Jellemzően az 5MHz a nappali órákban nem alkalmas a nagytávolságú (DX) állomások vételére. Attól még persze lehet japán nyelvű, de az adó valószínűleg 1000km távolságon belül keresendő.

Kéremszépen 4559 kHz, és nem Khz.
A rövidhullámú terjedés úgy működik, hogy a rádióhullámok a föld felszíne, és valamelyik ionizált E, F réteg között verődik, mintegy ugrál, ha elég nagy a kisugárzott teljesítmény, bár néha meglepően kis teljesítményekkel sugárzott adás is fogható. A két földről visszaverődő hullámfront között az adást nem tudod fogni, csak a földi visszaverődés környezetében. Ha a két adóállomás eltérő helyen van, mondjuk az egyik Japánban, a másik Koreában, a jelentősen eltérő távolság miatt a Japán állomást tudod fogni, a Koreait nem, viszont a Japán adó Koreai vételkörzetében a vételt zavarni tudja.
A visszaverődések távolsága függ az ionizált rétegek föld feletti magasságától, ami azonban változik a napszaktól, évszaktól, naptevékenységtől függően, ezért bizonyos nagy távolságú vétel (többszöri visszaverődés) esetén az állomást csak bizonyos időszakokban tudod fogni. Mivel ezek a rétegek is még ezen belül is változtatják magasságukat, és sűrűségüket (nap által kisugárzott ionizáló részecskék változó erősségük miatt) a visszaverődés is állandóan változik kisebb nagyobb mértékben, ez is a vétel erősségének változásához, a hangerő hullámzásához (fading) vezet.

Ki ad a japánoknak, innen Magyarország közeléből?

Köszönöm a válaszokat !(Ez lemaradt az előzőböl)

Nem a némteknél van Jappán adó?

Nem sikerült találnom, ami az adott frekvencián ad.

szemelvények a rádiótechnika fejlődéséből

Melyik a legiobb visszacsatolás. És miért? Ugyanaz a kép kétszer. Lehet a másdik áttekinthetőbb.

Nem egyszerű a kérdés.
Fel kellene venni a váltakozóáramú helyettesítő képeket is.
Mikor, melyik alkatrész/áramköri részek milyen impedanciát képviselnek a frekvencia menetüket.
Ezek mennyire változnak. A visszacsatolás talán akkor jobb ha kevésbé függ a venni kívánt frekvencia változástól. Ritkábban kell utána állítani. Legalábbis felhasználói szemmel ez fontos lehet.

Aztán melyik mikor nem terheli be nagyon a tranzisztor kimenetét?
Melyik a lazább / sorosabb csatolás a bemenő oldalon (antenna felől)?
Melyik valósítható meg egyszerűbben ? ...stb ...

A visszacsatoló hálózat szórt paraméterei mikor lesznek kevésbé zavaróak?
A visszacsatolás mikor állítható széles tartományban kényelmesen , vagy kicsi alkatrész érték változásnál már jelentős mértékben változik?

Mekkora a vételi frekvencia értéke és alsó / felső határa ?
Más vcs hálózat szükséges alacsonyabb frekin min magasabb tartományban Hosszú / közép / rövid hullámon (lásd a szórt paraméterek rontó/javító hatásait nagyobb frekin) .

Sok minden behatárolja/zavarja a "jól" működését ennek a direkt labilis rezgő / majdnem rezgő állapotú audion fokozatnak az életét.

A felső első kép bevált, csak sajnos a forgokondenyátor mennyisége korlátolt, ígz van zárva. Ezen kívül van még egy csomó kapcsolás. Sőt a két tekercs egymáshoz viszinyított mozgásával is lehet változtatni, csak azt nehezebb miniatűr változatban megoldani.

Az a jó kapcsolás, ha a visszacsatoló elem egyik pontja a kapcsolás leghidegebb pontjára csatlakozik. Akkor van legjobban védve a környezet hatásoktól. (kéz kapacitás)

Nagyon jó iromány!

A rádióm egész jó múködik és egész roszzul is. Szigetelve van a forgó a fém dobozon, lemeértem jó. De ha összerakom nem annyira jó. Igaz akkor a doboz földelt nem a konektoból csak - rajta van. Konektorból akkor kuka az oszcilátor. Azért hogy ne legyen érzékeny a kezem közelítésére. Lehet e hogy kapacitív módon valamit lezár mivel ha össze van rakva a dobozona - de az nélkül is, mert a vékony fénzképkartonon kersztul a forgó külső része kondenzátor ként működik a dobozhoz képest? Mivel ultraaudion így a forgó nem lehet földelve. Túl közel lehet a forgó a dobozhoz? (forgó - változtatható kontenzátor)

A felső első képeden a forgó "külső része", vagyis a forgórész testen van a rajz szerint - miért kell elszigetelni a fémdoboztól?
Komoly készülékekben pedig a forgót, ha nincs egyik része sem testpotenciálon, vékony fémlemez dobozzal veszik körül és máris nincs kézkapacitás, stb. és maximum a tengelyt műanyag rúddal kihosszabbítják a kezelőlapra.

Azért nincs mert ultraaudion, a forgo nincs foldelve. Picit másként kötötem az antennát mer jobnak bizonyult mint tekercsen keresztül.

Meg még akartam írni ha felcserélem a forgó kimenetét sokkal rosszab a rádió. Így a forgó, forgója a bázista megy és érzékenz at ujjamra, a hásik részét teszem oda nem érzékeny az ujjamra, de rosszab.

Oké, csak ezt a rajzot felejtetted el csatolni előzőleg.
Az árnyékolt forgót csináld meg kivezetett műanyag tengellyel, mindjárt más lesz..

Gondolkodtam rajta, egy új projekt lessz, mert ezt a dobozt megterveztem osszeraktam stb. Totál kész, minden fantasztikus, kivéve hogy a gyakorlatban hiba van . Ha le is árnyékolom a forgót nem szabad hogy közel legyen hozzá az árnzékolás mert kapacítí ként fog jelentkezni az árnyékolás..

Igen, de legalább állandó, amit kompenzálni lehet.

Szóval csináljak egy szép új dobozt. De az 1.5-3V visszatatltam fejlesztese sem nincs kész Nagyobb doboz kell vagy messzebb legyen az árnyékolástól, bár 5mm de lehetne 10 is.

Szerintem az L1-L2-t el tudod fordítani és ezáltal a forgót is beljebb tudod tolni.
10 mm hézag kényelmesebb lesz, pár pF alapban hozzáadódik a kondi pillanatnyi értékéhez.
A képen nem látszik az L2 pontos formája, de pár mm-t széjjelhúzod és máris rendben vagy.
A skálád úgysem 0.1 mm pontos lehet frekiben, tehát ezért nem fogsz tévedni.
Arra figyelj, hogy a kondi kiforgatott méretéhez igazodjál.
Az is lényeges, hogy a konditól elmenő 2 vezeték minél rövidebben csatlakozzon a panelhez és az L2-höz, mert azok ugyanúgy érzékennyé tehetik a nyúlkáláshoz.
Azt se felejtsd el, hogy a tekercs környékét se tapogasd beállításkor, mert a hatás ugyanaz lesz, mint amit írtál. Csak úgy próbálkozz, hogy a dobozod nagyjából zárt legyen.
Elvileg a tekercsben lévő ferritet ( amire a rajzodon hivatkoznak ) ugyanúgy elérhetnéd műanyag rúdhoz ragasztva egy lyukon keresztül, de ez már spécibb mechanika.

L1 ki van iktatva, helyette a bázisra megy az antenna egz 8pf kondin keresztül. Már nézeget, lehet szilikonnpisztolyal ragaszom bélyebb az egésszet.

Ezek a modern tranzisztorok BC549, 2N3904 elég nagy frekvenciákon tudnak működni ahhoz hogz egy rádió megszólaljon mondjuk 50MHz ig, de jobb e mondjuk BF199 alkalmazni, erzekenzebb vagy jobb e lessz vagy csak nagyobb mondjuk 100MHz korül fontos az ilyen tranzisztor? AC meg AF koraban fontos volt hisz egz AC nem tudott 1MHz et sem egy AF260 ment 5MHz ig.Szoval jobb e nagzfrekvenciás tranzisztort hasznalni 30MHz alatt, vagy mindegy úgy is nagyobb az erősítése egz 2N3904 nek? Nekem működnek az RH és KH rádióim csak kérdés jobbak e lennének velük (BF-el)?

Az AF239 tudott több száz MHz -et is.
Nem csak az f_T számít RF megoldásoknál, hanem a visszaható impedancia (s₂₁) de ilyet hangfrekvenciás tranzisztoroknál nemigen adnak meg. Ezt kompenzálni kell magasabb frekvenciákon, és ez elég babrás. Azért egy mai BC549 50 MHz -is nem nagyon problémás, de pl. 100 MHz -en már csak oszcillátorként használható a viszonylag nagy bemeneti kapacitása miatt. (C_be + Miller)
Én azt mondanám, hogy 50 MHz felett célszerűbb a BF240, BF241 (10,7 MHz -es KF -be) és hasonlók, a túl nagy f_T -jűek BF199, BFY90, BFR90 könnyen gerjedhetnek.

Pisztáciás az nincsen.......van......BF199, BC549, BC559 és 2N3904. Ezek vannak ithon. nem akarok nagyon 30MHz fölé menni. Bár van egy FM ötletem, azért is van bf199. De gondoltam ki hat a rádió érzékenyésgére.Hátha jobb KH és RH egz BF199 a BC-től. A 3xBC549 KH szépen szól ferritantennával is.

Az érzékenység a zajjal van összefüggésben. 30 MHz alatt amúgy is a környzeti zaj dominál, úgyhogy ehhez képest a tranzisztor zaja nem igazán számottevő.
Azt azért nem lehet tudni, hogy egy BC -nek mekkora a saját zaja nagyfrekvencián, mert ez csak hangfrekvenciára adják meg, de érzésem szerint még mindíg kisebb lehet a környezeti zajnál

Sziasztok! Még kezdő vagyok az elektronikában. Építettem egy morse adó vevőt (pixie 2 QRP) és mindent úgy csináltam ahogy le van írva, mégse akart megszólalni. Szerintem vagy az antennától, vagy a bekapcsolást jelző ledtől lehet a baj. Az antenna elég rövid, de nem tudom hogy az anyagától is függ-e? A másik pedig a POWER led amit pedig a bemenetre kötöttem rá egy párhuzamos kapcsolásban. Szerintetek mi lehet a baja?

Szia!

Ez egy kicsit túl nagy áramkör nekem, részenként kéne tesztelni, megy e a hangfrekvenciás rész,
rezeg e az oszcillátor stb.
Powerledet vedd ki,nem kell egyelőre.
Az antenna lehet vas, sőt acél drót is, de ne legyen nagyon rövid, min 4 méter szerintem elég.
Problémának tartom a fix frekvenciát, ha nem tudsz e ott fogni valami érdekeset, ha pont ott nincs kellő erejű adás, akkor csak háttérzajt hallhatsz.

Ha ráadod az áramot,milyen hangot ad ki?

Lehet nem egy rajzot nézünk, de én nem látok bekapcsolást jelző LED -et.
Annak a diódának más szerepe van, az "csinál" a T2 tranzisztorból diódát, ami a keverést elvégzi úgy, hogy a T2 emitterét felemeli közel tápfeszre a nyitott diódán keresztül ami a P1, P2 rövidre zárása ezt adáskor megszünteti.
Amúgy ez is egy tipikus BSS rajz, az LM386 2. lábának földön (negatív tápon) kéne lenni, és a + tápja nyugodtan mehet a táp + vezetékére, így talán nem rángatná a T2 tranzisztor emitterét vételkor.