Nos, kb. ilyen szinten szoktam én is kijelenteni, hogy a tényleges forma matematikailag nem tervezhető. A repülögép gyártást hozom példaként, az évekig tartó szélcsatornás "reszelgetéssel". Már pedig Ők "valamit konyítanak" az aerodinamikához.
A Farm típusnak szerintem is komoly esélye lenne a magyarországi szeleknél HAWT kategóriában.

Én úgy vagyok vele egyenlőre, hogy:
Az agynak egy egész méter átmérőt meghagyok, azon teljesítmény úgyse jön le, kis átmérőknél meg egyébként is csak a baj van (csavarni kell a lapátot).
Utána kimegyek 1,5m-es nagy felületű, sík, acéllemez lapátokkal, legalább 6 dbal.
Az agyban pedig lapátszögállítás mindenképpen lesz.
Ha egyszer lesz értelme belefogni ilyenbe. Mindennél lényegesebb az átmérő, abban van a teljsítmény, utána lehet finomkodni a profilokkal, csavarásokkal stb, de az már csak százalékokat számít..

"... működhet csak nem tudom milyen hatásfokkal.
"Ez a kulcskérdés.
Ahhoz, hogy a legjobb hatásfokkal működjön a tengelytől távolodva csökkenteni kell a húrhosszakat (hegyesedik) és változtatni kell az állásszöget (csavarodik).
Hogy ezeket szárnyprofil keresztmetszetnél milyen mértékben? - Nos itt én is feladom.

Tehát húrhossz,és csavarodás.Ezen áll a dolog.Mivan akkor ha én nem akarok csavarni hanem trükközök a profillal .A lapát töve a széles és itt van a szögbeállítás is.namost ha ez csak egy deszka ami szögbe van végig állítva, akkor olyan mértékben kéne csökkenteni a csúcsig a húrhosszt, hogy ezáltal a csavarodás is valamilyen szinten megvalósul.Igaz hogy a szög valójában nem változna,ha az elején 5fok az a végén is 5 fok lenne,de végéhez közeledve az 5 fok a felületveszteség miatt egyre kevésbé játszik szerepet.
Csak próbálok egy olcsó és egyszerü lapátkialakítást kitalálni azért agyalok ezen.A csavaráshoz faragni kell stb.

Az elképzelést helyeslem. Talán valamilyen ívelést célszerű bevinni a lemez lapátokba, de nem mélyedtem el benne soha. Én VAWT-kban "utazom".
Attól, hogy valami régi, pl. a Farm típus, még lehet jó! Évszázadok óta használják, és nem hobbiból! Egy kis emlék a deszka barkácsolás idejéből a lenti kép.

Nem tetszik!

Vagy Farm típus lemez lapátokkal, 12-20 db lapát!
Vagy Rotor 5-8 db. szárnyprofil lapátokkal, esetleg cső "hasíték" lapátokkal.
Az egyszerűségre törekvést helyeslem, de a tudtommal 5 m-es szélkerékkel én már nem mernék "játszadozni", különösen nem görcs maradványos, szálhibás deszkával.

semmiképp nem göcsös fából lenne borovi fenyő táblásított anyagból,1dbgöcs és fahiba sincs bent és jó sürü szálú.Ez lenne epoxival kezelve festve.Nem a kivitelezéssel lenne itt a gond.Hanem 6 deszkából vágott lapát szögbeállítva profilozva de csavarás nálkül hogy vinné.Kicsiben 2m es verzioban már megcsináltam és forog szépen könnyen indul.Mondjuk nincs terhelve csak azt néztem forog e egyáltalán.

de nekem nagyon bejön a farm típus és hajlok e fele csak sehol nemtalálok egy valamire való rajzos leírást hogy hogy kell nekiállni.

Nem a faszerkezetek ellen vagyok. Magam is számos közúti, kamion forgalommal terhelt hidat láttam Ausztriában tiszta faszerkezetből, vagy az általam nagyon tisztelt, nemrég elhunyt Makovecz úr épületeit. No meg a generátorodra emlékezve, csak precíz munkát tudok tőled elképzelni. A rotor típusnál a szárnyprofil elvetését helytelenítem.
A Farm (American) típusokról korábban megnézett oldalak linkjeit sajnos nem találom, de elindulásnak Google képkereső:
Pl. így
Magyar leírást sajnos erről se nagyon fogsz találni.
A terheletlen forgás borzasztóan csalóka. Nem szabad rá alapozni.

Egy gépésznek fogalmazhatsz úgy, hogy a relatív szélsebességhez kell állítani a lapátot, az erő és sebességvektorokhoz érteniük kell.
Itt most épp három fajta lapáttípust említettetek. A csavarodás mentes lapátot Hind segítségével a 889599-es hozzászólás környékén tárgyaltuk. Hind a csavart fa lapát méretezését, méreteit is feltette ide a fórumra, azt már lusta vagyok megkeresni, hogy mikor. Természetesen a profil elkeskenyedése is ki van számolva, és ez alapján van meghatározva a kiinduló fa mérete. Ez Hind saját táblázata nekünk. Én meg az ívelt lappal foglalkoztam, amiről Erbével leírtuk, hogy szárnyprofil. A Farm típust csak a kis gyorjárási tényező adja. Lehet rá alkalmazni a szárnyprofilra érvényes előírásokat, majd átküldöm, nézd meg, hogy mire jutottam vele.

Egy kis emlékeztető.
Lapátok.
A képek alapján is el lehet indulni ha valaki nem tud angolul.

Szögbeállítás:

Alulról ha készítenél egy képet, bizony megköszönném.

Nekem is jól jönne egy kép alulról.
Én is a neten találtam.
Csináltam egy nagyítást azon látszik hogy a lapátok egy "nagyban legyártott zongorapántszerűségen" fordulnak.
Gondolom mindegyik lapáthoz tartozik egy olyan fehér súly.
Forgás közben az egyenesíti a lapátokat, a centrifugális erőt ellensúlyozza középen a rugó ami visszahúzza alapállapotba ha a forgás lassul és ezáltal nagyobb lapátfelületet tart a szélnek.

Szia generátor 24.
Ezek 150cm-es lapátok. Ha nagyobbat akarsz akkor a hossz függvényében át kell számolni a méreteket. Utána 6 esetleg 12-db ot kifaragni és feltenni egy 12m-es toronyra.

Sziasztok !A kérdésem : van egy 500 vattos dinamóm amit megcsináltam szélgenerátornak a dinamó 0-48 voltig termelés kb 10-12 amper a kérdésem az lenne tud valaki nekem egy tőltésszabályzót összerakni nekem amivel 12 voltos akksit töltsek,2 aksi 160 amper a vikkendtelkemre kellene természetesen *

Tetszik ez a megoldás, de nem indul-e ez a szélkerék elég nehezen? Mi lenne, ha fordítva működne ez a fajta viharvédelem? Arra gondoltam, hogy pihenő állapotban 35 fokra állatná a lapát szögét, mert úgy a legnagyobb az indító nyomaték, és ami után elindult, már dolgozhat a centrifugális lapátszög állítás, ami egyre gyorsabb járásúra állítaná. miután már elérne a szélerőssége egy bizonyos határt, munkába állna a ferde csapos viharvédelem.

Ez pontosan úgy működik, mint ahogy te szeretnéd.

Csatlakozom az előttem szólóhoz.
Ez pont olyan.
Csak a súlyt ill. a rugó erejét kell beállítani pontosan ami nem is olyan egy szerű szerintem.

... A rugó megválasztási nehézségén túl az ingadozó, +/-50%-s lökésekkel támadó szél miatt lengéscsillapítás nélkül be is lenghet, könnyen lesz belőle "seregély riasztó kereplő".

Ötlet, kapcsolási rajz kellene, vagy maga a kész áramkör?

Atthor 77 és hind, köszönöm nektek, hogy figyelmeztettek !
Az egyik képet tanulmányoztam komolyabban, a másikon csak átsiklottam, abban a hitben, hogy az előző nagyítása. A két képet egymás mellé tettem és észre vettem a különbséget. Mellékelem a képeket. Az A. képen a szélkerék az óra járásával ellenkező irányba forog, míg a B képen az óra járásával megegyező irányba. Éreztem, hogy valami zavar, de nem jöttem rá. Ezzel a konstrukcióval az ember eldöntheti, hogy hogyan állítja be a szélkerekét az ember. Ha erősödik a szél, a szélkerék forgása lassuljon, vagy gyorsuljon, ha mindegy a forgási irány.
Még egyszer köszönöm.

Az általad jelölt "B" kép az alaphelyzet amikor a szélkerék áll.
A lapáttövek nagy dőlésszöge könnyebb indulást tesz lehetővé.

Az "A" kép a már forgó lapátokat hivatott bemutatni.
A lapát töve derékszöget zár be a tengellyel így sokkal több szelet tud befogni.
A lapátvégek ilyenkor elcsavarodnak és nagyobb fordulatszámot tesznek lehetővé
Ha úgy tudod beállítani a lapátokat hogy átforduljanak arra a pontra ahol már fékezik magukat akkor viharban mondjuk megvan a fordulatszám szabályzód.
Nem tudnak túlpörögni.

Szerintetek ha egy tekercselés úgy készül az állórészben hogy alatta nem használnak szigetelő prespánt az baj?Lehet úgy is csinálni hogy csak bele van "csupaszon" rakva a horonyba ezután kiöntve és kész?

Írod, hogy a súlyt és a rugót beállítani nem is egyszerű. Ezzel egyetértek. A szélgenerátorokkal kapcsolatban semmi sem olyan egyszerű, azért fejlesztik az ember ismereteit olyan sokoldalúan, csak ne adja fel a kísérletezést. Azt hiszem, hogy még van valami, amit nem értek teljes egészében. Minél nagyobb a szél, annál nagyobb a fordulat és a centrifugális erő annál jobban kifelé repítené a három fehér nehezéket (egy van a képen, de tekintsük úgy mintha három lenne). A lapátok szöge egyre jobban közeledik a 90 fokhoz, amit a szél irányához mérünk. Sziriusz táblázata szerint még akkor is van forgató nyomatéka a szélkeréknek, ha a lapát síkjával egyetlen fok szöget zár be a lapát. Nem próbáltam ki élesben, csak eljátszottam a szélsőséges értékekkel. Miután elérte a lapátok szöge a 90 fokot a szélirányhoz képest, teljes felületével áll a széllel szembe. A kérdésem az lenne, hogy nem töri le könnyen a lapátokat a nagy szél így? Esetleg a zongora sarok olyan erősen tartja, hogy igen nagy szelet is kibír?

A vaslemezek préselt éle kidörzsöli a szigetelést, akármilyen ügyesen fűzöd bele a tekercset. Nem ok nélkül használnak védőlemezt. Komolyabb motorokban, pl. olajban futó hűtőgépmotoroknál PVC vagy teflonlemezkéket, de számunkra megfelel a prespán. Elhagyni annyi, mint kidobni a rezet az ablakon. + a munkád.

Soha nem érheti el a lapát dőlésszöge a 90 fokot!
Mert a dőlésszzög növekedésével arányosan változik a fordulat!
A beállított maximális fordulat tartására törekszik automatikusan.
Ez a dolga,ezen a fordulatszámon tartani a fordulatot.
(ez a fordulat beállítandó beüzemelés előtt.)

Többet már nem tudok hozzá tenni és nincs mit kérdezzek. Kötekedés lenne. A következő lépés a megépítés. Reméljük hogy a nem túl távoli jövőben arra is sor kerül, mert ez a lapátszög beállító tetszik a legjobban. Most a szélirányjelző van a terítéken. Nem egészen úgy lesz megépítve, mint ahogy eredetileg terveztem, de a szélirányt meg fogja mutatni, a ledes kijelzőn.

És ha hozzávesszük a lapát csavarodását esetenként( nem mindenki lapátja csavarodik) akkor már korábban eléri azt a kb.75-85 fokot a lapát töve amikor a lapátvég már a csavarodásnak köszönhetően túl is lépheti azt a bizonyos 90-et.
Onnantól fogva nincs nagyobb fordulat mert ugye fellép a önfékező hatás.

Az egyik lapát a másik közvetlen turbolenciájában fut és nem bír több levegőbe kapaszkodni mint amannyit az előtte lévő lapát hagy neki és így tovább.

Ha jól beállítanánk a súlyt ill. a rugót és a lapátok merevítése is megvan akkor nem okozna fejtörést hogy kis szélben is termeljen de erős szélben se féljünk a túlpörgéstől.

A beállítást el lehetne végezni állítható fordulatszámú motorral, az esztergapad erre pont jó.
De akinek nincs az talán a traktorok hátsó tengely vége + gardán+ derékszöghajtás és máris kész a függőleges tengelyű lapátteszter.
A fordulatszám megállapításához már kellene egy mérő de azt nem nehéz csinálni.
Csak legyen olyan hosszú a gardán mint a lapátok megy egy kicsi.

Üdv mindenkinek, az elektromos dolgokhoz nem nagyon értek, ezért abba nem szoktam belekotyogni, de az aerodinamika a szakmám ezért ha megengeditek lenne pár észrevételem.

A képen látható állító mechanizmus a gyorsjárású kerekek indítási problémáját lenne hivatott megoldani, ennek megfelelően két lényeges üzemállapota van, az álló és az üzemi, a kettő közti átmeneti állapotnak nincs különösebb jelentősége. Ha már fordulatszám tartásra is szeretnénk használni, akkor valóban nehézkesebb az elkészítése, nem lehetetlen, csak az a kérdés vajon megéri e.
.
Nem tudom pontosan mire gondoltok, amikor a dőlésszögről beszéltek, de ha jól gondolom akkor a beállítási szöget hívtátok így.
Egy jól méretezett gyorsjárású lapátnál ez a szög 2-3 fok körül van a lapát végén, (forgássík-húr között) ami üzem közben 5 fok körüli állásszöget (megfúvás-húr között) eredményez. Ha ettől a szögtől bármilyen irányban 10 foknál többel eltérünk, akkor a lapátnak az a része már nem termel, hanem fékez.
A lapáttőnél a nagy beállítási szög csak nagynak látszik, üzem közben a megfúvási szög azon is 5 fok körül van ha a lapát rendesen meg lett tervezve és ki lett faragva.
Csatolok egy kis táblázatot ami segít a lapát megtervezésében, meg egy két képet hátha valaki kedvet kap és készít végre egy olyan lapátot ami tényleg azt csinálja amit elvárnánk tőle.

Szevasz Ferenc!
Magam ugyan rotor típus megépítését nem tervezem (függőleges tengelyűek elkötelezettje vagyok), de némi aerodinamikai, áramlástani ismeret birtokában köszönet a remek tervezési segédletért, a szakmai hozzáértésre és nem "úgy gondolomra" alapozott iránymutatásért. A tudatos rotor építők bizonyára nagy hasznát vehetik a házi méretű szélkerekeknél figyelembe veendő aerodinamikai tényezők szerinti számításoknak (ráadásul "automatizálva az excelben). Különösen hasznosnak tartom, hogy a lapátszélesség szekciónként szabadon variálható, megadható. (Gondolok itt a hazai mérsékelt szelek nagy gyakorisága miatt talán kedvezőbb széles, kevésbé keskenyedő többlapátos kialakításokra.)

A nyilvánosság előtt kérdezném, hogy hozzájárulsz-e a tervezési segéd bárminemű változtatása nélkül weblapomon (szelesember) történő, egyenlőre üres, feltöltetlen Rotor típus fejezetnél az elhelyezéséhez?