Megtaláltam a legjobb tápegységet, amire szükségem lenne. Mondanátok erről véleményt? 0-22V-ig ad le 5A mellett. Ja és szabályozható mind az áramerősség, mind a feszültség.

Már elhangzott többször, hogy amit leírtál, azzal hűtési problémák lesznek. Ez pont ugyanaz, mint az eddigiek, csak pepitában.
Vagy le kell mondanod arról, hogy 5A-t tudjon, vagy le kell mondanod arról, hogy 0-22V között bármilyen kimenő feszütséget tudjon az 5A mellett, vagy több teljesítménytranzisztor kell bele (mondjuk TO220-as tokozásúból legalább 4-5, TO3-as tokozásúból legalább 2-3 darab kell) és azokra is irgalmatlan hűtőborda, valószínűleg ventillátorral megspékelve, vagy kapcsolóüzemű előfokozatos tápban kell gondolkodni.

Ok, most már kristálytiszta. Kösz a lényegre törő választ!

Főleg akksikat töltök vele, meg fúrógépet, ilyesmiket használok, oda nem is kell nagy elkó.

Lehet nem jó igy a rajz de az ötlet hogy egy lm317 legyen a szabályzó szerintem
remek. Bár ha belegondolok hogy elkezdek építgetni valamit mondjuk hogy lenne
kijelzés is.Meg mondjuk jó lenne talán néha áramgenerátor is.Akkor ugyanott vagyok mintha
elmennék boltba és megvenném.

Az LM 317 szabályozása pedig jó szerintem, másképp nem is lehet bekötni: Input: bemenet, Output: kimenet, és adjust: szabályzás és azt mindig a kimenet és a test közé kötött potenciométerrel kell! Szerintem abba nem lehet belekötni, igenis jó stabil. Autórádiót zsebrádiót javítani, panelt fúrni akksikat töltögetni kiváló. A sok amper maximum autóakkumulátorhoz kell, na meg a fúrógéphez, ha körfűrészt teszek bele, és megszorul.

Milyen kijelzés kell? Nálam a kicsiben a potenciométerek kalibrálva vannak, a nagyban meg van mutatós műszer. A dobozt úgy kaptam egy régi jó kollégától, 2x1 A-t tudott, ami nekem kevés volt, katonai rádióba való mutatós műszert még az előző gazdája tett bele, én csak újra hitelesítettem. Van rajta 2 LED is, hogy van a kimeneten feszültség, és a túláram. Ezen, amit lerajzoltam az egy régi motorkerékpár akkutöltő házában van, abban nem is fér el semmi, a gombokat láttam el skálával, csak úgy nagyjából pontos, ha muszáj, ott a külső műszer.

Mihez kevés? Panelt fúrni? Autórádiókat kipróbálni? Az nyugalomban csak milliampereket vesz fel, nem 50 W erősítőket bömböltetek róla, nyugalmi áram megnézéséhez, bárminek a teszteléséhez, ami háztartásban előfordul, nagyon ritkán kell 1 A-nál több.

Hello!
"azt mindig a kimenet és a test közé kötött potenciométerrel kell!" Akkor légy oly kedves, nézd meg az adatlapját, találsz-e ilyen kapcsolást benne..
üdv!

LM317Azon a rajzon, amit Attilawap feltett, ott is ott van. Az hogy a potenciométer nem potméterként, hanem szabályozható ellenállásként van bekötve, és az osztó másik fele fix, attól ugyanúgy osztó marad az osztó. ott a negatívra megy 1 kiloohm, a visszaszabályzás a táblázatban megadott érték szerint változó. Minden stabilizátor a kimenetről csatol vissza, különben honnan tudná, mi megy ki? Az LM 317 egyáltalán nem nagyobb csoda, mint egy kapcsolóüzemű, sőt. De amire én használom, arra bőven elég. Azon a rajzon az R2 és R8 osztó ugyanott van, ahol az én potenciométerem.

Tessék itt van. Ezen szerinted máshol van az osztó, mint az enyémben?
Itt szó sincs arról, hogy az R1-nek fix 240 ohmnak kell lennie.

Hello!
Csak ha szabályozod, akkor az R1 értékének fix ellenállásnak kell lenni, és a potméter mint változtatható ellenállásként helyettesíti az R2-őt. Az R1-en a feszültség mindig a belső 1,25V referenciával egyezik meg, így az áram is állandó rajta. A potin ez az állandó áram ejti majd a feszültséget. A kimeneti feszültség, pedig a potin eső feszültség+1,25V lesz.
Már azért sem lehet a potit feszültségosztóként bekötni, mert ha feltekered a kimenet felé, akkor a bejövő maximális feszültséget adja ki az IC. Vagy is megszűnik a szabályozása, és nem határozható meg a táp maximális kimenőfeszültsége. Középállásban, meg 2,5V lesz a kimenőfeszültség. Hiszen ekkor a poti alsó és felső felén ugyan az az 1,25V fog esni.
üdv!

Ez éppen nem igaz, mert nálam középállásban pont 12 Volt van, mint az előbb írtam, kalibráltam a potit, és ezért tudom. Most már tényleg keresek egy belső kapcsolást erről az IC-ről, bár ha igaz, amit leírsz, akkor maximum 1,25 volt változást tud kompenzálni, akkor meg egy kalap szamócát sem ér ez az IC, akárhogyan is kötöd be, még jó, hogy főleg csak fúrok, és akkut töltök vele.

Hát pedig azt írja az adatlap is hogy a referencia állandó 1.25 V. Meg hogy
a kompenzálás 0.01 és 0.2 % körüli.

Hello!
Na látod! Ha középállásban neked 12V feszültség jön ki, akkor nem is így van bekötve a poti, ahogy rajzoltad. Nem kell belső rajz. Ha itt nem tudod hogy működik, az IC, akkor azon hogy fogsz eligazodni? Egyébként az adatlap minden információt és számítást tartalmaz. Azokat átolvastad?
"akkor maximum 1,25 volt változást tud kompenzálni" Ezt meg honnan vetted? Az IC az Out és az ADJ pontok között figyeli a változást. Ha az eltér a belső 1,25V referencia értékétől, akkor szabályozza a végfokozatot, és kiegyenlíti a hibát. Ha ez a két láb között nem 1,25V mérhető, akkor az IC kilépett a szabályozási tartományából. Vagy is nem képes beállítani azt a feszültséget, amit az osztó határoz meg.
üdv!

Bocsánat az előzőekért. Akkor most leírom az igényeimet: Egy folyamatosan szabályozható táp kellene nekem, ami 0-12 volt között, elég, ha ott tud 0,5 ampert és stabil legyen, 12-24 volt közt nem kell stabilan, de szabályozhatóan tudja a maximumot, amit a trafó kibír.Tudtok valamit ajánlani? Vagy erre a célra jó ez így, ahogy van? Azért szürkítettem be, mert lehet, hogy valami más kellene bele, mint az LM317, de akkor mi?

Hello!
Nincs semmi gond. De az elektronika, nem kocsma, hogy annak van igaza aki hangosabb, vagy erősebb. Itt törvényszerűségek vannak, és azt a mai tudásom szerint be kell tartani, ha szeretnénk valamit építeni.
Régebben készítettem, pont 24V-os trafóra ezt a tápegységet. ennek maximális terhelése 3A körül van, és a lehetőségeknek megfelelően kivehető belőle a legnagyobb feszültség. Ha nincs elég villany, még "szól is". Mert a feszültség limitet jelző Led elalszik ekkor. Volt aki egyetlen erősebb Fet-el is sikeresen után építette. Ha kisebb áram is elegendő, lehet a Fet-ek számát csökkenteni. 0,5A esetén akár egyetlen IRFZ44 is megfelel, persze méretes 1,8K/W-nál jobb hűtőbordán és nem a levegőben.
üdv!

Proli 001. Tegnap szétszedtem a tápomat. Meg kell, hogy kövesselek, nagyon, mert mindenben igazad volt. Sajnos az a bizonyos rajz még mindig fent van, és azért muszáj ide leírnom, hogy nehogy bárki is azt gépesen lemásolja. Fent lehet hagyni esetleg elrettentő példaként, külön felhíva a figyelmet, hogy amiket leírtál róla, azokat is olvassák el figyelmesen. 1. Az a rajz el lett tévesztve, igaz. Az LM 317 attól függetlenül rosszul volt bekötve. A tápegység nem stabil, legfeljebb csak szabályozható. Mindezektől függetlenül, ha jól kötöm be az LM 317-et, akkor is 1 amper 1 volt feszültségesést hoz létre a kimeneten. Az az 1 amperes fokozatkapcsolós dugasztáp, amiből az LM317-et kivettem, szerény igények kielégítésére szolgált. Annak idején nem volt még számítógép sem, nem tudtam megnézni az adatlapját. Mindezek ellenére helytálló az a megjegyzésem, hogy a potenciométer akárhova van kötve, az LM317 ezáltal sokkal kevésbé stabil, mint a 78xx nem állítható széria bármely tagja. Ezek után nem marad hátra, ki kell cserélnem az egészet. Elrettentett engem a labortáp építéstől eddig az, hogy tele vannak tűzdelve műveleti erősítővel, és nem látom át a működését. A tiedben csak kettő van, jó oda bármilyen, amit itthon találok? Például 747, vagy TL071, vagy muszáj ragaszkodni az általad feltett típushoz? Az a zéner tirisztor az micsoda benne? A nevéből látom, hogy egy IC, de milyen, és miért van ott? Nem lehet helyettesíteni sima zénerrel? Ha kapcsolóüzemű a táp, akkor érdemes FET-re cserélni a tranzisztorokat, analóg alkalmazás esetén viszont ugyanannyi hőt termelnek. Ez még megfontolandó.

Nem tirisztor, hanem programozható "zener" - igazából egy pontos, beállítható referencia feszültségforrás. Ott a típusa: TL431 - elég általánosan használt, ügyes darab. Ezzel a bekötéssel 2,5V-os.

Hello!
- Az 1A/1V feszültségesés, nem az LM317 miatt van. Hanem azért, mert az LM stabilizált kimeneti feszültségére van csatlakoztatva az emitterkövető. Ennek egyből a bázis-emitter küszöbfeszültsége (ami háromnál már nem kevés, majd 2V) a terhelés hatására változik, valamint az emitterben lévő áramkiegyenlítő ellenállásokon is feszültség esik. Tehát nem az LM317 a ludas, hanem a kapcsolástechnika.
- Egy kapcsolások zömében nem azért van olyan alkatrész beépítve, mert nem volt más, hanem tervezési megfontolás alapján. Tehát nem jó, a 747 bele. A TL071 megfelelő lehet, de ez miatt átterveznéd a nyákot, mikor még nem tudod mik a tervezés kritériumai. Nem logikus döntés. Ugyan így nem tudod milyen megfontolásból lett Fet alkalmazva az áramkörben, és nem ismered a vele szemben támasztott követelményt. Ez nem úgy van, hogy mindent össze-vissza cserélgetünk, majd reklamálunk ha nem úgy működik, meg helytelen következtetéséket vonunk le. Ettől óvatosabbnak kell lenni..
- A TL431-et lehet helyettesíteni zénerrel, csak éppen romlanak a stabilitási paraméterek. A TL nem zéner, hanem egy hőfok-kompenzált belső referenciával ellátott párhuzamos feszültségstabilizátor. Mivel a zéner is ez, viselkedése is az, csak éppen szabályoható, és sokkal precízebb dolog. Ezért rajzolják zénernek (de semmi képen nem tirisztor).
üdv!

Kösz, akkor tehát ebből is tanultam valamit, megmentettél egy újabb hülyeség elkövetésétől.

Van egy "kicsi" gondom a labortáp topikkal: Csak innen tudok oda visszatalálni. Nem tudom, mit írogattak benne közel 500 oldalon keresztül. Egyszerűen nincs türelmem végiglapozni.Ugyan, ha mindent olyan értelmesen leírsz, ebben az egyben miért mondasz önmagadnak ellen? Nem mintha FET-em nem volna, több van, itthon nálam, mint gondolnád, hanem a ház a hűtéssel jól össze lett szerelve, ahhoz, hogy a tranzisztorokhoz hozzáférjek, még a trafót is ki kellene vennem belőle, nem csupán a négy csavarról lenne szó, hanem 220 voltos részt, egyenirányítót, ami szintén jól hűtve van, mindent szét kellene dobni teljesen üresre. Szóval itt nem a spórolásról van szó. IC ügyben viszont igazad van, filléres dolog, nem éri meg helyette fiókban talált esetleg rosszal helyettesíteni. Emitterkövető ügyben viszont Nobel díjat érdemelsz, mert próbára összedobtam egy olyat, ami nem emitterkövetős, és az haláli stabil, még a kivehető maximum közelében sem esik a tápfeszültség, míg az emitterkövetős tápoknak pont ez az egy nagy hibája. Éppen itt akadtam el, a nyák készítéssel, a lámpámat már fél éve hozzák vissza ugyanis kölcsön adtam, ha meg nekiállok filctollal rajzolgatni, 1db panel, és elég egyszerű, vagy netán arra vetemedem, hogy próbapanelen huzalozzam össze, akkor már mindegy, hogy áttervezem-e vagy sem?

Hello!
A Fet-et lehet helyettesíteni, ahogy írtam, de annak következményei is vannak.
De ha Te jobban tudod, hogy én mire mit gondolok, akkor az jó, nekem meg mindegy..
üdv!

Sajnos nem vagyok gondolatolvasó, esetleg ha bővebben kifejtenéd, hogy mire gondolsz? Végül is még azt sem értem, miért ilyen viszonylag kicsi FEt-eket kötözgetsz párhuzamosan, amiből 3 A-hez már négy kell, amikor léteznek ettől sokkal nagyobb áramú FET-ek is?Ha csak ezt írtad volna le 2 sorban, akkor már okosabb lennék, és talán nem írogatnék neked ide vissza. Egyébként a vezérlő elektronikával már megbarátkoztam, hogy ettől jobbat nem találni. Sőt, ha esetleg még azt is elárulnád, az áramkorlátot így ezzel az ellenállással meddig lehet visszavenni? Ja, még azt nem írtam, arra kell a táp, csak úgy gyorsan kipróbálni vele bármit, legyen az motor, izzó, rádió, vagy akkumulátor, (na ilyenkor ne gyulladjon ki a ház). Mert különben megvan nálunk mindennek a saját gyári tápja, tartós használatra azok valók, ez a műhelybe kell. Üdv!

Igazából ezek szerint azt nem érted, hogy mi határozza meg, hogy mennyi kell belőle minimum. (Nem az áram lesz a korlátozó tényező, a nagyobb áramú FET-ekből is több kéne)

Szia! Szabad a gazda. Vagy barkochbázni akarsz? Esetleg végre elárulnátok nekem, mi a jó a FET-ben egy analóg alkalmazásban?

Feszültség fog rajta esni az áthaladó áram hatására (= ellenállása lesz), így hő fejlődik rajta, amit a rárakott hűtőborda felé közvetít. Az ellenállását pedig feszültséggel lehet szabályozni (ezt teszi az a bizonyos áramkör is).
Az, hogy mennyi hőt képes elvezetni, nagyrészt a tokozásától függ, és itt erőteljesen igénybe vannak véve ilyen téren. Ezért kis túlzással szinte mindegy, hogy adott tokozású FET-ekből milyet raksz abba az áramkörbe, mert úgyis a tokozás miatti max. hőteljesítmény lesz a korlátozó tényező (azért kis túlzás ez, mert minimum feszültségesés szempontjából kicsit számít az Rdson is). Persze ez csak akkor igaz, ha a szükséges hűtőborda rájuk van csatolva, különben még ennyit se tudnak.

Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de tételezzük fel, van egy lm 317T-s táp. De egy másik fesz. szabályzó IC-t akarok bele rakni (erősebbet), akkor kell a kapcsolás más alkatrészeinek értékein változtatni? Elvileg gondolom csak ez a képlet számít, hogy egyezzen:
Vo = VREF (1 + R2/R1) + IADJ R2

Hello!
Az LM317-helyett "erősebbet" az LM338-at tudsz bele tenni. De a határadatokat mindig figyelembe kell venni! A képlet egyezni fog,mert ugyan az a referencia van benne.
üdv!

A határadatok gondolom ezek pl.: 1,25-32V ugye?
Abban tudnál segíteni, hogy melyiket válasszam az LM338T és az LM338K közül? Azért is érdekes ez, mert az egyik 2000Ft, a másik meg 600Ft, de ugyan azt a feszültséget és áramerősséget tudják mind a ketten.