Pont azért akarok középhullámu vevőt építeni, -mondjuk ugy kényszerből-, mert szupervevőket nem tudnám a KF körrel szinkronba hozni, és amugy is a szupervevők építéséhez nincs is gyakorlatom. Egyenes vevők csak kh-n állják mewg helyüket. Gondolom egy egyenes vevőnek, még az érzékenysége se elég nagy , a szelektivitása mellett ahhoz hogy közepes térerősségű CB-sek adásait fogja? Itt gondolok bármilyen egyenes vevőre, akár egy 3-4 hangoltkörös sávszűrőjü egyenes kivitelezésű rádiora....

Ezt nem ertem ??!



De, egy frekvenciara lehet nagyon jo szelektivitasu es erzekenysegu egyenesvevot is epiteni, csak nem egyszeru!
A legtrivialisabb ok okozza a bajt..., megpedig az, hogy az egyenes elv miatt ugy az erositett frekvencia maga a veteli freki. Emiatt aztan, foleg nagy erositeseknel nagyon nehez ugy kiarnyekolni a nagyfrekvencias erosito, szuro reszt, hogy ne legyen akkora kisugarzasa, ami mar elegendo ahhoz, hogy az antennan keresztul vegye, es be ne gerjedjen. Ehhez profi tudas, es konstrukcio kell, ami mar komoly problema. A frekvenciavaltosnal(szuperheterodin)pl ez mar sokkal kisebb mertekben jelentkezik, foleg a ketszeresen, vagy uram bocsa` a 3x-osan transzponaltaknal...

„mert szupervevőket nem tudnám a KF körrel szinkronba hozni”

Ezzel azt akartam kifejezni hogy még nem mertem belevágni egy szupervevő építésébe, de ezek szerint jobban megérné egy egyszerű szuperheterodin építése, mint egy bonyolultabb egyenes vevő...
A középfrekvenciás oszcillátorokkal müködő rádio építéséről amugy le akartak beszélni ismerősök mondván ehhez gyakorlat kell. Itt elsősorban a keverő és ahngolt kör szinkronba hozására gondolok.Csak ezért említettem a KF kört.

Aha..., ertem...

Van egy olyan fogalom, hogy tukorszelektivitas. Ez azt jelenti, hogy minden egyszer transzponalt szuperheterodinnak van egy olyan masik frekije, amin a vetel parhuzamosan zajlik. Ez altalaban a f(tukor)=f(vetel)+2xKF(pl 455kHz). Legalabbis felso keveresnel...
Ezt a frekvenciat a vevo pont ugyanugy veszi, mind a szuksegeset, es mivel ezt megis jo lenne megakadalyozni, ezert hangoljak a bemeneti reszt egy savszurovel a 2 freki kozul a kivantra. Ekkor normalis esetben a masik(tukor) freki elnyomast, csillapitast szenved(bar meg nem szunik), jelentosen gyengebben fogja venni a vevo. Az az bizonyos megszoritassal azt lehet mondani, csak egy frekit vesz a vevo...

Namost ebbol ered, hogy ha nem feltetlenul van eros zavaro ado a tukorfrekvencian, akkor akar el is lehet hagyni a bemeneti savszurot. Kb minden ugyanugy fog mukodni, csak egyszerre veszed a 2 frekit, de a szelektivitas, es erzekenyseg, minden marad a regi.
Ezzel megsporolhatod az oszcillator es a bemeneti savszuro szinkronizalasat, nemi parameterromlas altal...

Ha keskenysavu vevo a cel(aminek nem nagy az atfogasa), akkor a bemeneti szuro siman lehet fix is, amit csak egyszer kell beallitani. Ekkor pedig mar a tukorfreki is csillapitva lesz valamennyire. Persze 27MHz, es 455kHz eseten ez bajosan megoldhato...

A nagyfrekis tranzisztornak ilyen vevőben akkor valahol előnye is az hogy kicsi a bétája?
Gondolok itt egy egyenesvevőre.(és a további erősítést,ha szükséges a demodulálás után végezzük el)
És a 10-20 mhz határfrekvenciáju tranyot is csak a bétaértékeke miatt adták meg a korábban emlitett reflexben?

Ez sohasem elony, csak egy jarulekos tulajdonsag! Mar azt hiszem irtam, hogy a legjobb nagyfrekis tranyo erositeset is le lehet rontani, ha az a cel...De minek ??



A legegyszerubb szuperheterodint is 3 kulonbozo reszre lehet bontani. Nagyfrekis(veteli), kozepfrekis, es hangfrekis.
Visszafele haladva a hagfrekis erosito >50mV jelet kap a demodulatortol, tehat nem kell sokat erositenie. Ennek tobb oka van - a demodulator sokszor csak egy diodas detektor, aminek nagy a torzitasa, nemlinearitasa a kis jelszinteknel, tehat kell neki egy minimalis jelszint. Masreszt innen van taplalva az AGC(automatikus erzekenysegszabalzozas), aminek megintcsak kell egy nem tul kis jelszint...
A kozepfrekvencias resz az ahol hozni lehet az erzekenysegen sokat. Ez meg relative nem tul nagy freki, jo arnyekolassal, topologiaval el lehet erni gerjedesmentesen 10E1-5 erositest is. Ez boven eleg is.
A negyfrekis resz feladata a meg esetlegesen hianyzo erositest potolni, de a 40dB(100x) erteken ritkan eri el, azt is csak inkabb IC kivitelben. De itt nem is lehet foljebb menni, mert ahogy mar irtam be fog gerjedni...

Vannak olyan vevo csaladok(heterodinek csaladja), ahol valoban gyakran csak a hangfrekin tortenik az osszes erosites, de ott nincs demodulator, hanem kozvetlenul van a hangfrekvencia spektruma lekeverve hangfrekire. Ott a hangfrekis erosites eleri akar a 120dB(1000000x) is...

Köszönöm a segítségeket!
Itt vannak az rádiótechnika füzet említett reflex kapcsolása ,amit eredetileg meg akartam építeni. (az egyik a kapcsolási rajz, a másik a szöveg)
Sajnos a szöveget csak így tudtam lefényképezni, de ha a JPG foprmátumot kijelölöd, paintbe beillesztve 90 fokba elforgatva olvasható lesz az egész.

Hat igen..., igy mar kicsit erthetobb miert irta a szerzo, hogy nagyfrekvencias tranyoval gerjedekeny...
Persze, hiszen egy nagyfrekis trafo van a tranyo kimeneten, ami sugarozza a felerositett jelet, "mint az allat". Igy ha tul jo a tranyo(elegge nagyfrekis mas szoval), garantaltan raszor a sajat ferritantennajara annyit, amitol begerjed.
Ez a tarfos megoldas a leheto legjobb pelda, hogyan NE epitsunk radiot!!

Pedig már rárajzoltam a Nyáklapra a kapcsolást

Az nem nagy baj...
Ha mindenkepp meg akarod epiteni, akkor is le lehet hagyni a trafot, vagy mas modon gondoskodni, hogy ne gerjedjen be...
Ami a tranyot illeti, siman hasznalj valami atlagos nagyobb frekis tipust(pl BC182), a 6.8k-s bazisosztoo ellenallas helyere tegyel ideiglenesen egy ~30k-s potit, es addig tekerd, amig kb a rajzon szerepelo fogyasztast nem kapod. Ekkor kiveszed, lemered, es ertekben a legkozelebbi sima ellenallast tehetsz oda...

Engem mindenki kihagy??

Üdv Kérdeznék wmit. Ez a rajz működik? Előre is köszönöm: Müszi



Melyik?

Bővebben: Link
ez

Igen, teljesen mukodokepesnek tunik!!!
Az egyetlen aprosag, amit kicserelnek benne, az a 3W(!)-os ellenallasok. Ezeket inkabb elhagynam teljesen, vagy ha nem akkor is max 0.5W-ost tennek bele.
A fogyasztas(nyugalmi aramot) ennek megfeleloen kisebbre allitanam(gondolom emiatt van a 3W - csakhat ez az en szememben pazarlas...)

a hangszórót a +tápfesz helyett nem inkább a test felé kéne húzni?

De, lehet oda is(ugyelj a kondi polaritasara!)
Azonban igy ahogyan ott szerepel azzal az elonnyel kecsegtet, hogy tapfesz utanhuzast biztosit a meghajto fokozat reszere. Olyan, mintha a hangero fuggvenyeben nehany Volttal tobbet kapna az elso tranyo kollektora.
Az eredmeny - jobb kivezerelhetoseg ugyanannal a tapfeszultsegnel.

értem, kösszi

Valószínű hagyom ezt a reflexet. Megpróbálkozok pozitiv visszacsatolasu egyenes vevővel melyet a legelején linkeltem be...(www.elektronika.iweb.hu/rádiók/am rádióvevő)
Gondoltam sporolok egy kicsit leszedem az alkatrészeket egy régi zsebrádióról, de már látom h nem éri meg a fáradtságot az a 100Ft-nyi alkatrész! Főleg ónszivo nélkül.

Sziasztok. Ahogy korábban irtam hogy meg fogom építeni az előző linken szereplő ( poz visszacsat.) am vevvőt, meg is probálkoztam vele. A négytekercsből álló nagyfrekis tranformátor elkészítése nemsemmi feladat ( teljesen a nulláról egy 16 cm SOKOL vasmagon)...
Már megbántam hogy am-re készítettem.... Szerintetek vanb lehetőség egy ilyen hasonlo egytranzisztoros négy tekercses vevőt megépíteni FM URH sávra? És ha igen akkor gondolom minden nem-egyenáramu alkatrészt át kellene építeni.i(visszacsatolo kondi, visszacsatolo tekercsek stb.)

Hello, URH-ra inkább szuper-regeneratív rendszerű vevőket alkalmaznak. Érzékenysége jó, a szelektivitása nem.

Egyenes vevőnél nem tudsz elég szelektív sávszűrőt építeni a "detektor" elé,így bizony több adó szól egyszerre. Megoldás lehetne az ún.Q-sokszorozó,megfelelő kristályszűrő,de "legegyszerűbb" a transzponálás egy KF-frekire.

köszönöm a segítségeket. MMár nagyon rég óta kerestem (eddig sikertelenül) olyan egyszerű fm szupreget ami nem IC- vel müködik, mert azok építésében nincs gyakrolatom.
Vajon ez a kapcsolás szét tudja válogatni a CCIR adókat egymástol?

Na akkor itt van még egy, de sokat ne várj tőle! A minőségért áldozni kell.

Szerintem nem erdemes szupregekkel kinlodni, valamirevalo vetel veluk nem erheto el, sem szelektivitasban, sem torzitasban..., nem erre vannak kitalalva...!

Ha egyszeru vevore vagysz, akkor itt van egy 1 tranyos vevo, ami ennek ellenere egy komplett PLL-es radio!!!
Az antennakori tekercs 6 menet, 5mm belso atmeronel 0.56mm-es huzalbol, leagazas a felenel. A masik 20 menet ugyanugy, csak nincs leagazas...!
A demodulalt hangfrekit a C1 kondirol lehet levenni...A tranyo pl BC182 vagy hasonlo nagyfrekis(nem kritikus tulzottan)

Hogy ez komlett PLL??? Ne kábíts!!

Arra ott van a meleg...!
En csak annyit mondtam, hogy ez egy koplett pll-es radio! Tudom, hogy a fiatalsag mar el sem tud kepzelni egy pll-es vevot bonyolult IC-k nelkul, de azert vannak otletes konstrukciok is a vilagon...!!

Tudnál adni egy linket ehhez a kapcsoláshoz? (A működésére lennék kiváncsi)

Nem, mert ezt most rajzoltam meg...
De le tudom irni a mukodeset:
Tulajdonkeppen egy oszcillator, amely a venni kivant frekvencia felere van meretezve. A masodik felharmonikusa az ami kapcsolatba kerul a vett jellel. A kollektoron megjeleno hangfrekis jel miatt megvaltozik a kollektor kapacitasa, ami miatt mindig igyekszik kovetni az oszci frekije a bejovo jel frekvenciajat. Ekozben szepen demodulaja az FM-et.
Jo, mi...??!

Azannya! S nem kell együtt hangolni a C7-et és a C3-at?

Az lenne az optimalis.
De mivel a bemeneti resz funkcioja mindossze az FM savon kivuli jelek csillapitasa, ezert itt megteszi az is, ha csak a sav kozepere van hangolva a menetek osszenyomasa-huzasa altal(vagy a venni kivant frekire, ha az jobban megfelel...)
Hangolashoz igy elegendo a C3 is, bar lehetne ide varikapot tenni...de ez mar egyeni fantazia dolga...