Megint előkerült a rezonáns dipól témája. Tudom kicsit gonosz vagyok, de valaki tudna irodalmat linkelni mit is jelent az hogy rezonáns dipól, mit is jelent a sávszélesség ez esetben. Egy zárt rezgőkörnél ezek mind egyértelműek, de antennánál?
Mi a nagyobb hiba rezonáns 75ohm-os antennát 50ohm-os koaxal táplálni (ráadásul szimmetrizálás nélkül - sicc ), avagy egy levezető kábellel megegyező impedanciájú "máshol rezonáló" antennát ("pl. Yagi") összekötni?
Mi a fontosabb egy antennánál a rezonancia megléte, avagy a nyereség, avagy a karakterisztika?
A huzal vastagságával kapcsolatosan viszont nekem is hasonló ismereteim vannak.
73!

Hasonló felépítésű házban lakom csak sokkal alacsonyabban. Eleinte az erkélyre került ki egy 5m hosszú horgászbot antenna kb. 45 fokban. Ezt alkalmanként húztam csak ki, több év után sem szúrt szemet senkinek. Az ellensúly jellemzően az erkély korlátja volt. Később, hogy több sávban is dolgozni tudjak egy ATU került az antenna talppontjába, 100W-tal tulajdonképpen bármely földrész országaival tudtam dolgozni 7-28MHz-en. BCI nem jelentkezett. Sajnos azonban az is igaz, hogy az épület mellett kb. 2-3 m távolságra kialakul valamiféle zaj sáv, melyen csak az erősebb állomások jutottak át, így érdemes minél hosszabb botot alkalmazni. Adás oldalon azonban a probléma nem jelentkezett.

Az antenna is végül csak egy tápvonal. (a környezetével együtt) Lehet magyarázni rezgőkör elmélettel is, de jobb hasznát veszed a tápvonal elméletnek.
Az antenna, egy az egyik végén nyitott tápvonal. Ha rezonáns, akkor pont olyan hosszú, mint az elektromos hullámhossz. Ezért ügyesen (jó helyen) megtáplálva állóhullám alakul ki, az energiának nincs hova mennie, lesugárzódik a környező térbe, mivelhogy az antenna csak a tápvonal egyik vezetője, a második ún végtelen távolságra van. Ami persze nem igaz, csak elméletileg. Rövidebb hullámok esetén a dipól másik fele, vagy maga a föld. (ezért számít hosszú, és rövidhullámú antennáknál a föld vezetőképessége) Egyébként a kisugárzott elektromágneses hullám terjedésénél is számításba kell venni. Ha tápvonal elmélettel közelíted a dolgokat, könnyebb átlátni, hogy mi miért. Tápvonal karakterisztikus impedanciája a vezeték induktivitásából, és a kapacitásából adódik. Ezt lehet befolyásolni hosszabbító tekerccsel, vagy tetőkapacitással, függ antenna esetén. Ráadásul a tetőkapacitás mósosítja az állóhullám amplitúdóját, ezért nagyobb hatásos sugárzási felületet (heff) lehet kapni, mint ugyanakkora hosszú (magas) antenna esetén. A hosszabbító tekercs csak a rezonanciára való hangolásban segít, a sugárzásban nem.
Azt pedig, hogy az antenna impedanciája milyen, azt meg lehet mérni, de egyértelmű, hogy impedanciát illeszteni kell, hogy az állóhullám ne az antenna tápvonalában alakuljon ki. Az impedancia illesztésnek számos módja lehetséges, ezek közül a legjobb, ha magán az antennán, mint tápvonalon keressük meg azt a pontot, ahol az impedancia megegyezik az adó, és a tápvonal impedanciájával. Úgyhogy elég széles a játéktér antenna ügyben, csak az a baj, hogy a mérésekhez meglehetősen drága műszerpark szükséges. (pl:. vektor voltméter)
(adás oldalon nem nálad jelentkezett a probléma, hanem a vevő oldalon, neki viszont nem volt viszonyítási alapja)

Szia!

Érdemes nem bevallani, hogy rádiózáshoz kell, abba biztos bele fog kötni valaki. Érdemes inkább azt mondanod, hogy a földfelszíni digitális tv adás vételéhez kell az antenna. Kegyes hazugság, de használhat.

Nem rossz ötlet, de rögtön jön rá a válasz, (már ha elég gyors, vagy tájékozott a KK) hogy ott van a kábelben, a fali csatlakozóban.

Persze, de lehet neki mondani, hogy te csak az ingyeneseket nézed, nem akarsz feleslegesen fizetni. A régi közösségi antennarendszerek meg már nem működnek a legtöbb helyen.

Egyes érvelések szerint a vékonyabb huzalnál kisebb a felület így a kapacitása is kisebb -> ezért a föld irányába is kisebb kapacitív leosztást képvisel így több energia jut az "éterbe".

Igen, a huzal induktivitása is függ az átmérőtől. Csakhogy szerintem édesmindegy egy 20 m -es antennánál, hogy az átmérő 0,1 vagy 5 mm. Megaztán egy 5 mm es huzalt sem lehetne felállítani 300 m magasra. azt, már kemény rácsos tartóval lehet(ett) öntartóvá tenni.

Pucuka köszönöm a kimerítő válaszodat az antennák elvi működéséről.

Kérdésem még az lenne, mi van akkor, ha (ahogy írtad ) nem jó helyen táplálom, a kialakult plusz állohullámok is lesugárzásra kerülnek - feltételzve a tápvonal és antenna közti korrekt illesztést - az antenna felületén?

Az nem "plusz állóhullám", hanem a tápvonalban keletkező állóhullám, ami az illesztetlenség miatt alakul ki. Ez az állóhullám kialakulhat úgy is, hogy az antennára semmilyen teljesítmény nem jut ki, ill. a másik végén a végfokban "benn marad", növelve a végfok disszipációját. Ez pedig, mivel a végfok a lehető legnagyobb mértékben ki van használva, a plusz teljesítmény a végfok tönkremenetelét okozza. (legalábbis előbb utóbb) Persze műkapcsolásokkal el lehet érni az illesztést, azonban akkor a műkapcsolás disszipálja a teljesítményt, ami szintén nem sugárzódik ki.
Mindenképp az a legjobb állapot, ha nincs ütközési csillapítás sem az adó, sem az antenna oldalán.

Az ATU (klasszikus Collins szűrő C-L-C PÍ tag) majd szépen "megeszi" azokat az állóhullámokat.
Így persze némi veszteség fog keletkezni az antennára jutó energiában.

Köszönöm a válaszokat. Azt hiszem rosszul tettem fel a kérdést, igazából az érdekelne, hogy maga az antenna mint sugárzó felület tud-e veszteséges lenni? Megint másképp fogalmazva az antenna talpontjára jutó jel teljesen lesugárzásra kerül-e minden esetben?

Attól függ, honnan nézed a dolgokat. Ha az antenna felől, akkor ami "átjut" a határfellületen, az le is sugárzódik, miért ne tenné, hiszen nincs hová mennie. De nagy kérdés, hogy mi jut át az illesztetlen határfelületen. Ezt ütközési csillapításnak is hívjuk, az a kérdés, hogy ez mekkora.
Az a gond, ha az ütközési csillapítás 20 dB, akkor már a teljesítmény századrésze jut az antennára, és ez nagyjából 1:2 állóhullámaránynak felel meg.

Húzzatok bele

Például, az antenna "levegős" méréseinél (nyereség, és iránykarakterisztika) nem foglalkozunk a mérőadó antennájának illesztésével, mert a mérést nem befolyásolja. Létrhoz akkora térerőt amekkorát, megmérjük X távolságra hiteles térerősségmérővel a térerősséget, majd a hiteles mérőantennát a mérendőre cseréljük, (összehasonlító mérés) és akét térerő viszony a mért érték.

Mi ebben a különös? az ISS -en van amatőr állomás, Egy amatőrnek semmi problémájának nem szabad lennie, megtehető akár 2 m en, akár 70 cm -en.
Amikor Simonyi Károly volt fennt az ISS -en, magyar amatőrők szinte folyamatosan beszélgettek vele.

ISS nem pálya, alacsonyan van, túl gyors, rövid ideig lehet használni. Átjátszót tudtommal nem üzemeltet, meg a fentebbi okok miatt nem is lenne jó. Jobb a geostacionárius holdakra vadászni, mert ott mégis csak 70eKm a legrövidebb qso, van mely oly érzékeny, 1/4 antenna 2-3 Wattal zajmentes. Persze nem az amatőröké. Igaz ez utóbbiban kevés a kihívás.

A cikk tipikus példája, hogy az újságírók hogy tudnak tálalni dolgokat, "hírt" faragni kis dolgokból. Talán ha kicsit utánajárnának az információnak, nem tennék viccessé magukat.
"Astronauts have contacted thousands of hams around the world."

A TV-ben volt egyszer egy mucsajröcsögei "feltaláló", aki készített egy csodaáramkört, amivel a kidobott ócska fénycsöveket még használni lehet. Akkor már én is használtam ezt a kapcsolást, ugyanis pár hónappal korábban benne volt a Hobbielektronika c. folyóiratban.
Némi leleményességgel így bárki híres feltaláló vagy szerencsés rádiós lehet (akinek sikerült a lehetetlen) a média által!

Tudod, az újszülöttnek minden vicc új.

Van átjátszó az ISS-en:
Mode U/V (B) FM Voice Repeater (Worldwide)
Uplink 437.8000 MHz FM
Downlink 145.8000 MHz FM

Mivel ezen a lejövő frekvencián lehet a legénységgel is beszélni, valamint az SSTV átvitelre is ezt használják, valószínűleg nem lehet bármikor átjátszóként használni.

Tényleg, ha valaki elköltözik, akkor hivójelet is kell cserélnie?

Az ország területén belül nem. Csupán be kell jelenteni az NMHH-nak a QTH változást.

Érkeznek a Perseidák !
Hallgathatjátok itt : az on-line rádiómeteor állomásunk elérhető itt .

Felhős az ég. Az oldalt hallgatom inkább .

A legolcsóbb műterhelés (nem csak) kezdő rádióamatőröknek:Bővebben: Link

Én Debrecenben többet is láttam, és az ISS is átvonult felettünk.

Helyesen tetted !
Az esti hajnali órákban is kevés volt.
Sajnos a maximum pont napkeltére és azutánra esett ... ...
Augusztus 12-13-14 napokon GMT 5-6-7, CET 7-8-9 órák között volt ahogy a colorgramm mintázatából is látszik.

1 2 szebb és hosszú mintát is sikerült rögzíteni .
Több mint 1 perces folyamatos visszaverődést is .
Jó szórakozást!

A fórumozók közül készül-e valaki a Szarvasi találkozóra ?

Szia! Én készülök.