Szerintem pedig nem lenne jobb a puffertől. Gondolj csak bele: Hiába, akármilyen vastag az a földszakasz, 70kHz-es impulzusok szaladgálnak rajta, az áramtüskék felfutása pedig elég meredek, és ~100ns nagyságrendű, ebben a tartományban pedig nem hanyagolható el a GND vezeték induktivitása, minek hatására a GND vezetéken feszültség esik, ami sorban lesz a gate-source feszültséggel, legrosszabb esetben akaratlanul is vezérlést adva a FET-nek (szerintem).

Az mondjuk igaz, hogy vihetném masszívabb vezetékkel is a source lábtól a földet.

Nekem mindegy, végül is attól hogy én máshogy gondolom, még lehet nagyon jó a nyákod
Én is csináltam már "rövid földes" és "rövid plusz-os" nyákot és azóta is hibátlanul működik mindegyik.

Semmiképen sem lenne jobb, sőt sokkal rosszab lenne...

Akkor ne kössétek oda

A másodiknak berakott paneled is jobb lenne, ha pl. a negatív teleföld fel lenne hasítva az alsó fet source lábáig. A felső fetnél pedig nem a félhíd közepére kellene az IC(6.lábá)-t huzalozni hanem a felső fet souce lábára.
Az IC tápját hidegítő SMD kondi meg tök messze van az ICtől, pedig elférna akár alatta is (vagy közvetlenöl mellette). De ez a 100nF az elsőnek barakott paneleden is lehetne sokkal jobb helyen, "mert sorba van kötve vele" egy hosszú fóliahurok.
Csak azért írom mert pédának hoztad fel a paneledet, és bizony van mit tanulni belőle (fogd fel úgy, hogy még lehet rajta fejleszteni ).

Gyorsan tanulsz.
Csak a móka kedvéért..., nézd vissza azt a tervet amit először beraktál!

Van már azóta egy újabb variáns is, de ott külön kis nyáktrafóról megy a vezérlés (12V/1,8VA), mert van itthon egy rakás feleslegben.
Elméleti hibát szinte mindenben lehet találni, de nyilván azon vagyok hogy a lehető legjobbat hozzam ki egy tápból, vagy bármiből. EZ a tápom az eddigi legjobb, hibátlanul megy, tankönyvi jelalakokkal, remek hatásfokkal. Az öntápos megoldásnál pedig érdemes C-R-C szűrést adni az IC-nek, de anno még egy soros L-tagon is gondolkoztam.

Szép terv, és remek munka, figyelembe véve azt is, hogy láthatóan nem a legújabb alkatrészekkel dolgozol.
Az öntápod megoldással nekem eddig nem volt azzal problémám, hogy a dióda után egy ellenállás van csak. A cikkemeben is ezt a megoldást írtam le.

Köszi. Az SMD alkatrészek használatát nem kultiválom... tudom hogy az lenne az "igazi", de olyan picik hogy nem látom jól őket és volt már néhány jól elnézett bakim miattuk
Az már az elején világossá vált számomra, hogy az IR 2153 kényes tud lenni a tápra. 13 (vagy 14?) voltos zénert használok, így nem melegszik a belső zénere, de éppolyan megfelelő meghajtást ad a feteknek.

Most tervezgetek egy >1kW-os tápot a IRS27951S-del (a cikkem mintájára), és ott futottam olyan problémába, hogy le kell vinnem az IC tápfeszültségét 13-15V-ra, különben túl nagy lenne a disszipáció. Maga a meghajtás nem probéma még, mert nem jön ki nagy holtidő, tekintve hogy baromi modern FETet használok. Külső meghajtás, vagy rásegítés meg még nem érné meg igazán.

Sőt, így is azt fogom csinálni, hogy a SOIC-8 tetejére rárakok egy pici SMD hűtőbordát. Az adatlap szerint 150°C/W a SOIC-8 tok hőállánása, szóval ha leviszem 100°C/W-ra akkor már nyert ügyem van.

Elolvastam a cikkedet, profi munka
Ha 15V alatt táplálod egy kicsivel, akkor szerintem nem fog melegedni, bár ezzel a típussal még nem volt dolgom. Hol kapható? Ha mégis melegedne, akkor egy ILYEN kis öntapadós bordácska elég rá.
Melyik az a modern fet? Ha tényleg olyan jó és nem horror pénz az ára, akkor legközelebb lehet hogy újítok (nem kéne komplementer meghajtó), úgy is most készülök rendelni a TME-től ezt-azt.

Jelenleg sajnos csak a Farnellban és az FDH-ban kapható. Bízom benne, hogy hamarosan máshol is lesz, és az ára csökkeni fog. (ugyanis a kis darabszámű ára most kétszerese legalább a nagyker árnak)
Küldök egy privátot a FETekkel kapcsolatban.

Hasonló bordát rakok rá, mint mutattál, csak kisebbet, és magával a hővezető pasztával fogom odaragasztani.

Ha adott esetben kritikus lehet az IC tápellátása, akkor nem érné meg egy kicsi stabilizátort berakni az IC-nek? (sima emitterkövetős stab.-ra gondolok)
Ezzel szélesebbé válna a működési tartomány, pl. a segédtekercs is nagyvonalúbban, több ráhagyással lenne méretezhető.

Nem az IC tápellátásával van baj alapvetően, hanem a gate meghajtás (és az egyéb tagok) okozta disszipációval.

Ez így van, ha pl. az IR21531 IC belső zenerét nem használjuk, pl. mert külső zenerrel stabilizálunk, (vagy valami mással).
A gate meghatás okoztas disszipáción segíthet a külső tranyó használata - egyúttal nagyobb lesz a maghajtó áram is. Mivel a gate töltésigénye adott, a megnövelt gate töltőáram nem jelent nagyobb disszipációt. (többnyire csak elhanyagolható különbség lehet). Azonban ez a disszipáció nagyrészt már a külső tranyókra kerülhet (és akár könnyedén hűthetők is lennének), amivel közvetve az IC melegedése csökkenthető.

Jelentem, "férfivá" lettem: sikeresen bontottam még az egyben lévő rossz PC tápjaimból viszonylag megfelelő gyors diódákat a kondikra és a felső oldalra, tegnap lefotóztam a legutolsó NYÁK verziómat, éjjel 1-re beforrasztottam, ma beélesztettem, és tökéletesen működik.
Adatai:
- kimenő feszültség: névlegesen 2x34V
- üresjárási feszültség (2x,3,3kohm alap terheléssel): 2x38,5V
- kimeneti feszültség ~10W terhelésen: 2x36V
- kimeneti feszültség ~70W terhelésen: 2x34,5V
- kimeneti feszültség ~140W terhelésen (a trafó kb. 120W folyamatos üzemre lett méretezve): 2x34V
- bemeneti puffer: 270u/400V
- kimeneti puffer: 2x1000u/63V (lehet kicsit több mint kéne, de megfelelő feszültségben ilyenjeim voltak.. )
- kapcsolási frekvencia: 71kHz
Mivel a 2SK2746 nem a legmodernebb FET, üresejáratban (a 2x3,3k-val) picit langyosak a FET-ek, kb. 50W-nál pedig melegek (csupaszon, hűtőlemez nélkül), de még bírja a kezem (persze csak bent a leválasztós AC táppal taperoltam inline ). Huzamosabb hajtás esetén teszek majd rá hűtést, a shottky-k pedig nagyobb terhelésen kérik is rendesen (ezért nagyobb terhelést csak max. 1 percig kapott a cucc, mert még nem reszeltem megfelelő alulemezeket ), de most épp a sokat megélt "próbababa" TDA7294-es végfokom megy róla, kb. 2 órája, a FET-ek és a diódák langyosak. Szobai alkalmazásra elmegy hűtés nélkül. Mindenesetre jól eltalált kapcsolás, könnyen sikerült beéleszteni, és egészen stabilnak tűnik. A vezérlő IC, valamint a kimeneti LOW-ESR pufferek kivételével minden alkatrész bontott.
Egyébként legközelebb EI33 mag esetén lehet jobb lehet kicsit több primer menet (most 35 menetes a primer), mert langyos a vasmag, bár ez nem nagyon változik terhelésre sem
Egyébként a közölt legutsó NYÁK tervem is hibás, mert az oszcillátor ellenállását nem az RT-CT lábak közé, hanem az RT és a föld közé kötöttem rajta. Nem is akart először beindulni az oszcillátor Ezt élesztés közben orvosoltam, de a NYÁK-terven is fogom. Most pedig néhány kép:

U.i.: A shottky-k elhelyezése elég szerencsétlenül sikerült.. nehéz lesz őket jól hűteni, szóval nem ez lesz a legmasszívabb tápom Mindenesetre első 230-ról kapcsolóüzemű tápnak mindenképp sikerélmény, mert működik, jól működik, nem melegszik feleslegesen, és stabil, és kb. 1000 forintomba került.

Szia emmzolee
Bocs hogy csak most írok más elfoglaltságom volt.
Közbe rendeltem irf840-et. A frekvencia amit mértem a szekunderen 72 kHz terhelés nélkül 24v/60W terheléssel
60 kHz. Nem értem miért ilyen nagy a freki terhelés nélkül ha a tekercs 420 uH. Növeljem a menetszámot?

Jelalakokat nem fényképeztél? Megnéztem volna őket.

A FET félhíd kimenetét, a kondi félhíd kimenetét, meg a szekunder jelalakokra néztem rá, és olyanok voltak, amilyennek lenniük kellett. A héten vizsgázom, de utána csinálok egy átfogóbb mérést.

Megpróbálom majd sima leválasztó trafóval, mert míg nem üzemeltem be az öntáplálást, hanem külső labortápról ment a vezérlés, addig a szabályozható leválasztott nagy Elgar AC tápról üzemeltetve tudtam mérni, de amint beüzemeltem az öntáplálást, és összeföldeltem a szkópot a GND-vel, hanyatt vágta magát a fi-relé. Egyébként a nagy AC táp amúgy is haljamos néha lelökni, bár van benne egy böszme nagy trafó, valószínű, hogy kapcsolóüzemű dolgok is működnek benne (0-270V AC, 0-500Hz, 0-10A)

Öntáplálás előtt is össze volt földelve.. és pedig az egy leválasztott táp, utánanéztem, le is ellenőriztem. Áramkorlát-képessége miatt használtam azt.

A félreértések elkerülése végett hangsúlyozom: mindkét esetben az AC táp adta a kraftot. Eszembe sem jutna leválasztatlanul, hálózatról üzemelve belemérni, összeföldelni.

Egyébként észrevettem élesztés során, hogy totál üresjárásban (amikor a puffereken kívül semmi sem volt a kimeneten) a szekunder feszültség a diódák előtt a kapcsolási frekvenciánál jóval nagyobb frekvenciával csillapodó rezgést produkált, ami ráült a szekunder négyszögre, kb. +/-50V-ig töltve a puffereket, aminek némi kontrollálására tettem be a 2 db 3,3k-s ellenállást a kimenetre (ami nem a legjobb megoldás tudom). Ezt a dolgot annó a PSpice szimulációban is ugyanígy tapasztaltam. Ott egy RC snubbert (4.7n+10 ohm) téve közvetlenül a szekunderre, némileg enyhült a dolog, azonban picivel megnőttek a primer oldali kapcsolási veszteségek. Nem tudom, ki tapasztalta ezt a jelenséget, de mondjuk közvetlen szekunder jelalakot totál üresjárásban pl. Cimopata cikkében sem láttam közölve. Majd ha lesz időm, lefotózok minden ilyesmi jelalakot is. Az már egyébként szimulálva is kiderült számomra, meg szerintem a többieknek is világos, hogy ez a tipusú tápegység terhelve működik úgymond szépen. Viszont pl. én most b. este 6-tól járatom halkan róla a TDA-s végfokomat, és így sem produkál semmi kihívó jelenséget, sem pedig túlzott melegedést.

Rezonáns tápoknál mindig kell, hogy legyen valamennyi terhelés, de a valós alaktrészek miatt más tápegységekben (PWM) is szinte mindig szükség van minimális terhelésre.

Kis terhelések esetén a légrés nélküli magban sem hanyagolható el a mágnesezése induktivitás. Valamint ekkor kijön a menetek közötti kapacitás satöbbi. Ahogy a transzformált szekunder oldal kezdi ezeket söntölni, sorban eltűnnek.

Az én szabályzott rezonáns tápom feszültsége is megemelkedik üresjáratin, mivel végtelen kicsi terheléshez végtelen nagy kapcsolófrekvencia kellene. Emiatt kb 1W terhelést rakok rá.

Hagyományos rezonáns tápnál meg igaz, hogy ha a szórt induktivitás és a rezonáns kondi által meghatározott frekvenciára állítod akkor az átviteli tényező nulla marad, azonban a valós világban az alkatrészek nem lineárisak. Sem a rezonáns kondik, sem a szórt induktivitás satöbbi, emiatt lehetlen ezen fix átviteli tényezőjű frekvencia beállítása.

Ahogy megint mondanám: végfok átlagos teljesítménye nulla. Amíg a végfokod nem hajtod torzíásba, meg pláne nagy hangerőn, addig az átlagos felvett teljesímény alig pár W még egy "100W-os" végfoknál is.

Zene jellegétől függően klippelésig hajtva sem sok, főleg tuc tuc esetén ahol kb. 25% az effektív. Táp +/- 91V a nyugalmi árammal, klippelés határán +/- 88V. A szkópon 84-86V körül kezd vágni a végfok, az analóg műszer (ami 15kHz-ig mér) pedig 27V körüli effektív "csúcsokat" mutat. Ezt jól tükrözi a táp is, ami szinusszal terhelve szinte forró, tuc tuc-al pedig gyakorlatilag hideg. Ettől függetlenül azért a tápnak a végfokok csúcsáramát el kell viselnie.

Az már elég rendesen kompresszált tuctuc.. bár.. mint korábban mondtam.. az egyik kedvelt klubsláger a szám nagy részében 6dB-es különbséget hozott.. (25% effektív-csúcs arány) de a nagy többsége a tuctuc zenéknek is 9-10dB körül mozog, amit ha százalékban akarunk kifejezni, 10-12%-a az effektív a csúcsnak.

Még egy megjegyzés: az igaz, hogy rövid időre el kell viselnie elég nagy csúcsáramokat, de ezeket kiátlagolva kb. negyed-ötöd teljesítmény adódik, és mint tudjuk, a melegedés erősen integráló jellegű folyamat. Ahogy Laci is mondta annó: hűtés és átlagteljesítmény szempontjából bőven elég a csúcsteljesítmény kb. negyedére méretezni végfoknál a tápot, azonban tápfeszültség szempontjából pedig úgy illik, hogy az adott csúcsteljesítményt torzításmentesen ki tudja a végfok magából préselni, ekkor lesz jó dinamikája az erősítőnek. Én egy Yamaha erősítőnél láttam, hogy a táp trafó kb. 150W-os lehetett, viszont +/-58V DC-t szolgáltatott egyenirányítás után a végfoknak, ami ha számolunk, többszörösére elég, mint amekkora átlagra a táp meg a végfokok voltak méretezve. Szerintem emiatt van, hogy sokan dicsérik a japán erősítőket jó dinamikájuk miatt.
[OFF]Persze ez az erősítő javításra került hozzám, elszállt a trafója.. Ez történik, ha bulizós tinik kezébe kerül házibulikon, amikoris elég kompresszált zenék mennek, ráadásul gyakran vágáson túl hajtva (mindegy hogy torzít, de hangos legyen ), ekkor máris lecsökken az átlag és a csúcs közötti különbség, és ezt huzamosan a trafó nem bírja. Ha valaki ilyen, botfülű emberkéknek készít végfokot bulira, a tartósság érdekében szerintem érdemes legalább 6-os Crest-faktorral számolni, vagy esetleg még kisebbel. A szétlőtt hangfal meg legyen az ő bajuk, a lényeg, hogy az erősítő egyben marad

Itt jön ki a ZVS táp egyik előnye (a ZCS-hez képest). Ugyanis ha félhíd kimeneti feszültsége nem négyszög, hanem trapéz hullámforma (lassúbb fel/lefutás), akkor a szekunder oldali tranziensek is kisebbek lesznek, és emiatt kevésbé lesz nagy az üresjárási feszültség.