Ha van egy X wattos erősítőd, megtáplálod és a tápfesz nem rogyik össze a csúcsáramokra, akkor miért kellene stabilizált táp? Amikor nincs nagy áram, akkor feljebb megy a tápfesz. Na és? Ez miért baj?

Hogy jött ki a 80W?

Ha az erősítőnek +/-90 V kell, akkor a táp ne essen 2 V-ot, mert akkor biztosan nem jön ki a névleges teljesítmény. De ez megint csak méretezési kérdés. Ha esik, persze, hogy meghallod, de ugye ez azt jelenti, hogy rossz tápot csináltál, hiszen a feszültsége 2 V-ot esett, mégpedig úgy, hogy nem jön ki a végfokból az a teljesítmény, amit kitaláltál. Vagy te úgy gondoltad, hogyha nem esne a fesz 2 V-ot, akkor mondjuk néhány %-kal nagyobb teljesítmény jönne ki a végfokból? De akkor ugye miért nem terveztél eleve egy nagyobb teljesítményű végfokot?

Nem figyeltél. Én CSÚCSÁRAMOT írtam. Az pedig nem lehet nagyobb, mint a tápfesz/terhelés. Azt is odaírtam, hogyha alacsonyabb az ellenállása... stb.

Miért lenne bűn a nagyobb táp? Csak teljesen felesleges.

Állításaimat minden esetben méréssel tudom alátámasztani, ellenkező esetben visszavonom. Szóval kikérem magamnak a tévhitet

Állításom természetesen bizonyos korlátozásokkal él, amelyek szerintem triviálisak, de azért tisztázom:

- a jelet úgy akarod, hogy a kimeneten ne legyen észrevehető torzíás, ez azt jelenti, hogy 6dB Crest-factort nem érsz él. PONT A TORZTÁSBA HAJTÁSSAL ÉS A FOLYAMATOS KIMENETTEL SZŰNIK MEG A DINAMIKA. Gondolj bele a dinamika definíciójára! A torzítás csak hangosságérzetet ad maximum, dinamikát nem.

- az erősítőnél feltételezem a közel ideális B-osztályt, illetve D-osztályt (de ebből csak az utóbbinak érdemes ma már tervzeésben nekiállni)

A osztálynál maradjunk 20W alatt. Aki meg olyan elvetemült, hogy A-osztályt épít az nem fog kapcsolóüzemű tápot éptíteni, mert a "hozzáértők" konszenzusa szerint a kettő nem passzol.

Ha az erősítőt torzításba hajtod, és így leesik a crest-factor, akkor a hangfal garantáltan be fog halni. Vagy alul kell méretezned a végfokot.

Gondolj bele, van egy adott légtérfogatmegmozgató és adott hőkorlátolt terhelhetőségű hangfalad. Hajtod alulméretezett végfokkkal, torzításban, vagy egy megfelelő végfokkal torzítás nélkül? Hülye az aki az előbbit teszi, de van nagyobb végfoka is.

40 Hz alatt pedig azért felesleges túlméretezni, mert a hangfal amúgy sem fogja bírni a maximális lineáris kitérés miatt a maximális teljesímányt.
Ha a hangszóró kiér a résből, hatásfoka leesik. A tekercs hőjét a sugárzáson kívül a mozgó levegő vezeti el, ezzel ha a hatásfok elesik, akko még a hőhatárolt teljesítmény is leesik.

A továbbiakban adhatok tanácsokat, hogy hogyan tudod a leghatékonyabb (minden szempontból) végfokot készíteni. Persze nem muszály hallgatnod rám, de akkor tanácsot sem tudok nyújtani.

Katt-nak zömében igaza van, de azért ez nem mindig ennyire egyszerű. Erre nagyon jó példa volt egy 2x400W-os végfok amihez kellett egy nagyon egyszerű kapcsitáp (vagyis szabályozatlan). Először csináltam egy 700W körüli félhidat, aminek az lett a vége hogy csak 2x280W jött ki belőle a táp feszültség esése miatt. A feszültséggel pedig már nem lehetett feljebb menni a végfetek feszültségtűrése miatt. E miatt nem tetszenek az egyébként jó rezonáns tápok sem, mert a csúcsáramon nagyot esik a feszültségük ami miatt jelentős teljesítményt veszítünk (egy ilyen esetben). Amikor megcsináltam az itt is közzétett (2kW-osként) primitív hidas tápot (kb. 1,2kW-ra méretezve), egyből lett 2x430W a 2x280-ból (minimális költség többlettel), mert 3-4V-nál többet nem esett a táp a csúcsokban sem. Persze lehet szabályozni és akkor kevésbé kell túlméretezni.

Na vannak érvek pro, és kontra.

Legyen ennek itt vége.

Az első esetben mennyi volt a csúcsokban a feszültségesés? És hogy ha egy kicsit nagyobb üresjárási feszültségre méretezed a végfokot és a tápot? Egyébként kezdem úgy érezni, hogy nagyon sokat beszélünk ezen a teljesítmény-dolgon. Ott van elrontva a dolog, hogy rengetegféleképpen lehet értelmezni.

Persze, mert nem jól méretezted.
A rezonáns kört úgy kell méretezni, hogy a vágó hatása csak jó 1kW felett jelentkezzen, így a feszültséged a csúcsban nem esikle.
Hűthetőség szemponjából pedig elég csak az átlagteljesíményre.

Na akkor tanácsaim:
Táblázatba nagyobb terhelést írjál be, így a rezonáns kör nem fog bekorlátozni, és a csúcsokban is tudja majd tartani a feszültséget.
Válassz az STP12NM50FP-nél alacsonybab Rdson-ú FETet, különben egy nagyobb csőcsnál be fog kapcsolni a túláramvédelem. Amennyiben a FETek beszerzésével nehézségeid vannak és érdekelnének esetleg ajánlataim, keress meg privátban.
Ezek után a trafó maradhat az ETD29 N97, mivel annak hűtése ki fog átlagolódni, valaminta FETekre sem kell komolyabb hűtés. A trafót annyi szállal tekerd meg, amennyi belefér.
A szekunderre kicsit több puffert pakolj, és a táblázatban a lágyindítási időt növeld meg olyan 30-50ms-ra.

Ez így feszültségesés nélkül bírni fogja a csucsokat, valamint tudja majd szolgáltatni a szükséges átlagos teljesítményt. Kicsi is lesz, olcsó is lesz, és a végnek is megfelel majd.

Ezt szerintem nem nekem akartad. Nem?

De egy 700W-os táptól nem várhatta hogy 2*400W színuszt leadjon(+veszteség)...Zenei jellel meg biztos bírná. Főleg ha mint írtad kicsit nagyobb tápfesszel.

Bocsi, valóban Elektroman-nek ment valójában, meg szerintem az előző hozzászólásom is.

Hát nem gondoltam hogy ekkora vitát generálok. :hide:
De örülök hogy nem fajult el a dolog.
Vannak érvek pro és kontra, úgy gondolom megcélzom az 500W-ot az ETD29-cel, ha csak 463 W jön ki belőle még nem fog behorpadni a tápfesz ha komolyabban meg van hajtva a dolog. Az előző erősítőben, sima TDA7294 volt, annak is kábé így számoltam a trafóját, még sima toroidot, így 150W-os magot kapott. Lehet hogy valaki szerint ez is nagy túlméretezés, de nekem hozta is a 100W-ot a TDA. Azt hiszem 130-140W körül volt a csúcsteljesítménye amit szkópon látható torzítás nélkül tudott.(tudom hogy ez nem egzakt mérés, de nekem elég volt) Mégegyszer sorry a vita miatt.

Majd kiderül a mit fog nyújtani az STP12NM50 + ETD29. Ha túl nem melegszik a fet elvileg nem tud tönkremenni csak lekapcsol. Ha ez bekövetkezik akkor vagy kap STP20NM50-et(0.2 Ohm Rds_on), vagy ha csak lekapcsol de még hideg a fet akkor kap IRS27952-t és akkor ugyanúgy 10A lehet a primer áram. Ezek majd akkor dölnek el mikor elkészülök a panellal. Először berajzolom szépen a kellő alkatrészeket aztán tervezgetek úgyhogy ez el fog tartani egy darabig, de majd írok a fejleményekről.
Még gondolkodom valamilyen diódás korlátozós mérőfejen szkóphoz hogy jó nagyítással tudjam nézni mikor mekkora feszültség van a félhíd kimenetén. Erre van valakinek valami bevált kapcsolása?

Nincs nagyobb magod az ETD 29-nél? Rezonáns kapcsolással szerintem egy kicsit necces 500W-ot átnyomni rajta (bár lehet hogy neked összejön)... jobban járnál pl egy 42mm-es M2TN-C anyagú toroiddal.

Ajánlom hasonlítsd össze az N97 és az M2TN-C anyagot. Kicsit trükkös, ugyanis az Epcos térfogatra, a Talis meg tömegre adja a veszteséget. Most itt átváltom neked (100kHz 100mT 100°C-on):
Epcos N97: 45kW/m^3 (4850 kg/m^3) azaz 9,3W/kg (amig megegyezik a mW/g-al)
M2TN-C: 26mW/g
Szóval azért kérem, ÉG ÉS FÖLD!

Jobb anyag, ez tény és való, de nagyon kevés réz fér el rajta.
Egy toroidot meg addig tekerhetek a vastag sodrattal, amíg lyuk van a közepén,
Egyébként nekem is van ETD 49 és 59 magom, N87 anyagból, bazinagy PWM tápokhoz tartogatom őket.

Perzse, nagyobb magra több réz fér. Amúgy korábban írta Elektroman, hogy van neki ETD34-e is.
Én speciel nem szeretem a toroidokat, mert körülményes őket tekerni, valamint rögzíteni is kell. AZ ETD-nél meg ott a csév, az berögzít mint az atom, semmi nem ficereg.

Másik dolog, hogy ha létezik egy modernebb, újabb anyagú mag, akkor én azt választom, ha csak lehet. Tegnap számoltam ki, mert Talisok olcsón kínálták ezeket az M2TN anyagokat, és a Farnellnál meg drága az N97. De aztán megdöbbentem, hogy kb háromszoros a különbség, tíz-húsz százalék különbségért naná, hogy az olcsóbb magot választom. Ez nekem azt jelenti rögtön, hogy sokkal kevesebb menet, nagyobb rézkeresztmetszet fér be a csévébe stb...

Az ETD magok sehol sem olcsók (vagy csak nem tudok róla). Én a RET-től rendeltem még anno, az 59 -es(N87) 3300 Ft volt kompletten, a 49-es(N87)pedig 2200. Az említett toroidnak talán 800 Ft körül volt db-ja és 500-600W-os rezótápokhoz nekem eddig megfelelt.

Na de 500-600W-ot egy ETD34-el szépen elérhetsz (az N87 az 100kHz 600W-ra képes), ami azért nem olyan sok mint az ETD49, persze több, mint a toroid.

Persze, értem én ezt, de nem tudok olyan jól tekercselni, hogy ráférjen a szükséges mennyiségű drót. Alacsony szekunder fesznél még oké lehet a kisebb mag, de pl egy +/-70V-os táphoz kicsinek tartom a 34-es magot, mert nem fér rá 2x10 menet a kellő keresztmetszettel.
Ezért kisérletezek Greinacher fesz.duplázóval, mert akkor elég egy szimpla szekunder tekercs, de ez nálam még nem az igazi.
A szimmetria rendben van, de eléggé esik a feszültsége. Talán több puffer kéne neki, meg jobb diódák.

Halkan megjegyzem, hogy próbálkozz meg a cikkemben lévő stabilizált kimenetű rezonáns táppal

Persze erre nehezen hazsnálhatsz toroidot (hacsak nem töröd félbe, vagy nem raksz be egy külön mágnesező induktivitást).
A feszduplázónál meg dupla áram fogja terhelni a tekercset, szóval nem jársz jobban. Mondjuk eddig mindig 70kHz körül dolgozál? Nem próbálkoztál azzal, hogy a frekit feljebb viszed?

Gondolkodtam én is toroidon, de most bevált megoldást kerestem. Itt már azért annyira nem macerás egy gyűrűt megtekerni. A már említett 150W-os toroid-ot is én tekertem(valamikor áramváltóként élte napjait), és azt is meg lehetett tekerni egy vagy két délután alatt( >1000 menet primer) de tény hogy mégegyszer nem csinálnám meg.

Én most egy viszonylag egyszerű megoldáson gondolkodom szabályozható ZCS ügyében. Nem lényeg, hogy alacsonyra mehet a kapcsolási freki, ugyanis savas akkutöltőnek szánom. A rövidzárvédelmén agyalok még, a többi már meg van fejben, már csak le kell rajzolni. Lehet, hogy vannak erre cél IC-k, csak nekem mániám az ilyen hobbi célra készített eszközökhöz az újrafelhasználás.. és van is most sok bontott alkatrészem. Az alap ötlet: a két FET-et, egy IR2110 hajtja meg, a félhíd-trafó pár rezonancia-frekvenciája 100kHz körüli. Az állandó bekapcsolási időt egy-egy monostabil biztosítja, ami egy 556-ossal megoldható. Ellenütemű (ponált-negált) kimenetű astabilnak a változtatható impulzus-gyakoriság miatt meg megfelel egy tranyós astabil (100kHz-eset már építettem belőle viszonylag fürge tranyókkal, szépen működött, itt ha 100k a rezonancia, ennél csak kevesebb kellhet). A frekiváltoztatás: a bázis-felhúzó ellenállásokat egy emitterkövető táplálja, amit az opto vezérel.. az optót meg 2 műverősítőből álló szabályozott áram-fesz karakterisztika. 5A-re tervezem, 14,4V feszkorláttal. A max. frekvenciát, hogy azért maradjon holtidő is, az astabil tápfesze fogja bekorlátozni, ami felé nem tudja húzni az optós emitterkövető, ha akarja se. Már sok részletet kigondoltam fejben, sokmindent át kell azért gondolni.. de remélem a multkori panelos baki után nem fogok kapkodni Ha lerajzoltam a kapcsot, és megméreteztem, bemutatom.

A ZCS rövidzárvédelme nagyon egyszerű. Rövidzár esetén a szabályzás a maximális (50%-os) kitöltési tényezőt fogja nyomni. Ekkor visszatér a hagyományos rezonáns táp esete, vagyis a rezonáns kondikon a feszültség bőven a tápfesz fölé emelkedne, így a rezonáns kondikon lévő diódák vezetni kezdenek.

Ha ezeket a diódákat úgy méretezed, hogy a teljes ekkor folyó áramot (amit a rezonáns kondi és a soros induktivitás értékből számolható) elbírja, akkor rövidzárvédett lesz.
Skori oldalán ide még egy lassú kioldású biztosítékra is van ajánlás

Viszont be lesz ugyebár iktatva egy szabályozható áramkorlát (mint egy labortápnál, csak nem darlington tranyót, hanem a kapcsolási holtidőt szabályozza a vezérlés), tehát a vezérlés meg igyekszik tartani az áramot, 0 fesz mellett, ergo nekem az a gyanúm, hogy le fog esni alacsony frekvenciára, nagy primer áramcsúcsok mellett. Mondjuk amennyire a félhíd korlátozása engedi ezt megnőni, ami a freki alsó határát is meghatározza.. de pont emiatt szerintem ebben az esetben nem lesz rövidzár esetén 50% kitöltés.. az áramkorlát mintegy áramgenerátoros üzemmódra törekszik. Én "undervoltage protection"-ra gondolok, pl. Ha 6V alá csökken a kimeneti fesz, lekapcsol.

Áramgenerátor mód esetén valóban, az lehet amit leírsz, de a primer áramcsúcsokat ekkor is korlátozni fogják a rezonáns tagok. Sőt ekkor a korlátzó diódák átlagos árama kicsi lesz, tehát azoknak sem lezs sok bajuk, mintúgy a FETeknek.
Persze ha te ezt az esetet fel akarod ismertetni az áramkörre, akkor kell egy általad leírt undervoitlage protection, de persze megfelelő logikával. (csak akkor kapcsoljon bne, ha a kimeneti áram elérte már a beállított szintet).

Ha lerajzolom a kapcsolást, szerintem érthetőbb lesz, mit is akarok pontosan megvalósítani

Elvileg 12V-os akkut fog tölteni, feltételezve, hogy az akku nem döglött, egy mélykisült akku először meg kis áramot vesz fel.. szóval a beállított áram melletti 6V-os védelem jó lehet.. hacsak ki nem találom, hogy 6V-os akksit is lehessen vele tölteni akkor meg mondjuk 3V.. rövidzár esetén ígyisúgyis 0-ba megy a kimenet..
Egyébként én is írtam, hogy a rezonáns tagok a primer árammal együtt a frekvencia alsó határát is bekorlátozzák egyben.. ha jól gondolom.

Sziasztok!
Mivel nem PC táp átalakítás ezért ide teszem fel a kérdésemet. Csak azt szeretném tudni hogy a működő PC tápom ETD-34 trafójáról közvetlenül lenyerhetem a feszültséget? Amit majd utána egyenirányítok és pufferelek így megkapva a +-24V-os kívánt feszültségemet.

Ha akkutöltőnek akarod használni akkor szerintem ki kellen használni, hogy a rezonáns táp alapból áramkorlátos. A határteljesítményt kissé a töltési teljesítmény alá kellene mélretezni (az áramkorlát úgyis kissé "kihajló" karakterisztikájú lesz). A szabáylzásnak igy csak akkor kellene beavatkoznia, ha eléri az akksi a maximális feszültségét (és persze esetleg zárlat esetén is).
Sőt megkockáztatom, hogy jól méretezve, még zabályzás sem feltétlenül kell, egyszerüen le kell kapcsolni ha zárlat van, vagy ha az akksi elérte pl. a 14.4V-ot (vagy csepptöltésre kapcsolni - mondjuk egy soros ellenállással - vagy a félhíd kimenetén egy soros tekercs beiktatásával).