Skori weblapján:
Szkópábra üresjárásban
Igaz ez nem kifejezeten ZVS táp, mert csak üresjárásban ZVS, terhelve már átmegy ZCS-be. Viszont a ferszültség az üresjáráshoz képest csak 13%-ot esik. Gynítom, hogy mondjuk 1W-al előterhelve a feszültségesés még kisebb lenne névleges terhelésen.

Én pedig majd szekunder feszültséget teszek fel ZCS-ről üresjárásban. A négyszög teteje és alja láthatóan berezeg, gyorsan csillapodva, ahogy írtam is, és ahogy a szimuláció is mutatta. Pár10W terheléssel ennek nyoma sincs. Lehetséges, hogy a szekunder oldali szórt induktivitás, és a dióda parazita dolgai okozzák ilyenkor ezt, totális üresjárásban? Ugyanis akkor a kondi csontig van töltve, nem veszünk ki belőle töltést, csak amennyit önkisül, kb. szakadásnak minősül.

Jól gondolod, a szekunder oldali induktivitás, ill. a "szekunder oldal felől látszó" szórás, a tekercs menetek közötti önkapacitása, és a félvezető-kapacitások összjátéka. Minél gyorsabb az átkapcsolás a félhídban, annál több a felharmonikus, ami ezeket a lengéseket gerjeszteni tudja. Persze ehez nem kell nagy teljesítmény, már kicsi előterhelés is lerontja a parazita rezgőkörök jóságát. De nyilván pl. a szekunder oldali diódák paraméterei is beleszólnak a dologba.

Igen.. ez van, ha bontott alkatrészekből dolgozik az ember. A PC tápok egyenirányító diódái nem a leghíresebbek. De a példám is mutatja, hogy ki lehet ezekből is hozni működőképes dolgot, csak kicsit több vele a munka (lásd: a trafót macerásabb volt szétszedés nélkül megtekerni), és nyilván nem a legjobb a végeredmény a kategóriában, cserébe a fotózható NYÁK darab mérettel arányosan visszaszámolt árával együtt kb. 1000Ft-omba került, szóval ár-érték arányban szerintem nagyonis jó dolgot sikerült csinálni.

Még egy kérdés: kapcsolóüzemű tápegységből is megoldható gond nélkül a duál monó? Vagyis a szekunderek megduplázása, és két végfok járatása duál-monó kivitelben. Két független táp ilyen alkalmazásáról lebeszélt itt már valakit Lorylaci. Azonban kíváncsi vagyok, közös vezérléssel is fellépnének-e interferenciák. Hogy a FET-ek és az összes többi (trafó, félhíd, szekunder egyenirányítás) meg van kettőzve.

Persze, ha a japcsik tettek volna bele valami hővédelmet, akkor bulira is jó... legfeljebb félidőben leáll a zene... a szomszédok nagy örömére.

Természetesen megoldható a dolog, de teljesen felesleges, valamint értelmetlen. Egy nagy mag, nagyobb FET, nagyobb áramú kimeneti dióda... szinte mindig olcsóbb, kisebb, egyszerűbb, mint két teljesen külön.
Kívételek vannak, például:
- az eggyel nagyobb mag nem férne be a dobozba a magassága miatt, lapos v. planár magot meg nem tudsz beszerezni (persze ETD helyett ER-re csere ekkor jó lehet)
- a FET hőellenállása a belsejétől a bordáig túl nagy, így két FETtel ez kisebb lesz
Míg az előbbi egy nem túl jó, de erős kényszerfeltétel, az utóbbi csak nagyon nagy teljesítmények esetén fordul elő.

Köszönöm a választ. Lehet kicsit összemosódtak a kérdéseim, de gondolom az is megoldható gond nélkül, amit az elején kérdeztem: két független középcsapolású szekunder, külön egyenirányítással, duál-monó táplálásra, mint azt a hálózati trafókon is szokták megoldani duál monó esetén. Ebben az esetben viszont az a sejtésem, hogy a két külön szekundernek is úgymond laza csatolásban kell lennie (az én módszerem szerint szeparálva). Vagy tévedek?

Megoldható, sőt most egy labortáphoz tervezek a cikkem alapján egy tápot, és ott két teljesen független szekunder szükséges.
Azonban, ahogy mondtam a dual-mono felépítés teljesen felesleges és értelmetlen. Sokkal jobban jársz nélküle.
A két szekundernek egymáshoz képest nem kell laza csatolásban lennie, hanem csak a primerhez képest.

Rezonáns tápokban mekkora áramsűrűséget lehet megengedni a trafó vezetékekre? Hallottam már annyi féle értéket hogy teljesen elbizonytalanodtam.
Most készülök "litze huzal"-t gyártani de már nem sacc per kb akarom hanem hogy tényleg jól legyen kihasználva. Van 0.2es, és 0.4-es huzalom. Elvileg kb 150 KHz-ig jó a 0.4-es, és kb 500KHz-ig a 0.2-es. Az N87 és N97-es anyagokra is 25KHz - 500KHz optimális frekvenciát ír. Ha én ennek kb a közepét akarom megcélozni( ~250KHz) akkor pont 0.3-as huzal kéne. Ide szerintetek melyik a jobb, a 0.2 vagy 0.4 ? Ha tényleg meg lehet engedni 15A/mm^2 áramsűrűséget akkor nyilván csinálom a 0.2-esből mert nem kell olyan sok huzal, de ha csak 5A/mm^2 akkor már igen nagy különbségek vannak a szükséges szálak számában.

Valamint a lorylaci féle exceltáblában számol áramokat, azokból a négyzetes középre kell számolni a huzalt ugye?

Üdv Marcello G

Én 5A/mm2-vel szoktam méretezni 0,15 - 0,25 -ös szálakat használok, így még elfogadható a rézveszteség és a skin-hatás sem szól bele semmibe.

Én 70kHz-re is 0,2-es huzalt használtam, mert ilyenből van nekem itthon egy orsóval. Skori leírása szerint 4-6A/mm² áramsűrűség között lehet mozogni, én a kettő közé lőttem be a trafót, bár ha jobban belegondolok a mai nap után, ez a táp ritkán fogja leadni folyamatosan a célul kitűzött 120W folyamatos teljesítményt.
[OFF]Egyébként 13 órája ketyeg folyamatosan, a "próbababa" TDA7294-essel, szolid bérházi hangerőn, és egyelőre egyben van, a vasmag langyos, a FET-ek kézre max. 50 fok körül lehetnek (hűtés nélkül.. nem egy modern FET-ek ), a shottkyk hidegek; vágásig tekerve a hangerőt úgy 40W körül vesz fel a végfok átlagban, a shotkyk bemelegszenek olyankor kicsit, a FET-ek hőmérséklete nem változik kézzel érzékelhetően. Egyébként ha jó a saccom, és tényleg kb. 50 fokosak a FET-ek, akkor FET-enként úgy 0,6W lehet a kapcsolási veszteség, a Toshibák 50°C/W tok-környezet közötti hőellenállásából kiindulva. Azt sajnálom egyelőre, hogy nincs most lehetőségem huzamosabb ideig bömböltetni, a szomszédokat nem akarom magamra haragítani

Terheld le a névleges ellenállással a végfokot, a hangfalat meg egy sorbakötött 100...200 ohmos ellenállással együtt szintén kösd a kimenetre. Ekkor teljesen kivezérelheted, fog folyni áram, leadja a teljesítményt, mégse dől össze a ház.

Kezdésnek ne célozz meg 250kHz-et, mert az baromi nagy, és feltétlen használj 0,2mm-es huzalt. Elsősorban azért, mert több szál összesodrásánál a tekercs szemponjából külső szálakban erősseb lesz a szkineffektus. (erről szól egy TI-s doksi)

15A/mm^2 az 40°C emelkedést jelent, ha a tekercselés egy rétegben történik, szóval normális trafó esetén nem érvényes. Maradj az 5A/mm^2-nél.

Az ohmos veszteségek az effektív értéknek felelnek meg, szóval arra kell számolnod a huzalt. (kicsit máshogyan ez az effektív érték definíciója)

Tekercselésnél lehetőleg tekerd be a rendelkezésre álló keresztmetszet felét, különben pénzkidobás a mag, ha pedig maximális hatásfokra hajtasz akkor az egészet.

Akkor szerinted mennyit célozzak meg? 170KHz már jó lehet? (Fr1:170KHz; Fmax:350KHz; Fsoft:500)

Kezdetben maradj egy olyan 125kHz-es rezonanciafrkevenciánál, a maximális frekvenciát ne vidd 300kHz fölé, és a lágyindítást se 400kHZ fölé.

Milyen FETeket tervezel egyáltalán alkalmazni?

STP12NM50-et tervezek használni. Kb 500W-ra lesz a táp, így 5,2 A primer csúcsot számol a táblázat és elvileg 6A-nál kapcsol le a védelem. Magból vettem ETD29 N97-et, és ETD34 N87-et. Szerinted az ETD29 bírhatja,(eddig a 34-esre terveztem)? Miért nem érdemes feljebb menni a frekvenciával?

Mit fog várhatóan hajtani?
Az ETD29 bírja ha ügyesen tekered meg, pláne ha nem folyamatos a terhelés.
Nagyobb frekvencián várhatóan kevés lesz az IC meghajtása, jobban kell ügyelni a nyáktervre, kritikusabb a trafó tekerése, valamint az N97 25%-os előnye a 100-150kHz tartományban jön ki leginkább. Valamint akkor már nem 0,2mm-es huzalra, hanem vékonyabbra lesz szükséged, és kézzel nem fogod tudni normálisan elkészíteni sem a sodratot sem a tekerést, úgy hogy kijöjjön a nagyobb frekvencia által átvihető nagyobb teljesítmény.
Tekintettel arra, hogy kezdő vagy ne akarja először túl sokat, mert aki sokat markol keveset fog.

Oké! Ezt így elfogadom. A nyáktervbe még most kezdek bele, azzal remélem nem lesz gond. a behatolási mélyég 250KHz-n elvileg 130um Eszerint, tehát 0.26os vezetékkel még lehetne tekerni a 250KHz-t is. Ha rosszul gondolom szólj, de mi valamikor így számoltunk suliban ezzel.
Erősítőt fog hajtani, tehát az 500W az nagyon max érték kell hogy legyen. Kicsit félek hogy nem fog elférni a 29-es magon. (I_pri_RMS 3.68A,-> 4A ; 5A/mm^2 ; 0.2es vezeték: 25 szál, Skori számolója szeint. Ez már nem olyan kevés. És ebből kell 28 menet.) De majd meglátjuk

A behatolási mélység az nem olyan, hogy azon kívül minden, azon belül semmi! Az áramsürűség-mélység függvény egy exponenciális lecsengésű, és a szkin-mélység azt mondja meg, hogy milyen mélyen csökken e-ed részére. És persze egyetlen vezeték esetén érvényes.
Van egy Texasos doksi ami részletesen kitér a szkin-hatás okára, valamint megvizsgálja azt is, hogy mi történik ha több összecsavart ér van és a tekerés görbületi sugara kicsi (tehát egy sodraton belül jelentős az eltérés a maghoz közeli és távoli ereknél).
Ha erősítőt fog hajtani, akkor NANÁ hogy elég az ETD29, mivel ahogy már ezerszer mondtam: AZ ERŐSÍTŐ FOLYAMATOS FELVETT TELJESÍTMÉNYE TÖREDÉKE A MAXIMÁLIS TELJESÍTMÉNYNEK.
Szóval tekerd meg annyi szállal, amennyi csak belefér, és bőven jó lesz.

Ezt annyira sulykolod, hogy a végén mindenki elhiszi. Nem szeretném, hogy egy ilyen "tévhit" terjedne el általános igazságként. Oda lesz nagy hangerőn a dinamika!
A Hi-end erősítőkben nemhogy kisebb, hanem sokkal nagyobb tápokat alkalmaznak, hogy ne legyen semmilyen instabilitás. Nem kell a gagyi erősítő építés alapszabályait tanítani. Egy jó erősítő csúcsterhelésen is terhelhető folyamatosan. Lehet nem tartod fontosnak, de akkor legalább hívd föl az emberek figyelmét erre.

Teljesen egyetértek veled!
Quad 405ös építettünk anno, és nagyon nem volt mindegy mekkora trafót kapott. 300VA-as toroidról (meg 2x2x10mF puffer) már egész szépen teljesített a két sima 100watás Quad.

Ez nem így van. Egyszerű néphülyítés az, hogy betesznek egy nagyobb tápot, mint ami indokolt. Mindjárt drágábban lehet eladni...
Egy végfok által felvett áram csúcsértéke a kimeneti feszültségének a csúcsértéke, osztva a hangszóró ellenállásával. Ennél nagyobb áram nem kell a tápból. ( Ha csak nem megy le a hangszóró ellenállása a névleges alá.) Ezt az áramot viszont csak nagyon rövid ideig kell bírnia, mondjuk a korábban említett 25 %-os bekapcsolási időaránnyal. A végfok által felvett átlagteljesítmény ebből a 25 %-ból számítható. Vagyis, a tápnak tudnia kell a csúcsáramot, tehát az áramkorlát nem szólalhat megy, a tranyóknak, diódáknak ki kell bírnia ezt az igénybevételt, nem eshet a feszültsége egy adott érték alá, stb. Középértékben viszont, - vagyis melegedés szempontjából, - ez a 25 % a mérvadó. És ez igaz a trafóra, hűtőbordára, meg minden olyan dologra, aminek a termikus időállandója nagy. Nyilván, egy ilyen táp nem tud meghajtani rendesen egy olyan erősítőt, amit folyamatosan erősen túlvezérelnek. Ha valakinek csak túlvezérlésben hajtva elegendő a hangerő, akkor vegyen nagyobb teljesítményű erősítőt, vagy jobb hangfalakat, stb. De ugye, nem az a cél, hogy egy 100 W-os végfokból 100 W átlagértéket préseljünk ki...
Hővédelemre természetesen szükség van, hiszen egy buli hevében nem mindenki gondolkozik a szürkeállományával, ezért a legkisebb termikus időállandójú alkatrészre kell szerelni a hőérzékelést, hiszen az melegszik a leggyorsabban.

Az, hogy te láttál mindenféle "speciális" tápegységet, nem jelent semmit. Legfeljebb azt, hogy aki ezeket tervezi (?) fogalma sincs a szükségletekről. Vagy igen ügyes üzletpolitikát folytat, mert a teljesen felesleges dolgot is el tudja adni. Persze, ebből az is nyilvánvaló, hogy kinek...

A múltkor láttam egy 2 x 7kW-os Labgruppen erősítőt. 19 collos rack, 2 unit magas. Ugye, nem gondolod te sem, hogy abban egy 14 kW-os táp van? Pedig a Labgruppen az elsők között van. Mint a Bang and Olufsen. Érdekes módon ott sincsenek túlméretezett tápok.

Persze, mert a kisebb toroidnak annyira esett a feszültsége, hogy nem jött ki belőle annyi áram, amennyit a végfokok megesznek. De ez egy kapcsolóüzemű táp topic és egy ilyen táp jóval kedvezőbb ilyen szempontból, pláne, ha a tervezője ezt még figyelembe is veszi... Ha a kisebb toroidnak nagyobb lett volna az üresjárási feszültsége, bőven elég lett volna.

Egyébként, ahhoz, hogy a pufferben számottevően sok energia tárolódjon, sokkal több kell belőle, mint amit említettél. Az, hogy még 30 Hz-en is kiintegrálja a végfok áramát, viszonylag kevés kondival el lehet érni. Azt viszont, hogy tároljon is mondjuk egy fél s-os csúcs idejéig energiát számottevő feszültségcsökkenés nélkül, hát ahhoz már nagyon sok kell.

Én 600W-os rezonáns tápot szoktam építeni 2×200-as végfokhoz (7294 híd) és így éppen hogy csak leadja a 200W-ot 8 Ohm-ra csatornánként a szinuszos teszt alatt.
A hálózati teljesítmény felvétel ilyenkor 700VA felett van.
Egy így megcsinált táp-végfok páros szinte mindent kibír, zenével vannak tartalékai az erősebb beütésekre is, ami PA és hangszer erősítőknél fontos.
Lorylaci szerintem az elegendő minimumra gondolt arra az esetre vonatkozóan, amikor egy kis ETD-29 -ből kell tápot építeni, otthoni zenehallgatásra.

És mi szükség van arra, hogy egy erősítő huzamosabb ideig, - mondjuk fél órát - szinuszt adjon le a névleges teljesítményén? Esetleg, hajókürtöt lehetne róla üzemeltetni... A bemérést meg lehet végezni mondjuk 25% kitöltésű szinuszos burst jellel.

Részben igazad van, de csak abban az esetben ha tápegység stabilizált, akkor nem szükséges a jelentős túlméretezés. viszont egy stabilizálatlan tápnál ha "horpad" a feszültség, akkor bizony jelentős teljesítményt veszthet el. Pl +-90 voltos tápnál 4ohmra dolgozva 2 volt feszültségesésnél ~80 wattot bukunk el...
Ez bizony még én is hallom!

A gyakorlatban nincs semmi szükség rá hogy fél óráig szinuszt hallgassunk
De ha egy végfokom gond nélkül kibír 20 perc gyilkolást, beleértve a tápot, véget, hűtést, akkor utána teljes nyugalommal viszem el buliba, vagy adom kölcsön másnak. Tudom hogy túlzás, de én csak így bízom meg benne...

Máris nem igaz!
A végfok saját veszteségét is figyelembe kell venni. A B oszt. erősítők is melegednek, és ne is beszéljünk az "A" oszt. erősítőkről. Azt a hőt is a tápból képzi.
A hangszórónak meg impedanciája van nem ellenállása. (frekvenciafüggő.) Például egy reflex láda impedanciája a hangolócső frekvenciája alatti tartományban nagyon is bezuhan. Ilyenkor össze kell f..nia magát a tápnak? nem hinném.
A másik ilyen tendencia ugyanis a reflex ládákat nagyon magas frekire hangolják a csővel, mert ugye valaki azt mondja, hogy nem nagyon van a zenében 40Hz alatti összetevő. A pop zenékben tényleg nem is nagyon van, de ha egyszer előfordul, akkor a tápban nem lesz elég energia, hogy meg udja táplálni az erősítőt, hogy annak legyen elég ereje megfogni a sub hangszórók membránját. Ettől nő a torzítás, ettől sérülhet a hangszóró egy nem megfelelő fázisban érkezett újabb hangtól...

A másik, hogy miért ne építsen az ember egy olyan erősítőt, ami bírja akár 100%-os terhelésen is folyamatosan. Bűn lenne?

Nem szólok többet a témában. Nem akarom szét offolni a topicot.

A KD mester féle ~300W-os végfok lesz rajta egyenlőre. Később még pár kiegészítő elem, de addigra lehet új tápot is kap Én úgy számoltam, hogy egy ez egy AB osztályú végfok, amire 330W-ot írtak nagyon max teljesítménynek, ha 65%-ra vesszük a hatásfokát akkor kijön 508W bemeneti teljesítmény, ezért írtam hogy nagyon max 500W-ot kell adni a tápnak. Természetesen nem akarom ledózerolni a házat úgyhogy nem hiszem sokat fog maxon, menni de ennyi tartalék azért lehet a tápban.