Lehet, hogy a feszültség kétszerezés akkor járhatóbb út lenne? Nekem nagyon jó tapasztalataim vannak vele. Modell gyújtásokban és elektronikus Riga gyújtásában is használják. Neked mi a véleményed róla?
Üdv nyemi.

Szia!
De van még egy jeladó is a mágnes külső palástján kívül.
Az 5. tekercset nem értem, hogy mire való.Arra gondoltam. hogy a fordulatszám mérés miatt van.
Sajnos ennél jobb képet nem sikerült készíteni.

Ezt azért nehéz alulmúlni, mert nem is látom...

Az 1,2,3 tekercs sorba van kötve,berugáskor ezen mérhető max.20V váltófeszültség.Ez elég lehet?
Újra megmérve a ohmos ellenállásukat,hát van köztük különbség:190,205,210 ohm.
Az 5. tekercs 60ohmos.

Még nem használtam, így nincs kialakult véleményem sem.

Na szóval ez a négytekercses...
Az ötödikként aposztrofált tekercs a jeladó!
A tekercsek lehetnek menetzárlatosak,legalábbis amelyeket én javítottam azoknak az volt a gondjuk.
Három tekercs van sorbakötve, a negyedik az elektronika részére biztosítja a tápfeszültséget. A jeladó ellenállása mekkora?

Bocs a képekért de jobbra csak este számíthatok.
A motor egy rokonomé és a tekercs ellenállásokra nem jól emlékeztem:3:395ohm,1:405ohm,2:410ohm.
A jeladóét csak délben tudják megmérni,majd írok.Köszönöm a segítséget.

A három tekercs 0.09mm huzallal van tekerve, és szétbonthatatlan az impregnálás miatt. Általában a műanyag csévék sem ússzák meg a szétszedést, úgyhogy újra kell gyártani a csévetesteket is...
Nagyon oda kell figyelni a menetirányokra, és nagyon ajánlatos az eredeti huzalkivezetéseket beazonosítani, leírni, mert nem mindegy a három tekercs összekötése.
Az egyik legnehezebben javítható gyújtástekercs.
Mindenesetre addig nem kell szétverni míg nincs bizonyosság az elektronika működőképességét illetőleg, amit a jeladó szakadása is meghíúsíthat.
Sokszor írtam már, a gerjesztőtekercsek feszültségét oszcilloszkóppal kell mérni, a multiméter becsap. Ha szkóppal rúgásra legalább 150V feszültség ébred, és mégsincs szikra, valamint jó a jeladó is, akkor kell gondolni az elektronika hibájára.
Találkoztam éppen ilyen esettel, sőt ugyanilyen motorral, ahol az elektronika sokpólusú csatlakozása volt kontakthibás dacára a vízmentes kivitelnek...
Szóval legelőször alaposan át kell ellenőrizni, kontakttisztítóval befújni, és többször széthúzni, összedugni.

Ha megengeded, ajánlanám, mert nagyságrendekkel kisebb a gerjesztő tekercs igénybevétele még a hagyományos rövidre zárt diódás változatnál is. Bár az igaz, hogy ha precízen akarja az ember kivitelezni egy tirisztoros feszültség vágó áramkör ajánlott.
Üdv nyemi.

Találtam képeket, szóval én így csináltam anno a javítását ezeknek az YZ-k nek:

Értem köszönöm.Az 5. tekercs mérete ugyanolyan mint az 1,2,3 tekercs.De az ellenállása csak hetede.Az nem szokott leégni?A 4. tekercs a jeladó vagy az 5.?
Az 5. tekercs egyik kivezetése a testen van.

Nincs ötödik tekercs!!! De van egy jeladó, ami kívülről helyezkedik el, (ezt ha tetszik elnevezheted ötödiknek), de ez nem szól bele a gerjesztett feszültségbe, sem pedig az elektronika tápfeszültségébe!
A vastagabb huzalból tekert kisebb menetszámú tekercs nem szokott meghibásodni, én pusztán azért bontom le azt is, hogy a későbbi impregnálás folyamán ne sérüljön meg, mert a szárítás 130°C történik.

Értem.
Sajnos nincs meg a tudásom ehhez a fajtához, így marad a "hagyományos" kivitel...

A másik érdekesség, egy eredetileg PIT gyújtás (kínai), korábban értekeztünk erről is.
3 mágnespólus van a lendkeréken, 2db déli, és 1 db északi. Egy gerjesztő, egy jeladó.
A gyári elektronika egy kis tirisztorral tiltja a jeladó feszültségét, amíg tölti a kondit a gerjesztő. Az egymáshoz képesti üresjárati feszültségek itt vannak. Plusz-minusz-"üres".
A gyári elektronika 9000-es fordulat felett nem akar normálisan működni, olyan, mintha sokalna a motor, ropog, nehezen forog tovább. Olyan fordulatszámmérőm van, ami a trafó melegpontjáról veszi a jelet, az nem is hajlandó feljebb menni 9000-nél, pedig fülre azért tovább forog a gép.

Namármost hétvégén lepróbáltuk a jeladó nélküli gyújtáselektronikával is. Na itt már volt szkóp, meg strobi is.
Érdekes módon 9000 és 9500-as fordulat körül, strobival nézve a gyújtásjel ugrik egy cirka 4mm-t előre (50-es a forgórész átmérője) a paláston nézve.
Tehát úgy néz ki, hogy elkezd szikrázni, az előgyújtás szemmel láthatóan csökken mondjuk 9300-ig, ott a gyújtásjel ugrik előre egy nagyot, majd ha tovább növeljük a fordulatot, akkor visszafelé (!) húzza egy picit, majdnem az ugrás előtti állapotig... Amikor ugrik, akkor a gerjesztő feszültség a szkópon kiesik a szinkronból...
A gyári elektronikával is ugyan ezt produkálja...

Na ez mitől van?

A feszültségkétszerezés talán megoldás, de csak olyan esetekre, ahol az elektronika nem igényel a működéséhez segédfeszültséget, mert ez eleve kizárja a kétszerezést.

Ez az elv használható jeladó nélküli gyújtáshoz is?

Szkóp nélkül nem lehet megmérni?
Egyenirányítani és egy 400V-os elkóval tárolni a feszültséget ami már mérhető?
A szkópom elhalálozott(kapcsolóüzemű tápban a BUZ 80 FET zárlatos , rendelés alatt)

Sikerült megmérni a mágnes külső palástján kívül lévő jeladó ellenállást: 280ohm.
Ez az érték jó lehet?

Helló!

Nekem olyan problémám lenne, hogy szeretném után építeni a nyemi féle cdi, akksis gyújtást most előgyújtás vezérlés nélkül.... Mit kell akkor kihagyni a kapcsolásból, ill. hogyan néz ki a kapcsolás akkor?

Köszönöm a válaszokat előre is!

Én a hall kimenetén lévő 1k-led-zener, párhuzam 4,7nf-ot kötném rá a tirisztor gate-re, mondjuk egy soros 100ohmal.

Kérdés, hogy a hall-ból mi jön ki (open kollektoros?), és mikor?

Virbo

Hát mindenhol megtaláljuk egymást!! Holnap megpróbálom....A hall-ból amikor a mágnes elé kerül egy lefutó él jön ki, majd amikor a mágnes elhaladt, akkor lesz egy felfutó él.....Tehát a hall kimenete először lemegy testre, majd vissza a tápfeszültségre...

És igen, nyitott kollektoros a Hall elem.

Ha meg megfordítod a polaritást, akkor fordítva lesz.

Én a Hall-t felkötném 1k-val tápfeszre, majd ezt vinném tovább.

Csak akkor igaz ha É és D pólus is van, ha csak egy darab mágnes van és TLE4905 a hall, akkor nem működik, mert a TLE csak egyik irányú indukcióra kapcsol!

Szia
Először is tisztázni kell hogy a Hall, felfutó vagy lefutó élére szeretnéd hogy vezérelve legyen a tirisztor. Én a Hall lefutó élét ( amikor nyitott kollektor testre zár) javaslom amivel az optocsatoló LED-jét kapcsolnám. Így időben stabilabb előgyújtás lenne minden fordulaton.
Ennek oka hogy egy félvezető bekapcsolása mindig kevesebb időbe kerül (és jobban kontrollálható) mint a kikapcsolása , avagy szabad elektronokat bejuttatni mindig könnyebb mint a kivonásuk a félvezetőből.

Üdv nyemi.

Értem.. Ma próbálkoztam a gyújtással úgy, hogy a tirisztor gate-jét direktben vezéreltem egy invertáló tranzisztoron keresztül a hall elemmel. Tehát a hall kimenetét egy tranyó bázisára, majd a tranyó kollektorát a tirisztor gate-jére kötöttem, az emittert pedig 5V-ra. Így működni működik, de az a baj, hogy a hall elemnél lévő led nem világít amikor a mágnes a hall elé ér, pedig a led jó, és hogy a tirisztor beragad néha, és folyamatosan szikrázik. Kipróbáltam azt amit a másik gyújtásnál javasoltál, hogy a gate ellenállást csökkentsem, de még mindig beragad....

És énis a lefutó élre szeretnék szikrát, de azzal hogyan tudom vezérelni az opto ledjét? Ugyanígy tranzisztoron keresztül? Vagy direktbe kössem rá az optora?

A webalbumomba tettem fel egy videót, amit ma vettem fel. Azon látszik milyen szikrát ad, és hogy milyen alkatrészek vannak a kapcsolásban, hátha valamelyik nem megfelelő...

Az optocsatoló LED anódját a pozitív 5Voltra . A katódját meg a 560ohmos ellenálláson keresztül a Hall kimenetére.
Amikor a Hall elé ér a mágnes kapcsolja az optocsatoló LED-jét . A beragadás a tirisztor gate körében levő 100nf kondenzátor csökkentésével is mérsékelheted. Amúgy az ellenállás most milyen értékű?

Üdv nyemi

Az ellenállásra azt mondtad cseréljem 100-75ohmra. Most 75ohm van benne, és így ragad....

És arra van ötleted, hogy a hall mellett lévő led miért nem világít? Mert a zener jó, ami ott van, az ellenállás jó értékű, nem tudom mi baja lehet. Lehet, hogy emiatt a tranyós hülyeség(amit én kötöttem bele külön) miatt nem világít??

22nF-27ohm soros R-C tag gondolom benne van? A gate ellenállás- kapacitással kell variálni amíg jó nem lesz. A tranzisztoros kapcsolásodat meg látnom kéne hogy vélemény mondjak, mert a leírásod alapján nem értem hogy működik .

Üdv nyemi
Válasz már csak reggel .Bocs.

Semmi baj, majd reggel olvasom, úgyis már csak holnap fogok foglalkozni a cuccal...

A tranzisztorom egy inverternek van bekötve, és az optocsatoló ki van hagyva. A tranyó bázisa fel van húzva egy 10Kohmmal az 5V-ra, és a bázisra van kötve még a hall kimenete. A tranyó emittere is fel van kötve 5V-ra, a kollektora pedig egy soros 560ohmmal csatlakozik a tirisztor gate-re. Így a tranyó csak invertálja a hall jelét, ennyi...És így menne is, csak a led nem világít, meg beragad a tirisztor, de az ugye nem attól van....

Ha így van (lásd kép) akkor ez rossz. Mert itt nincs időben minimalizálva a tirisztor gyújtó impulzusa, és így persze állandóan beragadva marad. Tirisztort csak pozitív tű impulzussal gyújtunk. Írd meg hogy felfutó vagy lefutó élre gyújtson a tirisztor és akkor készítek egy optocsatoló nélküli kapcsolást, persze egy tranzisztor fog kelleni.

Üdv nyemi.