Köszi! A Windyboy 200-500vdc-ig tud fogadni, azzal nem lesz gond. Rá van már kötve egy 2kW-os (az gyárilag 200v-os) , de a 12v-os generátorokat is rá akarom kötni mert meguntam az akkumulátoros mókát. Kb 21.000ft lenne a 3 db toroid, sajna nem olcsó játék. Ha valaki tudna használtat adni, sikítson rám! (Az áttekercselés is ennyibe kerülne, de akkor áramszünet esetén macerásabb visszaállnom 12v-ra, és nálunk sajnos sokszor van áramszünet.......meg a környéken lévő tekercselők sem állnak a helyzet magaslatán...)

Egy kicsit bonyolultabb.
Először szkóp kellene jelalakot megvizsgálni, mennyire szinuszos. Aztán megnézni, hogy 50Hznél mennyi az amplitúdója a generátornak, és ilyen szekfeszű trafót keríteni. Ha nagyon nem hasonlít a szinuszra, akkor kicsit nagyobb szekfeszű trafó kell.
Csillagpontokat nem kell összekötni.
Mekkora teljesítményről lenne szó?
(Kapcsüzemben olcsóbb, könyebb, kisebb, bonyolultabb)

Kedves lehar és fórumtársak
Mellékelek egy képet, amin a készülő anemométerem van. Még sok munka van rajta. Szeretném úgy elkészíteni, hogy tartós és hasznos legyen. A pillepalack szájakat,majd kicserélem mosógép tartályból való inox lemezből készült kúpokra. Alul, az inox lemez alatt található a mágnes és a kerékpár sebességmérő szenzora. Védi az időjárás viszontagságai ellen. Sziriusszal azon gondolkodtunk, hogy ha jól megválasszuk a szélkerék átmérőjét, valamennyire a szélsebesség egyezni fog a kerékpár sebességmérő által mutatott km/h értékkel. Tovább mennénk, ha a szélkerék átmérőjét 3, 6 – szor csökkentenünk, a kiirt eredmény m/s lenne.

Úgy emlékszem, hogy a pillepalackok felrakási átmérőjét kell elosztani 3,6-del, és az ezzel számolt kerületet kell beírni a kerékpár sebességmérőbe, akkor a szélsebességet m/sec-ban fogja mutatni a kijelzőn.
A pillepalackot nagyon jól felhasználtad, én nem cserélném le, jól bírja a napsütést a műanyaga.

Nálam működött 1 toroiddal. 40V körüli feszültséggel (40/230V)volt 50Hz körül. Ekkor a toroid üresjáratban szinte semmit nem vett fel. 3 egyforma trafóval jól működne. 1 fázisú generátor lenne az igazán jó...
22V-os toroidról is próbáltam. Az alacsonyabb freki miatt megnövekedett az üresjárati áramfelvétel, darált. 24/230V normál EI trafóval szintén. 12V-ból 230V jó hatásfokkal szerintem kemény feladat, túl kicsi a fesz és nagy az áram. 40-48V lenne jó. A DC-DC-t 80%-os hatásfokúra saccolom, de majd egy hozzáértő kijavít, ha tévedek.

Gyári fd300-as 12v-os szélgenerátorról lenne szó. A tekercselésbe nem tudok belepiszkálni, 3 drót jön, gyárilag is ezek voltak egyenirányítva. Szkópot sajna nem tudok szerezni. kb 450-500W-ról lenne szó, mert a generátor ugyan csak 300w-os papíron, de mértem rajta sokkal többet is. Először 1-et kellene megcsinálnom hogy 220v-ra dolgozzon, aztán jöhet a többi négy is. Az inverter megbírja, csúcsban 3800w-ot tud.

A transzformátoros megoldást hagynám a végére, elsőnek az autós inverterek környékén néznék körül.
Sima négyszöginverter elég.
Az egyforma generátoraidat érdemes lenne sorbakötni egyenirányítás után, ha kb ugyanabból a szélből dogoznak, akkor ugyan úgy dolgoznak, de sosem pontosan egyformán, így a párhuzamos kötés bonyolultá válik. (6lapátost a 6lapátossal..).
Ha nincs értelmes gyári inverter, akkor vannak itt a fórumon lelkes kollégák, nekik ez egy egyszerű feladat, egy sima pussh-pull, (sőtt akár még te magad is össze tudnád hozni segítséggel).
Azt nem látom, hogy mi/ki mondja meg, hogy mennyi teljesítményt vigyen át az invertered (azaz mennyit vegyen fel), A szélkerekeket túl, vagy alulterhelni könnyen lehet, de pontosan a maximumont kihozni nehéz. Az inverter tud valami MPPT-t?

Én is gondoltam az inverterekre, de nálam okosabbak azt mondták hogy az inverter le fog tiltani ha így akarnám használni. (még nem próbáltam, pedig az lenne a leg egyszerűbb megoldás) A windyboy-ban van MPPT. Azért agyalok a trafós megoldáson, mert hegyekben áll már a szemét elektronika és elegem lett belőle. (grid-tie és sima inverterek, szinuszos, trapéz, konverterek, stb.) Egyszerűen besokalltam.... a trafó már bizonyított, ezek a hulladékok meg a kukába valók.

Eredmény: teljesen egyértelmű hogy kell a vas a mágnesek alá, olyan vastag anyagból, mint maga a mágnes szélessége (telítés), tulajdonképpen alutömb helyett vastömb is lehetne 12szögre munkálva, ahhol minden második felület mágnes szélességű, a kimaradó területek műgyantával kiönthetőek.
Ezekkel a mágnesekkel 1-1.2 T horonyoszlopindukciót szimuláltam. Gyakorlatilag lehetne még egy kicsit több is de már jónak mondható.

A szélsebességmérő kerékpár sebességmérővel témához, ha már szóba került, még illik elmondani: a sebességmérő kalibrálásánál van egy kerület alsó határ, amit még be lehet ütni. Ezt az értéket kell megnézni a szélmérő elkészítése előtt, és ehhez kell elkészíteni a jeladó rész átmérőjét.

Hy!

Utánajártam gyakorlatban annak amit írtál, egyszerü kisérleteket csináltam ugy hogy a saruk alatt lévö mágnesek "kihasználatlan fele" üresen állt majd mértem a sarukon ébredö mágseses eröt.Ezután a mágnesek alsó lapjait összekötöttem egy vastömbbel.Mértem és az eredmény meglepett.
Mondhatni semmivel nem ébredt nagyobb mágneses erö a saru felületén!
Ami változott, hogy a vas tömb amire a mágnesek alsó lapja tapadt eléggé felmágnesezödött és a legerösebb mágnesesség a vastömbön a két mágnes közötti részen lett.De a saruk felületén a mágneses erö ugyanakkora maradt.
Véleményem szerint az az energia ami a mágnesek alsó lapjain kihasználatlanul van azt nemlehet felcsalogatni a saruk felületére.
Növelni a mágneses eröt ugyanolyan megoldás mellett csak a beépített mágnesek felületével, vastagságával lehet.

Ha a vasak amikkel próbálkoztál nem voltak 20mm vastagok és 60mm szélesek, akkor betelített.
A szimuláció egyértelmű, meg se próbáld úgy, hogy a mágneskör alsó része nem zárt (telítésmentesen), egyéb esetben csak tapasztalatszerzés, és gyakorlás lesz a som munkából.
Nem felcsalogatni akarjuk az erővonalak, hanem inkább elzavarni, nézd meg az aszgen aluval képet, a saruról az állórész kigagyásával visszamennek erővonalak a mágnesbe...

Amit mértél, az igaz. A gond vele az, hogy nem a mágneses kör erejét mérted.
A helyes mérés: Két sarura felteszel a légrésednek megfelelő nem mágnesezhető lapot, és arra egy vaslapot, ami a két sarut lefedi. Az erre ható erőt méred meg úgy, hogy a mágnesek alatt először a betervezett alumínium tömb legyen, majd vas lap.
Hosszú így elmagyarázni, miért ez a helyes mérés, és ez így miért szimulálja a készülő gépedet. Ha meg akarod érteni, keress meg a neten, szóban szívesen elmondom.

Elfelejtettem leírni, hogy az alul vaslapos mérésnél a kezedre, meg a vasak összecsapódására vigyázz. A húzóerő mágnestől függően jóval meghaladhatja a 100 kg-ot!

Az alsó határ, amit említesz, 64 cm kerületű, amihez a mellékelt táblázat 8 colt rendel, és ezt kell beütni a kerékpár komputerébe. Kiszámoltad nekem, hogy ha egy 73,375 cm átmérőjű kanalas kereket készítek, becsapja a számlálót. A szám, amit a kijelző mutat, nem km/h – nak felel meg, hanem m/s – nak.
Ma babráltam egy kicsit a számlálót és észre vettem hogy 5 inch (col)-nál kezdődik a beállítás, annak ellenére, hogy a táblázatban 8 inch az első érték. Az általad felvázolt számítás szerint, ha a komputerbe 5 inchet ütök, a kerék átmérője 73,375-ről 45,859-re megy össze. Ebben az estben egy kar hossza, mindössze 23 cm. Érdekelne a véleményed(tek), amit előre köszönök.
Még azt szeretném tudni, hogy hogyan lenne jobb, ha három, vagy négy kanalas kerék lenne a jobb szélsebességmérőnek?

A gáz sajna hogy elkészült már a forgorész aluból.
Csak a mágneseket kell megrendelni hozzá.
Mostmár kiváncsi vagyok azért hogy annyira tragikus e a helyzet, azért remélem ezzel is lesz indukció és áram is.
Ha nagyon gyenge lesz akkor nekiállok vasból.
Esetleg amit szimuláltál vasra, ha van idöd és kedved megnézhetnéd hogy hogy lehetne még fokozni azt a megoldást.

Ezt a FEMM progit honnan tudnám letölteni?

pl innen
De nem túl egyszerű progi, talán összedobok hozzá egy rövid leírást. Addig is nézegessétek...
Aki angolul is penge, az biztos elboldogul (help+net).

Tényleg nemegyszerü
Vonalat már tudok huzni és kört is de a többi magas.....
Pl te hogy osztottad ki az állorész rajzolásnál a hornyokat?

Egy dologban biztos lehetsz. Az aluból készült forgórésszel lesz egy drága játékszered.
A témát már sokszor kitárgyaltuk, vázlatokat, terveket, indoklásokat is bemutattunk. Ha munka előtt olvasgattál volna...
Amit még megtehetsz:
Keresel olyan átmérőjű vastagfalú vascsövet, ami az alutömb jelenlegi külső átmérőjével egyezik. Leesztergálod az alutömböt és rásajtolod a vascsövet. Rámarod a síkokat, amire rákerülnek a mágnesek és máris használható lesz. Persze nem 3-4 mm-es falvastagságról van szó, hanem legalább 10, de inkább több. Jobb vasanyagforgalmazók levágják neked azt a 8-10 cm-es darabot és csak azt számlázzák.
Ha van kedved szórakozni vele, akár 6 lemez-laposvasdarabból is ráillesztheted az alutömbre. Ez esetben ügyelni kell, hogy a találkozó élek minél nagyobb felületen összefeküdjenek, mert ott mennek át az erővonalak. 6 pólusról írsz, emiatt jelentős vastagságra van szükség. Méreteid szerint inkább 20, mint 10 mm vastagságra.
Ez utóbbira egy vázlat:

Sehogy nemjövök rá hogy lehet FEMM ben a mágnes polusait beállítani.Mindig balról jobbra rakja be azt a kis nyilat ami mutatja.

Majd ha megcsinálom a tutorialt akkor mennifog, csak időt kérek.
Önnállóan rájönni a dolgokra irtó nehéz, ha valaki elmondja akkor viszont pofon egyszerű, nekem is csak egy órát oktatta Peresztegi tanárúr, persze figyeltem, jegyzeteltem, csináltam mert érdekelt.

Már elég jól boldogulok a progival (szerintem), de még mindig nem jövök rá hogy kell a mágnesesség irányát beállítani.Most ez a legföbb gondom mert hiába rajzolom meg a szerkezetet minden tök jó csak örökké balról jobbra teszi be az irányt és így nem a valós erövonal áramlást mutatja.

Kedves fórumtársak
A héten készítettem magamnak egy anemométert és kalibráltam is gépkocsi segítségével. Nem a legsikeresebb, de a következő jobb lesz és a kalibrálása is pontosabb fog lenni. Mellékelek pár képet, és egy táblázatot, amelyik elég pontatlan, bizonyára sok mindent elnéztem, de alapjában véve, ez is eredmény. A keresztfiam kocsijára szereltem a tesztelésre váró felszerelést, aki vezette is a kocsit. Ő nézte a kocsi km/h óráját, és hangosan mondta, amikor elértünk egy bizonyos sebességet. Én pedig jegyeztem a kerékpár sebességmérő által mutatott fordulatot. Bosszant, hogy csak táblázat segítségével tudom kiértékelni a szélsebességet, de reménykedek sziriusznak a segítségében (mert ha valamit ki kell számolni, Őt kérem meg) és készítek egy olyan amemométert, amelyikről egyenesen le lehet olvasni a szélsebességet, mindegy hogy km/h, vagy m/s. A kerékpár komputerén két sor adatot jelenik meg. A felső sorban a kerékpár sebessége km/h – ban, míg alatta a kerék fordulata, fordulat/perc-ben. A szélkereket nem igazán méreteztem, csak tessék – lássék alapon. Arra vigyáztam, hogy minden lapát karja egyenlő hosszú legyen, és ki legyen egyensúlyozva a kerék. A fordulat, ami megjelenik a kijelzőn, adott, mert jegyeztem, de a hozzá rendelt sebesség számértéke sem km/h – nak, sem m/s –nak nem felel meg. Mellékelek egy táblázatot, a mérés eredményével és egy néhány képet is, hogyan készítettem elő a mérést.
Egy csőre tettem a jelenlegi szélgenerátoromat, amelyik lead 2-3 voltot, az anemométerem és minden szélgép tetejére szoktam tenni egy pillepalack forgót. A pillepalack forgó segítségével meg tudom állapitani, hogy nincs szél ott fenn, vagy még nem elég erős ahhoz, hogy a 27 –es traktor áramfejlesztőjével készült szélgenerátor elinduljon. A pillepalack forgó nagyon könnyen forog. Az amemométer már rég áll, de a pillepalack forgó még mindig forog. És hamarabb is indul.
Elnézést a hosszú szövegért, de nem akartam kihagyni semmit.

A körív melletti zöld ikonnal leteszed a pöttyöt, amíg piros addig nyomsz egy szpészt, kiválasztod a mágneses anyagot a legördülőbe, lejebb van a "magnetization direction", ahol 0 az alapértelmeztt, fokban értendő és balra forgat.

A megtérülésről:
Azt látom, hogy mindenki valamilyen határozott céllal épít gépet, akkumulátort akar tölteni, szivattyút vagy számítógépet működtetni, világítást ellátni energiával. Ezeket sokszor igen bonyolult módon lehet megvalósítani.
Én úgy gondolom, a lehető legegyszerűbb módon fel kell használni a szél energiáját melegvíz és lakás fűtés rásegítésre, az így megtakarított összeggel már bármikor bármit lehet működtetni.
Az előző gondolatoknak van realitása. Úgy nézem, éves szinten egy négyzetméterről lejövő szélenergia 35-70 kWóra. Egy évben ez 20-40 ezer forint megtakarítást jelenthet. Az a kérdés, hogyan lehet ezt elkészíteni, és mennyibe kerül.
Én most azt nézegetem, hogyan lehet a ház körüli lomokból összehozni egy megtérülő szélgépet.

Köszi az infot.
Egy kérdés, megrendelném a mágneseket a géphez amit csinálok csináltam egy új forgórészt az alu helyett most vas.
Nézegetem a mágneseket és nemtudok dönteni 2 féle közül.
Az egyik 60x20x6mm N35 ös anyagból.
A másik 60x20x5mm N 45 ös anyagból.

Szerintetek melyik mágnessel érnék el jobb eredményt?

N45-ös anyagúval. De nem jelentős a különbség.
Inkább az a 20mmes méretet kellene feltornászni 30mm körülire, vastagságot meg 4-5 mm körülire (talán még a 3mm is elég, szimuláció megmondja...).

Ha majd lesz esetleg kedved és idöd akkor a multkori szimulációba helyettesítsd be 30mm széles mágnessel.
Mostmár ha ennyi energiát beleöltem akkor a legjobb hatásfokot szeretném kihozni belöle.
Mondjuk 30mm széles mágnes 60mm hosszúban tuti nincs de sztem jó lesz 2 db ból is hosszába nem?

Oké holnap megoldom.
A mágnesek bárhány darabból összerakhatók, amíg mechnikailag stabil marad a szerkezet (a saru miatt meg stabil, nem tud szétrepülni...).