Szia. Az lehet hogy nem vagyok megáldva az inverter építés tudományával, mivel nem sokat tanultam róla és nem is volt rá eddig szükségem, de attól még nem kell leszólni senkit hogy nem profi egyes tereken. Nem áll szándékomban sz@rból várat építeni, mert ami kell azt megveszem hozzá és nem kisérletezgetek és elolvastam az összes oldalt nem egyszer elhiheted különben bele sem vágtam volna a projectbe. Csak sajna nincs a fejemben pár giga hdd indexelő szolgáltatással ami mindig oda ugrik ahová kell. Főleg TTL, CMOS, és audió cuccok vannak a fiókban de abból elég sok. És kérdezni meg azért kérdezek nehogy füst legyen a vége. Mivel a fórumon lévő emberek nagy része már épített vagy mint én akinek épp kivitelezés alatt áll igy gondolom többet tudnak mondani róla és tanácsot adni bármiben is. Tapasztalat azért mégiscsak sokat segít. Ami nekem nincs ebben sajnos. Mindenkinek vannak gyenge pontjai, még neked is!

A meghajtó trafót el lehet készíteni EE20 magra légrés nélkül,vagy EE25 magra légrés nélkül,vagy EI 25 magra,de ehhez kell a 0,5mm légrés és csak ehhez az EI magos kivitelhez.Van egyéb megoldás is,de ezek a gyakoribbak.

Köszönöm a válaszod. Találtam is EE25 meg egy EE30-ast is az egyik bontás allatt lévő kapcsoló üzeműben. Üdv.

Miért kéne hat pár? Ha 1cm² darabja (nem tudom mennyi) akkor bőven elég a 3 pár.

Azért mert az E65 kb5,5 négyzet centi.Vagy is 6x1=6

Ezt én is tudom. De még mindig nem értem hogy miért kéne 6 pár? Persze ha nem akar 40 hanem csak 19-20 menet primert akkor kell.

Ja hogy te 60-70A res gépet csinálsz?Ahoz elég lesz a vas teljesítménye.

Azért egy picit gondolkozz mielőtt ilyeneket írsz! A 6cm átmérőjű gyűrű is pont 3cm² keresztmetszetű, és lazán dolgozik 150A-el.

A teljesítményhez huzal kell, nem vas.

Gondolkodom,de ebből a tipusu vasból három Db bol te nem
fogsz ekkora teljesítmény kivenni.A teljesítményhez igenis kell a vas!!Hát most neked is kéne gondolkodnod.

Nem vagyok benne biztos , hogy téged céloztalak volna meg! Általánosságban írtam!Amivel arra céloztam, hogy ami itt van azután kell megépíteni a gépet és ha már kész van, működik, akkor kísérletezhet vele az illető.
Sajnos nekem is van gyenge pontom...ha tudnád mennyi!

itt van már egy-két kiforrott kapcsolás, ami, ha megvan építve csodálatosan működik! Ezt kell megépíteni! Aztán, ha van kedve az illetőnek kénye kedve szerint fejlesztheti tovább minden itt lévő fórumozónak örömére.
Nem bírálni akarok ezzel, de azért tényleg ne akarjunk sz@rból várat építeni, itt már sok minden elhangzott műanyagból nem lehetne-e, esetleg vasúti sínből,stb

Sziasztok!
Tudom nem témába vágó , de szeretném megkérdezni valakinek van e tapasztalata sima lemezelt EI magra tekercselni hegesztőtrafót a mag paraméterei 7cm oszlopszélesség 7cm ×15cm ablakméret 7cm széles hidakkal, pakettvastagság 10,5cm.
Egy 380 as trafó volt valamikor.
Az elrendezésre lennék kíváncsi, és miben módosulnak a tervezett menetszámok.
És mégegyszer bocsánat,hogy itt ilyenekkel elő merek itt hozakodni.

Akkor most, hogy is van ez?? "A teljesítményhez huzal kell, nem vas." Az én tanulmányaim szerint, a transzformátoron átvitt teljesítmény nagyban függ a vaskeresztmetszettől! A menetszámtól függ a feszültség, a huzalátmérő a huzal áramterhelhetőségét adja vagy valami ilyesmi.... Lehet, hogy én tévedek de nekem ezt tanították!

Igen... a vas csak azért kell, hogy tudd, hova kell tekerni a drótot...

Nem néked szánom a választ,csak csatlakoznék a témához néhány képlettel,mindenki hasznára,esetleg emlékeztetőnek,akinek nem inge ...........
Két tranzisztoros nyitó kapcsoláshoz (Maci,Bocs,stb.)
n=10000xUx0,5/2xfxBxA
Félhidas megoldáshoz:
n=10000xU/2xfxBxA
Teljes hidas megoldáshoz:
n=10000xU/4xfxBxA
Valaha,valahol találtam egy képletet a ferritmagokon átvihető teljesítményre is,nem tudom mennyire helytálló,anno,mikor régen a fórumra feltettem,volt is róla vita,de azért leírom újra.
Ferritmagokon átvihető teljesítmény:
P (mW)=A négyzeten x 4 x f
A négyzeten=a mag keresztmetszete cm2
f=frekvencia
P=teljesítmény mW-ban
Most lehet vitatkozni,beszélni a témáról,hát az a "mocsok vas" ott van minden képletben,bár az adatokat lehet tologatni jobbra-balra,de akkor is ott van.

Igen,GeLee kolégának,akkor nem a vas kell?hanem a drót?

Szép jó estét mindenkinek! Egy U alaku TV sorkimenő ferrit megközelitőleg 2 négyzetcentiméter. Ez háromszor=6 négyzetcentiméter. Az E71 ferritnek a keresztmetszete 683 négyzetcm. Az E65-é pedig 540. Az anyag minőségét a TV sorkimenőknél sajnos nem ismerem, ezért lehet, hogy szükséges a 6 pár. Viszont irta valaki ha jól emlékszem Tubi56 ,hogy próbálta U57-el nem tetszett ahogy müködött és más ,jobb minőségű magot használt. Ahogy írta az ívnek egészen más hangja lett.

Pontosan,az anyag minőség.Ez a titok nyitja.Csak persze elöbb utána kellene járni,az után nem leb@szni az embert.De Tubi,Gábor a megmondhatója,Tubi 4 párat rakott össze,Gábor és én 6 párat.Én akkor az mondtam hogy szebben varr mint az e65 vas.Az úgy is volt.a hangja lágy,a varrat tökéletes.Sajna a gép már rég el kelt,azóta is tökéletesen működik.

Köszönöm, hogy képlettel alátámasztod az állításomat! Nekem nem volt most kedvem mindent alátámasztani képletekkel és pontosan leírt definíciókkal, de azt szeretném ha mindenki elfelejtené végre, hogy az átvitt teljesítmény nem függ a vaskeresztmetszettől, igenis függ! Teljesen mindegy hogy ferritről vagy lemezes vasmagról van szó. Nem szeretnék kioktatni senkit, de ajánlom alaposan tanulmányozni a transzformátorok működését akiknek szükséges, ezáltal elkerülhetők a félreértések.

Hát, leegyszerűsítve tényleg így néz ki. De azért a képletekben az "A", nem vaskeresztmetszetet jelent, hanem mágneses keresztmetszetet. Vagyis, ahol az indukcióvonalak mennek. Egy trafó attól, hogy nincs benne vas, még működik, sehol nincs előírva, hogy a trafóba vasat is kell tenni. Egy trafó lehet ugye légmagos is...és akkor nem is telítődne be sose, csak menne bele az áram, elvileg, még a DC-t is átvinné. Fő, hogy a tekercsek mágneses csatolásban legyenek egymással, ami azt jelenti, hogy a primer által generált változó mágneses térből a szekunderben ( mivel az egy vezető ) a mozgó mágneses mező hatására feszültség fog indukálódni. ( Lehetne fordítva is, a mágneses tér konstans, aztán a szekundert rángatnánk ide oda, az eredmény ugyan az lenne. Így működik a hangszóró, vagy a dinamikus mikrofon. )
A légmagos trafónál csak az a baj, hogy nagyon kicsi az induktivitása, emiatt nagyon nagy lesz a trafó mágnesezőárama. Ez elvileg nem lenne olyan nagy baj, az így kialakuló mágnesezőáram tisztán meddő, ráadásul nem függ az alakja, csak a megtápláló feszültségtől. Csak mivel a tekercselés rézből van, annak ellenállása van, így veszteséghő keletkezik benne. Tehát, egy légmagos trafónak épeszű körülmények között akkora lenne a mérete még 100 kHz-en is, hogy inkább tegyük bele a vasat.
Mi történik ilyenkor? A légmagos esetben azért kicsi a tekercs induktivitása ( vagyis azért vesz fel nagy áramot ), mert a levegőt kell mágnesezni, aminek nagyon rossz a mágneses vezetőképessége. Ha ezt a mágneses vezetőképességet megnöveljük, akkor nőni fog a tekercselés induktivitása, vagyis csökken a trafó mágnesezési árama. Na, erre találták ki a lágymágneses anyagokat, nagyobb frekvenciákra meg ferritnek ( is ) nevezzük őket. Ezt beletéve a tekercselésbe, az indukcióvonalak ( fluxus ) sokkal kisebb ellenállással találják szembe magukat, vagyis mondhatjuk, hogy nem fog annyi áram kelleni az adott indukció létrehozásához.
A ferritek, meg trafóvasaknak sem véletlen a felépítése, tulajdonképpen próbálták optimalizálni a minél nagyobb ablakkeresztmetszetet és vaskeresztmetszetet a minél kisebb külső méretekkel. Hát, ebből elég sokfajta van, lehet válogatni...

( Azért ezek alapján már elgondolkoztató, hogyha valahogyan sikerülne szupravezetőt csinálni mondjuk a szobahőmérsékleten, akkor a trafóba nem kellene vas. Legfeljebb nagyon nagy lesz a mágnesező árama. Miután ez tisztán meddő lenne, a primer oldalra helyezett kondival ezt lehetne cosfi=1-re kompenzálni. Sajnos, még mindig maradna megoldandó probléma, ugyanis, a kondinak csak nagyon kicsi veszteségének szabadna lennie, ugyanis nagyon nagy áramok folynának rajta... talán majd egyszer megvalósítják. )

Darának igaza van, tényleg így volt 4 párral nem volt az igazi nekem, de 6 párral már jó lett. Már én sem emlékszem, hogy U57 vagy U59 volt nekem is elkelt!

Ha a vasmag nem akart telítésbe menni a túl nagy indukció miatt, akkor nem lehet különbség a működésben. Esetleg nagyon a határon volt, mert ha keményebben telít, akkor biztosan elszállnak az IGBT-k.
Legfeljebb annyi történhetett, hogy a vasmag jobban melegedett, de ennek semmi köze az ívhez, ha egyébként a kétféle trafón kívül minden ugyanolyan a berendezésben. ( frekvencia, áttétel, áram, stb )

Az anyag minősége meg azt jelenti, hogy pl: a TV ferriteket nem kellett kis veszteségűre megcsinálni, mert 16 kHz körül mentek. Egy Maci meg 40. Tehát, jóval több lesz a veszteség a vasmagban. Vagy ha ezt nem akarjuk, akkor meg kell növelni a menetszámot, mert ezen a frekvencián a vasmag csak nagy melegedéssel viseli el azt az indukciót, amit pl: egy modernebb M2TN-C vas.

Köszönjük Katt a kimerítő és mindenki számára fontos információt.Ez infó alapján,talán többen elgondolkodnak.

"Egy trafó attól, hogy nincs benne vas, még működik, sehol nincs előírva, hogy a trafóba vasat is kell tenni."
Szóval ha beletesszük azt a vasat, akkor az erősen beleszól a transzformátor működésébe, ezáltal a vasmagos (ferritmagos) transzformátor vaskeresztmetszetétől jelentősen függeni fog az átvihető teljesítmény.

A trafó elvi működésén semmit nem változtat az, hogy teszünk bele vasat, vagy nem. Esetleg olvasd el még egyszer, amit írtam.

Az nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a vaskeresztmetszet, annál kevesebb menet kell rá. ( egyazon formájú- és frekvenciájú feszültség, - vagy még inkább: feszültségidő terület - esetén. ) Ennek megfelelően rövidebb drót kell bele, kisebb az ellenállása, tehát kevesebb veszteséghő keletkezik benne. A probléma csak ott van, hogy ahogy növeljük a vaskeresztmetszetet, úgy nő a vasmag tömege, ezzel pedig a vasveszteség. Vagyis, nagyon meleg lehet a trafó, ráadásul már üresjárásban is, hiszen a vasveszteség nem függ attól, hogy megterheljük, vagy nem a szekundert.
Meg is lehet fordítani a dolgot. Legyen kicsi a vaskeresztmetszet, de legyen jó nagy az ablakkeresztmetszet, tehát, sok drót férjen bele. az igaz, hogy ekkor több menet kell, de miután van hely, jó vastag drótból lehet tekerni, tehát, elvileg kicsi lehet a rézveszteség. A vasveszteség meg azért kicsi, mert kicsi a vaskeresztmetszet. Ugye, ez azért szintén nem igaz, mert ahhoz, hogy nagy legyen az ablakeresztmetszet, nagy lesz a külső mérete a trafónak, tehát, mégis sok ferrit kell bele, ennek megfelelően nem is lesz olyan kicsi a vasveszteség. Erre írtam korábban, hogy mindenféle optimalizációt követnek el, ezért van annyi féle kivitel. ( és akkor nem is beszéltem arról, hogy melyik kivitelnek milyen a hőleadása, tehát a jobb hőleadás miatt melyiken lehet megengedni nagyobb veszteséget )
Egy trafó egyébként akkor az optimális, ha legjobb a hatásfoka. Ezt pedig akkor lehet elérni, ha a réz- és vasveszteség egyforma. ( nehéz ügy, mert ezt elég nehézkes mérni )

Szerintem ne erőlködj. Ha valamit eldöntöttek hogy szerintük az úgy jó, akkor az úgy jó!
Egyébként valóban az optimális megoldásra törekednek a gyártók is, ezért született meg annak idején a toroid és ezért készülnek gyűrűk is a ferritből. Tapasztalatom alapján is érdemesebb ezeket használni mint az E magokat. Azokkal az a baj, hogy a szűk ablakba nem fér kellő mennyiségű huzal, holott a trafó egyébként alkalmas lenne nagyobb teljesítmény átvitelére is.

Ha egy ferrit (pl. U) anyaga nem felel meg a célnak, akkor az nem lesz jó 3 párral de 6 párral sem. Ha meg igen, akkor elég a 3 pár is, pláne ha körbe van tekerve mint egy gyűrű. Olvas még az ember zöldségeket, de legalább szórakoztató a fórum...

Igen. Az U vasnál inkább az anyag minőségével lesz gondod és nem a méretével. Egyszer csináltam belőle egy kisebb teljesítményű átalakítót, 30kHz körül ment és már az a freki sem nagyon tetszett neki, le kellett vele mennem 22kHz-re.

Szia. Mivel nekem jött azért reagáltam rá. Tényleg szeretném megépiteni, és nem is helyspórolósan mivel azérta hűtésnek is kell majd a hely a dobozban. Amikre még egyenlőre várok mert külön méretre és alaktra kell gyártatnom. Minden egy panelra kerül beleértve a főtrafót meg a folytót is. Sajnos a magasfrekis magokról tényleg nem sokat tudok ez tény azért is kérdeztem. Az a pár száz forint meg tényleg nem sok amibe kerül 1 EE25. De már találtam egy tápban. Ott is meghajtó szerepét tölti be. Nem állt szándékomban ezeken spórolni, mert kell és megveszem. Majd az élesztésnél kell oda figyelnem, de akkor megint végig olvasgatom a fórum ezen részeit. Üdv.: Zoli

Nem szeretnék sokat OFF-olni, értem amit írsz, a válasz sem egészen neked készült, csak a "trafóhoz réz kell nem vas" dologra szerettem volna még reagálni. Azért alkalmazzuk a vasmagot a transzformátorban, mert a vasveszteség állandó, amíg a tekercsveszteség az áram növekedésével négyzetesen nő. I^2*R (I négyzet szer R) szerint alakul a rézvezetőben a veszteség, ezért törekszünk a minél kevesebb rézhuzalra. Nagyfrekvencián jelentősen lecsökkennek a menetszámok, ezáltal a felhasznált réz mennyisége, így jelentősen csökken a rézveszteség. Nyilván az optimális veszteségekre törekszünk. Működő vasmag nélküli transzformátort viszont még sosem láttam, sem 50Hz-set sem nagyfrekvenciásat, amin teljesítményt vittek volna át. (Nem állítom, hogy nem létezhet!)
Találtam egy kis magyarázatot a transzformátoros kapcsolóüzemű tápegységek veszteségeiről.

Figyelem ! A hirdetések között valaki egyedi építésü inverteres hegesztőt keres!

Én nem ajánlanám az illetőt senkinek.