Ha neked az oxigén felfelé száll levegőben, akkor vedd csak elő az emlegetett általános iskolai fizikakönyved, nagy szükséged van rá.
Csak, hogy ne kelljen sokat keresgéled a könyvedben:
Levegő sűrűsége 0 fokon: 1,293 kg/m^3
Oxigén sűrűsége 0 fokon: 1,43 kg/m^3

Éppen arról beszélünk, hogy a buborékok csökkentik a hatásos felületet, azaz a buborék alatt nem keletkezik gáz. Nyilván, ha alulról meglöki egy másik, akkor attól is feljön. Hihetsz te bármiben, csak az nem biztos, hogy tükrözi a valóságot.

Amit írtál Faraday törvények tökéletesen igazak. Nade mitől is függ az áramfelvétel? Ha ugyan abba az elektrolitba 2 darab 1cm^2 felületű lemezt teszel 0,5cm-re egymástól, vagy ha 1m^2-eset teszel, x feszültségről mekkora lesz az áram egyik, illetve másik esetben? Az egymással szembenéző felületektől függ az áramfelvétel. Nagyobb áram-több gáz. De ha gázbuborékok vannak telis tele a cellában, akkor ez a hatásos felület csökken, mivel az szigetelőanyag. A buborékok jelenléte ebből a szempontból nem kívánatos. Ettől még továbbra is érvényben maradnak a Faraday törvények, csak éppenséggel olyan, mintha kisebb felületű lemezeket használnál.

Kedves elmélet gyártók.Távol álljon tőlem,hogy bár kit megsértsek,vagy vitassam verejtékes munkával megalkotott elméletét-a buborékok le(ill. nem le)válásáról.Ezt úgyis eldöntötte már az Anya természet.Én gyakorlati példát-érdekességet-említek amit mérések igazolnak.Valahol ennek is kapcsolódnia kell a le(ill. nem le)váláshoz.
A csöves bontóm 1.mérés;Elektrolit ellepi a csövet teljesen,MMW=3.095
2.mérés;az elektrolit csak félig lepi el a csövet,MMW=7.812
Szemben álló elektróda felületek?
Felhajtó erő?
Folyadék nyomás?-tudja a rák.De különösebben nem is érdekel,hogy miért,a LÉNYEG hogy a folyadék szint felére csökkentésével duplájára nőtt az MMW.Persze azért elolvasnám az erre a jelenségre vonatkozó elméleteket.

Szia!

Most mondtad ki az igazságot! "Nagyobb áram-több gáz."
Viszont:
"De ha gázbuborékok vannak telis tele a cellában, akkor ez a hatásos felület csökken, mivel az szigetelőanyag."
Sajnos nem igaz!
A buborék miből van? Hirtelen mitől lesz szigetelő az elektrolit? Az igazság viszont ezzel szemben az, hogy maga a buborék szinte ugyan olyan vezetőképes, mint a tömény elektrolit! Próbáld ki! Korábban már írtam, hogy nagyon egyszerű erről meggyőződni, csak annyit kell csinálni, hogy feljebb emeled az elektrolit tartályt, annyira, hogy feszmentes állapotban ne töltődjön fel a bontód jobban, mint 1/4 - 1/3 szint és láss csodát, az áramerősség csak igen kis mértékben esik majd vissza a teljesen feltöltött értékhez képest.
Végezd el a kísérletet és kíváncsi leszek az eredményre. Tegyél fel róla videót mondjuk és akkor mások is megnézhetik, lehet, hogy nincs igazam, de ezt meg kell cáfolni valahogy.
Ugyan ezt a kísérletet úgy is elvégezheted, hogy pl. egy üzemelő bontót emelsz feljebb, majd folyamatosan méred az áramfelvételt. Az valószínű, hogy ugyan akkora áram mellett, ugyan azon bontó esetén a gáztermelés magától nem fog változni, csak az áramerősség csökkentésével.

Az, hogy a buborékok jelenléte mennyire kívánatos, avagy nem most persze nem lényeges. Természetesen nem kívánatos, de el lehet kerülni, már arról tettem fel videót, hogy hogyan. Ott nincs egyáltalán hab, nem jön ki csak meleg gáz a bontóból.

Üdvözlettel: patkolttojas

A buborékban gáz van, ezek szigetelőanyagok, én egyetlen szóval sem mondtam, hogy az elektrolit szigetelőanyag lesz.

Ez tévedés. Már hogy a fenébe lenne a gáz vezetőképes ekkora térerő mellett? Ha ionizálod a gázt, akkor plazmaként vezetni fog, de az ionizálatlan gáz szigetelőanyag, valahogy én azt nem hiszem el, hogy neked plazma volt az elektrolitban.
Az, hogy a buborékok mennyire csökkentik a hatásos felületet, és ezáltal mennyivel kevesebb gáz keletkezik, nem tudom, sosem mértem, lehet, hogy nem is számottevő, szóval inkább hagyjuk ezt az egészet, táplálónak igaza van, mindenki saját elméleteket gyárt, így nem lehet normálisan beszélni erről.

Kedves Collektor!

Végül csak annyit, hogy önmagában a gáz, legyen az bármilyen is, "burkolat" nélkül nem lehet buborék! Minden gáz egy másik sűrűbb közegben a legkisebb térfogatot igyekszik elfoglalni, vagyis a gömb alakot. Amennyiben egy folyadékban van, akkor is. Ha nem venné körül a folyadék, ami jelen esetben az elektrolit, persze vezetőképes, akkor csak gáz lenne jelen buborékok nélkül! A hidrogén és az oxigén valóban nem vezeti az elektromosságot.
Nem kell belekeverni a plazma állapotot, mert az egészen más tészta. A plazma hőmérsékletét nincs olyan anyag ami elviselné, vagyis nem is lehetne lemezek közé sem zárni. legfeljebb mágneses tér tarthatná valamilyen helyen, hogy meg ne szökjön.
Én nem beszéltem plazmáról és nekem nincs is gondom a buborékokkal. Tőlem úgy jönnek-mennek, ahogy akarnak. Habképződés (sok buborék egymás mellett) sem okoz nálam gondot, ugyanis nincs.
Tehát tényleg azoknak kell hagyni az ilyen problémát, akiket érint! Ebben nagyon is igazad van. Meggyőzni senkit nem akarok, Téged sem, de ezt már korábban is írtam. Kísérletezni azt lehet, mindenki leírja mit tapasztalt. Neked milyen ezirányú tapasztalataid vannak, vagy voltak?
Gondolom nem végezted el azt az egyszerű kísérletet sem, amit előbb írtam! Tehát tényleg nem tudok veled vitatkozni, egyrészt, mert nem is akarok, másrészt nekem elég a magam tapasztalata, amit viszont mindezek ellenére továbbra is meg fogok osztani másokkal!

További jó kísérletezést és sok-sok hasznos tanácsot kívánok!

Tisztelt Uraim!
Volt ma egy hosszabb beszélgetésem szakemberrel az elektrolízis folyamatáról. Az mondja hogy a víz eleve tartalmaz ionos molekulát azaz HO-t aminek a töltése negatív ez azért fontos mert ez indítja el az áramlást akkor amikor áramot adunk rá. Az elektrolit anyaga meg a kapcsolatot teremtést végzi. Amikor a víz molekula eléri a fém felületét első lépesben az áram hatására elveszíti az egyik hidrogén atomját. Ezzel egy időben kapcsolódik a szabad elektronjával a fémhez és az elkezd vándorolni a pozitív elektródán a betáplálás fele. A hidrogén meg távolodik DE addig amíg nem találkozik egy másik hidrogén atommal a fémhez van kötve!!! A találkozás azonnali reakciót eredményez és a hidrogén gáz molekula H2 elindul a negatív elektróda felé és odatapad mindaddig amíg a számából adódóan nem lesz elég nagy felhajtó erő benne(buborék) hogy elhagyja a felületet és a folyadékot. Az oxigén a pozitív elektródán ugyanígy viselkedik annyi a különbség hogy ha a lemez anyaga olyan azzal egyből reakcióba lép (lásd réz elektróda). Tehát ha ez igaz akkor a fémfelületen keletkezett gázmolekulák nem jönnek a felszínre mivel először le kell küzdeniük a töltésükből eredő "vonzalmat" amit az elektróda iránt éreznek.
Az hogy a "buborék" vezeti az áramot kétségtelen. Az már egy másik dolog hogy a folyadék belsejében sokkal ideálisabb mivel az út rövidebb.

Még egy dolog. Most hogy még egyszer átgondoltam a lemezek távolsága azért is lehet döntő mert ha kicsi akkor ez a "gázvonzalom" a termelés rovásárai mehet. Ha ugyanis elég nagy a két lemez között a távolság lehet hogy elérik a felszínt előbb mint az elektródát . Ha túl kevés a távolság akkor csak a lemez felületén másznak fel- és ez már csökkentheti a felületet. Tehát inkább a gravitációt kellene ezek ismeretében felhasználni!?

Szia Kedves Gyula!

Így igaz. A kérdés csak az, hogy mennyi az ionos vezetést előidéző gyökök száma. Ezért kell nyilván a KOH, vagy NaOH, hogy szaporodjanak. És iit jön a képbe az elektrolit töménysége. Minél töményebb az elektrolit, annál nehezebben tudnak a hidrogén és oxigén buborékok távozni a lemezek közül. Igen. A sok-sok hidrogén is oxigén bezáródik egy-egy buborékba és ha elegendő lesz a mennyiségük és már kellő felhajtóerővel rendelkeznek, akkor távoznak. Ha sárább az elektrolit, akkor viszik magukkal a "körítést" is, vagyis a csőben nem csak a gázkeverék lesz, hanem elektrolitburokba zárt különálló oxigén is hidrogén is, vagyis a buborékok.
A szétválasztós bontók is ezt használják ki, vagyis a kohéziót.

http://www.hho-generator.de/en/hho-mmw-calculator.htm
1,7V 80A 60s 1000ml. 7,352MMW.
Pontosan hogy sikerült neked a 7,812? 1,6V a cellafesz?

Üdv.

Gyula és Sándor okfejtéséhez.

Kedves attikanagy!

Köszönöm az érdekes irományt, nagyon sok dolog van amit megmagyaráz. Majd egyszer valahogy megpróbálom levonni belőle a megfelelő konzekvenciát és összehozni a vízbontással (sok dolgot megmagyaráz egyébként) és azokkal a tapasztalatokkal amik fontosak lehetnek a jövőre nézve. Addig is elemzem az olvasottakat, mert hirtelen átolvasva elég sok a számomra még nehezen érthető dolog benne, lévén nem vagyok sem matematikus, sem vegyész. De ennek ellenére vannak benne alapvető, mindenki számára érthető dolgok!
Ha valamivel nem boldogulok, majd jelentkezem.

Üdvözlettel: patkolttojas

Tisztelt Uraim! Elolvastam ezt az igen érdekes dolgot. Az én is tudtam hogy a hidrogén mivel a legkisebb ismert elem áthalad az acél tartály falán is. Azt viszont nem tudtam hogy a telítettség arányában megnő a fémlemez ellenállása. Ez a dolog viszont csökkenti a hatásfokot. Valószínűleg ezen segít valamit ha a cella tisztítása folyamán ecetet használunk az elektrolit feltöltése előtt. Ha jól tudom az oldja a vasat.(Még mielőtt valaki azt mondaná hogy kitaláltam nem így van információt kértem.)
Azért nem tud a hidrogén belemászni a felületbe mert az ecet reakciójának van a felületen valamilyen maradandó hatása, talán rácsszerkezet szintű elzáródást okoz vagy csak egyszerűen ami odatapadt az nem engedi be a hidrogént?
Azt viszont nem tudom hogy ha tisztításkor "meghajtjuk"
a bontót fordított polaritással akkor mennyi hidrogént lehet "kizavarni" az anyagból? ahhoz hogy, visszaállítsuk az anyag eredeti ellenállását?

Sziasztok!+

Azt látom itt, hogy sokan - véleméynem szerint - túlbonyolítjátok a hho gáz termelést, már ha kocsiban akarjátok használni.
Nekem már régóta bent van a kocsiban, a lehető legegyszerűbb szerkezettel megépítve. 316l-es rozsdamenetes acéllemez, 2 mm-es közökkel elhelyezve egy tartályban, adva neki egy stabilizált 12V, amit egy szabályozható kütyüvel állítok el, és egy efie, ami a lambda szondát becsapja, ez a kesztyűtartóban, szabályozható megoldással. Az egész szépen működik, a technikai apróságokkal nem fárasztok senkit, több mint 3 éve foglalkozom ezzel, és mindig ide térek vissza, a legegyszerűbb a legjobb.
Volt nekem is benne szárazcellás, meg ilyen olyan vegyülettel keverve, szeparátorral szétválasztva a hho-gáz, stb....de mind csak fölösleges macera volt.....ezzel a legegyszerűbb cellával (1 db cella mindösszesen) elértem, hogy a kocsim, ami egy 2 literes opel calibra, kézi váltóval, átlag 10 literes fogyasztását levittem átlag 6,8-ra (ez a szám mintegy 12000 vezetett kilométer után jött össze). Ha csak városban használom a kocsit, akkor 7,5-8 liter, ha mondjuk hosszú útra megyek (legutóbb Magyarország-Franciaország 1670 km x2) akkor kijön akár 6,2-6 literes fogyasztás is.

És ebben semmi olyan nincs, hogy nem nyomom, mag stb.

Nem kell túlbonyoléítani, mert megoli a rendszert.

4 deci folyadék átlag 3000 km-re elég.
A rendszer 12V-on megy, amit átalakít a szabályzó 20,57 V (11*1,87 V), és eközben a felvett áramerősség 2,8-3,2 A között van.

nekem ez megfelel, ezzel termelek percenként 2,5 liter gázt, amiből egy részét visszajuttatom a cellába, egy részét pedig aszeparátor szétbontja, és úgy küldi be a motorba, közvetlenül a szívósornál.

Az egyetlen ami fontos, hogy a cella mindig jó arányban bekevert lőrét kapjon, nálam ez 13tömegszázalék, ez jött be, ennél több növeli az áramot, kevesebb pedig nem jó a gázképződésnek.

ennyi az én történetem, ha kérdés van szívesen válaszolok.

Szia!

GRATULÁLOK! VILÁGSZABADALOM!

MMW=40,51 !

Szia! Azt nem tette hozzá hogy cellánként!

Kár! A varjú is ezt mondja!

Nem kérek gúnyolódást! Ha nem tetszik nem kell olvasni, nem kell foglalkozni vele, én csak azért írtam le ide, mert látom, hogy sokan az Új Manhattan terven dolgoztok, amikor fölösleges túlbonyolítani!

Nem világszabadalom, mert előttem sokan megcsinálták már, és van akinek még jobban működik.....azt hogy valaki megcsinál valamit nem kéne egyből fikázni!

És az hogy cellánként?! ez elég hülye egy kifejezés, hiszen cellának hívják az egész szerkezet....nem pedig az egyes lemezek közti távolságot, ahogy sokan mondják....remélem Te nem erre gondoltál.

Szia! Egy kicsit fura amit írtál ugyanis az a 2,5liter/perc gáztermelést itt még senkinek sem sikerült 25A alatt megcsinálni. Az is rendben van hogy leírod azt amit gondolsz de előtte mérd meg az értékeket rendesen mielőtt publikálod! Fals eredmények sok olyan embert félrevezetnek akik nem ismerik elég mélyen ezt a dolgot és most próbálkoznának először! Annak aki túl van az X. kísérleten meg egyből szemet szúr a rosszul mért adat!
Az kérdezném hogy azt a 2.5A-t mivel mérted és hol? Szerintem itt nagyon kevés embernek lenne egyáltalán! gáztermelés valós! 2,5A-el. Az is mindegy hogy milyen átalakítót használsz mert azoknak is van rendesen veszteségük és akkor az a 2,5A a munkavégzésnél még csökken!
Nem véletlenül írta "patkolttojas" hogy világszabadalom
mivel ez rajtad kívül még senkinek nem sikerült! Ezt azért írom mert nem cáfolom azt amit leírtál én hiszek neked (én is tudom hogy vannak marslakók)

Ja! Ha nekem és a itt levőknek nem hiszel nézd meg ezt:http://www.youtube.com/watch?v=VHlziljTG-0
Amit itt látsz legalább méréssel alá lett támasztva! Igaz közel sincs a TE CSODASZERKEZETEDHEZ! és valószínűleg fél óra alatt elforralja az elektrolitot de az legyen az Ő gondja.

Szia!
Mekkora lemezeket használsz? Milyen az elosztásuk? Mit használsz elektrolitként? Mivel állítod elő a 20.57 voltot? Nincs fényképed vagy videód a cuccról? Milyen szeparátorod van? Ne kímélj minket a technikai részletek itt mindenkit érdekelnek... engem biztosan.

Szia.Utána számoltam az általad linkelt MMW számoló izével(amit megköszönök)és ő sem okosabb mint én(ez nem ön dicséret).De számolj utána Te is íme a mért adatok:amikor az elektrolit teljesen ellepte a csövet
17 amper,3.8 volt , 100 ml gáz 30 mp alatt MMW=3.095
Amikor az elektrolit félig lepte el a csövet:
16 amper,1.6 volt 100 ml gáz 30 mp alatt MMW=7.812.
Az áramot,feszt. multiméterrel mértem.A műszer csatlakozása közvetlen a cella előtt,alkalmazott táp akku töltő(egyenirányító híd simító kondi nélkül).Ja és EGYETLEN CSŐPÁR 28x1.5 -22x2 viszonylatban 250 mm hosszú.Az elektrolit szóda(nátriumkarbonát)esővízben oldva kb 5% tömény.

Szia Hier!

Normál esetben 11 sorosan kapcsolt cella 80/11=7,28A körül termel 1 perc alatt 1 liter gázt.Ezért az általad mért gáztermelés nagyon jó. Teszel fel képeket a szerkezetről és a szeparátorról?

Szevasz.Előre bocsájtom nem leszólni,vagy fikázni akarlak,-sőt inkább bíztatni,megerősíteni a hitedben és egyben óvatosságra inteni.Mert szerintem igenis léteznek "csodák",de ezek csak azért tartoznak a csoda kategóriába,mert nem tudjuk miért-vagy inkább-mitől történnek.Csöves bontókat vallatok jó ideje.Lassan haladok-Isten malamai lassan őrölnek-főleg pénztárcám miatt.Amikor én is csodaszámba menő eredményt értem el és közzé tettem én is kaptam kritikát,de nem fikázásként könyveltem el-főleg mert nekem is hihetetlennek tűnt-de az újra és újra megismételt mérések igazolták a hitelességet.Ami a lényeg ;legjobb erdmény MMW15 1.5 amper 2.4 volt 25 ml gáz 27.6 mp alatt.Már ha ez erdménynek mondható,mert hogy ennyi gázt egy tányér bableves után fingani is tudok.De pusztán az MMW-t figyelembe véve igenis eredmény-azonban bármijen gép üzemeltetéséhez ez igen kevés(mármint a gáz mennyiség)Szóval az én bontóm paramétereit is kétségbe vonták-a tiédet is-de ezt ne úgy fogd fel,hogy fikázás.Mindazonáltal a patkolttojás által számolt MMW 40.51 nekem is szúrja a frissen műtött szemem.Nézz utána pontosan mértél-e mindent,jól számoltál-e?Esküszöm nem kötekedni akarok,de tényleg hihetetlen eredmény.De azért ne csüggedj és főleg ne sértődj meg a (jogos )kritikától hanem bizonyítsd be az állításaidat.Sok sikert és jó munkát.

Üdv.

Az tuti,hogy nem kell túlbonyolítani semmit.Ha kérek tőled fényképet a bontódról ,teszel fel?
" 2,5 liter gázt, amiből egy részét visszajuttatom a cellába" Miért kell visszajuttatni?
" adva neki egy stabilizált 12V"
Miért kell stabilizálni?
"közvetlenül a szívósornál."
Tehát van vákum rendesen.A szeparátor az az elektroloit leválasztó lenne? Előre is kössz.

Bocs' hogy bele vauvau,de nem értem a 80-at(gondolom amperre gondolsz)miért osztod el 11-el?Az áram nem osztódik a lemezeken(elktródákon)hanem mindegyiken ugyanaz az áram megy át ami belép a bontóba-jelen esetben 80(?)amper.Gyanítom ebből ered a félreértés.

Tisztelt Uraim!
Számoltam egy picit és nekem azt jött ki hogy az Úriember egy repülővel közlekedik! Azaz 1 liter vízből a legjobb esetben 2950 liter gáz képződik. Ő a 3000 km megtételét 7.8 óra alatt hajtotta végre Ha azt feltételezzük hogy folyamatosan percenként 2.5litert termelt mert ekkor fogy el a 04liter víz. Nos ekkora távolság megtételéhez 384,6km/óra sebességgel kell menni! Viszont HA egy 80km/óra átlagot számolunk akkor 0,52liter/perc HHO termelés az ami a 3000km/0,4liter vízhez vezet. Amúgy nálam ez (0,6L/1000Km) nem elég 1000km-re!

Most találtam egy másik információt azaz 1lite víz 2041liter HHO ekkor a 3000km=5,44óra(0,4liter!) ez pedig 551,4Km/óra sebességnek felel meg. Most már biztos hogy repülő!

Kedves Gergő!

Nehogy azt hidd, hogy a kifakadások alapdíjból "gúnyolódások"! Szó sincs róla! De azért egy-két alapfogalommal tisztában kellene lenned!

"És az hogy cellánként?! ez elég hülye egy kifejezés, hiszen cellának hívják az egész szerkezet....nem pedig az egyes lemezek közti távolságot, ahogy sokan mondják....remélem Te nem erre gondoltál."

De. Gyula barátunk pont erre gondolt! Az egész szerkezet pontos neve lehetne pl. X cellás vízbontó berendezés. Miért? Csak azért, mert két lemez is alkot egy "cellát". Ha csak cella néven emlegetnéd, akkor mindenki arra gondolhatna, sőt gondol is, hogy van összesen két lemezed, vagy csöved és azzal bontogatod a vizet. Az akkumulátor is cellákból áll, és nem azt mondjuk rá, hogy cella, hanem pl. pontosabb megjelöléssel illetjük. Lehet 12V-os ólom akkumulátor, ami ugye 6 cellából áll, melyeket elektromosan sorba kapcsoltak. Ezt is lehet pontosítani. Lehet csöves bontó, vagy "száraz cellás" rendszerű, mely hibásan utal ugyan a lényegre, de ha már ezt a nevet adták neki, akkor ám legyen! Azért ebben az esetben is szokták emlegetni a lemezszámot, de ez szintén kevés, mert nem mindegy, hogy 11 lemezről beszélek és abban van 10 cella és ezt használom 24V-os rendszerhez, avagy ugyanilyen lemezszámmal felépített bontót 12V-os rendszerhez használok. A különbség nyilvánvaló. Az egyikben 2 darab olyan lemez van, mely a tápfeszültséget kapja, a többi pedig semleges, a másik esetben pedig 3 a táplemezek száma és a többi a semleges. A "cellák" száma ugyan annyi, de mégsem ugyan az a két berendezés.
Ami pedig azt illeti, bizony igazuk van azoknak, akik számon kérik (rossz kifejezés, de nem találtam jobbat) Tőled a kiépítést, a teljes konfigurációt, stb. stb. , mivel ezek nélkül bárki, bármit mondhat, hiszen ilyen az Internet. Csak nem illik! Biztos olvasgattál sokat a Wolf úr féle dolgokról, mekkora felháborodást keltett a Tiednél lényegesen rosszabb, ámde teljességgel valószínűtlennek tűnő paraméterinek a publikálása. Az nem megoldás, hogy valaki megsértődik, inkább készíts egy videót, tedd fel valahova, lehessen látni mindent, azt is hogy, mint mértél, milyen értékeket, mivel és még folytathatnám. Van egy másik módszer is, nem kell "Új Manhattan terv"-nek mondani mások erőfeszítését a fejlesztésekkel kapcsolatban, még ha "sufni-tuning" is amit elkövetünk. Azt mi is tudjuk, hogy a legjobb minden esetben a legegyszerűbb megoldás. Ezek általános tények.
Tehát, tégy eleget a kéréseknek, vagy korrigáld a mérési eredményeidet hihető szintre!

Teljesen ellentmondásos ugyanis amit írtál. Csak egy kicsit kell számolni és máris rá fogsz jönni, hogy miért mondom.
Visszaszámoltam, hogy 3000 km alatt elbontasz 0,4 liter vizet, akkor ebből 735,2 liter durranógáz fejlődhet. Most csak az a kérdés, hogy ezt mennyi idő alatt fogod elfogyasztani.

Ha 100 km/h átlaggal számolok, akkor ez a gázmennyiség elosztva a megtételhez szükséges idővel annyit jelent, hogy a bontód mindösszesen 0,147 liter gázt termel percenként. Esetleg ez lehetne egy korrekt érték, de az MMW nem lenne 40 felett!

Ha mondjuk repülőgéped van, akkor persze más a helyzet, mert sokkal rövidebb idő alatt teszi meg ezt a bizonyos 3000 kilométert. Akkor, ha 294 perc alatt teszed meg ezt az utat, akkor kb. 2,5 l/perces a gáztermelésed. A sebességed? Bizony szép! 10,2 km / perc, ami alig 612,24 km/óra! Azért ez már igen jó eredmény egy hétköznapi autótól! Elmegy repülőgépnek is, de az sem egy Pilatus Porter, mert az nem megy annyit! Komolyabb kell.
Látod, ilyenek a számok! Bocs, hogy kiszámoltam, az értékek kicsit kerekítettek voltak, de az most lényegtelen.
További jó buborékgyártást kívánok: patkolttojas

Essigi méréseim szerint kb. 80A szükséges 1 perc alatt 1 liter gázhoz.
Ha több cellát használsz sorosan, az áramerősség csökkenhet a feszültség rovására.
Pl. 1 cella 2V 80A= 2 cella 4V 40A = 4 cella 8V 10A = 8 cella 16V 5A. A tápegységeknél magasabb feszültségen és kisebb áramon általában jobb a hatásfok. Ezért is javaslom járműben is a 48V, vagy magasabb feszültségű rendszert. Ez esetben az egyenirányító diódákon is kisebb a teljesítményveszteség (1,4V 5A vs 1,4V 80A) .