Egy kondenzátor a MCLR lábon megakadályozza a programozást és a nyomkövetést. Csak egy ellenállás kell a Vdd felé, nem kell dióda és kondenzátor.

A dsPIC33FJ256MC710 -nek 6 Vdd lába van, minhez külön 100nF (de inkább 1µF || 10nF || 1nF) kondenzátorokat kell bekötni a legrövidebb vezetékekel. Az összes Vdd lábat a panelen kell összekötni vezetékkel. Hasonlóan a Vss lábakat is a panelon kell összekötni - a belső összeköttetésén nem szabad áramnak folyni. Az AVdd és AVss lábakat is be kell kötni, akkor is ha nem haszanálod az A/D -t. A Vcap lábra egy low ESR 10µF 16V tantál vagy kerámia kondenzátort kell kötni. A pic környékén a Vdd és a Vss vezetékek közé 10µF Low ESR elektrolit vagy tantál puffer kondenzátor kell.

A pic mellett van sorba 5 db 100n condi, innét csillagpontosan kötve az összes tápláb.
Akkor segítene ha ezekre még forrasztanék párhuzamosan 10 és 1n condikat?
A reset láb 10K -val van felhuzva, plussz kapcsoló a gnd-re. innét még egy 100 ohm sorosan a reset láb elé.
Köszi Szabolcs

Fényképezd le. Elmondásból nem tudjuk megmondani, hogy mi nem stimmel. Ha jól meg van csinálva, akkor a 100nF-oknak elégnek kellene lenniük, a 10n/1nF-ok nélkül is.

Nem próbáltad ki, amit írtam? (Az MCLR kikapcsolását)
Érdemes lenne 10k helyett pl 470 Ω-ot betenni (100 Ω nélkül) és scope-val nézni a tápot, meg az MCLR-t hátha meglátsz rajta valamit.

Sziasztok
hogy lehet kikapcsolni? Akárhogy próbálom aktiv marad.